Magyar Hírlap, 2001. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-16 / 40. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Powell: nem civil vezette a Greenville-t (MTI) Japán csütörtökön hivatalosan tiltakozott az Egyesült Államoknál amiatt, hogy két polgári személy tartózkodott az amerikai atom-tengeralattjáró kormányművénél, amikor az felborította és elsüllyesztette egy japán halászati középiskola hajóját. A tiltakozást Kono Johei külügyminiszter tolmácsolta, és sajnálkozásának adott hangot, mert Japánt csak késve tájékoztatták a polgári személyek jelenlétéről. Az ütközés körülményeinek gondos tisztázására kérte az amerikai külügyminisztert. Colin Powell amerikai külügyminiszter ismételten bocsánatot kért a szerencsétlenség miatt, de hangoztatta: nem a Greenville-en vendégeskedő civilek okozták a balesetet. Az amerikai haditengerészet kedden ismerte be, hogy az atom-tengeralattjárón tartózkodó 16 polgári személyből kettő éppen a kormányműnél volt, amikor a Greenville, a felszínre emelkedve, felborította az Ehime Maru halászhajót Hawaii közelében. Kilenc ember - köztük négy 17 éves középiskolás - eltűnt (vélhetően életét vesztette), 26 személyt sikerült kimenteni. Ammónia a Zsilben (MH) Jelentős mennyiségű ammónia került csütörtökre virradóra a romániai délvidéket átszelő és a Dunába ömlő Zsil folyóba. Már az első órák után több tonna hal pusztulását jelezték. A szemtanúk szerint a folyószakasz hófehér volt a hátukra fordult halaktól. A folyó ammóniatartalma tízszeresen haladta meg a megengedett, literenként kétmilligrammos szintet. Az első vizsgálatok nyomán már biztosra vehető, hogy a környezeti balesetért a craniovai Doljchim vegyipari kombinát a felelős, a szennyezést az egyik vezeték meghibásodása okozta. A vétkes részleg működését felfüggesztették a balesetet okozó hiba helyrehozásáig. A fertőzött halakból feltehetően sokan fogyasztottak, miután jelentős mennyiséget árultak belőle a craniovai piacon. Csökkentik Kalinyingrád készültségét (MTI) A kalinyingrádi területen állomásozó katonák létszámát 2003-ig 8600 fővel csökkentik. Ezt Vlagyimir Jegorov, a terület kormányzója jelentette ki szerdán külföldi újságírók előtt. Mint fogalmazott, a kalinyingrádi enklávéban állomásozó katonaság ma sem jelent túlzott potenciált. Az egyes országok ezzel kapcsolatos aggodalmakat mesterségesen felnagyították - tette hozzá Jegorov, aki egyébként korábban a Balti Flotta parancsnoka volt tengernagyi rangban. A volt parancsnokot a múlt év novemberében választották kormányzóvá. Bíróság dönt Estrada elnökségéről (Reuters) Megpróbálták megostromolni a manilai legfelső bíróság épületét a megbukott Fülöp-szigetei elnök hívei, miközben a testület meghallgatást tartott. Az egykori államfő ügyvédei ugyanis annak kimondását kérik a legfelső bíróságtól, hogy Joseph Estrada még mindig az ország elnöke. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy állítsák le az Estrada ellen folyó vizsgálatokat, ugyanis még mindig élvezi az államfőnek járó mentelmi jogot. A bíróság egy hetet adott a feleknek véleményük írásbeli kifejtésére, mielőtt eldöntené, hogy továbbra is Estrada, vagy utóda, Gloria Macapagal Arroyo-e az ország törvényes elnöke. Balkán-csúcs Plovdivban (MTI) Kétnapos balkáni csúcstalálkozó kezdődött csütörtökön a bulgáriai Plovdivban a román, a bolgár és a török államfő részvételével. A vendéglátó Petar Sztojanov (képünkön középen), valamint Ion Iliescu román (balra) és Ahmet Necdet Sezer török elnök a balkáni stabilitási paktum keretében folytatott közös akciókkal, a Szerbia déli részén kialakult helyzettel, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozási törekvéseik összehangolásával, a szervezett bűnözés elleni közös harccal kapcsolatos kérdéseket vitatja meg. Érintik ezenkívül az infrastruktúra, a közlekedés, az energetika és a turizmus fejlesztésének feladatait is. A mostani a negyedik bolgár-román-török csúcstalálkozó, az államfők 1997 októberében Bulgáriában, 1998 áprilisában Törökországban és 1999 márciusában Romániában tanácskoztak. FOTÓ: REUTERS - DIMITAR DILKOFF Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 3084738, fax: 3084744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Hajnal László mb., Kriván Bence mb. (gazdaság) Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., • Telefon: 470-1100 Felelős kiadó a részvénytársaság vezérigazgatója Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • 470-1205 PR- és reklámigazgató: Saras Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu Hirdetésfelvétel, telefon fax: 470-1150-től 78-ig Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt. Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! " LAPUNK 2001-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek esetén 1 hónapra - - 1500 Ft negyedévre 4000 Ft 4500 Ft 4500 Ft félévre 8000 Ft 9000 Ft 9000 Ft 1 évre 16000 Ft 18000 Ft 18000 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodánál (Budapest VIII., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD Feltámad Tudjman Horvátországa? Mintegy ötezer ember gyűlt össze tegnap Zágrábban, hogy kormányellenes tüntetést tartson a háborús bűnökkel gyanúsított, de a horvát nacionalista szélsőjobboldal által háborús hősnek tartott Mirko Norac tábornok mellett. Stipe Mesic elnök közölte, hogy kapcsolatban áll a bujkáló veteránnal, és reméli, hogy hamarosan feladja magát. A kormány és a parlament épületét övező kis téren öszszegyűlt háborús veteránok száma tegnap messze elmaradt a Splitben vasárnap tartott hatalmas megmozdulástól. Zágrábban tegnap az ötezres tömeg horvát zászlókat lengetett, nacionalista dalokat harsogott és szidta a „vörös banditákat” - a reformkommunistákból álló jelenlegi kormányt -, akik elárulták Horvátországot és a nemzeti hőst, Mirko Norac tábornokot. Norac jelenleg „illegalitásban van”, miután a horvát hatóságok hivatalosan is a háborús bűncselekményekkel gyanúsítottak listájára vették fel a nevét. A nyugalmazott tábornok 1991-ben a szerbek elleni atrocitásokat szervezte és a hírek szerint a keze is véres, mert állítólag személyesen lőtt agyon egy szerb asszonyt. A tömeg transzparenseket is vitt: „Én is háborús bűnös vagyok!”, „Mi mindannyian Mirko Norac vagyunk!” feliratokkal. A 40 éves Ana Marinic szerint szégyen, ami ma Horvátországban folyik, mert Norac az országért harcolt és meggyanúsítása sértés minden horvát számára. Stipe Mesic horvát elnök a rádióban jelentette be, hogy egy közvetítő révén kapcsolatban áll Norac tábornokkal és meggyőződése, hogy Norac rövidesen jelentkezni fog és hajlandó lesz tárgyalni megadásának feltételeiről. Mesic szerint többé-kevésbé már el is rendezték a dolgot. A horvát elnök tavaly menesztette Noracot 11 másik tábornokkal együtt, mert bírálta a kormány „veteránpolitikáját”. Zágráb ugyanis közölte, hogy kész együttműködni a hágai törvényszékkel a háborús bűnösök felkutatásában és felelősségre vonásában. Reuters/CNN A zágrábi háborús veteránok a néhai Tudjman elnököt éltették FOTÓ: REUTERS - HRVOJE POLAN Norvég szexbotrányok és az uniós csatlakozás Többen lemondtak a jobboldali norvég Haladó Párt vezetésében, miután kiderült, hogy alelnökük egy pártrendezvényen szexuális kapcsolatra lépett egy 16 éves lánynyal. Ha a populisták, akiknek népszerűségét a botrány jelentősen megtépázta, mégis hatalomra kerülnének, az Európai Unióhoz való csatlakozás szinte végleg lekerülhet a napirendről. MH-összefoglaló A hét elején Terje Söviknes alelnök kénytelen volt beismerni: a párt ifjúsági szervezetének egyik találkozóján szexuális viszonyt létesített egy 16 éves lánnyal. A beismerés azonban nem érte el a kívánt hatást, ugyanis a politikus mentegetőzése során azzal védekezett, hogy mindketten részegek voltak. A párt népszerűsége tavaly év végén még a legerősebb volt, megelőzve a miniszterelnök pártját is, de a szexbotrány miatt újabban erősen viszszaesett. Ezek után nem volt meglepetés Söviknes lemondása, de a botránynak ezzel sem sikerült gátat szabni. Tegnap Chim Kjölner, a Haladó Párt oslói szervezetének elnöke mondott le azért, mert az ifjúsági szervezet egy másik fiatal női tagja is azt állította: megerőszakolták. Az eset állítólag ugyanazon az 1999. januári pártünnepségen történt, amelyen Löviknes is vétkezett. Krölner ártatlanságát bizonygatja, és kijelentette: csak a sajtó nyomására mondott le hivataláról. Eközben Bergenben a rendőrség újabb olyan személyek neveit kapta meg, akiket a Haladó Párt különféle rendezvényein állítólag szexuálisan zaklattak. Az újabban ismertté vált áldozatok között hét lány és két fiú azt állítja: megerőszakolták vagy szexuálisan molesztálták őket. A Haladó Párt ezek után lehet, hogy le kell mondjon kormányalakítási reményeiről, ugyanis egy friss felmérés szerint minden negyedik megkérdezett azon a véleményen volt, hogy Carl I. Hagennak, a párt elnökének is le kellene mondania. A szexbotrány közvetve akár befolyásolhatja Norvégia jövőjét is. Ugyanis a két korábbi, utoljára 1994-ben tartott, a csatlakozást leszavazó népszavazás ellenére a szociáldemokrata miniszterelnök, Jens Stoltenberg még mindig nem mondott le arról, hogy országa csatlakozzon az Európai Unióhoz. Jelenleg a lakosság alig egyharmada támogatja az ország belépését, 48 százalékuk viszont elutasítja azt. Orosz-amerikai szópárbaj MH-összeállítás Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a jelek szerint kemény hangon kezdi a viszonyt Oroszországgal. Szerdán azzal vádolta Oroszországot, hogy a rakétatechnológia terjesztése révén hozzájárul azokhoz a problémákhoz, amelyek miatt szükség van az átfogó amerikai rakétavédelmi rendszer megteremtésére. Rumsfeld megfogalmazása szerint Moszkva tevékeny módon terjeszti a rakétatechnológiát, így maga is része a problémának. Az oroszok -mondta a miniszter - olyan országokat látnak el, mint például Iránt, Észak-Koreát és Indiát. Az orosz vezérkari főnök első helyettese „teljesen alaptalannak” minősítette a vádakat. Valerij Manyilov vezérezredes szerint az amerikai rakétapajzs jelentős fegyverkezési hajszát indíthat be. A feszültséget a nap folyamán Szergej Ivanov igyekezett enyhíteni, aki azt mondta: Oroszország kész a nyugodt párbeszédre az Egyesült Államokkal az országos rakétavédelmi rendszerről. HATTER Bocsánatos bűnök „Ezek még Clinton unokáit is vizsgálni fogják” - fakadt ki Tom Daschle szenátusi demokrata vezér, látván a republikánusok erőfeszítéseit, hogy valamiért elmarasztalják Bill Clintont. Hasonló szellemben nyilatkozott George W. Bush is, aki szerint abba kellene már hagyni elődje ügyeinek feszegetését. Egyik megjegyzésnek sem volt azonban kellő hatása. A washingtoni törvényhozás mindkét házában egy-egy bizottság azt vizsgálja, miért és milyen eljárás nyomán részesítette kegyelemben utolsó hivatali óráiban Bill Clinton az 1983 óta szökésben lévő Mark Rich amerikai üzletember. Ráadásul ez a történet nem csupán a republikánusokat háborította fel, de szép számmal akadnak méltatlankodó demokraták is. Sőt, már egy New York-i ügyész is vizsgálódik az ügyben. A milliárdosnak tartott Marc Rich 1983-ban döntött úgy, hogy Svájcban marad, amikor az Egyesült Államok hatóságai már készítették a vádiratot ellene több mint 48 millió dolláros adócsalás, panamázás, illetve Iránnal folytatott olajüzletek miatt, amelyeket ráadásul az 1979-es túszválság idején bonyolított le. Önként vállalt száműzetése 18 éve alatt azonban nem mondott le arról, hogy visszatérjen. Ebben pedig még azután is hű partnere volt felesége, hogy 1996-ban elváltak - vélik a vizsgálatokat követelők. Szerintük ugyanis az exelnök döntésében döntő szerepe volt annak, hogy a nej, Denise Rich 1993-tól 1,3 millió dollárral támogatta a demokratákat, elsősorban Bill és Hillary Clintont. A legutolsó tranzakció például annak a 450 ezer dollárnak az átutalása volt, amit az arkansasi Clintonkönyvtár és archívum létrehozására adományozott. De a jelek szerint Richék egyéb szálakon is elindultak. A Time magazin szerint megszerezték több külföldi vezető, sőt egy béke Nobel-díjas támogatását is, majd az üzletember felfogadta ügyvédjének azt a Jack Quinnt, aki jó ideig tanácsadó volt a Fehér Házban. A vizsgálatok hírére Clinton nyilatkozatban közölte, hogy ő nem a pénz miatt tette azt, amit tett, hanem az ügy megvizsgálása nyomán döntött így, illetve miután meghallgatta Jack Quinn és Ehud Barak - azóta megbukott - izraeli kormányfő érvelését. Márpedig az ügyvéd, akit a minap a szenátusi bizottság is meghallgatott, azt állítja, hogy védencét igazságtalanul vádolják. A törvényhozókat azonban ez az érv nem győzte meg. A szenátusban ráadásul azt is feszegetik, jogszerű volt az elnöki eljárás. Clinton ugyanis nagyon gyorsan lépett, így például az ilyen ügyekben illetékes ügyész is csak alig 12 órával a kegyelmi határozat aláírása előtt értesült az elnök tervéről. Elfelejtették megkérdezni például az ügyben eredetileg eljáró New York-i ügyészséget is - amelyik most ezen felháborodva indította el saját vizsgálatát. Arról már nem is beszélve, hogy gyors lebonyolítás miatt a szükséges papírok csak akkor készültek el, amikor Clinton már nem is volt elnök. Hogy mi lesz tehát Marc Richcsel, egyelőre nem tudni. Az azonban biztos, hogy Clintonnak az ügy semmiképpen sem használ. A történet hatására például a minap a londoni UBS Warburg pénzügyi cég visszavonta felkérését, hogy a volt elnök a „szokásos” 100 ezer dolláros tarifáért tartson előadást egy rendezvényen. Lépésükben ugyan döntő szerepe volt annak, hogy kiderült, cég egyik vezetője tavaly decemberben levélben kérte az elnököt, bocsásson meg Richnek, a história mégis kínos Clintonéknak. Akiknek mostanság örömre legfeljebb az adhat okot, hogy a szenátus etikai bizottsága beszüntette az eljárást Hillary ellen, akinél a készülő könyvéért járó nyolcmillió dolláros honoráriumot sokallták. Legalább ennyi. Nagy Iván Zsolt Titkos német atomhulladék Franciaországban Párizs: távozik a nagyszájú miniszter Legkésőbb júliusban távozik a baloldali kormányból Dominique Voynet, a francia zöldek vezére, környezetvédelmi miniszter - ezt ő maga jelentette be tegnap sajtóértekezletén. A 42 éves Voynet asszony lesz Lionel Jospin szocialista párti kormányfőnek az ötödik minisztere, aki távozik a kormányból. A Le Monde tegnap megszellőztette, hogy Németország - egy korábbi tilalom ellenére - atomhulladékot szállít Franciaországba, újrafeldolgozásra. MH-összefoglaló Dominique Voynet lemondási szándéka azt jelzi, hogy a franciaországi zöldmozgalom válságba került. A francia „rózsaszín koalíció” - amely a szocialisták mellett a zöldeket és a kommunistákat is integrálja - nem nagyon tudott mit kezdeni a zöldekkel és főképpen az energikus Voynet asszonnyal. Dominique Voynet radikális környezetvédő programmal vállalt miniszteri tárcát Jospin kormányában és sorozatosan ellentétbe kerül az atomenergiában „nagyfogyasztónak” számító francia érdekkörökkel. Minthogy a sikerek elmaradtak nem sikerült korlátoznia Párizs autóforgalmát, visszafogni a nukleáris ipart, megfékezni a légitársaságokat - éppen a fundamentalista környezetvédők zúdítottak rá össztüzet. A hágai klímakonferencia kudarcáért is rá hárították a felelősséget, pedig nem kímélte magát. Vihart kavart, amikor a megállapodás kudarca miatti csalódottságában „megrögzött hímsovinisztának” nevezte John Prescott brit miniszterelnök-helyettest - de szinte mindenkivel összeveszett. Elnevezték „emberevőnek”, „nagyszájúnak”, „zöldgépnek”, „vasladynak” és Jospin kormányfő „elszabadult ágyújának” is. Dominique Voynet tehetetlenségét igazolta az a Le Monde-ban ugyancsak tegnap megszellőztetett botrány, amelyből kiderült, hogy a nukleáris vállalatok Franciaországban bármikor megkerülhették a környezetvédelmi minisztériumot. Tavaly nyáron négy ízben is érkezett német atomhulladék-szállítmány a franciaországi La Hague újrafeldolgozó üzemébe, miközben a francia kormány több mint két éve azt állítja, hogy ez egyelőre lehetetlen. 2001. február 16., péntek Egységkormány születik Izraelben Ehud Barak távozó izraeli kormányfő csütörtök este közölte: feltételesen elfogadta Ariel Saron megválasztott miniszterelnök ajánlatát a nemzeti egységkormány megalakítására. Tegnap az izraeliek és a palesztinok is eltemették az erőszak utolsó áldozatait. MH-összeállítás „Ehud Barak volt miniszterelnök és Ariel Saron megválasztott miniszterelnök találkozóján megállapodás született egy nemzeti egységkormány létrehozásáról” - hozta nyilvánosságra Barak hivatala. „A kormány létrejöttének feltétele az, hogy végleges formát nyerjenek a politika fő vonalai és a koalíciós megállapodások” - olvasható az írásos nyilatkozatában. Barak azt reméli, hogy a végleges megállapodást a jövő hét elején pártja, a Munkapárt elé terjesztheti jóváhagyásra - idézi a nyilatkozatból a Reuters. A két politikus arról is megállapodott kettejük csütörtöki, majdnem háromórás találkozóján, hogy a Munkapárt az új kormányban megkapja a védelmi és a külügyi tárcát - olvasható a nyilatkozatban. Tegnap eltemették az erőszak - eddigi - utolsó izraeli és palesztin áldozatait, akik száma csütörtökön is tovább nőtt: az izraeli katonák agyonlőttek egy palesztin rendőrt, aki megpróbált betörni a gázai Kfar Darom zsidó telepre. A nyolc izraeli halálával végződött szerdai merénylettel kapcsolatban a törökországi látogatásán tartózkodó Jasszer Arafat tegnap megismételte, hogy közlekedési baleset történt, és nem ítélte el a támadást. Oda Joschka Fischer szavahihetősége Elítélték a német külügyér terrorista ismerősét Joschka Fischerről megint bebizonyosodott, hogy nem mondott igazat. A német külügyminiszter korábbi állításaival ellentétben mégis részt vett a Palesztin Felszabadítási Szervezet 1969-es algíri értekezletén, ahol az Izrael elleni fellépésről döntöttek. Az ellenzék szerint ezután nem maradhat ő a német diplomácia irányítója. Közben egykori ismerősét, a OPEC-merényletet elkövető Hans- Joachim Kleint kilenc év börtönre ítélték. MH-összeállítás A német ellenzék pártjai az alsóházban támadást indítottak a külügyminiszter ellen, bírálva részvételét egy 32 évvel ezelőtti palesztin rendezvényen. A Bundestag ülésén rendezett aktuális kérdések óráját kihasználva a kereszténydemokrata (CDU) és a liberális (FDP) frakció tagjai a szemére vetették Joschka Fischernek, hogy korábbi állításával ellentétben mégis jelen volt a PFSZ 1969-ben rendezett algíri értekezletén. Az ezen született határozat hitet tett a palesztinok Izrael fölötti „végső győzelme” mellett. A Schröder-kormány ellenzéke január eleje óta támadja Fischert. Előbb annak frankfurti múltja (illegális lakásfoglalás, erőszakos utcai tüntetések, rendőrverések) szolgáltatott erre ürügyet, majd az egykori barátja, a terroristák közé keveredett Hans-Joachim Klein perében tett tanúvallomása, legújabban pedig a „közel-keleti szál”. Az ellenzéki pártok nem tettek le róla, hogy ügyészi eljárást indíttassanak Fischer ellen hamis vallomás miatt. A Klein-perben január 16-án történt meghallgatása alkalmával ugyanis a külügyminiszter tagadta, hogy 1973- ban egyazon lakóközösségben élt volna Frankfurtban Margrit Schiller RAF-szimpatizáns nővel. Kleint egyébként tegnap terrorista tevékenység miatt kilenc év börtönre ítélték. A bécsi OPEC-értekezlet egykori túszszedője 9 évet kapott