Magyar Hírlap, 2001. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-10 / 8. szám

4 Magyar Hírlap MAGYAR HÍRAD Székely Zoltán szabadlábra helyezését kérik (MTI) Székely Zoltán előzetes letartóztatásának megszün­tetését, házi őrizetének elrendelését kérte a Fővárosi Fő­ügyészségtől a vesztegetéssel gyanúsított volt kisgazda kép­viselő ügyvédje. Futó Barnabás szerint az előzetes letartóz­tatás feltételei nem állnak fenn. Kozma atya reagálása a román sajtóra (MTI) Érthetetlennek nevezte a Magyar Máltai Szeretetszol­gálat vezetője, hogy egy román lap szerint nem történt ellene semmiféle támadás a borsi határátkelőnél, az esetet ő találta ki. A román külügyminisztérium elítélte a támadást. A MÚOSZ elutasítja a lex Pokolt (MH) A Magyar Újságírók Országos Szövetsége elutasít­ja a Pokol Béla kisgazda képviselő által a minap benyúj­tott törvényjavaslatot, amely „a társadalmilag hátrányos­nak tekintett vélemény” kötelező közlését szeretné elér­ni úgy, hogy módosítják a polgári törvénykönyvet. Harmincmillió börtönfelújításra (MH) Az igazságügyi tárca folyamatosan vizsgálja a bünte­tés-végrehajtás területén felvetődő problémákat, és ezek megoldására már az állampolgári jogok országgyűlési bizto­sának ajánlását megelőzően hozott intézkedéseket. A tárca Gönczöl Katalin hétfői közleményére reagált. Az állam felelősségére int az ombudsman (MH) Az ombudsman szerint sérti az ingatlantulajdonosok tulajdonhoz, egészséges környezethez és a jogbiztonsághoz való alkotmányos jogát, hogy az ország településein általá­ban megoldatlan a belvíz-csapadékvíz szakszerű és biztonsá­gos elvezetése, az ebből keletkező vízkárok megelőzése. Gönczöl Katalin emlékeztetett arra, hogy az állam köteles­sége az élet és a vagyon védelme, a károk enyhítése. Molnár Ilona lesz a szociális tárca államtitkára (MTI) Molnár Ilona lesz a szociális tárca közigazgatási állam­titkára. Az MTI információi szerint az országos tiszti főorvost Mikola István egészségügyi miniszter ma menti fel tisztségé­ből, helyére pedig Pintér Alánt, az Országos Közegészségügyi Központ igazgatóját nevezi ki. A legfőbb ügyész és a miniszter vitája (MH) Mikola István egészségügyi miniszter még az Orszá­gos Vérellátó Szolgálat főigazgatójaként olyan céggel kötött szolgáltatási szerződést, amelyben közvetve ő is érdekelt volt. A legfőbb ügyész szerint az is aggályos, hogy megkerül­ték a közbeszerzési eljárást - hangzott el az RTL Klub Hír­adójában. A miniszter ezt cáfolta, ám a közbeszerzési értesí­tő szerint a Vérrellátó több szerződést is kötött a Mikola Ist­vánhoz közel álló céggel. Nyelvtanfolyam budapesti munkanélkülieknek (MH) Harcot indít a munkahelyi diszkrimináció ellen a fővá­ros. A fővárosi önkormányzat jogsegélyszolgálatot vezetne be a jelenség visszaszorításáért - mondta tegnap Demszky Gábor főpolgármester. Ezután bárki, aki úgy gondolja, kora miatt nem vették fel, noha maradéktalanul el tudta volna látni a munkát, jogi tanácsért fordulhatna az önkormányzathoz. Népszámlálási eredmények júniusban (MH) A héten országszerte megkezdődött annak a 45 ezer kérdezőbiztosnak a felkészítése, akik februárban lebonyolít­ják a népszámlálást. Az első részeredményeket júniusra vár­ják, a végső összesítés pedig jövő nyárra készül el. Az összeírókat számozott igazolvánnyal látják el. Újabb találkozók Németh Miklóssal A Magyar Hírlap úgy tudja: a közeli napokban találkozik Szili Katalin, az MSZP el­nökhelyettese és Jánosi György választmányi elnök Németh Miklós exkormány­­fővel. Értesüléseink szerint változás várható a párt két platformjának vezetésében is, s az is felvetődött, hogy Szili Katalint Lamperth Mó­nika váltja az Országgyűlés alelnöki tisztségében. Varga Gergely Lapunk információi szerint az MSZP elnökségének megbízásából hamarosan ta­lálkozik Németh Miklóssal, a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnökkel Szili Ka­talin elnökhelyettes és Jáno­si György, az országos vá­lasztmány elnöke. Az MSZP elnökhelyettese lapunknak azt mondta, hogy véget ért az az időszak, amelyben a ha­sonló találkozókat túlmiszti­fikálták. Felvetődött a párt­ban, hogy a november végén az MSZP második emberévé választott Szili Katalint Lamperth Mónika elnökségi tag váltja az Országgyűlés alelnöki székében. Változás várható az MSZP két plat­formjának élén is. A Balol­dali Tömörülés elnöke Ba­logh Sándor visszavonulása után - a párt vezetői szerint - Kiss Péter, ex ügyvezető alelnök lesz, aki az MSZP novemberi kongresszusán nem indult semmilyen párt­tisztségért. A Szociáldemok­rata Platform élén is válto­zást valószínűsítenek az MSZP irányítói, Vitányi Ivánt várhatóan Lendvai Il­dikó alelnök vagy Hiller Ist­ván elnökségi tag váltja. Hil­ler eddig az Országos Vá­lasztmány alelnöke volt, azonban Jánosi György vá­lasztmányi elnökké választá­sa után cserék történnek ezekben a tisztségekben is. Gettóba zárt emlékhely? A Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény meghívá­sos pályázatán győztes pálya­mű 9 méteres fal mögé zárná a világon mindenütt nyitott ho­lokauszt emlékhelyet. Egyelő­re még sincs jele, hogy létre­jönne a zsűri által előírt együtt­működés a győztes Mányi Ist­ván és a második helyezett Bo­kor Péter között. Schweitzer József tegnap a helyszínen el­mondta: a kompromisszum hí­ve, és szerinte is a nyitott válto­zatot kell megépíteni. A főrab­bi azt is kifogásolta, hogy a győztes sírkövet vinne a temp­lomba, és az új imatermet nem kelet felé tájolná. FK Bokor Péter második helyezett pályaműve BELFÖLD Lányi: az új FKGP-vezetőségnek meg kell vizsgálnia a kizárt kisgazdák ügyeit Ha lesz új kisgazda vezetés, annak felül kell vizsgálnia a pártból kizárt vagy önként kilépett kisgazdák ügyét - közölte Lányi Zsolt. Az alelnöki posztról lemondott kisgazda megerősítette, ha az országos nagyválasztmány felkéri, 2002-ig vállalná a párt vezetését. Molnár Róbert, aki szintén megvált elnökségi tagsá­gától, úgy véli: a párt tagsága egzisztenciális okok miatt nem me­ri aláírni az országos nagygyűlés összehívását kérő gyűjtőivel. MH-összeállítás Lányi Zsolt lemondott alelnök szerint több kisgazda vezető­ben már tavaly áprilisban fel­merült annak lehetősége, hogy ő váltsa fel Torgyán Józsefet a pártelnöki poszton. Mindez Torgyán lehetséges köztársa­sági elnöki jelölése körüli idő­szakban jutott eszébe a párt szétforgácsolódása miatt ag­gódóknak. Akkor közölte, ha a tagság kívánja, 2002-ig vállal­ná a megbízatást. A pártelnök akkor nem reagált erre, mert akkoriban főleg az foglalkoz­tatta, hogy a pártalkotmány módosítása után ismét jelöltet­hesse magát az elnöki posztra. Lányi úgy véli: amennyiben új vezetése lenne az FKGP-nek, ismét meg kellene vizsgálni az elmúlt időszakban kizárt vagy önként távozott kisgazdák ügyeit, mivel egységes pártra van szükség. Lányi Zsolt lemondása nyomta rá a pecsétet arra a döntésemre, hogy önként vá­lik meg a Független Kisgazda­­párt elnökségi tagságától - kö­zölte lapunkkal Molnár Ró­bert, aki ezzel a lépésével a pártban betöltött főtitkár-he­lyettesi tisztségéről is lemon­dott. A képviselő szerint nem irreális feltételezés, hogy Tor­gyán Józsefet Lányi Zsolt vált­sa fel a pártelnöki poszton, ám az odáig vezető folyamat hete­kig, hónapokig tart. A Csúcs László által kezdeményezett aláírásgyűjtő akciót az orszá­gos nagygyűlés összehívására azért nem tartja célravezető­nek, mivel a kisgazdák között „a félelem uralkodik”. Sze­rinte elég ellenőrizni a gyűjtő­ívet ahhoz, hogy kiderüljön kit kell megfosztani az önkor­mányzatokban vagy más posz­tokon betöltött, megélhetést biztosító tisztségétől, márpedig az egzisztenciális fé­lelem általában erősebb, mint a változás utáni igény. Molnár Róbert nem tudott válaszolni arra, milyen segítségre számí­tanak a koalíciós partnerektől, elsősorban a Fidesztől. Mint fogalmazott, nem ismerik a Fi­desz célját és az ahhoz vezető utat sem. Molnár Róbert közölte: csak a legvégső eset­ben ülne át a független képvi­selők közé, ám nem tartja ki­zártnak, hogy Torgyán József kezdeményezésére visszahív­ják a parlamenti bizottsági he­lyéről, illetve az országgyűlési jegyzői tisztségéből. Ha ez be­következne, lemondana a frakciótagságról is. Csúcs László lapunknak el­mondta, hogy megpróbálták a cégbíróságon ellenőrizni, hiva­talosan is átvezették-e már a pártalkotmányba az áprilisi országos nagygyűlésen elfoga­dott módosító határozatokat. A hivatalban azonban közöl­ték, hogy kizárólag Torgyán József vagy a pártelnök aláírá­sával hitelesített megbízóle­véllel rendelkező személy te­kinthet be a dokumentumba. Még a körülbetonozott bun­ker előterébe sem engednek be minket - fogalmazott Csúcs László. Pallag László pártja védel­mében egy közleményt jutta­tott el a Magyar Távirati Iro­dához. Ebben kijelentette: a kisgazdák elleni támadások mögött „az a háttér-politikai szándék áll, hogy az FKGP fel­morzsolásával kétpólusú vál­tópolitikát valósítsanak meg”. Pancza István, az FKGP alel­nöke és a párt Csongrád me­gyei szervezetének elnöke elítéli mindazokat, akik a kis­gazdapárton belül a megosz­tottságot szítják. Szerinte az FKGP körüli botrányok az ellenzéknek köszönhetőek, akiknek sikerült éket verni a Torgyán vezette kisgazdapárt­ba. Pancza szerint erre bizo­nyíték, hogy az ellenzéki pár­tok most hallgatnak. Pancza Lányi Zsolttól eltérően nem kíván lemondani alelnöki tisz­téről. Az MDF politikusai la­punknak nem kívánták kom­mentálni a kisgazdapártban Bernáth-Varga Balázs Torgyán mellett Az FKGP megyei szerve­zetei nyilatkozataikban elhatárolódtak az egység­bontó törekvésektől, egyenként sorakoztak fel Torgyán József országos elnök és az országos el­nökség mögött - állítja Bernáth-Varga Balázs, az FKGP országos főtitkára. Közleménye szerint a kis­gazda megyei elnökök „mélyen elítélik Csúcs László alaptalan vádas­kodásait, egyedül az el­lenzéknek tetsző, rombo­ló szándékú megnyilatko­zásait”. MTI zajló folyamatokat, azokat az FKGP belügyének tartják. Nem válaszoltak arra a kérdé­sünkre sem, hogy miként befo­lyásolják a koalíció működését és stabilitását az FKGP-ben zajló belharcok. Dávid Ibolya pártelnök az MTI-nek azt mondta: az FKGP frakciójá­nak tagjai eddig is a polgári kormány hosszú távú támoga­tói voltak, ezért úgy gondolja, hogy a kisgazdák egymás kö­zötti nézeteltérései nem hat­nak a koalíciós kormányzásra. A Fidesz vezetői megkeresé­sünkre egyáltalán nem kíván­tak foglalkozni a koalíciós partner belső vitáival, amelyet sajnálatosnak nevezett viszont az MSZP frakcióvezetője, Nagy Sándor a „történelmi múltú kisgazdapárt megroppa­nását az ország életének egy olyan szakaszában, amikor el­dől hazánk fejlődési pályája. Nagy úgy vélekedett: a koalí­ció megroppanása ebben az időszakban az ország egészét is érinti. Molnár Róbert tegnap vált meg a pártban betöltött tisztségeitől fotó: isza ferenc Reform Pártot alapítanak Reform Párt néven új politikai csoport alakul a jelenleg is ak­tív vagy az FKGP-ből korábban kiszakadt kisgazdákból. A Cseh Sándor vezette Kisgazda Szövetség is a felbomlófélben lévő FKGP tagságára épít. Koháry Nándor volt szegedi FKGP-elnök, aki jelenleg a megalakulás előtt álló Reform Párt egyik szervezője, közölte lapunkkal, hogy január 20-án tartják országos alakuló közgyűlésüket. Minden megyében jelenlegi vagy volt kisgazda politikusok, illetve közigazgatási tisztvise­lők csatlakoztak hozzájuk. Támogatásra számítanak a KDNP- ben csalódott választóktól, illetve a Független Ifjúság nevű szervezet jelentős részétől is. Véleményük szerint az FKGP-t nem lehet többé megreformálni, mivel a jelenlegi vezetés ki­lencven százaléka alkalmatlan az érdemi politizálásra. Cseh Sándor volt FKGP-vezető, független képviselő, a Kisgazda Szö­vetség elnöke közölte lapunkkal, hogy a hozzájuk csatlakozó kisgazda szervezetekkel és további pártok támogatásával egyértelműnek tartják: 2002-ben elérik az ötszázalékos parla­menti küszöböt. Önálló törekvéseik mellett természetesen örömmel vennének részt a kisgazda egység helyreállításában, amennyiben az FKGP befogadókészséget mutatna. Cseh Sán­dor szerint sikerült megegyezniük Maczó Ágnessel, aki vállal­ta, hogy részt vesz januárban tervezett vidéki gyűléseiken. ­ Nagyon Kis Újság indult Kisgazda hírszolgálat indult kedden a Magyar NETLAPon Nagyon Kis Újság dokumentumokkal, archívummal, Lieb­­mann Katalin főszerkesztő irányításával. Az FKGP soraiból kizárt budapesti pártelnök, akit Torgyán József utasítására immár a pártszékházba sem engednek be, az interneten tá­jékoztatja mostantól a közvéleményt. A hírszolgálat egy­ben interaktív információs központ is, hiszen a Liebmann­­stáb e-mailen tartja a kapcsolatot az érdeklődőkkel. Megta­lálható itt több fontos telefonszám is. Elérhetőségek: www.netlap.hu/fkgp, e-mail: info@fkgp.netlap.hu OS 2001. január 10., szerda Torgyán József nem tart puccstól, szerinte ellenfelei esélytelenek Haszán Zoltán Lányi Zsolt egy kisgazda poli­tikust sem tudna megnevezni, aki elnöknek jelöli őt - nyilat­kozta a Magyar Hírlapnak a Dél-Amerikában tartózkodó Torgyán József. A kisgazdák elnöke szerint az alelnöki posztról vasárnap önként tá­vozott politikus nem féltheti anonimitásban tartott támo­gatóit retorziótól, hiszen „ha Lányi olyan erősnek tartja magát, hogy engem le tud vál­tani, és önmagát megválasz­tatni, akkor nincs oka aggoda­lomra”. Torgyán József kizár­ta, hogy a kormányfő és a hon­védelmi bizottság elnökének megbeszélésén szóba került az FKGP elnöki posztja. Mint mondta: bármennyire is jó ba­rátja és koalíciós partnere Or­bán Viktor, ahhoz az ő elhatá­rozása kell, hogy ki a kisgazda­­párt elnöke. Mint mondta: ez választott tisztség, néhány „személyi ambíciókkal fűtött egyén nem köpheti szembe” azt a százezer párttagot, akik rá bízták a párt irányítását. Pártügyekről azért sem tár­gyalhatott Orbán, mert abban a Fidesz élén álló Kövér Lász­ló az illetékes, és a kormányfő szigorúan tartja magát a két poszt szétválasztásához. Tor­gyán képtelenségnek nevezte az utódlásáról folytatott hát­térbeszélgetés feltételezését, és hozzátette: százszázalé­kos bizonyossággal állíthatja, hogy ez Orbán Viktornak eszébe se jutott. Az okokról azonban nem nyilatkozott. Az FKGP első embere sze­rint a pártnak van elnöke, ráadásul a megyei elnökök és a budapesti vezető, valamint a kétezer kisgazda szervezet egységesen áll ki mellette. Lányi több hónapja azt han­goztatja, hogy megöregedett, a jövőben nem kívánja foly­tatni politikai pályafutását. Torgyán közölte: amellett, hogy Lányi képviselő marad, továbbra is „Kossuth széké­ben ülhet a Honvédelmi Bi­zottmány vezetőjeként. Ez bárkinek megtisztelő lenne, még Lányi Zsoltnak is, és egyáltalán nem baj, ha egész emberként látja el ezt a feladatot”. Azzal kapcsolatban, hogy Lányi szerint pillanatok alatt összegyűlhet annyi aláírás, amennyi az országos nagy­gyűlés összehívásához szüksé­ges, mivel Torgyán állításával ellentétben nem a teljes tag­ság egyharmadának, hanem csak a legutóbbi nagygyűlé­sen résztvevők harmadának kell ellátnia kézjegyével az íveket, a pártelnök leszögezte: az állítólagos kijelentés előtt illett volna legalább egyszer átolvasni a párt alkotmányát. Ez is olyan ügy, amire nem kellene reagálnom, bár ezzel legalább arra biztatom a bará­tomat, hogy üsse fel az alap­szabályt - tette hozzá. „Vajúdnak az egérkék, szeretnének hegyet szülni, de még egy szörnyszülöttre sem lesznek képesek” - összegez­te az elmúlt napok történéseit a pártelnök. Akik ennyire nem tudják felmérni erejüket, azok szembetalálják majd magukat a párt egységes fel­háborodásával. A tagok ezt nem fogják szó nélkül hagyni. A miniszter szerint nincs szükség rendteremtésre, ezért nem is tervezi megsza­kítani útját. A 93. születés­napját tegnap ünneplő FKGP Torgyán bejelentése szerint nagyobb kormányzati feladatvállalásra készül, és ez sokakat zavar. A pártelnök ismét emlékeztetett arra, hogy Csúcs László két éve fe­leségével együtt csak 36 ko­pogtatócédulát tudott össze­gyűjteni, ami - szerinte - azt bizonyítja, hogy antitalen­­tum, ráadásul nem is gyűjt­het aláírásokat, mert nem a párt tagja. A miniszter sajnálatosnak nevezete, hogy miközben ke­mény munkával óriási sikere­ket ér el dél-amerikai tárgya­lásain, önellentmondásos, a józan ésszel ellentétes nyilat­kozatokat kell kommentálnia. Molnár Róbert lemondá­sáról annyit jegyzett meg: a politikust ő fedezte fel, ám Liebmann Katalin kapcsán megingott. A miniszter ezt azért furcsállja, mert Molnár Gödön még arra hívta fel a fi­gyelmét, hogy óriási veszélyt jelentene meghagyni helyén Liebmannt. „Nem tudom, mi vezetett Molnár mostani ál­láspontjához, de tévelygései ellenére barátomnak tartom, joga van tévedni. Nekem vi­szont nincs” - tette hozzá Torgyán József pártelnök. Politikai nyomás nehezedik a rendőrökre Egy rendőrségen belül végzett felmérés szerint a rendőrök többsége napi munkájában is érzékeli a politikai nyomást. La­punknak névtelenséget kérő rendőrtisztek megerősítették az elemzés megállapításainak hitelességét. Forrásaink hozzátet­ték: a mostani kormányzati ciklusban minden korábbinál ken­dőzetlenebből fogalmazzák meg elvárásaikat külső személyek politikailag kényes ügyekben - gyakorta a büntetőeljárás alapelveinek ellentmondóan. Gaál Zoltán egy meglehetősen kényesnek tartott témakörben végzett közvélemény-kutatást a rend­őri testületben a Rendőrtiszti Főiskola több munkatársa. A tavalyi felmérésnél arra vol­tak kíváncsiak, találkoznak-e politikai elvárásokkal a külön­böző beosztásokban szolgáló rendőrök napi munkájuk so­rán. A Rendészeti Szemle című tudományos folyóiratban pub­likált adatokból kiderült, hogy a megkérdezettek többnyire állítják: a politikusoktól, poli­tikai pártoktól érkezhetnek ugyan, és bizonyára érkeznek is elvárások, de mindezt kapi­tánysági szinten nem igazán le­het érezni. Ennek ellentmond, hogy más kérdésekre válaszol­va arról számoltak be, mennyi­re érzékenyen érintik a rend­őrséget a kormányváltások, il­letve az ezekhez kapcsolódó politikai és szakmai irányvál­tások. A szakmai irányelvek­nek és a rendőrség szervezeti felépítésének gyakori változá­sa egyáltalán nem hagyja érin­tetlenül a kapitányságokat. Bár a politika és a rendőrség viszonyára vonatkozó kérdést sokan azzal hárították el, hogy ez a helyi szinten már nem je­lentkezik, az interjúk egészé­nek elemzéséből az derül ki, hogy valójában még az alsó ve­zetők is érzékelnek valamit a politikusok, pártok elvárásai­ból - állapítja meg a tanul­mány. Az egyik megkérdezett fo­galmazása szerint „Mindegyik (politikai párt) azt akarja, hogy azért az ő kitalációját csi­náljuk, illetve vigyük véghez, meg valahol azt hiszik, hogy mi vagyunk érettük, nem fordít­va” - olvasható a tanulmány­ban. A kapitányságvezetők, il­letve helyetteseik sokkal erő­sebben érzik a politikai elvárá­sokat, mint az alsóbb szintű vezetők. Ez természetszerűen adódik a szervezet hierarchi­kus felépítéséből - derül ki az összegzésből. Ők azok, akik a rendőri felső vezetéssel érint­kezhetnek. A középszintű vezetők a politikai elvárá­sok kapcsán megfogalmazzák, hogy feletteseik nem szakmai érdemek alapján, hanem első­sorban politikai okokból töltik be pozíciójukat, ami kihat az egész rendőrségre. A lapunk által megkérde­zett, névtelenséget kérő kö­zépszintű vezetők egyértel­műen valós jelenségként érté­kelték a fentieket. Bár egysé­gesen úgy vélték, a rendőrség felső vezetésének tagjai - a nyilvánvaló lojalitásból - ezt mindenkor tagadni fogják. Egyikük közölte: néhány kiemelt ügyben a büntetőeljá­rás alapelveivel, a nyomozati logikával szöges ellentétben álló döntéseket kénytelenek hozni. Egy nyomozó beszélt arról is, hogy az ellenállás tel­jesen hiábavaló. Főnökei je­lezték: előmenetele függhet attól, ha az általa vélt politikai nyomásról nyilatkozna, netán tenne ellene. Egy idősebb vezető úgy vél­te, a hatalom korábban is meg­találta a módját, hogy egy-egy kényesebb, politikai vonatko­zású ügyben számára kedvező megítélésű következtetésre jusson a nyomozó hatóság. Az elmúlt két évben azonban a korábbi árnyaltabb ösztöké­lést gyakorta direkt utasítások váltották fel. Az ORFK vezetői nem hal­lottak a tanulmányról, amely­nek kapcsán Valenta László, a belügyminiszter kabinetfőnö­ke elmondta: egy ekkora szer­vezet lényegesen nehezebben viseli el a változtatásokat, mint egy kisebb közösség, így bi­zonyos kritikák természetes­nek tekinthető. Kifogásolta ugyanakkor a vezetők kivá­lasztásának bírálatát. Mint mondta, a tárca vezetése bár­mikor kész akár egyenként át­tekinteni az kormányzati idő­szak során történt személyi változásokat, s biztosra vette, hogy egyetlen parancsnok ese­tében sem merülhet fel politi­kai elfogultság kérdése. A kabinetfőnök emlékezte­tett arra, hogy a politika az érdekérvényesítés művészete. Ám leszögezte: a kormány csak a polgárok biztonságérze­tének növelése reményében érvényesíti érdekeit, amely­nek eredményét az elmúlt két év statisztikái alátámasztják. A Fidesz hitelessé tenné a testületet Nem érzi úgy, hogy a politika nyomást gyakorolna a rendőr­ségre - nyilatkozta lapunknak Perlaki Jenő (Fidesz). Az Or­szággyűlés önkormányzati és rendészeti bizottságának tagja szerint ha a politika a mai helyzetben szigorítást kér, akkor azt a rendőrségnek helyes lenne végrehajtani. Eljött az ideje an­nak, hogy a polgárbarát testületet megvesztegethetetlenné, szakmailag hitelessé alakuljon - tette hozzá a politikus. Sze­rinte a rendőrségnek a mostaninál határozottabban s több törvényi jogosítvánnyal kellene tennie a dolgát, amihez a po­litika, illetve a törvényalkotók is hozzájárulhatnak.

Next