Magyar Hírlap, 2001. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-27 / 49. szám
Támogatást követelnek Brüsszeltől a gazdák Folytatás az 1. oldalról Palesztin gazdasági források szerint Izrael állam havonta jelentős összegeket tart vissza a forgalmiadó-befizetésekből, és ezt sürgette meg most az uniós külügyminiszteri értekezlet. Reménykeltőbb lehet az idestova fél éve blokád alatt élő palesztinok számára, hogy az EU március elejére egy (később kiválasztandó) észak-európai fővárosba konferenciát hív össze a palesztinok anyagi támogatására. Gazdag közel-keleti országokat, például Szaúd- Arábiát és az Egyesült Arab Emirátusokat ugyanúgy meg fogják hívni, mint Algériát, Egyiptomot és Jordániát. A közös segély folyósítását összekapcsolnák azzal a takarékossági csomaggal, amelynek felügyeletére a Nemzetközi Valutaalapot kérnék fel. A világ legszegényebb országainak kedvez az EU kereskedelmi biztosának, Pascal Lamynak a terve, amellyel 48 ország juthatna kereskedelmi előnyökhöz, és amelyet most a külügyminiszterek is elfogadtak. Fegyver kivételével minden terméket kedvezményesen exportálhatnának az unióba, de ezt néhány tagország csak korlátozásokkal fogadná el. A svéd elnökséget képviselő Leif Pogrotsky gazdasági miniszter kijelentette, hogy ez a terv a legátfogóbb és legnagyvonalúbb, amelyet a fejlődő országok megsegítésére felvázoltak. A szövetségesek kijelentették, hogy fel kívánják gyorsítani igyekezetüket, hogy a Koszovó és Szerbia határán, a Presevo-völgyben kitört fegyveres villongás ne veszélyeztethesse a Balkán békés fejlődését. A stratégia, melyet az EU és a NATO együtt kíván kidolgozni, először is az ütközőzóna mint tűzfészek kiiktatásából indul ki. Valószínűleg Szerbia ellenőrzési jogát terjesztenék ki, de szigorúan csak erőszakmentes eszközöket engednének meg. Az első lépést az EU tette meg: a 15 ország megszavazta, hogy az Európai Unió által delegált megfigyelők számát jelentősen, összesen 30-ra emeljék. A nyugati szövetségesek, dicsérőleg nyugtázva Szerbia tartózkodó magatartását a Presevo-völgyben, inkább az albán gerillák utánpótlási vonalait kívánják elvágni - nem csak katonai értelemben. Az albán politikusokat figyelmeztették, hogy nem támogatják a koszovói autonómiatörekvéseket, ha nem ítélik el a leghatározottabban a gerillákat. Megosztott vélekedések Rossz kompromisszum született Nizzában - írja a La Libre Belgique című napilap az aláírás napjára időzített cikkében. A szerződés egész egyszerűen rossz - szögezi le a lap -, mert nem tesz eleget annak a célnak, hogy alkalmassá tegye az uniót tucatnyi új ország befogadására. Sikerült viszont még bonyolultabbá tenni a minősített többséggel történő döntéshozatalt, gyengítve ezáltal a közösségi modellt. Ugyanakkor részben vagy teljes egészében megtartották a vétójogot olyan területeken, amelyek létfontosságúak az egységes belső piac szempontjából. Felduzzasztották továbbá az Európai Parlament létszámát, miközben a Bizottság reformját elodázták. Néhány területen azért sikerült előrelépést elérni - jegyzi meg a Libre Belgique. Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter a Kurier című bécsi lapban megjelent interjúban úgy vélekedett: a nizzai szerződésben foglalt kompromisszum által az unió alkalmassá vált a bővítésre. Az unió jövőjéről folyó vitától Ausztria azt várja, hogy jobb feladatmegosztás alakuljon ki az unió és a tagállamok között, s az EU szintjén csak arról döntsenek, amit ott jobban meg lehet ítélni. Ezenkívül Bécs azt szeretné, ha az alapvető emberjogok chartája az EU-szerződés részévé válna, s ez lehetne egy európai alkotmány csírája. Ausztria megfontolandónak tartaná a kétkamarás parlament lehetőségét, amelyben a közvetlenül választott európai képviselők mellett a második kamarában a nemzeti parlamentek képviselői foglalnának helyet. MTI Mádl Ferencet is tájékoztatták az F-16-osokról Értesülésünk szerint informálisan a NATO-nak felajánlott magyar repülőterekről és az esetleges újabb Pápa-Taszár-cseréről is tárgyalt Brüsszelben tegnap a védelmi tárca delegációja. A honvédelmi miniszter megerősítette, hogy egy küldöttség a NATO illetékeseivel tanácskozott tegnap. Szerinte azonban nem a repülőterekről, hanem a magyar vállalásokról tárgyalt a delegáció. A repülőterek ügye azt követően került ismét napirendre, hogy a tervek szerint az amerikaiak kisajátítanák maguknak a taszári repteret. A repülőterek nem, a tervezett vadászrepülőgép-beszerzés azonban téma volt a köztársasági elnök és a honvédség irányítóinak tegnapi megbeszélésén. - Kellő tájékoztatást adtunk - nyilatkozott lapunknak Szabó János honvédelmi miniszter arra a kérdésre, hogy a vezérkari főnök és ő milyen információkkal látták el az államfőt a napirenden lévő vadászrepülőgép-beszerzésről. A Magyar Honvédség főparancsnoki tisztségét is viselő Mádl Ferenc tegnap hivatalában fogadta Szabó Jánost és az Egyesült Államokból hazatérő, ott az F-16- osokról is tárgyaló Fodor Lajos vezérezredest. A hivatalos tájékoztatás szerint a megbeszélésen a haderőreform folyamatát és egyéb aktuális kérdéseket érintettek. HZ EURÓPA - MAGYARORSZÁG 2001. február 27., kedd • MAGYAR HÍRLAP 3 Teljes vagyonát pénzzé teszi az MTV Augusztusra fizetésképtelenné válhat a tévé Tízmilliárd forintért értékesíti archívumát az MTV, és kétmilliárd forintra számít utolsó nagy értékű ingatlanának eladásából - ezek a ma kuratórium elé kerülő üzleti terv főbb elképzelései, amelyből kiderül, külföldön is eladósodott a magyar köztévé. Haszán Zoltán Tízmilliárd forintért az ÁPV Rt.nek tervezi eladni archívumát a Magyar Televízió - derül ki a tévéelnök által készített üzleti tervből. A dokumentum szerint amennyiben ezt az összeget nem kapja meg az MTV, augusztusban fizetésképtelen lesz a közszolgálati televízió. A film- és hangtárat a vagyonkezelőtől a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által létrehozott Nemzeti Audiovizuális Archívum kapja meg. Csak az archívum nem lesz elegendő az adósság törlesztésére. Az üzleti terv számít az utolsó jelentősebb értékű ingatlan értékesítéséből befolyó mintegy kétmilliárd forintra is. A kuratórium elé ma kerülő üzleti tervből - amelyet átdolgozásra már többször visszaadott a tulajdonosi testület elnöksége - kiderül: tavaly negatívba fordult a tévé vagyona, mínusz ötmilliárd forinttal zárta az évet az MTV. Problémákat okozhat, hogy a tévé nemcsak itthon, hanem külföldön is kétmilliárdos adósságot halmozott fel, ez pedig kizárhatja a filmvásárlásokból. A költségeket az MTV ismétlésekkel próbálja lefaragni. A műsoridő 47,5 százalékában korábban már látott produkciókat illeszt programjába a közszolgálati adó. Az m2-n az ismétlések aránya meghaladja majd a 70 százalékot. A kuratórium az üzleti terv elfogadása mellett szavaz Szabó László Zsolt tévéelnök visszahívásáról. Lapunk értesülése szerint a voksolás előtt Szabó lemond. Az ügyvezetést a kuratórium elnökségének tervei szerint a nemrégiben általános alelnökké kinevezett Mendreczky Károly veszi át. Mendreczky a főváros első kerületének fideszes önkormányzati képviselője. Marinovich Endre az egyedüli elnökjelölt Marinovich Endre lehet a Magyar Rádió elnöke, ha a kormánypárti tagokból álló elnökség tegnapi döntése után csütörtökön a társadalmi szervezetek delegáltjai is bizalmat szavaznak Antall József volt kabinetfőnökének. A kuratórium elnöksége egyhangú döntéssel minősítette a legjobbnak hat pályázat közül Marinovichot. A jelentkezők között volt Mojzes Imre, a 2000-es dátumváltás levezénylésével megbízott kormánybiztos és Juhos László, a Reális Zöldek elnöke is. A jelölési eljárásban részt vett Imrédy Szabolcs, az FKGP delegáltja. Imrédyt nemrégiben a kisgazdapárt elnökségi tagjává választották, ez a beosztás azonban a médiatörvény szerint összeférhetetlen a kuratóriumi tisztséggel. Imrédy az ülés elején közölte, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség. A rádiónak fél év interregnum után lehet vezetője. Hajdú István mandátuma augusztus elsején lejárt. 1/7. Később tartják a holokauszt-emléknapot A húsvéti szünet miatt idén április 16-a után tartják a középiskolákban a holokauszt-emléknapot. A két időpont egybeesése ellenére a megemlékezéseket továbbra is a hazai deportálások megkezdésének évfordulójához kötik - mondta az oktatási tárca kabinetfőnöke. Mivel április 16-án, húsvéthétfőn szünet lesz az iskolákban, a holokauszt-emléknapot nem a magyarországi deportálások megkezdésének évfordulóján tartják a középiskolákban. Az Oktatási Minisztérium közleménye szerint a megemlékezéseket április 17-e, a tavaszi szünet befejezte után szervezik meg az iskolák. A múlt héten Csurka István, a MIÉP elnöke ideológiai alapon utasította el az április 16-ai időpontot. A pártelnök szerint „bizonytalanságot és felfordulást” teremt a lelkekben a keresztény ünnep és a holokausztmegemlékezés egybeesése. A MIÉP ugyanakkor nem utasította el, hogy az iskolákban foglalkozzanak a hazai zsidóságot ért „sajnálatos eseményekkel” - ahogy a pártvezető fogalmazott. Sió László, az oktatási miniszter kabinetfőnöke leszögezte: az emléknap elhalasztásának nincs köze a MIÉP elnökének nyilatkozatához. Április 16-án tanítási szünet lesz az iskolákban, ezért tartják később a megemlékezéseket. - A holokauszt-emléknapot célszerű történelmi eseményhez kötni - mondta Sió László, ezért továbbra is az április 16-ai időponthoz kötik a megemlékezések megszervezését. Az idei tanév rendje szerint a holokauszt-emléknap mellett az iskolákban az aradi vértanúkról és a kommunista diktatúra áldozatairól kell megemlékezni. Idén vasárnapra esett a kommunizmus áldozatainak emléknapja, így egyes iskolák már a múlt héten szerveztek előadásokat, mások pedig a napokban emlékeznek meg az áldozatokról. A megemlékezésekhez szükséges háttéranyagokat két, történészekből, történelemtanárokból, valamint a zsidó hitközség, illetve az ’56-os szervezetek képviselőiből álló munkacsoport dolgozta ki. JÓL Még három napig lehet felvételire jelentkezni Még három napig gondolkozhatnak a továbbtanulni vágyók, hogy melyik intézménybe adják be felvételi jelentkezésüket, a március 1. után postára adott lapokat azonban már nem fogadják el. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodához (OFI) eddig harmincezer A jelű lap érkezett be. A diákok többsége csak az utolsó napokban dönti el, hová adja be felvételi kérelmét, így nem meglepő, hogy eddig mindössze harmincezer A jelű jelentkezési lap érkezett be az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodához - tudtuk meg az OFI igazgatójától. Princzinger Péter érdeklődésünkre elmondta, az intézmények maguk döntik el, hogy a határidő lejárta után bemutatott, pluszpontokat jelentő dokumentumokat - mint például a nyelvvizsga-bizonyítvány - elfogadják-e még. Az azonban senkinek nem ajánlatos, hogy hamis adatokat szolgáltasson, ha ez ugyanis a felvételi eljárás során kiderül, az illetőt az új kormányrendelet értelmében törölni kell a felvételizők, illetve később a hallgatók névsorából - tette hozzá. Több felvételiző diák esetében is előfordulhat, hogy bár sikeres nyelvvizsgát tett, az erről szóló dokumentum még nincs a kezében. Információink szerint azonban ez nem okoz majd gondot, ebben az esetben ugyanis a többletpontokat igazoló papírokat - az érettségi bizonyítvánnyal együtt - később is be lehet majd mutatni. Ahol pedig a jelentkezéshez szükséges feltétel a nyelvvizsga, ott elfogadják az ennek meglétéről szóló igazolást is. Aki még nem szerezte be jelentkezési lapját, idén először a postahivatalokban is megteheti. Az OFI megújult honlapján (www.felvi.hu) ezek kitöltéséhez is segítséget kapnak a felvételizők. Emellett itt megtudhatják a felvételivel kapcsolatos legfontosabb információkat, határidőket, illetve a tavalyi ponthatárokat. A honlapon a korábbi évek felvételi kérdéseinek archívuma is megtalálható, melyek kitöltése segíthet a felkészülésben. VaD Leköszönt a társulási társelnök Michael Lake EU-nagykövet búcsúztatja az EU-magyar társulási bizottság leköszönő társelnökét, a belga Claude Desamát. A bizottság tegnapi budapesti ülésén Gottfried Péter külügyi államtitkár megerősítette, hogy Magyarország további két Európa parlamenti helyre tart igényt. Felhívta a figyelmet arra, hogy milyen kevés derogációs kérelmet nyújtott be Magyarország. Svédország nagykövete, Staffan Carlsson informális konzultációt helyezett kilátásba, amelyre Brüsszelbe hívnák a tagjelöltek környezetvédelmi minisztereit Amerikai jelentés az emberi jogokról Az amerikai külügyminisztérium tegnap közzétette összefoglaló jelentését az emberi jogokról. Ismertetjük a dokumentum Magyarországról szóló néhány fejezetét Politikai gyilkosságokról, illetve kínzásokról nem tudnak a dokumentum szerzői. Jelentős teret szentelnek azonban a rendőri túlkapásoknak. A jelentés szerint elsősorban a romák vannak kitéve ennek, valamint gyakori áldozatok az itt élő külföldiek is. Politikai foglyokról nincs tudomása a State Departmentnek, s az elmúlt két esztendőben nem kaptak jelzést olyan esetről sem, hogy a rendőrség a szükséges engedélyek nélkül tört volna be magánlakásokba. Utal ugyanakkor az Orbán Viktor által 1998 augusztusában kirobbantott lehallgatási botrányra, majd hozzáteszi: az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság nem talált bizonyítékokat, amelyek alátámasztották volna a széles körben elkövetett törvénytelenség vádját. Szólás- és sajtószabadság terén, a jelentés leszögezi, hogy a kormány ugyan betartja az erre vonatkozó alkotmányos előírásokat, ám nyomban hozzáteszi: az 1998-ban hatalomra jutott koalíció megpróbálta kiegyensúlyozni azt a baloldali egyoldalúságot, amely szerintük a hírszolgáltatást jellemezte. Eszközként az állami tulajdonban lévő média személyzeti döntéseire gyakorolt befolyásukat, illetve - ellenzékiek szerint - új orgánumok létrehozását alkalmazták. Kitérnek arra is, hogy az állami tulajdonban lévő cégek és pénzintézetek hirdetéseit a kormánypárti lapok kapják meg, miként ezek férnek hozzá a kormányzati forrásokhoz is. A dokumentum szerint annak ellenére, hogy az állami tulajdonban lévő adók elemző műsorainak egy része gyakorta a jobboldal számára fenntartott porondként működik, a fő hírműsorok azonban semlegesek maradtak. A jelentés utal arra is, hogy az ORTT-ben csak a kormánypártok delegáltjai vannak jelen. Vallásszabadság terén a jelentés utal a kis egyházakat hátrányosan érintő rendelkezésekre. A személyek szabadok mozoghatnak az országban, miként lehetőségük van az emigrációra is - írja a jelentés, kitér azonban azokra az esetekre, amikor egyes településekről megpróbálták elűzni, gettóba kényszeríteni a cigányokat. A politikai jogokról szólva a dokumentum megemlíti a nők viszonylag alacsony arányát a politikai döntéshozatalban. A vallási kisebbségek fejezeténél, a jelentés emlékeztet az Európa Tanács azon megállapítására, mely szerint a sajtó egy részében, a parlament egyes tagjainak beszédeiben és a társadalomban „latens antiszemitizmus” fedezhető fel. A dokumentum utal több, a zsidó temetők ellen elkövetett rongálásra, a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei című könyv publikálására. MSZS