Magyar Hírlap, 2001. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-16 / 40. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Powell: nem civil vezette a Greenville-t (MTI) Japán csütörtökön hivatalosan tiltakozott az Egye­sült Államoknál amiatt, hogy két polgári személy tartózko­dott az amerikai atom-tengeralattjáró kormányművénél, amikor az felborította és elsüllyesztette egy japán halásza­ti középiskola hajóját. A tiltakozást Kono Johei külügymi­niszter tolmácsolta, és sajnálkozásának adott hangot, mert Japánt csak késve tájékoztatták a polgári személyek jelen­létéről. Az ütközés körülményeinek gondos tisztázásá­ra kérte az amerikai külügyminisztert. Colin Powell amerikai külügyminiszter ismételten bocsánatot kért a szerencsét­lenség miatt, de hangoztatta: nem a Greenville-en vendé­geskedő civilek okozták a balesetet. Az amerikai haditen­gerészet kedden ismerte be, hogy az atom-tengeralattjá­rón tartózkodó 16 polgári személyből kettő éppen a kor­mányműnél volt, amikor a Greenville, a felszínre emel­kedve, felborította az Ehime Maru halászhajót Hawaii kö­zelében. Kilenc ember - köztük négy 17 éves középisko­lás - eltűnt (vélhetően életét vesztette), 26 személyt sike­rült kimenteni. Ammónia a Zsilben (MH) Jelentős mennyiségű ammónia került csütörtökre virradóra a romániai délvidéket átszelő és a Dunába öm­lő Zsil folyóba. Már az első órák után több tonna hal pusz­tulását jelezték. A szemtanúk szerint a folyószakasz hófe­hér volt a hátukra fordult halaktól. A folyó ammóniatar­talma tízszeresen haladta meg a megengedett, literenként kétmilligrammos szintet. Az első vizsgálatok nyomán már biztosra vehető, hogy a környezeti balesetért a craniovai Doljchim vegyipari kombinát a felelős, a szennyezést az egyik vezeték meghibásodása okozta. A vétkes részleg működését felfüggesztették a balesetet okozó hiba hely­rehozásáig. A fertőzött halakból feltehetően sokan fo­gyasztottak, miután jelentős mennyiséget árultak belőle a craniovai piacon. Csökkentik Kalinyingrád készültségét (MTI) A kalinyingrádi területen állomásozó katonák létszá­mát 2003-ig 8600 fővel csökkentik. Ezt Vlagyimir Jegorov, a terület kormányzója jelentette ki szerdán külföldi újság­írók előtt. Mint fogalmazott, a kalinyingrádi enklávéban ál­lomásozó katonaság ma sem jelent túlzott potenciált. Az egyes országok ezzel kapcsolatos aggodalmakat mestersé­gesen felnagyították - tette hozzá Jegorov, aki egyébként korábban a Balti Flotta parancsnoka volt tengernagyi rang­ban. A volt parancsnokot a múlt év novemberében válasz­tották kormányzóvá. Bíróság dönt Estrada elnökségéről (Reuters) Megpróbálták megostromolni a manilai legfelső bíróság épületét a megbukott Fülöp-szigetei elnök hívei, mi­közben a testület meghallgatást tartott. Az egykori államfő ügyvédei ugyanis annak kimondását kérik a legfelső bíró­ságtól, hogy Joseph Estrada még mindig az ország elnöke. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy állítsák le az Estrada ellen folyó vizsgálatokat, ugyanis még mindig élvezi az ál­lamfőnek járó mentelmi jogot. A bíróság egy hetet adott a feleknek véleményük írásbeli kifejtésére, mielőtt eldönte­­né, hogy továbbra is Estrada, vagy utóda, Gloria Macapagal Arroyo-e az ország törvényes elnöke. Balkán-csúcs Plovdivban (MTI) Kétnapos balkáni csúcstalálkozó kezdődött csütörtö­kön a bulgáriai Plovdivban a román, a bolgár és a török ál­lamfő részvételével. A vendéglátó Petar Sztojanov (képün­kön kö­zépen), valamint Ion Iliescu román (balra) és Ah­met Necdet Sezer török elnök a balkáni stabilitási paktum keretében folytatott közös akciókkal, a Szerbia déli részén kialakult helyzettel, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozási törekvéseik összehangolásával, a szerve­zett bűnözés elleni közös harccal kapcsolatos kérdéseket vi­tatja meg. Érintik ezenkívül az infrastruktúra, a közlekedés, az energetika és a turizmus fejlesztésének feladatait is. A mostani a negyedik bolgár-román-török csúcstalálkozó, az államfők 1997 októberében Bulgáriában, 1998 áprilisá­ban Törökországban és 1999 márciusában Romániában ta­nácskoztak. FOTÓ: REUTERS - DIMITAR DILKOFF Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 3084738, fax: 3084744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Hajnal László mb., Kriván Bence mb. (gazdaság) Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., • Telefon: 470-1100 Felelős kiadó a részvénytársaság vezérigazgatója Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • 470-1205 PR- és reklámigazgató: Saras Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu Hirdetésfelvétel, telefon­ fax: 470-1150-től 78-ig Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt. Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! " LAPUNK 2001-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek esetén 1 hónapra - - 1500 Ft negyedévre 4000 Ft 4500 Ft 4500 Ft félévre 8000 Ft 9000 Ft 9000 Ft 1 évre 16000 Ft 18000 Ft 18000 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodánál (Buda­pest VIII., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD Feltámad Tudjman Horvátországa? Mintegy ötezer ember gyűlt össze tegnap Zágrábban, hogy kormányellenes tüntetést tartson a háborús bűnökkel gyanú­sított, de a horvát nacionalista szélsőjobboldal által háborús hősnek tartott Mirko Norac tábornok mellett. Stipe Mesic el­nök közölte, hogy kapcsolatban áll a bujkáló veteránnal, és re­méli, hogy hamarosan feladja magát. A kormány és a parlament épületét övező kis téren ösz­­szegyűlt háborús veteránok száma tegnap messze elma­radt a Splitben vasárnap tar­tott hatalmas megmozdulás­tól. Zágrábban tegnap az ötezres tömeg horvát zász­lókat lengetett, nacionalista dalokat harsogott és szidta a „vörös banditákat” - a re­formkommunistákból álló je­lenlegi kormányt -, akik el­árulták Horvátországot és a nemzeti hőst, Mirko Norac tábornokot. Norac jelenleg „illegalitás­ban van”, miután a horvát hatóságok hivatalosan is a háborús bűncselekmények­kel gyanúsítottak listájára vették fel a nevét. A nyugal­mazott tábornok 1991-ben a szerbek elleni atrocitásokat szervezte és a hírek szerint a keze is véres, mert állítólag személyesen lőtt agyon egy szerb asszonyt. A tömeg transzparenseket is vitt: „Én is háborús bűnös vagyok!”, „Mi mindannyian Mirko Norac vagyunk!” fel­iratokkal. A 40 éves Ana Ma­­rinic szerint szégyen, ami ma Horvátországban folyik, mert Norac az országért harcolt és meggyanúsítása sértés min­den horvát számára. Stipe Mesic horvát elnök a rádióban jelentette be, hogy egy közvetítő révén kapcsolatban áll Norac tábornokkal és meggyő­ződése, hogy Norac rövidesen jelentkezni fog és hajlandó lesz tárgyalni megadásának feltéte­leiről. Mesic szerint többé-ke­­vésbé már el is rendezték a dol­got. A horvát elnök tavaly me­nesztette Noracot 11 másik tá­bornokkal együtt, mert bírálta a kormány „veteránpolitikáját”. Zágráb ugyanis közölte, hogy kész együttműködni a hágai törvényszékkel a háborús bűnö­sök felkutatásában és felelősség­re vonásában. Reuters/CNN A zágrábi háborús veteránok a néhai Tudjman elnököt éltették FOTÓ: REUTERS - HRVOJE POLAN Norvég szexbotrányok és az uniós csatlakozás Többen lemondtak a jobbol­dali norvég Haladó Párt ve­zetésében, miután kiderült, hogy alelnökük egy pártren­dezvényen szexuális kapcso­latra lépett egy 16 éves lány­nyal. Ha a populisták, akik­nek népszerűségét a botrány jelentősen megtépázta, mégis hatalomra kerülnének, az Európai Unióhoz való csatla­kozás szinte végleg lekerülhet a napirendről. MH-összefoglaló A hét elején Terje Söviknes alelnök kénytelen volt beis­merni: a párt ifjúsági szerve­zetének egyik találkozóján szexuális viszonyt létesített egy 16 éves lánnyal. A beis­merés azonban nem érte el a kívánt hatást, ugyanis a politi­kus mentegetőzése során az­zal védekezett, hogy mind­ketten részegek voltak. A párt népszerűsége tavaly év végén még a legerősebb volt, megelőzve a miniszterelnök pártját is, de a szexbotrány miatt újabban erősen visz­­szaesett. Ezek után nem volt megle­petés Söviknes lemondása, de a botránynak ezzel sem si­került gátat szabni. Tegnap Chim Kjölner, a Haladó Párt oslói szervezetének elnöke mondott le azért, mert az ifjú­sági szervezet egy másik fiatal női tagja is azt állította: megerőszakolták. Az eset ál­lítólag ugyanazon az 1999. januári pártünnepségen tör­tént, amelyen Löviknes is vét­kezett. Krölner ártatlanságát bizonygatja, és kijelentette: csak a sajtó nyomására mon­dott le hivataláról. Eközben Bergenben a rendőrség újabb olyan szemé­lyek neveit kapta meg, akiket a Haladó Párt különféle ren­dezvényein állítólag szexuáli­san zaklattak. Az újabban is­mertté vált áldozatok között hét lány és két fiú azt állítja: megerőszakolták vagy sze­xuálisan molesztálták őket. A Haladó Párt ezek után lehet, hogy le kell mondjon kormányalakítási reményei­ről, ugyanis egy friss felmérés szerint minden negyedik meg­kérdezett azon a véleményen volt, hogy Carl I. Hagennak, a párt elnökének is le kellene mondania. A szexbotrány közvetve akár befolyásolhatja Norvé­gia jövőjét is. Ugyanis a két korábbi, utoljára 1994-ben tartott, a csatlakozást lesza­vazó népszavazás ellenére a szociáldemokrata miniszter­elnök, Jens Stoltenberg még mindig nem mondott le arról, hogy országa csatlakozzon az Európai Unióhoz. Jelenleg a lakosság alig egyharmada tá­mogatja az ország belépését, 48 százalékuk viszont eluta­sítja azt. Orosz-amerikai szópárbaj MH-összeállítás Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a jelek sze­rint kemény hangon kezdi a viszonyt Oroszországgal. Szer­dán azzal vádolta Oroszorszá­got, hogy a rakétatechnológia terjesztése révén hozzájárul azokhoz a problémákhoz, amelyek miatt szükség van az átfogó amerikai rakétavédel­mi rendszer megteremtésére. Rumsfeld megfogalmazása szerint Moszkva tevékeny mó­­don terjeszti a rakétatechno­lógiát, így maga is része a problémának. Az oroszok -mondta a miniszter - olyan országokat látnak el, mint pél­dául Iránt, Észak-Koreát és Indiát. Az orosz vezérkari főnök első helyettese „teljesen alap­talannak” minősítette a váda­kat. Valerij Manyilov vezérez­redes szerint az amerikai ra­kétapajzs jelentős fegyverke­zési hajszát indíthat be. A feszültséget a nap folya­mán Szergej Ivanov igyekezett enyhíteni, aki azt mondta: Oroszország kész a nyugodt párbeszédre az Egyesült Álla­mokkal az országos rakétavé­delmi rendszerről. HATTER B­ocsánatos bűnök „Ezek még Clinton unokáit is vizsgálni fogják” - fakadt ki Tom Daschle szená­tusi demokrata vezér, látván a republiká­nusok erőfeszítéseit, hogy valamiért el­marasztalják Bill Clintont. Hasonló szel­lemben nyilatkozott George W. Bush is, aki szerint abba kellene már hagyni előd­je ügyeinek feszegetését. Egyik megjegy­zésnek sem volt azonban kellő hatása. A washingtoni törvényhozás mindkét házában egy-egy bizottság azt vizsgálja, miért és milyen eljárás nyomán részesí­tette kegyelemben utolsó hivatali órái­ban Bill Clinton az 1983 óta szökésben lévő Mark Rich amerikai üzletember. Ráadásul ez a történet nem csupán a re­publikánusokat háborította fel, de szép számmal akadnak méltatlankodó de­mokraták is. Sőt, már egy New York-i ügyész is vizsgálódik az ügyben. A milliárdosnak tartott Marc Rich 1983-ban döntött úgy, hogy Svájcban ma­rad, amikor az Egyesült Államok hatósá­gai már készítették a vádiratot ellene több mint 48 millió dolláros adócsalás, panamázás, illetve Iránnal folytatott olaj­üzletek miatt, amelyeket ráadásul az 1979-es túszválság idején bonyolított le. Önként vállalt száműzetése 18 éve alatt azonban nem mondott le arról, hogy visszatérjen. Ebben pedig még azután is hű partnere volt felesége, hogy 1996-ban elváltak - vélik a vizsgálatokat követelők. Szerintük ugyanis az exelnök döntésében döntő szerepe volt annak, hogy a nej, De­nise Rich 1993-tól 1,3 millió dollárral tá­mogatta a demokratákat, első­sorban Bill és Hillary Clintont. A legutolsó tranzak­ció például annak a 450 ezer dollárnak az átutalása volt, amit az arkansasi Clinton­­könyvtár és archívum létrehozására ado­mányozott. De a jelek szerint Richék egyéb szálakon is elindultak. A Time ma­gazin szerint megszerezték több külföldi vezető, sőt egy béke Nobel-díjas támoga­tását is, majd az üzletember felfogadta ügyvédjének azt a Jack Quinnt, aki jó ideig tanácsadó volt a Fehér Házban. A vizsgálatok hírére Clinton nyilatko­zatban közölte, hogy ő nem a pénz miatt tette azt, amit tett, hanem az ügy meg­vizsgálása nyomán döntött így, illetve miután meghallgatta Jack Quinn és Ehud Barak - azóta megbukott - izraeli kormányfő érvelését. Márpedig az ügy­véd, akit a minap a szenátusi bizottság is meghallgatott, azt állítja, hogy védencét igazságtalanul vádolják. A törvényhozó­kat azonban ez az érv nem győzte meg. A szenátusban ráadásul azt is feszege­tik, jogszerű volt az elnöki eljárás. Clin­ton ugyanis nagyon gyorsan lépett, így például az ilyen ügyekben illetékes ügyész is csak alig 12 órával a kegyelmi határozat aláírása előtt értesült az elnök tervéről. Elfelejtették megkérdezni pél­dául az ügyben eredetileg eljáró New York-i ügyészséget is - amelyik most ezen felháborodva indította el saját vizs­gálatát. Arról már nem is beszélve, hogy gyors lebonyolítás miatt a szükséges pa­pírok csak akkor készültek el, amikor Clinton már nem is volt elnök. Hogy mi lesz tehát Marc Richcsel, egyelőre nem tudni. Az azonban biztos, hogy Clintonnak az ügy semmiképpen sem használ. A történet hatására például a minap a londoni UBS Warburg pénz­ügyi cég visszavonta felkérését, hogy a volt elnök a „szokásos” 100 ezer dolláros tarifáért tartson előadást egy rendezvé­nyen. Lépésükben ugyan döntő szerepe volt annak, hogy kiderült, cég egyik ve­zetője tavaly decemberben levélben kér­te az elnököt, bocsásson meg Richnek, a história mégis kínos Clintonéknak. Akiknek mostanság örömre legfeljebb az adhat okot, hogy a szenátus etikai bi­zottsága beszüntette az eljárást Hillary ellen, akinél a készülő könyvéért járó nyolcmillió dolláros honoráriumot so­kallták. Legalább ennyi. Nagy Iván Zsolt Titkos német atomhulladék Franciaországban Párizs: távozik a nagyszájú miniszter Legkésőbb júliusban távozik a baloldali kormányból Dominique Voynet, a francia zöldek vezére, környezetvédelmi miniszter - ezt ő maga jelentette be tegnap sajtóértekezletén. A 42 éves Voynet asszony lesz Lionel Jospin szocialista párti kormányfőnek az ötö­dik minisztere, aki távozik a kormányból. A Le Monde tegnap megszellőztette, hogy Németország - egy korábbi tilalom ellené­re - atomhulladékot szállít Franciaországba, újrafeldolgozásra. MH-összefoglaló Dominique Voynet lemondási szándéka azt jelzi, hogy a fran­ciaországi zöldmozgalom vál­ságba került. A francia „rózsa­szín koalíció” - amely a szocia­listák mellett a zöldeket és a kommunistákat is integrálja - nem nagyon tudott mit kezdeni a zöldekkel és főképpen az energikus Voynet asszonnyal. Dominique Voynet radiká­lis környezetvédő programmal vállalt miniszteri tárcát Jospin kormányában és sorozatosan ellentétbe kerül az atomener­giában „nagyfogyasztónak” számító francia érdekkörökkel. Minthogy a sikerek elmaradtak­­ nem sikerült korlátoznia Pá­rizs autóforgalmát, visszafogni a nukleáris ipart, megfékezni a légitársaságokat - éppen a fun­damentalista környezetvédők zúdítottak rá össztüzet. A hágai klímakonferencia kudarcáért is rá hárították a felelősséget, pe­dig nem kímélte magát. Vihart kavart, amikor a megállapodás kudarca miatti csalódottságá­ban „megrögzött hímsovinisz­­tának” nevezte John Prescott brit miniszterelnök-helyettest - de szinte mindenkivel összeve­szett. Elnevezték „emberevő­nek”, „nagyszájúnak”, „zöld­gépnek”, „vasladynak”­­ és Jospin kormányfő „elszabadult ágyújának” is. Dominique Voynet tehe­tetlenségét igazolta az a Le Monde-ban ugyancsak tegnap megszellőztetett botrány, amelyből kiderült, hogy a nukleáris vállalatok Francia­országban bármikor megke­rülhették a környezetvédelmi minisztériumot. Tavaly nyá­ron négy ízben is érkezett né­met atomhulladék-szállítmány a franciaországi La Hague új­rafeldolgozó üzemébe, miköz­ben a francia kormány több mint két éve azt állítja, hogy ez egyelőre lehetetlen. 2001. február 16., péntek Egységkormány születik Izraelben Ehud Barak távozó izraeli kormányfő csütörtök este kö­zölte: feltételesen elfogadta Ariel Saron megválasztott mi­niszterelnök ajánlatát a nem­zeti egységkormány megala­kítására. Tegnap az izraeliek és a palesztinok is eltemették az erőszak utolsó áldozatait. MH-összeállítás „Ehud Barak volt miniszterel­nök és Ariel Saron megválasz­tott miniszterelnök találkozó­ján megállapodás született egy nemzeti egységkormány létrehozásáról” - hozta nyil­vánosságra Barak hivatala. „A kormány létrejöttének fel­tétele az, hogy végleges for­mát nyerjenek a politika fő vo­nalai és a koalíciós megállapo­dások” - olvasható az írásos nyilatkozatában. Barak azt re­méli, hogy a végleges megálla­podást a jövő hét elején párt­ja, a Munkapárt elé terjeszthe­ti jóváhagyásra - idézi a nyilat­kozatból a Reuters. A két politikus arról is megállapodott kettejük csü­törtöki, majdnem háromórás találkozóján, hogy a Munka­párt az új kormányban meg­kapja a védelmi és a külügyi tárcát - olvasható a nyilatko­zatban. Tegnap eltemették az erő­szak - eddigi - utolsó izraeli és palesztin áldozatait, akik szá­ma csütörtökön is tovább nőtt: az izraeli katonák agyonlőttek egy palesztin rendőrt, aki megpróbált betörni a gázai Kfar Darom zsidó telepre. A nyolc izraeli halálával végződött szerdai merénylet­tel kapcsolatban a törökorszá­gi látogatásán tartózkodó Jasszer Arafat tegnap megis­mételte, hogy közlekedési baleset történt, és nem ítélte el a támadást. Oda Joschka Fischer szavahihetősége Elítélték a német külügyér terrorista ismerősét Joschka Fischerről megint bebizonyosodott, hogy nem mondott igazat. A német kül­ügyminiszter korábbi állítá­saival ellentétben mégis részt vett a Palesztin Felszabadítá­­si Szervezet 1969-es algíri ér­tekezletén, ahol az Izrael elle­ni fellépésről döntöttek. Az ellenzék szerint ezután nem maradhat ő a német diplomá­cia irányítója. Közben egyko­ri ismerősét, a OPEC-me­­rényletet elkövető Hans- Joachim Kleint kilenc év bör­tönre ítélték. MH-összeállítás A német ellenzék pártjai az alsóházban támadást indítot­tak a külügyminiszter ellen, bírálva részvételét egy 32 év­vel ezelőtti palesztin rendez­vényen. A Bundestag ülésén rendezett aktuális kérdések óráját kihasználva a keresz­ténydemokrata (CDU) és a liberális (FDP) frakció tagjai a szemére vetették Joschka Fischernek, hogy korábbi ál­lításával ellentétben mégis je­len volt a PFSZ 1969-ben rendezett algíri értekezletén. Az ezen született határozat hitet tett a palesztinok Izrael fölötti „végső győzelme” mellett. A Schröder-kormány el­lenzéke január eleje óta tá­madja Fischert. Előbb annak frankfurti múltja (illegális la­kásfoglalás, erőszakos utcai tüntetések, rendőrverések) szolgáltatott erre ürügyet, majd az egykori barátja, a terroristák közé keveredett Hans-Joachim Klein perében tett tanúvallomása, legújab­ban pedig a „közel-keleti szál”. Az ellenzéki pártok nem tettek le róla, hogy ügyészi el­járást indíttassanak Fischer ellen hamis vallomás miatt. A Klein-perben január 16-án történt meghallgatása alkal­mával ugyanis a külügymi­niszter tagadta, hogy 1973- ban egyazon lakóközösség­ben élt volna Frankfurtban Margrit Schiller RAF-szim­­patizáns nővel. Kleint egyébként tegnap terrorista tevékenység miatt kilenc év börtönre ítélték. A bécsi OPEC-értekezlet egykori túszszedője 9 évet kapott

Next