Magyar Hírlap, 2001. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-09 / 34. szám

2001. február 9., péntek Komoly támogatással rendelkezik az Európai Unió (EU) tag­államaiban a szervezet bővítése, és talán meglepő, de a volt kommunista közép- és kelet-európai államok felvételével leginkább az EU szegényebb országaiban, valamint a gazdag Skandináviában rokonszenveznek. Az Európai Bizottság (az EU „kormánya”) évente kétszer teszi közzé az „Eubarome­­ter” felmérést. A tegnap Brüsszelben közétett adatok szerint a 15 tagállamban meg­kérdezettek 44 százaléka sze­rint bővíteni kell az EU-t, 35 százalék pedig ellenzi új álla­mok felvételét. A bővítést az EU három legnagyobb tagállamában tá­mogatják a legkevesebben: Németországban, Franciaor­szágban és Nagy-Britanniá­­ban - de ehhez a csoporthoz tartozik Ausztria is. A németek és az osztrákok attól tartanak, hogy a bővítés után olcsó munkaerő árasztja el őket Magyarországról, Csehországból, Lengyelor­szágból, valamint a többi „ke­leti” országból. Németország ezért azt szorgalmazza, hogy hétéves átmeneti időszak előzze meg a munkaerő telje­sen szabad áramlását az új tagországok esetében. (Ber­lin szerint azonban ettől a tagállamoktól függően el le­hetne térni.) Az EU brüsszeli vezetői úgy vélik azonban, hogy ezek a félelmek erősen túlzottak, hiszen a tagsággal járó gazda­sági előnyök inkább otthon marasztalják majd az új tagál­lamok munkavállalóit. A viszonylag szegény Gö­rögországban, Spanyolor­szágban és Portugáliában tá­mogatják leginkább az EU bővítését, pedig ezek a tagál­lamok számíthatnak arra, hogy az EU közös alapjainak egy része ezentúl nem hozzá­juk, hanem az új tagállamok­hoz áramlik majd. Svédország pedig vállalta, hogy június 30-áig tartandó féléves soros elnöksége ide­jén az EU bővítését a legfon­tosabb kérdésként kezeli. Az Eurobarometer felmé­rése során tavaly november­decemberben a 15 tagállam­ban összesen 16 ezer ember véleményét kérdezték meg. Az ezt megelőző legutób­bi Eurobarometer-felmérései között az EU bővítésére vo­natkozó kérdés így nem sze­repelt. Jean Christophe­ Filori, az Európai Bizottság bővítésért felelős szóvivője, a felmérés eredményét kommentálva megjegyezte, hogy a tagálla­mokban a bővítés népszerűsí­tésére van szükség, ezért a Bi­zottság még az idén egy ezzel kapcsolatos kampány indítá­sát tervezi. Filori úgy vélte, hogy az embereket tájékoz­tatni kell a bővítés összes elő­nyéről és a vele járó felada­tokról is. Reuters : Az Európai Unió jó része rokonszenvezik a bővítéssel Újabb 20 milliárd forint a helyhatóságoknak? Folytatódhat a gázközmű-kompenzáció Immár hajlik rá a kormány, hogy újabb mintegy 20 mil­liárd forintot osszon szét az önkormányzatok között. Er­re akkor kerülhet sor, ha elis­meri azon kérésük jogossá­gát, hogy ne csak az 1993 előt­ti, hanem az az utáni gázköz­mű-beruházásaik fejében is kaphassanak kompenzációt. Elképzelhető, hogy a kor­mány eleget tesz az önkor­mányzatok kérésének, s azok az 1993 után végrehajtott gáz­közmű-beruházásaik fejében is kapnak kompenzációt. Er­ről Stumpf István kancellá­riaminiszter számolt be a par­lament költségvetési bizott­ságában. Tájékoztatása szerint a kormány a keddi ülésén úgy döntött, hogy megvizsgálják ezt a lehetőséget, amitől ko­rábban kategorikusan elzár­kózott a kabinet. Ha végül tá­mogatják a javaslatot, az újabb mintegy 20 milliárd forint kifizetését jelentené összességében. Mint ismert, már a parla­ment előtt van az a törvényja­vaslat, amely szerint kompen­zálnák az önkormányzatokat azért, mert bár az addigi beru­házásaik fejében járt volna nekik, nem kaptak részvénye­ket, amikor a regionális gáz­szolgáltatók részvénytársasá­gokká alakultak 1993-ban. Erre a célra mintegy 61 mil­liárd forintot fordítanának. A pénz egy részét már meg is kapták az érintett önkor­mányzatok: tavaly 6 milliárd forintot fizetett ki erre a célra az ÁPV Rt. előlegként. A kormány azonban úgy dön­tött január végén, hogy bővíti az előlegre jogosultak körét, s emiatt 7,5 milliárd forintot utaltatott át az ÁPV-től a kifizetéseket koordináló Bel­ügyminisztériumhoz. A helyhatóságok ennek el­lenére is nehezményezték azonban, hogy az átalakulás és a cégek 1995-ös privatizá­ciója között végrehajtott be­ruházásaikat nem ellentéte­lezné a kormány. A probléma rendezésére azonban akkor is csak később kerülhet sor, ha a kormány elfogadja az önkor­mányzatok érvelését. Stumpf István szerint ugyanis a már benyújtott törvényjavaslatot nem akarják átdolgozni. DD Bizottság készíti elő az áprilisi offenzívát Marad az internetezőknek a kedvezményes csomag A kormány áprilisra átfogó akciótervet tesz le, amely konkrét pályázatokkal is segí­ti a magyar információs társa­dalom kiépülését - jelentette be Stumpf István kancellária­miniszter a parlament infor­matikai bizottságának alaku­ló ülésén. A Matáv vezérigaz­gató helyettese azt ígérte, hosszú távon marad a kedvez­ményes internetezést biztosí­tó Mindenkinek csomag. A fideszes Rogán Antal vezetésével tegnap megala­kult a parlament informati­kai és távközlési bizottsága. Az újonnan létrejött testület Stumpf István, kancellária­miniszter meghallgatásával kezdte munkáját. A miniszter bejelentette, hogy áprilisra akciótervet terjesztenek elő, amelynek fő pillérei: a digitális írástudás elterjesztése, az információs társadalom kiépülését előse­gítő jogi környezet megte­remtése valamint annak meg­akadályozása, hogy újabb szakadék keletkezzen a ma­gyar társadalmon belül. Tavaszra várható a Szé­chenyi terv informatikai pá­lyázatainak kiírása is. A kan­celláriaminiszter beszámolt arról is, hogy az informatikai kormánybiztosság legutóbbi 2,3 milliárd forintos pályáza­tára több, mint 800-an - fő­ként önkormányzatok - je­lentkeztek. Stumpf közölte, hogy a di­gitális aláírás törvényterveze­te február 20-án a kormány elé kerül, de a tavasz folya­mán az egységes hírközlési törvény tárgyalását is meg­kezdheti a parlament. A szocialista Molnár Gyu­la hiányolta a folyamatos tá­jékoztatást arról, hogy milyen előkészítő munkálatok foly­nak a kormányzati műhe­lyekben. A szabaddemokrata Magyar Bálint attól óvott, hogy az információs társada­lom kérdéskörét pusztán pro­pagandakérdésnek tekintse a kormány. Magyarország vé­szesen lemaradhat, ezért sze­rinte annak, amiről ma beszél a kancelláriaminiszter, már 1998 nyarán el kellett volna hangoznia. Az ülésre meghívták a Ma­táv Rt. vezetőit is, hogy első kézből tájékozódjanak az in­ternetes társadalom és a cég között kialakult konfliktus­ról. Gecser Ottó vezérigazga­tó-helyettes elhibázott lépés­nek ítélte, hogy az új - egyéb­ként kedvezményes - tarifák bejelentésével párhuzamo­san szüneteltették a Minden­kinek csomagot. Bejelentet­te, hogy a kedvezményes cso­mag hosszú távon érvényben marad, s a jövőben ennél is előnyösebb konstrukciókkal próbálják majd elcsábítani a netezőket. L­J Rogán Antal KÜLFÖLD - BELFÖLD Nyugati repülők mellett döntött a kormányzat A lehető leghamarabb meg kell kezdeni nyugati vadászre­pülők beszerzését - döntött a nemzetbiztonsági kabinet teg­napi ülésén. A legesélyesebb az amerikai kormány által felajánlott F-16-os típus. A mi­niszterek szűk körű testülete a kormányfő részvételével úgy döntött: a honvédelmi tárca vezetője által nyáron kötött szándéknyilatkozat a MiG-29- esek korszerűsítéséről semmis. Haszán Zoltán A német és az izraeli ajánlatot is elvetette a MiG-29-esek korszerűsítéséről a nemzet­biztonsági kabinet tegnapi ülésén. Az orosz tí­rus moder­nizációjáról Szabó János hon­védelmi miniszter tavaly nyá­ron még szándéknyilatkozatot írt alá. A kiválasztott német­orosz konzorcium 20 milliárd forintért 14 gépet újított volna fel. A megállapodásból semmi sem lesz, Orbán Viktor rész­vételével a nemzetbiztonsági kabinet úgy döntött, hogy a MiG-29-eseken csak a lejárt üzemidő miatti élettartam­hosszabbítást végzik el, és a lehető leghamarabb meg kell kezdeni nyugati vadászrepü­lők beszerzését. Így felesle­gessé vált az az izraeli ajánlat is, amelyet éppen a nemzet­biztonsági kabinet utasítására kért a honvédelmi miniszter szintén a MiG-29-esek felújí­tására. A légierő jelentős leépí­tése után az egyetlen rendszer­ben maradt orosz típuson a mi­nimális beavatkozásokat így nem külföldön, hanem Ma­gyarországon végzik majd. Két cég, a Dunai Repülőgépgyártó Rt. és a kecskeméti repülőjaví­tó üzem jöhet szóba. Lapunknak nyilatkozva egy névtelenséget kérő illeté­kes közölte: a németek túlsá­gosan drága ajánlatot tettek, amelyek nem vették figyelem­be a magyar igényeket. Az már a honvédelmi miniszter ügye, hogy mi lesz a következ­ménye az aláírt szándéknyilat­kozat érvénytelenítésének. A használt gépek versenyé­ben jelenleg az F-16-osok áll­nak a legjobban. Az amerikai kormány éppen a MiG-ek felújítására vonatkozó nyári megállapodás hírére adott ajánlatot a típus el- vagy bér­beadására, illetve lízingelésé­re. Ez a legkidolgozottabb el­képzelés, amelyről a honvé­delmi miniszter a külügyi bi­zottság szerdai, zárt ajtók mö­gött tartott ülésén annyit el­árult, hogy 20-40 gép beszer­zéséről lehet szó. A típusvál­tás költsége akár a 300 mil­liárd forintot is elérheti. A most kézzelfoghatóvá vált beszerzésre korábban már jelentkeztek a szintén ameri­kai F-15-ös, a francia Mirage és a svéd Gripen gyártói. Utóbbiak nem használt, ha­nem új gépeket kínálnak meg­vételre. A gyártók lehetőséget kapnak még arra, hogy javít­hassák ajánlataikat - közölte a kabinet ülésének egyik részt­vevője. Az F-16-osokkal kap­csolatban annyit közölt, hogy a beszerzés politikai kérdés is, hiszen az Egyesült Államok nem szavaz Magyarország európai uniós tagságáról. A Magyar Honvédség 1993-ban szerezte be az orosz államadósság fejében a 28 da­rabos MiG-29-es gépparkot, amelyből egy kecskeméti légi bemutatón egy megsemmi­sült. A MiG-21-esek tavaly nyári leállítása után a MiG- 29-es maradt a légierő egyet­len harcigép-típusa. Működte­tése állandó problémát jelent, előfordult, hogy az üzemké­pes repülők száma tíz alá csök­kent. Kiemelkedően drága a repülés is a MiG-eken, egy le­vegőben töltött óra mintegy hárommillió forint. Az új típust leghamarabb egy gyors elöntés után is leg­feljebb 2003-2004-ben lehet rendszerbe állítani. Nagy Sándor elégedetlen, Szájer József hathetente tartana találkozót Bizonytalan a két frakció­­ •• •• • A • i­­ / • •• //• közötti egyeztetés jövője Sikertelennek nevezte a teg­napi Nagy Sándor-Szájer Jó­­zsef-találkozót az MSZP frak­cióvezetője. A Fidesz képvise­lőcsoportja rendszeres egyez­tetést tartana szükségesnek, a szocialista frakcióvezető a felvetésre csak később ad választ. Havas Iván-Varga Gergely Szájer József a találkozó után kis lépésnek, de a Kovács Lász­ló volt frakcióvezetővel folyta­tott, két és fél évvel ezelőtti egyeztetésénél érdemibbnek nevezte tanácskozását Nagy Sándorral. Szerinte az európai integráció érdekében célszerű, hogy a két nagy párt egymással beszélő viszonyt tartson fenn. Ezenkívül a kétharmados és a lényeges feles törvényekről is érdemes tárgyalni - vélekedett a politikus. Szájer hathetenkénti egyeztetést javasolt Nagy Sán­dornak, valamint azt, hogy mindkét frakció jelöljön ki egy-egy képviselőt, aki folya­matosan tartja a kapcsolatot. A Fidesz Latorcai Jánost bízta meg ezzel a feladattal - fogal­mazott. Kezdeményezte, hogy a két párt gondolkodjon el kö­zösen arról, miként lehetne 80-100 fővel , csökkenteni az Országgyűlés létszámát. Java­solta továbbá azt is, hogy az integrációs kérdések felelősei folytassanak informális egyez­tetést a parlamenti vita meg­kezdése előtt. Nagy Sándor fölvetette a pótköltségvetés szükségessé­gének kérdését, de a Fidesz­­frakció másfél hónappal a tör­vény elfogadása után nem kí­ván újat megszavazni - szö­gezte le a fideszes politikus. A szocialisták kedden meg­fogalmazott feltételeiről Szá­jer közölte: ezek azt mutatják, hogy a legnagyobb ellenzéki párt nem kíván a Fidesszel tár­gyalni. Úgy álltak föl az asztal­tól, hogy a folytatásban nem egyeztek meg, mégis bízik ab­ban, hogy a későbbiekben is lesz alkalom a párbeszédre - folytatta. Meglepetést nem okozott a találkozó, csalódást viszont igen - összegzett Nagy Sándor az egyeztetés után. Az MSZP frakcióvezetője szerint ered­ménytelen volt a tegnapi tár­gyalás, mivel a szocialisták „eddig is minden uniós támo­gatást megadtak, s találkozó nélkül is megadtak volna”. Nagy Sándor kijelentette: az MSZP által szükségesnek tartott kérdésekre­­ költségve­tési pluszbevételek nyugdíj- és béremelésre fordítása, oktatás, egészségügy, agrárium, a Mun­ka törvénykönyvének megvál­toztatása - nem kapott választ. Szájer a kétharmados törvé­nyekről, a szocialista delegáció pedig az emberek kétharma­dát érintő kérdésekről akart tárgyalni - fogalmazott a szo­cialista frakcióvezető, aki meg­késettnek nevezte a tegnapi ta­lálkozót. A tárgyalás eredmé­nyeit az MSZP vezetői először részletesebben értékelik, és csak ezt követően válaszol majd Nagy a rendszeres egyez­tetést célzó fideszes javaslatra. .................................................. Kommentár a 7. oldalon Szájer József és Nagy Sándor. Folytatódó nézeteltérések FOTÓ: SÁRKÖZY GYÖRGY Pénzhez juthat az MTV Rt. Kifizetnek valamennyit a külsősök járandóságából Átmenetileg fellélegezhet a jelentős likviditási gondokkal küzdő Magyar Televízió, az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. ugyanis rövid időn belül több milliárd forin­tot - a korábban átadott in­gatlanok árának egy részét - utal át a tévének. Ebből az ígéretek szerint kifizetik a pénzükre fél éve hiába váró beszállítókat és a vidéki kül­sős munkatársakat. Több milliárd forinthoz juthat rövidesen a Magyar Televízió, az ÁPV Rt. ugyanis törleszti az átadott tévés ingatlanok árának egy részét. A vagyonkezelő egy 1999-es megállapodás szerint az MTV ingatlanaiért cserébe 15 milliárd forintot fizet. A tavalyi évre jutó 6 milliárd forintból azonban csak 1,3 milliárdot kapott meg a tévé. A kuratórium elnökségéből származó információnk sze­rint az elmaradt összeg egy részét napokon belül átutalja az ÁPV Rt. Ez ugyanakkor csak átmeneti megoldást je­lenthet a napi 25 millió forin­tos veszteséget termelő MTV-nek. A tavaly év végére 20 mil­liárdos tartozást felhalmozó MTV jelentős likviditási problémákkal küzd. A be­szállítók nagy része és a kül­sős munkatársak öt hónapja hiába várnak a pénzükre. Három vidéki stúdió - Pécs, Szeged, Debrecen - kül­sős munkatársai a hónap ele­jén 12-ei határidőt szabtak a tévéelnöknek, hogy rendezze az elmaradásokat. Tudósítónk szerint a debreceni központú regionális szerkesztőségben elkeseredett hangulat uralko­dik. A debreceni körzeti stú­dió 50-52 munkatársa közül heten állnak az MTV Rt. al­kalmazásában, a többiek vál­lalkozóként dolgoznak. En­nek a 40-45 munkatársnak múlt év augusztusában fizet­tek utoljára munkabért. A dolgozóknak 600 ezer és 1 millió 200 ezer forint közötti összeggel tartozik az MTV Rt. A kialakult helyzet miatt sokan más, nem televíziós, de biztos megélhetést nyújtó munkát keresnek ezekben a napokban. Nem jobb a han­gulata annak a két belsős munkatársnak sem, akik az MTV Rt. alkalmazásában áll­nak. Ők fizetésükért min­den hónapban meghatározott számú anyagot készítenek, il­letve szerkesztenek, de a nor­mán felüli teljesítéseket több hónapja nekik sem fizeti ki a Magyar Televízió. A debreceni regionális szerkesztőség naponta négy­nyolc perces híradóműsort, il­letve hetente egy ötvenperces magazint sugároz a tévében. Ezenkívül rendszeresen ké­szítenek az MTV Rt. közpon­ti műsoraiba is rövidebb­­hosszabb anyagokat. Lapunk úgy tudja, hogy a külsős mun­katársak egy része a tarthatat­lan helyzet miatt hajlandó be­váltani fenyegetését, és sztráj­kol, ha február 12-éig sem rendezi az MTV Rt. a kifize­téseket. Egy másik külsős, szintén névtelenségbe burko­­lódzó munkatárs szerint a sztrájk nem érheti el célját, hiszen a debreceni regionális szerkesztőség akkor sem bé­nul meg, ha valamennyi kül­sős dolgozó beszünteti a mun­kát. A hét belsős ugyanis, akik közül hatan műsort készíte­nek, korlátozott ideig el tud­ják készíteni a napi adások anyagát. KA­T­HZ Az érintettek támogatják a korrupcióellenes törvénymódosítást A bírák is nyilatkoznak a vagyoni helyzetükről Az ország 2600 bírájának háromévente vagyonnyilat­kozatot kell tennie, ha a parlament elfogadja a bírók jogállásáról szóló törvény módosítását. A további négy­száz igazságügyi dolgozóra is kiterjedő korrupcióelle­nes koncepciót az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az érintettek támo­gatják - közölte tegnap Za­­nathy János, az OIT hivatalá­nak vezetője. A vagyonnyi­latkozattal kapcsolatos mó­dosításokat a Ház jövő héten kezdi tárgyalni. Az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács fennállása óta az átláthatóság és a nyilvá­nosság elvét vallja - jelentette ki Zanathy János. Az OIT hi­vatalvezetője elmondta: a bí­rók jogállásáról szóló törvény tervezett módosítása szerint az ország valamennyi bírájá­nak kinevezésekor vagyon­nyilatkozatot kellene tennie. A köztisztviselői törvény - amelyet jövő héten kezd tár­gyalni a parlament - módosí­tása nyomán a kötelezettség kiterjedne az igazságügyben dolgozók bizonyos körére, így az osztályvezetőkre, fő­osztályvezetőkre, gazdasági vezetőkre, a közbeszerzési el­járásokban részt vevőkre, va­lamint a bírósági végrehaj­tókra is. A bevallást minden harmadik évben meg kell majd ismételni. A módosítások az igazság­ügyben dolgozók egyharma­­dát (háromezer főt), vala­mint a velük egy háztartás­ban élőket érintik. A jogsza­bály szerint a munkáltató há­romévente köteles összevet­ni az adatokat. Azok hiteles­ségét nem kontrollálják min­den esetben, de ha valakinél indokolatlan vagyongyara­podás tapasztalnak, vagy er­re vonatkozó - név szerinti - állampolgári bejelentést kapnak, az OIT lefolytatja az eljárást - közölte Zanathy János. Erre lehetőségük van: a jogszabály szerint adatke­zelői jogot gyakorolnak, vagyis birtokukban lesznek az érintettek személyes ada­tai (bankszámlaszám, adópa­pírok). Megszüntetik annak a bírónak a szolgálati viszo­nyát, aki nyilatkozattételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy adatot el­hallgat. Emlékezetes, a héten az igazságügyi tárca politikai ál­lamtitkára lapunknak nyilat­kozott, a köztisztviselői tör­vény július elsejei hatályba lépésével egy időben a va­­gyonnyilatkozat-tételi köte­lezettséget ki kívánják ter­jeszteni a bírákra és az ügyé­szekre is. Az állami hivatalt betöltők vagyonnyilatkozatát szabályozó törvény­módosí­tásokat a jövő héten kezdi tárgyalni a parlament. Ugyan több is kétharmados támoga­tottságot igényel, nagyobb vi­ta a képviselők nyilatkozatté­teli­ kötelezettségéről rendel­kező törvény módosítása kö­rül várható. DE Magyar Hírlap . Felülvizsgálják a reprezentációs költségek elszámolási szabályait Orbán Viktor: csúszó leértékelés legfeljebb másfél évig Kiigazításnak nevezte a mi­niszterelnök a kis- és közepes vállalkozásokat segítő gazda­ságpolitikát. Orbán Viktor azt is hangsúlyozta egy tegna­pi kamarai rendezvényen, hogy márciusban kerül az Or­szággyűlés elé a birtokpoliti­káról szóló törvénytervezet. Kiigazításra szorul a gaz­daság szerkezete - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara csütörtöki Gaz­dasági évnyitó című rendez­vényén. A miniszterelnök azzal magyarázta állítását, hogy a kis- és közepes vállalkozások megerősödéséhez nincsenek meg a feltételek. Az elmúlt tíz évben sikeresen fejlődött a gazdaság, megfelelő támoga­tást kaptak a külföldi befek­tetők, most azonban hang­súlyváltásra van szükség. A fogyasztás bővülése arra ad lehetőséget, hogy a kis és közepes vállalkozások műkö­dési feltételein kormányzati támogatáspolitikával javítani lehessen. A kamarai rendezvényen a miniszterelnök is, a gazdasági és pénzügyi tárca vezetője is válaszolt az üzleti élet képvi­selőinek kérdéseire. A forint erősödése kap­csán Matolcsy György gazda­sági miniszter annak adott hangot, hogy ez a tendencia a következő tíz évre jellemző lesz. Az Európai Unióba való belépésünkkor több terüle­ten egyszeri jelentős felérté­kelődéssel kell számolni. Or­bán Viktor pedig azt közölte, hogy egy-másfél éven belül megszüntetik a csúszó leérté­kelést. A birtokpolitikáról szóló törvénytervezetet március­ban viszi a parlament elé a kormány, így még az első fél­évben sor kerülhet a végsza­vazásra is. A miniszterelnök azzal ér­velt, hogy a kilencvenes évek elején hibás birtokpolitikát alakítottak ki az országban, a születő jogszabállyal az az­óta is rossz alapokat kell rendbe hozni. A családi gaz­daságoknak nő meg a szere­pük, annak ellenére, hogy az ilyen méretű vállalkozások nem bizonyulnak elég haté­konynak. Varga Mihály pénzügymi­niszter bejelentette, tárcája késznek mutatkozik a repre­zentáció, valamint a munká­ba járás költségei elszámolá­sának jelenlegi szabályairól tárgyalni. Ezért a kamarával közös bizottságot állítanak fel, hogy kialakíthassák a mostaninál kedvezőbb ará­nyokat. Ugyancsak egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor kije­lentette, a Dunaferrnél nem számolnak elbocsátásokkal. Február 16-án azonban lezá­rulhat a cég jelenlegi átmene­ti állapota, akkor, a közgyűlé­sen állhat fel a részvénytársa­ság új vezérkara. A kohász­vállalat eladásáról pedig egyelőre nincs szó. GL

Next