Magyar Hírlap, 2001. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-10 / 8. szám
4 Magyar Hírlap MAGYAR HÍRAD Székely Zoltán szabadlábra helyezését kérik (MTI) Székely Zoltán előzetes letartóztatásának megszüntetését, házi őrizetének elrendelését kérte a Fővárosi Főügyészségtől a vesztegetéssel gyanúsított volt kisgazda képviselő ügyvédje. Futó Barnabás szerint az előzetes letartóztatás feltételei nem állnak fenn. Kozma atya reagálása a román sajtóra (MTI) Érthetetlennek nevezte a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, hogy egy román lap szerint nem történt ellene semmiféle támadás a borsi határátkelőnél, az esetet ő találta ki. A román külügyminisztérium elítélte a támadást. A MÚOSZ elutasítja a lex Pokolt (MH) A Magyar Újságírók Országos Szövetsége elutasítja a Pokol Béla kisgazda képviselő által a minap benyújtott törvényjavaslatot, amely „a társadalmilag hátrányosnak tekintett vélemény” kötelező közlését szeretné elérni úgy, hogy módosítják a polgári törvénykönyvet. Harmincmillió börtönfelújításra (MH) Az igazságügyi tárca folyamatosan vizsgálja a büntetés-végrehajtás területén felvetődő problémákat, és ezek megoldására már az állampolgári jogok országgyűlési biztosának ajánlását megelőzően hozott intézkedéseket. A tárca Gönczöl Katalin hétfői közleményére reagált. Az állam felelősségére int az ombudsman (MH) Az ombudsman szerint sérti az ingatlantulajdonosok tulajdonhoz, egészséges környezethez és a jogbiztonsághoz való alkotmányos jogát, hogy az ország településein általában megoldatlan a belvíz-csapadékvíz szakszerű és biztonságos elvezetése, az ebből keletkező vízkárok megelőzése. Gönczöl Katalin emlékeztetett arra, hogy az állam kötelessége az élet és a vagyon védelme, a károk enyhítése. Molnár Ilona lesz a szociális tárca államtitkára (MTI) Molnár Ilona lesz a szociális tárca közigazgatási államtitkára. Az MTI információi szerint az országos tiszti főorvost Mikola István egészségügyi miniszter ma menti fel tisztségéből, helyére pedig Pintér Alánt, az Országos Közegészségügyi Központ igazgatóját nevezi ki. A legfőbb ügyész és a miniszter vitája (MH) Mikola István egészségügyi miniszter még az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatójaként olyan céggel kötött szolgáltatási szerződést, amelyben közvetve ő is érdekelt volt. A legfőbb ügyész szerint az is aggályos, hogy megkerülték a közbeszerzési eljárást - hangzott el az RTL Klub Híradójában. A miniszter ezt cáfolta, ám a közbeszerzési értesítő szerint a Vérrellátó több szerződést is kötött a Mikola Istvánhoz közel álló céggel. Nyelvtanfolyam budapesti munkanélkülieknek (MH) Harcot indít a munkahelyi diszkrimináció ellen a főváros. A fővárosi önkormányzat jogsegélyszolgálatot vezetne be a jelenség visszaszorításáért - mondta tegnap Demszky Gábor főpolgármester. Ezután bárki, aki úgy gondolja, kora miatt nem vették fel, noha maradéktalanul el tudta volna látni a munkát, jogi tanácsért fordulhatna az önkormányzathoz. Népszámlálási eredmények júniusban (MH) A héten országszerte megkezdődött annak a 45 ezer kérdezőbiztosnak a felkészítése, akik februárban lebonyolítják a népszámlálást. Az első részeredményeket júniusra várják, a végső összesítés pedig jövő nyárra készül el. Az összeírókat számozott igazolvánnyal látják el. Újabb találkozók Németh Miklóssal A Magyar Hírlap úgy tudja: a közeli napokban találkozik Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese és Jánosi György választmányi elnök Németh Miklós exkormányfővel. Értesüléseink szerint változás várható a párt két platformjának vezetésében is, s az is felvetődött, hogy Szili Katalint Lamperth Mónika váltja az Országgyűlés alelnöki tisztségében. Varga Gergely Lapunk információi szerint az MSZP elnökségének megbízásából hamarosan találkozik Németh Miklóssal, a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnökkel Szili Katalin elnökhelyettes és Jánosi György, az országos választmány elnöke. Az MSZP elnökhelyettese lapunknak azt mondta, hogy véget ért az az időszak, amelyben a hasonló találkozókat túlmisztifikálták. Felvetődött a pártban, hogy a november végén az MSZP második emberévé választott Szili Katalint Lamperth Mónika elnökségi tag váltja az Országgyűlés alelnöki székében. Változás várható az MSZP két platformjának élén is. A Baloldali Tömörülés elnöke Balogh Sándor visszavonulása után - a párt vezetői szerint - Kiss Péter, ex ügyvezető alelnök lesz, aki az MSZP novemberi kongresszusán nem indult semmilyen párttisztségért. A Szociáldemokrata Platform élén is változást valószínűsítenek az MSZP irányítói, Vitányi Ivánt várhatóan Lendvai Ildikó alelnök vagy Hiller István elnökségi tag váltja. Hiller eddig az Országos Választmány alelnöke volt, azonban Jánosi György választmányi elnökké választása után cserék történnek ezekben a tisztségekben is. Gettóba zárt emlékhely? A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény meghívásos pályázatán győztes pályamű 9 méteres fal mögé zárná a világon mindenütt nyitott holokauszt emlékhelyet. Egyelőre még sincs jele, hogy létrejönne a zsűri által előírt együttműködés a győztes Mányi István és a második helyezett Bokor Péter között. Schweitzer József tegnap a helyszínen elmondta: a kompromisszum híve, és szerinte is a nyitott változatot kell megépíteni. A főrabbi azt is kifogásolta, hogy a győztes sírkövet vinne a templomba, és az új imatermet nem kelet felé tájolná. FK Bokor Péter második helyezett pályaműve BELFÖLD Lányi: az új FKGP-vezetőségnek meg kell vizsgálnia a kizárt kisgazdák ügyeit Ha lesz új kisgazda vezetés, annak felül kell vizsgálnia a pártból kizárt vagy önként kilépett kisgazdák ügyét - közölte Lányi Zsolt. Az alelnöki posztról lemondott kisgazda megerősítette, ha az országos nagyválasztmány felkéri, 2002-ig vállalná a párt vezetését. Molnár Róbert, aki szintén megvált elnökségi tagságától, úgy véli: a párt tagsága egzisztenciális okok miatt nem meri aláírni az országos nagygyűlés összehívását kérő gyűjtőivel. MH-összeállítás Lányi Zsolt lemondott alelnök szerint több kisgazda vezetőben már tavaly áprilisban felmerült annak lehetősége, hogy ő váltsa fel Torgyán Józsefet a pártelnöki poszton. Mindez Torgyán lehetséges köztársasági elnöki jelölése körüli időszakban jutott eszébe a párt szétforgácsolódása miatt aggódóknak. Akkor közölte, ha a tagság kívánja, 2002-ig vállalná a megbízatást. A pártelnök akkor nem reagált erre, mert akkoriban főleg az foglalkoztatta, hogy a pártalkotmány módosítása után ismét jelöltethesse magát az elnöki posztra. Lányi úgy véli: amennyiben új vezetése lenne az FKGP-nek, ismét meg kellene vizsgálni az elmúlt időszakban kizárt vagy önként távozott kisgazdák ügyeit, mivel egységes pártra van szükség. Lányi Zsolt lemondása nyomta rá a pecsétet arra a döntésemre, hogy önként válik meg a Független Kisgazdapárt elnökségi tagságától - közölte lapunkkal Molnár Róbert, aki ezzel a lépésével a pártban betöltött főtitkár-helyettesi tisztségéről is lemondott. A képviselő szerint nem irreális feltételezés, hogy Torgyán Józsefet Lányi Zsolt váltsa fel a pártelnöki poszton, ám az odáig vezető folyamat hetekig, hónapokig tart. A Csúcs László által kezdeményezett aláírásgyűjtő akciót az országos nagygyűlés összehívására azért nem tartja célravezetőnek, mivel a kisgazdák között „a félelem uralkodik”. Szerinte elég ellenőrizni a gyűjtőívet ahhoz, hogy kiderüljön kit kell megfosztani az önkormányzatokban vagy más posztokon betöltött, megélhetést biztosító tisztségétől, márpedig az egzisztenciális félelem általában erősebb, mint a változás utáni igény. Molnár Róbert nem tudott válaszolni arra, milyen segítségre számítanak a koalíciós partnerektől, elsősorban a Fidesztől. Mint fogalmazott, nem ismerik a Fidesz célját és az ahhoz vezető utat sem. Molnár Róbert közölte: csak a legvégső esetben ülne át a független képviselők közé, ám nem tartja kizártnak, hogy Torgyán József kezdeményezésére visszahívják a parlamenti bizottsági helyéről, illetve az országgyűlési jegyzői tisztségéből. Ha ez bekövetkezne, lemondana a frakciótagságról is. Csúcs László lapunknak elmondta, hogy megpróbálták a cégbíróságon ellenőrizni, hivatalosan is átvezették-e már a pártalkotmányba az áprilisi országos nagygyűlésen elfogadott módosító határozatokat. A hivatalban azonban közölték, hogy kizárólag Torgyán József vagy a pártelnök aláírásával hitelesített megbízólevéllel rendelkező személy tekinthet be a dokumentumba. Még a körülbetonozott bunker előterébe sem engednek be minket - fogalmazott Csúcs László. Pallag László pártja védelmében egy közleményt juttatott el a Magyar Távirati Irodához. Ebben kijelentette: a kisgazdák elleni támadások mögött „az a háttér-politikai szándék áll, hogy az FKGP felmorzsolásával kétpólusú váltópolitikát valósítsanak meg”. Pancza István, az FKGP alelnöke és a párt Csongrád megyei szervezetének elnöke elítéli mindazokat, akik a kisgazdapárton belül a megosztottságot szítják. Szerinte az FKGP körüli botrányok az ellenzéknek köszönhetőek, akiknek sikerült éket verni a Torgyán vezette kisgazdapártba. Pancza szerint erre bizonyíték, hogy az ellenzéki pártok most hallgatnak. Pancza Lányi Zsolttól eltérően nem kíván lemondani alelnöki tisztéről. Az MDF politikusai lapunknak nem kívánták kommentálni a kisgazdapártban Bernáth-Varga Balázs Torgyán mellett Az FKGP megyei szervezetei nyilatkozataikban elhatárolódtak az egységbontó törekvésektől, egyenként sorakoztak fel Torgyán József országos elnök és az országos elnökség mögött - állítja Bernáth-Varga Balázs, az FKGP országos főtitkára. Közleménye szerint a kisgazda megyei elnökök „mélyen elítélik Csúcs László alaptalan vádaskodásait, egyedül az ellenzéknek tetsző, romboló szándékú megnyilatkozásait”. MTI zajló folyamatokat, azokat az FKGP belügyének tartják. Nem válaszoltak arra a kérdésünkre sem, hogy miként befolyásolják a koalíció működését és stabilitását az FKGP-ben zajló belharcok. Dávid Ibolya pártelnök az MTI-nek azt mondta: az FKGP frakciójának tagjai eddig is a polgári kormány hosszú távú támogatói voltak, ezért úgy gondolja, hogy a kisgazdák egymás közötti nézeteltérései nem hatnak a koalíciós kormányzásra. A Fidesz vezetői megkeresésünkre egyáltalán nem kívántak foglalkozni a koalíciós partner belső vitáival, amelyet sajnálatosnak nevezett viszont az MSZP frakcióvezetője, Nagy Sándor a „történelmi múltú kisgazdapárt megroppanását az ország életének egy olyan szakaszában, amikor eldől hazánk fejlődési pályája. Nagy úgy vélekedett: a koalíció megroppanása ebben az időszakban az ország egészét is érinti. Molnár Róbert tegnap vált meg a pártban betöltött tisztségeitől fotó: isza ferenc Reform Pártot alapítanak Reform Párt néven új politikai csoport alakul a jelenleg is aktív vagy az FKGP-ből korábban kiszakadt kisgazdákból. A Cseh Sándor vezette Kisgazda Szövetség is a felbomlófélben lévő FKGP tagságára épít. Koháry Nándor volt szegedi FKGP-elnök, aki jelenleg a megalakulás előtt álló Reform Párt egyik szervezője, közölte lapunkkal, hogy január 20-án tartják országos alakuló közgyűlésüket. Minden megyében jelenlegi vagy volt kisgazda politikusok, illetve közigazgatási tisztviselők csatlakoztak hozzájuk. Támogatásra számítanak a KDNP- ben csalódott választóktól, illetve a Független Ifjúság nevű szervezet jelentős részétől is. Véleményük szerint az FKGP-t nem lehet többé megreformálni, mivel a jelenlegi vezetés kilencven százaléka alkalmatlan az érdemi politizálásra. Cseh Sándor volt FKGP-vezető, független képviselő, a Kisgazda Szövetség elnöke közölte lapunkkal, hogy a hozzájuk csatlakozó kisgazda szervezetekkel és további pártok támogatásával egyértelműnek tartják: 2002-ben elérik az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Önálló törekvéseik mellett természetesen örömmel vennének részt a kisgazda egység helyreállításában, amennyiben az FKGP befogadókészséget mutatna. Cseh Sándor szerint sikerült megegyezniük Maczó Ágnessel, aki vállalta, hogy részt vesz januárban tervezett vidéki gyűléseiken. Nagyon Kis Újság indult Kisgazda hírszolgálat indult kedden a Magyar NETLAPon Nagyon Kis Újság dokumentumokkal, archívummal, Liebmann Katalin főszerkesztő irányításával. Az FKGP soraiból kizárt budapesti pártelnök, akit Torgyán József utasítására immár a pártszékházba sem engednek be, az interneten tájékoztatja mostantól a közvéleményt. A hírszolgálat egyben interaktív információs központ is, hiszen a Liebmannstáb e-mailen tartja a kapcsolatot az érdeklődőkkel. Megtalálható itt több fontos telefonszám is. Elérhetőségek: www.netlap.hu/fkgp, e-mail: info@fkgp.netlap.hu OS 2001. január 10., szerda Torgyán József nem tart puccstól, szerinte ellenfelei esélytelenek Haszán Zoltán Lányi Zsolt egy kisgazda politikust sem tudna megnevezni, aki elnöknek jelöli őt - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak a Dél-Amerikában tartózkodó Torgyán József. A kisgazdák elnöke szerint az alelnöki posztról vasárnap önként távozott politikus nem féltheti anonimitásban tartott támogatóit retorziótól, hiszen „ha Lányi olyan erősnek tartja magát, hogy engem le tud váltani, és önmagát megválasztatni, akkor nincs oka aggodalomra”. Torgyán József kizárta, hogy a kormányfő és a honvédelmi bizottság elnökének megbeszélésén szóba került az FKGP elnöki posztja. Mint mondta: bármennyire is jó barátja és koalíciós partnere Orbán Viktor, ahhoz az ő elhatározása kell, hogy ki a kisgazdapárt elnöke. Mint mondta: ez választott tisztség, néhány „személyi ambíciókkal fűtött egyén nem köpheti szembe” azt a százezer párttagot, akik rá bízták a párt irányítását. Pártügyekről azért sem tárgyalhatott Orbán, mert abban a Fidesz élén álló Kövér László az illetékes, és a kormányfő szigorúan tartja magát a két poszt szétválasztásához. Torgyán képtelenségnek nevezte az utódlásáról folytatott háttérbeszélgetés feltételezését, és hozzátette: százszázalékos bizonyossággal állíthatja, hogy ez Orbán Viktornak eszébe se jutott. Az okokról azonban nem nyilatkozott. Az FKGP első embere szerint a pártnak van elnöke, ráadásul a megyei elnökök és a budapesti vezető, valamint a kétezer kisgazda szervezet egységesen áll ki mellette. Lányi több hónapja azt hangoztatja, hogy megöregedett, a jövőben nem kívánja folytatni politikai pályafutását. Torgyán közölte: amellett, hogy Lányi képviselő marad, továbbra is „Kossuth székében ülhet a Honvédelmi Bizottmány vezetőjeként. Ez bárkinek megtisztelő lenne, még Lányi Zsoltnak is, és egyáltalán nem baj, ha egész emberként látja el ezt a feladatot”. Azzal kapcsolatban, hogy Lányi szerint pillanatok alatt összegyűlhet annyi aláírás, amennyi az országos nagygyűlés összehívásához szükséges, mivel Torgyán állításával ellentétben nem a teljes tagság egyharmadának, hanem csak a legutóbbi nagygyűlésen résztvevők harmadának kell ellátnia kézjegyével az íveket, a pártelnök leszögezte: az állítólagos kijelentés előtt illett volna legalább egyszer átolvasni a párt alkotmányát. Ez is olyan ügy, amire nem kellene reagálnom, bár ezzel legalább arra biztatom a barátomat, hogy üsse fel az alapszabályt - tette hozzá. „Vajúdnak az egérkék, szeretnének hegyet szülni, de még egy szörnyszülöttre sem lesznek képesek” - összegezte az elmúlt napok történéseit a pártelnök. Akik ennyire nem tudják felmérni erejüket, azok szembetalálják majd magukat a párt egységes felháborodásával. A tagok ezt nem fogják szó nélkül hagyni. A miniszter szerint nincs szükség rendteremtésre, ezért nem is tervezi megszakítani útját. A 93. születésnapját tegnap ünneplő FKGP Torgyán bejelentése szerint nagyobb kormányzati feladatvállalásra készül, és ez sokakat zavar. A pártelnök ismét emlékeztetett arra, hogy Csúcs László két éve feleségével együtt csak 36 kopogtatócédulát tudott összegyűjteni, ami - szerinte - azt bizonyítja, hogy antitalentum, ráadásul nem is gyűjthet aláírásokat, mert nem a párt tagja. A miniszter sajnálatosnak nevezete, hogy miközben kemény munkával óriási sikereket ér el dél-amerikai tárgyalásain, önellentmondásos, a józan ésszel ellentétes nyilatkozatokat kell kommentálnia. Molnár Róbert lemondásáról annyit jegyzett meg: a politikust ő fedezte fel, ám Liebmann Katalin kapcsán megingott. A miniszter ezt azért furcsállja, mert Molnár Gödön még arra hívta fel a figyelmét, hogy óriási veszélyt jelentene meghagyni helyén Liebmannt. „Nem tudom, mi vezetett Molnár mostani álláspontjához, de tévelygései ellenére barátomnak tartom, joga van tévedni. Nekem viszont nincs” - tette hozzá Torgyán József pártelnök. Politikai nyomás nehezedik a rendőrökre Egy rendőrségen belül végzett felmérés szerint a rendőrök többsége napi munkájában is érzékeli a politikai nyomást. Lapunknak névtelenséget kérő rendőrtisztek megerősítették az elemzés megállapításainak hitelességét. Forrásaink hozzátették: a mostani kormányzati ciklusban minden korábbinál kendőzetlenebből fogalmazzák meg elvárásaikat külső személyek politikailag kényes ügyekben - gyakorta a büntetőeljárás alapelveinek ellentmondóan. Gaál Zoltán egy meglehetősen kényesnek tartott témakörben végzett közvélemény-kutatást a rendőri testületben a Rendőrtiszti Főiskola több munkatársa. A tavalyi felmérésnél arra voltak kíváncsiak, találkoznak-e politikai elvárásokkal a különböző beosztásokban szolgáló rendőrök napi munkájuk során. A Rendészeti Szemle című tudományos folyóiratban publikált adatokból kiderült, hogy a megkérdezettek többnyire állítják: a politikusoktól, politikai pártoktól érkezhetnek ugyan, és bizonyára érkeznek is elvárások, de mindezt kapitánysági szinten nem igazán lehet érezni. Ennek ellentmond, hogy más kérdésekre válaszolva arról számoltak be, mennyire érzékenyen érintik a rendőrséget a kormányváltások, illetve az ezekhez kapcsolódó politikai és szakmai irányváltások. A szakmai irányelveknek és a rendőrség szervezeti felépítésének gyakori változása egyáltalán nem hagyja érintetlenül a kapitányságokat. Bár a politika és a rendőrség viszonyára vonatkozó kérdést sokan azzal hárították el, hogy ez a helyi szinten már nem jelentkezik, az interjúk egészének elemzéséből az derül ki, hogy valójában még az alsó vezetők is érzékelnek valamit a politikusok, pártok elvárásaiból - állapítja meg a tanulmány. Az egyik megkérdezett fogalmazása szerint „Mindegyik (politikai párt) azt akarja, hogy azért az ő kitalációját csináljuk, illetve vigyük véghez, meg valahol azt hiszik, hogy mi vagyunk érettük, nem fordítva” - olvasható a tanulmányban. A kapitányságvezetők, illetve helyetteseik sokkal erősebben érzik a politikai elvárásokat, mint az alsóbb szintű vezetők. Ez természetszerűen adódik a szervezet hierarchikus felépítéséből - derül ki az összegzésből. Ők azok, akik a rendőri felső vezetéssel érintkezhetnek. A középszintű vezetők a politikai elvárások kapcsán megfogalmazzák, hogy feletteseik nem szakmai érdemek alapján, hanem elsősorban politikai okokból töltik be pozíciójukat, ami kihat az egész rendőrségre. A lapunk által megkérdezett, névtelenséget kérő középszintű vezetők egyértelműen valós jelenségként értékelték a fentieket. Bár egységesen úgy vélték, a rendőrség felső vezetésének tagjai - a nyilvánvaló lojalitásból - ezt mindenkor tagadni fogják. Egyikük közölte: néhány kiemelt ügyben a büntetőeljárás alapelveivel, a nyomozati logikával szöges ellentétben álló döntéseket kénytelenek hozni. Egy nyomozó beszélt arról is, hogy az ellenállás teljesen hiábavaló. Főnökei jelezték: előmenetele függhet attól, ha az általa vélt politikai nyomásról nyilatkozna, netán tenne ellene. Egy idősebb vezető úgy vélte, a hatalom korábban is megtalálta a módját, hogy egy-egy kényesebb, politikai vonatkozású ügyben számára kedvező megítélésű következtetésre jusson a nyomozó hatóság. Az elmúlt két évben azonban a korábbi árnyaltabb ösztökélést gyakorta direkt utasítások váltották fel. Az ORFK vezetői nem hallottak a tanulmányról, amelynek kapcsán Valenta László, a belügyminiszter kabinetfőnöke elmondta: egy ekkora szervezet lényegesen nehezebben viseli el a változtatásokat, mint egy kisebb közösség, így bizonyos kritikák természetesnek tekinthető. Kifogásolta ugyanakkor a vezetők kiválasztásának bírálatát. Mint mondta, a tárca vezetése bármikor kész akár egyenként áttekinteni az kormányzati időszak során történt személyi változásokat, s biztosra vette, hogy egyetlen parancsnok esetében sem merülhet fel politikai elfogultság kérdése. A kabinetfőnök emlékeztetett arra, hogy a politika az érdekérvényesítés művészete. Ám leszögezte: a kormány csak a polgárok biztonságérzetének növelése reményében érvényesíti érdekeit, amelynek eredményét az elmúlt két év statisztikái alátámasztják. A Fidesz hitelessé tenné a testületet Nem érzi úgy, hogy a politika nyomást gyakorolna a rendőrségre - nyilatkozta lapunknak Perlaki Jenő (Fidesz). Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottságának tagja szerint ha a politika a mai helyzetben szigorítást kér, akkor azt a rendőrségnek helyes lenne végrehajtani. Eljött az ideje annak, hogy a polgárbarát testületet megvesztegethetetlenné, szakmailag hitelessé alakuljon - tette hozzá a politikus. Szerinte a rendőrségnek a mostaninál határozottabban s több törvényi jogosítvánnyal kellene tennie a dolgát, amihez a politika, illetve a törvényalkotók is hozzájárulhatnak.