Magyar Hírlap, 2001. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-16 / 13. szám

HÉTFŐ: PÉNZ PLUSZ PIAC - KEDD: INGATLANBÖRZE ■ SZERDA: KARRIER + MUNKAERŐPIAC ■ CSÜTÖRTÖK: AUTÓK ÉS PIACOK ■ PÉNTEK: TV-MAGAZIN ■ SZOMBAT: AHOGY TETSZIK BUDAPEST BANK PIANO: 0,55%a vállalati folyószámla átutalási jutalék min. 180 Ft www.budapestbank.huMagyar Hírlap (­ BUDAPEST BANK FORTE: 4,75% vállalati folyószámla kamat www.budapestbank.hu 2001. január 16., kedd 34. évfolyam, 13. szám POLITIKAI NAPILAP Fővárosi kiadás Ára: 84 forint 0­10 13 E-mail cím: levelek@mhirlap.hu. Interneteim: www.magyarhirlap.hu/ 9 "770133"190022 Az amerikai piacok zárva tartottak, ennek következtében Pesten is kihalt a piac, a forgalom még az 5 milliárd forin­tot sem érte el. Maga a BUX 67,35 pontos növekedéssel, 7973,76 ponton zárt hétfőn. A vezető részvények felemá­san szerepeltek, a Matáv, a Richter és a BorsodChem erő­södött, a Mol, a TVK és az OTP árfolyama ellenben csök­kent. Pénzügyi információk a 10. oldalon Pályázatok a Széchenyi tervben A Széchenyi terv négy programjának pályázati lehetőségét ismertette tegnap a gazdasági tárca vezérkara; az ötvenöt pályázathoz százmilliárd forintot lehet felhasználni, vissza nem térítendő támogatás, tőkejuttatás formájában is. Ma­­tolcsy György miniszter az általa kitörési pontoknak is ne­vezett programról úgy nyilatkozott, hogy az nem érinti hátrányosan az egyensúlyi viszonyokat. 3. oldal Közelít a kergemarha-kór A kergemarha-kór egyre közelít határainkhoz; a hét végén már Ausztriában nevelt tehénnél is diagnosztizálták egy német laboratóriumban, és az olaszoknál is azonosították az első beteg szarvasmarhát. Nálunk még jó ideig nem kez­dődhet meg az állatok szigorított szűrése. A tesztek nem érkeztek meg, egyelőre az is bizonytalan, honnan lesz pénz a drága szűrések elvégzésére. Az alacsony marhahúsfo­gyasztás miatt azonban idehaza nem várható az európai­hoz hasonló méretű visszaesés a fogyasztásban. 9. oldal Mától él a Telefontanú anonim bejelentőknek Névtelenül lehet mától bejelentéseket tenni bűncselekmé­nyekről és elkövetőkről a rendőrség ingyenesen hívható a 06-(80)-555-1­l-es zöldszámán, a Telefontanú vonalon. A brit segítséggel, angol mintára, alapítványi támogatással kialakított rendszer garantálja az anonimitást, ám jelsza­vak alkalmazásával nem zárja ki szerényebb jutalmak kifi­zetését. 15. oldal Szomjas: semmit nem tudunk a tárca terveiről A magyar filmgyártás fő problémája a forráshiány. Ha a meglévő intézmények kétszer ennyi pénzt tudnának elosztani, reformra nem volna szükség - mondja Szomjas György, a filmművészszövet­ség főtitkára a minisztérium elképzelé­seiről. A létrehozandó filmes részvény­­társaságról, az azt irányító csúcsprodu­cerek intézményéről a rendező így véle­kedik: - Ha van három csúcsproducer, akkor nincs szükség a többire, s ez a produceri rendszer halálát jelentené. 6. oldal Furcsa ügyek Ukrajnában Vádat emeltek tegnap az ukrán miniszterelnök-helyettes, Julia Timosenko ellen csempészés és okirat-hamisítás miatt. Viktor Juscsenko kormányfő bízik benne, bár Kucs­ma elnök már megpróbálta leváltani. Timosenko nem hagyhatja el a fővárost. A miniszterelnök-helyettes egy ide­je táskát hord magával, amely a börtönélethez szükséges ruhákat, tisztálkodószereket tartalmazza. 2. oldal VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Alföld Változó felhő napsütéssel 1 fok Dunántúl Felhősödés, kevés nap 0 fok Budapest Általában felhős Idő -lfok E-Magyaro. Napsütés felhőkkel -1fok Magyarországon minden harmadik vállalat megvesztegethe­tő - derül ki egy közeljövőben megjelenő összegző tanul­mányból, amely az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felméréseire hagyatkozik. A hazai dokumentum azonban jelzi, hogy egy másik, a korrupcióval foglalkozó szervezet, a Transparency International szerint ugyanakkor Magyarország egyre tisztább országnak számít a világon. Csehországnak vagy éppen Dánia és Finnország volt, a Lengyelországnak. Az ország 85 országból a legkorrup­­yok ranglistáján a legkevésbé tobbnak pedig Kamerunt megvesztegethető két ország ítélték. Magyarország 1999-MH-információ Bilkei-Gorzó Borbála Egy hazai folyóiratban a kö­zeljövőben megjelenő, a nemzetközi adatokat összeg­ző tanulmány szerint hazánk korrupciós megítélése évről évre javul. A felmérések sze­rint Magyarország a korrup­ciós vizsgálatoknál mindin­kább tiszta országként tűnik fel, amelynek egyik oka a szi­gorodó jogi szabályozás - ér­tesült megbízható, forrásból lapunk. A Transparency Interna­tional korrupcióellenes nem­zetközi szervezet felmérése szerint míg 1996-ban Ma­gyarország a 35. helyen vég­zett, addig 1997-ben a 28. helyre rangsorolták. 1998- ban történt egy nagy vissza­esés, Magyarország 5 ponttal a 33. helyre esett vissza, Mau­­ritiusszal és Tunéziával azo­nos korrupciós szintre süly­­lyedt. Az adatok szerint így is kevésbé korrupt országnak számított hazánk, jobb volt a hazai úgynevezett megvesz­tegetési indexe, mint Görög­országnak, Olaszországnak. A Transparency International szerint Magyarországon egyre „tisztul a terep”, kevesebb a vesztegetés Az EBRD a hazai vállalatok harmadát tartja korruptnak ken újra javított helyezésén, és az adatok szerint a meg­vesztegetési sorrendben a középmezőnyben, a 31. he­lyen végzett, megelőzve Co­sta Ricát és Malajziát. A Transparency Interna­tional évente közzéteszi 85 országban végzett korrupciós vizsgálatainak eredményét, és közli az országok között ki­alakult sorrendet. Az indexet csaknem 60 vizsgált változó elemzése alapján határozzák meg, amely többek között a multinacionális cégek kor­rupciós tapasztalataira, más­részt az ügyintézés gyorsasá­gára, hatékonyságára, meg­bízhatóságára, a jogi szabá­lyozás elemzésére és a szank­cionálás következetességére épül. A hazai helyzetet feltáró korrupciós tanulmány azon­ban jelzi azt is, hogy az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vizsgálata szerint Ma­gyarországon minden harma­dik vállalat korrupt. A válla­latok működése a tanulmány szerint azért ilyen olajozott, mert a cégek egymás között intézik el - akár megveszte­getéssel is - problémáikat, ki­hagyva a hatóságokat. Az EBRD 1999-ben 20 ke­­let-közép-európai ország több mint 3000 vállalatánál végzett vizsgálatokat, és azt állapítot­ta meg, hogy a térség gazdasá­gában, társadalmában az álla­mi irányítás helyét számos al­kalommal a megvesztegetés váltja fel. A megvesztegethető cégek aránya például Azer­bajdzsánban az EBRD szerint 59,3 százalék, Csehországban 23,9 százalék, Magyaror­szágon 31,3 százalék. A vállalatok korrupciós időráfordítása és a „megvesztegetési adó” (százalék) Horvátország Csehország Magyarország Litvánia Románia Szlovákia : a hatóságokkal eltöltött idő megvesztegetési adó ...................... korrupt cégeknél * 4,6 megvesztegetési adó . ?,a­z összes cégnél 3,6 [mal.............................. . ....... ....................................................... 4,0 .................................................... .äBBHBSHÄMHB8ÖBiz£v 3,7 2A A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) nem tett közzé olyan titokköri jegyzéket, amely alapján elnöke jogosult a je­lentések minősítésére - tudta meg a Magyar Hírlap. Sepsey Tamás lapunknak elismerte a mulasztást, ám továbbra is tarthatónak tartja azt a gyakorlatot, hogy hivatala jelentéseit nem tárják a nyilvánosság elé. MH-információ Haszán Zoltán, Dusza Erika Nem jelent meg olyan titok­köri jegyzék, amely alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hi­vatal elnöke szolgálati titokká minősítheti jelentéseiket, így az állami vezetők útjáról szóló dokumentumot. Az államti­tokról és szolgálati titokról szóló törvény szerint ugyan a kormány által irányított or­szágos hatáskörű szerv veze­tőjeként a Kehi elnöke jogo­sult a minősítésre, ám ehhez szükséges egy titokköri jegy­zék is, amelyet a Magyar Köz­lönyben kell közzétenni.­­ Ezt a Kehi elmulasztotta - ismer­te el kérdésünkre Sepsey Ta­más. A hivatal elnöke közöl­te: 1995-ben lépett hatályba a törvény, nem is gondolta, hogy elődje nem tette közzé a jegyzéket. Számára csak múlt hétfőn derült ki, hogy a doku­mentum ugyan elkészült, vé­leményezésre el is küldték az adatvédelmi biztosnak, ám el­mulasztották közzétenni. Sepsey ennek ellenére to­vábbra is úgy véli: tartható az a gyakorlat, hogy hivatala je­lentéseit nem tárják a nyilvá­nosság elé. Ezt azzal indokol­ta, hogy a hivatal vizsgála­tai, az Állami Számvevő­­szék ellenőrzéseivel szem­ben, a kormányzat minden­napi munkájának elősegíté­sét szolgálják, így a „szigo­rúan titkos dokumentumok továbbra is azok maradnak, a többi pedig azért nem publi­­kus, mert már lépéseket tett a titokköri jegyzék megjelen­tetésére”. Majtényi László adatvé­delmi biztos érdeklődésünk­re, hogy a jelenlegi helyzet­ben a nyilvánosság számára hozzáférhetők-e a jelentések, csupán annyit közölt: a tör­vény egyértelmű. Bővebb vá­laszt az a vizsgálat hoz, ame­lyet lapunk beadványa alap­ján indított az utazások­ról szóló jelentés titkosítása miatt. A dokumentum nagyobb része azóta publikussá vált, ám továbbra is visszatartja a Kehi az utazásokat bonyolí­tó cégekkel kapcsolatos in­formációkat, mondván, azok üzleti titkok. A hivatal ezért ezeket az adatokat is szolgálati titokká minősítet­te. Majtényi László munka­társai ma mennek a hivatal­ba, hogy megvizsgálják az adatokat. Szolgálati titok esetében az adatvédelmi biztos ajánlásának közigaz­gatási jogereje van, vagyis ha azokat nem fogadja el a Kehi, akkor a bíróságon folytatódik a vita. A Kehi-jelentéssel kapcso­latban Eörsi Mátyás SZDSZ- es képviselő kérdésekkel for­dult a kormányfőhöz, ame­lyekben azt tudakolja, miért nem vizsgálták a kormányza­ti szereplők családtagjainak utazásait. A miniszterelnök látogatásait egyébként szin­tén nem vette górcső alá a Kehi, amit a kormányszóvivő azzal indokolt, hogy a jelen­tést Orbán Viktor rendelte meg, azok a nyilvánosság előtt zajlanak. Elfelejtették a Magyar Közlönyben közzétenni a titokköri jegyzéket Mulasztott a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal A bérek 9,75-12,5 százalékkal nőhetnek Megállapodtak az idei keresetek mértékéről A szakszervezetek és a mun­kaadók - miként lapunk teg­nap előrevetítette - második nekifutásra megegyeztek az idei béremelés mértékéről, így a bruttó átlagkeresetek 9,75-12,5 százalékkal bővül­hetnek 2001-ben. Az érdek­­képviseletek felhívták a kor­mányt, hogy csatlakozzon a kész megállapodáshoz. Papp Zsolt - A szakszervezetek számítá­sai szerint a tegnap megkötött bérmegállapodás 3 százalékos reálkereset-növekedést ered­ményezhet a versenyszférában - nyilatkozott Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke a Ma­gyar Hírlap hétfői számában jelzett megállapodás aláírása után. A viszonylag széles sáv a kompromisszumok eredmé­nye, hiszen a munkaadók 9-11 százalékos, a szakszervezetek pedig 14-16 százalékos bér­emelést akartak eredetileg. A felek majdnem biztosra men­tek, a tárgyalás végén már a be­­hűtött pezsgővel koccintottak az egyezségre. - A magas -10 százalék kö­rüli - infláció miatt minden­képp sávos megállapodásra volt szükség, ám a munkaadók feltétele az volt, hogy az alsó ér­ték egy számjegyű tartomány­ba essen, így a szakszervezetek az eredeti ajánlatukból 12,5 százaléknál alább már nem tudtak engedni - mutatott rá kérdésünkre a zárt ajtók mö­gött zajló tárgyalások mozgató­ira Borsik János, a munkaválla­lói oldal soros elnöke, az Auto­nómok vezetője.­­ A kormány a novemberi minimálbér-tárgyalásokon je­lezte, hogy nem kíván a béral­kuba bekapcsolódni. A hivata­los nyilatkozatok szerint a kor­mány nem készült stratégiával a tárgyalásokra, a béralkuhoz való csatlakozásról az ered­mény ismertében dönt - kö­zölte múlt heti sajtótájékozta­tóján Glattfelder Béla, a gaz­dasági tárca államtitkára. A költségvetés tanúsága szerint a kormánynak 9-10 szá­zalékos bruttó bérmegállapo­dás felelt volna meg leginkább az általa kalkulált 5-7 százalé­kos infláció mellett. A szociá­lis partnerek ezzel szemben 8- 8,5 százalékos éves pénzrom­lással számolnak, amely kér­désessé teszi a kormány csatla­kozását, ugyanakkor a közsz­férában az átlagbérek akár 14- 16 százalékkal is emelkedhet­nek 2001-ben. Folytatás a 9. oldalon Háromnapos gyász Salvadorban Comasagua várost (képünkön) letörölte a térképről a szombati földrengés Salvadorban. A halottak száma meghaladja a ötszázat, csak­nem nyolcszázan megsebesültek, 1200 embert eltűntnek nyilvánítottak. Francisco Flores Salvadori elnök háromezer koporsót rendelt Kolumbiából. Háromnapos gyászt rendelt el az országban. A térségben szombat óta 800 utórengést regisztráltak, némelyik erőssége megközelítette az Sós fokozatot a Richter-skálán. Salvadorba utazott saját költségén a Miskolci Speciális Felderítő és Mentőalakulat öt szakembere, híres kutyájukkal, Manccsal, hogy segítsen a romok alá rekedt túlélők felderítésében. Bővebben a 15. oldalon FOTÓ: REUTERS - LUIS GALDAMEZ Egy lakásra félmillió forint is juthat Idén rekordösszeget fordítanak hatékonyabb energiafelhasználásra Rekordösszeget, 5 milliárd fo­rintot fordít az idén a Gazdasá­gi Minisztérium energiataka­rékossági és -hatékonysági cé­lokra. A külföldi forrásokból elnyert pénzekkel együtt ez az összeg még magasabb is lesz. MH-összefoglaló - Az energiatakarékosságot szolgáló idei megnövelt rá­fordításoknak köszönhetően lehetővé válhat például egy­­egy „átlagos” nagyságú lakás felújítása is - mondta a Ma­gyar Hírlapnak Medgyesy Balázs, az Energia Központ Kht. ügyvezető igazgatója. A lakossági pályázaton (ennek kerete 500 milliós lesz az idén) lényegében egy átla­gos lakás korszerűsítését is le­het kérni. Marad a teljes be­ruházásra vetített 30 százalé­kos támogatási határ, ám fo­rintban már a 200 ezres tava­lyi megkötés helyett lakáson­ként akár 500 ezer forint is le­het a támogatás. Lesz pályá­zat a távhőrendszerek és a távhővel ellátott lakások kor­szerűsítésére, a köz- és tanya­világításra, a megújuló ener­giaforrások használatára vagy az önkormányzatok és intézményeik energetikai át­világítására és felújításaira. Új pont a tőkeszegény kis-és közepes vállalkozások pá­lyázata. Bővültek az e célra for­dítható összegek a Pénzügymi­nisztérium fejezetéből átcso­portosított 3 milliárd forinttal is, amit tömbházak energetikai felújítására lehet majd igénybe venni. Az önkormányzatok­nak szánt összegről szóló meg­állapodást várhatóan február elejéig aláírják. Ciki a 9. oldalon A NATO-testület cáfolja a Balkán-szindrómát Újabb katonafeleség jelentkezett lapunknál Semmilyen oksági összefüg­gés nincs a szegényített urá­niumot tartalmazó lőszerek és a hadszínterekről hazatért katonák rákbetegségei, főleg fehérvérűségi esetek között - állapította meg tegnap a NA­­TO-országok hadseregeinek egészségügyi főnökeiből álló bizottság Brüsszelben. Újabb hozzátartozó jelentkezett a Magyar Hírlapnál, aki szerint férje a balkáni szolgálatban kapott halálos betegséget. MH/MTI A Balkán-szindrómáról tartott NATO-szakbizottsági ülésen részt vevő Svéd László vezér­őrnagy, a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke magyar tudósítóknak elmond­ta: a 19 tagország katonai or­vosi vezetői messzemenően egyetértettek abban, hogy nincs oksági összefüggés az uránmagvas lőszerek alkalma­zása és a katonák rákbetegsé­gei között. A testület jelentést és ajánlásokat fogalmazott meg a szövetség katonai bizott­sága elnökének. Az ajánláso­kat ma hozzák nyilvánosságra. A NATO tagországaiban folyamatosan végzik a balkáni hadszínterekről hazatért kato­nák egészségügyi vizsgálatát. A halálos kimenetelű dagana­tos betegségek arányát össze­vetették a hasonló korú polgá­ri lakosság adataival. Megálla­pították: a balkáni veteránok körében semmivel sem maga­sabb a leukémia és a dagana­tos betegségek előfordulási aránya, mint a polgári népes­ségben. Megállapították, a bé­kefenntartók számára a fő egészségi ártalom veszélye nem a szegényített urániumot tartalmazó lőszerektől, hanem sokkal inkább a hadszíntere­ken maradt rengeteg nehéz­fémből, a fertőző betegségeket is előidéző környezetszennye­ző tényezőkből ered, s kézen­fekvő a fokozott stresszhatás is. A boszniai SFOR és a ko­szovói KFOR kötelékében ed­dig 3731 magyar katona szol­gált: ketten haláloztak el daga­natos megbetegedésben, egyi­kük fehérvérűségben, a másik végbélrákban, két katona ér­trombózisban hunyt el. Lapunknál jelentkezett Sa­lamon Józsefné, aki szerint férje a balkáni szolgálatban kapott halálos betegséget. Sa­lamon ezredes 1997-ben uta­zott ki Szarajevóba. Zágrábba irányították át, de onnan rend­szeresen felkereste a magyar kontingens táborhelyét és a műszakiak munkaterületeit. Egy év elteltével tért haza, majd újabb külszolgálatra je­lentkezett. A vizsgálatok ek­kor rossz eredményeket mu­tattak. A László kórházban kezelték 1999 januárjától, ahol májkárosodás okozta vese­elégtelenségben halt meg. Sa­lamon Józsefné fontolgatja, hogy kártérítést kér. Háttér a 2. oldalon

Next