Magyar Hírlap, 2001. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-01 / 51. szám

4 MAGYAR HÍRLAP • 2001. március 1., csütörtök BELFÖLD MAGYAR HÍRADÓ Mádl Ferenc az emléknapról (MTI) - A Parlamentben köz­­társasági elnökként február 25- én, a kommunizmus áldozatai­nak emléknapján elmondott be­szédem híven tükrözte állás­pontomat a nemzetet sújtó dik­tatúrákról és azok megítéléséről - hangsúlyozza Mádl Ferenc ab­ban a közleményben, amelyet Nagy Sándor (MSZP) frakció­­vezetőnek is megküldött. A köztársasági elnök jelzi, hogy ki­fejtette: az emlékezés békévé oldhatja a fájdalmat, megvált­hat bűneinktől, méltóvá tehet a jobb és szebb életre. Ma döntenek Kaya-ügyben (MH) Ma dönt a Fővárosi Fő­ügyészség, hogy fölterjeszti-e a Legfőbb Ügyészségre a BRFK nyomozás meghosszabbítására tett indítványát a Kaya Ibrahim­­ügyben folyó eljárásban. Erre azért van szükség, mert a nyo­mozás ideje meghaladja az egy évet - azt 1998 őszén rendelték el közokirat-hamisítás gyanújá­val ismeretlen tettes ellen. Titkosan is nyomozhat az ügyészség (MH) Az ügyészségi törvény módosításának egyik újdonsá­ga, hogy a vádhatóság a jövő­ben szélesebb körben nyomoz­hat, mint korábban, és saját nyomozásaihoz megkapja a tit­kosszolgálati eszközök alkal­mazásának jogát. Olyan sokfé­le szervezet alkalmazhat tit­kosszolgálati eszközöket, hogy a polgárok nem képesek átte­kinteni, ki és milyen feltétellel gyűjthet róluk adatokat - hangzott el az alkotmányügyi bizottság tegnapi ülésén. Megkezdi az üzletrésztörvény tárgyalását az AB Értesülésünk szerint hétfőn az elítéltek sajtónyilatkozatainak lehetőségéről, kedden pedig a külső üzletrésztörvényről tár­gyal az Alkotmánybíróság (AB). Az Országgyűlés szak­­bizottsága tegnap ismét elna­polta az új alkotmánybírósági törvény tárgyalását. Lapunknak Pálffy Ilona, az Alkotmánybíróság főtitkára el­mondta: a bírói testület hétfőn megkezdi Mádl Ferenc indítvá­nyának tárgyalását. Az államfő annak a jogszabálynak a vizsgá­latát kérte, amely szerint az el­ítéltek csak a börtönparancs­nok engedélyével nyilatkozhat­nak a sajtónak. A testület kedden megkez­di a külső üzletrészek kifizeté­séről szóló törvény alkotmá­nyossági vizsgálatát. Mint megtudtuk: a mezőgazdasági szövetkezetek önállóságát, a tulajdon védelmét hangsúlyo­zó beadványok mellett az utóbbi időben több olyan meg­keresés is befutott, amelyben a külső üzletrész- tulajdonosok a törvény megerősítését kérik az Alkotmánybíróságtól. Ők szintén a tulajdon védelmére mint alkotmányos alapjogra hivatkoznak. Az AB viszonylag rövid időn belül napirendre tűzte az ügyet, ám ennél hatékonyabban is in­tézkedhetett volna, ha az Or­szággyűlés már elfogadta volna az AB-ról szóló új törvényt. Ez ugyanis - a javaslat szerint - módot adna rá, hogy az AB el­nöke a bírósági eljárás idejére felfüggessze a már elfogadott jogszabály végrehajtását, ha a paragrafusok azonnali alkalma­zása helyrehozhatatlan hát­rányt okozhat. A törvény meg­alkotásához szükséges kéthar­mados többség azonban nincs meg: az MSZP a megfelelő po­litikai légkör hiánya miatt nem támogatta az elképzelést. Az Országgyűlés alkotmány­­ügyi bizottsága tegnapi ülésé­nek napirendjéről is levették a tervezet tárgyalását. JKA Szoboravatással zárul a millenniumi rendezvénysorozat A köztársasági elnök nem vállalta a fővárosi zászló átadását Az idén rendelkezésre álló egymilliárd forint nyolcvanöt százalékát már felhasználta a millenniumi kormánybiztosi hivatal - mondta Ne­meskürty István kormánybiztos a parlament millenniumi albizottsá­gának tegnapi ülésén. A rendezvénysorozat záróeseményét augusztus 15-én Esztergomban tartják, ahol Melocco Miklós Szent István meg­koronázása című alkotását avatják fel. Nemeskürty István sikeresnek értékelte a millenniumi rendez­vénysorozat eddigi lebonyolítá­sát. Elhangzott, hogy tavaly de­cember 31-éig 2256 magyaror­szági település vette át a millen­niumi emlékzászlót. Budapest millenniumi zászlajának átadása viszont egyelőre a levegőben lóg - fogalmazott Nemeskürty Ist­ván. Demszky Gábor Mádl Fe­rencet kérte fel az átadásra, de a köztársasági elnök ezt nem vál­lalta. A kormánybiztosi hivatal egyébként csak olyan rendez­vény támogatásához járult hoz­zá, amely korábban elnyerte a helyi képviselő-testület bizal­mát is. A tervek szerint őszre je­lenik meg az az emlékkönyv, melyben valamennyi millenniu­mi programról beszámolnak. A kötet kiadására a napokban ír­nak ki közbeszerzési pályázatot. Márciusban egyébként az általá­nos iskolásoknak ismét kioszt­ják a millenniumi olvasó- és da­loskönyvet. A májusi könyvhét­től pedig üzleti forgalomba ke­rül, de mint Nemeskürty István hangsúlyozta, a miniszterelnök ajánlása a megvásárolható pél­dányokban már nem szerepel. Májusban avatják fel Kő Pál Szent István-szobrát a budapes­ti Sziklakápolna előtt. Március­ban millenniumi koncertet tar­tanak a Zeneakadémián Kurtág György 75. születésnapja tiszte­letére. Ugyancsak a Zeneakadé­mián hangzik el augusztusban Hidas Frigyes Szent István intel­me című műve. Nemeskürty Ist­ván kérdésre válaszolva elmond­ta, hogy elkészült a Sacra Corona című film, melynek forgatóköny­vét négy évvel ezelőtt ő írta. A produkció az NKÖM millen­niumi keretéből nyert támoga­tást, a film premierjét április 6-án tartják a Budapest Kongresszusi Központban. BGY Nemeskürty István szerint a millennium nem pártok vagy koalíciók ünnepe Fotó: Isza Ferenc Megmenekült a fővárosi koalíció Folytatás az 1. oldalról A szocialisták nem mentek bele semmiféle kompromisszumba, mindössze azt fogadták el, hogy a villamosvásárlást vizsgáló közbe­szerzési döntőbizottság törvényes­ségi észrevételétől függjön a hét­milliárdos beruházás sorsa. Ám amikor az MSZP elfogadta az SZDSZ kérését, Vajda már tudta, hogy törvényesnek találta a fővá­rosi önkormányzat vizsgálóbiztosa a hannoveri villamosok vásárlásá­nak eljárását. A kiválasztott köz­­beszerzési eljárás is megfelelő volt. Csaknem bizonyos, hogy hol­nap nem fogadja el a fővárosi köz­gyűlés a költségvetést. Megkezdő­dik a vita, ám információink sze­rint még a jövő héten is folytatód­nak az egyeztetések az SZDSZ és az MSZP között. A tervezet a han­noveri villamosok vásárlását is tar­talmazni fogja. Mégis kérdéses, jöhetnek-e a járművek Budapestre. Egy jogsza­bály mégsem teszi lehetővé forga­lomba állításukat. Erre Zsinka László, a MIÉP fővárosi képvise­lője hívta fel a figyelmet. Az orszá­gos vasúthatósági szabályzat há­rom éve elfogadott változata sze­rint ugyanis a Magyarországon közlekedő villamosok padlószint­je nem lehet magasabban hatvan centinél. A hannoveri járművek padlója viszont 94 centire van a ta­lajtól. A rendelkezés alól csak a közlekedési minisztérium adhat felmentést. Zsinka László szerint a városvezetők felelőtlenségét mu­tatja, hogy senki nem vizsgálta meg ezt a kérdést. Vajda Pál szocialista főpolgár­mester-helyettes cáfolta a vádat. A közlekedési felügyelet szakértő­je is megtekintette a villamosokat Hannoverben, és összeállította azoknak az átalakításoknak, szab­ványosításoknak és intézkedések­nek a listáját, amelyek elengedhe­tetlenek a budapesti forgalomba helyezéshez. A szállító cég már megkérte az engedélyt a magyar hatóságoktól, ám a BKV vezér­­igazgatója március 6-áig nem írja alá a vásárlási szerződést, Hanno­ver ugyanis március 14-éig módo­sította a határidőt. Vizsgálatokkal revolverezik egymást a kisgazdavezérek Gazdasági vizsgálatokkal „lövik egymást” a kisgazdavezérek. Tor­­gyán József szerint Boros Imre, a földművelésügyi tárca eddigi tevé­kenységét ellenőrző megbízott ag­rárminiszter „jogállamban elfo­gadhatatlan” módon próbálta rá­venni arra, hogy lépjen vissza a po­litizálástól. Bánk Attila frakcióve­zetőt viszont a pártelnök tartja er­kölcsileg alkalmatlannak a képvi­selőcsoport irányítására a frakció gazdasági ellenőrzése során talált szabálytalanságok miatt. Bánk Attila a Torgyán József volt minisztériumában folyó vizs­gálat miatt kívánja elhalasztani egy héttel a frakció mára összehí­vott közgyűlését. A pártelnök sze­rint viszont Bánk „bepánikolt” a frakció-ellenőrzés során feltárt sú­lyos szabálytalanságok miatt. Tor­gyán József szerdán úgy vélte, hogy legitim lesz a mai frakciógyű­lés, ahol kétharmad helyett egy­szerű többséggel szavaznak a sze­mélyi kérdésekről is. - Boros Imre megbízott agrár­miniszter jogállamban megenged­hetetlen eszközökkel kívánt rá­venni a távozásra - közölte Tor­gyán József. Szabadi Béla, az FVM volt politikai államtitkára joggal kérte Boros Imrétől, hogy írásban válaszolhasson az eddigi tevékeny­ségét firtató kérdésekre - véli Tor­gyán. A lemondott miniszter hang­súlyozta: az elmúlt évszázadban senki nem irányította az agrártár­cát olyan sikeresen, mint ő. - A mai frakcióülés elhalasztá­sáról szó sem lehet - jelentette ki Torgyán József -, hiszen azt a kép­viselők kétharmadának akaratá­ból hívták össze. A napirendi pon­tok között biztosan szerepel majd a frakciószabályzat módosítása, melynek révén lehetőség nyílik a frakcióvezető kinevezésére és le­váltására vonatkozó kétharmados szabály megváltoztatására is. A pártelnök szerint a kétharmados kötelezettség bármelyik képvise­lőcsoport működését megbénít­hatná. A frakciószabályzat kirí­vóan antidemokratikus pontja­ként említette azt is, hogy minden kérdésben nyílt szavazással kell dönteni. Mint ismeretes, a Tor­gyán József által összeállított kis­­gazda-pártalkotmányban ismeret­len fogalom a titkos szavazás. Hegedűs Miklós képviselő la­punknak elmondta: bizalmatlan­­sági indítványt kezdeményeznek Bánk Attila ellen, mivel a frak­cióvezető a képviselőcsoport jó­váhagyása nélkül kezelte a frak­ció számára kiutalt évi 40-50 mil­lió forintot. Bánk Attila szerint a frakció gazdasági működése rendben tör­tént. Információink szerint egyéb­ként a frakció pénzügyeit az FKGP pénzügyi igazgatója, Szűcs Ernőné ellenőrizte, aki eddig min­dent rendben talált. Most viszont ő az egyik szakértő, aki súlyos sza­bálytalanságokra bukkant. Bánk Attila elmondta: az FVM- ben folyó vizsgálatokról, amelye­ket Boros Imre megbízott minisz­ter és kisgazdafrakció-tag irányít, Torgyán József - tagsági jogaiban felfüggesztett - pártelnök és Sza­badi Béla leváltott FVM-államtit­­kár ellenállása miatt ma még nem lehet beszámolni. Mivel Boros Im­re beszámolója lett volna az első napirendi pont, a polgári platform­hoz (pp) tartozó kisgazda-képvise­lők kérését is figyelembe véve egy héttel későbbre halasztja a frak­cióközgyűlést. Várhelyi András kérdésünkre közölte, hogy a pp­­hez eddig csaknem húsz képviselő csatlakozott. Lányi Zsolt közölte: minden je­lenlegi, önként távozott, kizárt kis­gazda előtt kinyitják a kaput. VGY Még nem ellenőriztek miniszterváltáskor Nem kísérte vizsgálat a miniszterváltást - tudta meg lapunk a gazda­sági, a pénzügyi, a közlekedési, a kulturális és az egészségügyi tárcá­nál. Vizsgálatra csak akkor kerül sor ilyenkor, ha a valamilyen sza­bálytalanságra derül fény. Ha a miniszter tevékenységével kapcso­latban nem merül fel a jogsértés, tehát a személycsere a minisztéri­um „természetes életéhez” kapcsolódik, nem történik vizsgálat - tudtuk meg a PM sajtóosztályától.­­ A tárcák tevékenységét egyéb­ként időközben is ellenőrizni szokta hol az Állami Számvevőszék, hol pedig a Kehi, de ezek nem a miniszterváltáshoz kötődtek - tájé­koztatta lapunkat Kőhalmi Andrea, a kultusztárca sajtószóvivője. "­­. Éles kritikák érték az MSZP idei programtervét Hosszú, éles vita után fogadta el az MSZP elnöksége kedden azt a programtervezetet, amely az idei év feladatait határozza meg. A testület több tagja kifogásolta annak a dokumentumnak a mi­nőségét, amely az elkövetkező tíz hónap témáit, akcióit és prog­ramjait határozza meg. Varga Gergely A lapunk birtokába került prog­ramtervezet szerint a szocialisták idei rendezvényeinek, akcióinak és kommunikációjának fő üzene­te, hogy az MSZP meghirdeti a „kormányváltás programját”. Ennek érdekében a rendezvé­nyek, akciók fő célja annak bemu­tatása, mit tesz majd a szocialista kormány. A Lendvai Ildikó alel­­nök által jegyzett dolgozat ha­vonta egy-egy témát állít a közép­pontba. Az első ilyen pont Az MSZP a gyerekekért címet viseli. Lapunk információi szerint az el­nökség több tagja is elégedetlen volt a programtervvel, s éles vita alakult ki a dokumentumról. Többen azt kifogásolták, hogy a problémafelvetések mellé - ilyen például az áprilisi téma, a vidék és a mezőgazdaság problémái vagy májusban a harc a szegény­ség ellen programja - nem társul határozott, a népszerűséget nö­velni képes akció. Többen a szak­mai konferenciák szükségességét elismerve is úgy gondolták, ezzel nem lehet megállítani az MSZP népszerűségvesztését, miköz­ben a Fidesz új, békülékenyebb stratégiájával újabb szavazókat szerez. A szocialista párt a havonta változó témák meghirdetése mel­lett április elején „a kormányvál­tást meghirdető nagy rendez­vényt” tart a József Attila Szín­házban. Ennek céljaként a doku­mentum „az MSZP meghirdeti a kormányváltás programjának té­ziseit” pontot szerepelteti. Elő­adónak három ismert szakembert kérnek fel, akik rövid előadáso­kat tartanak majd a társadalmi vi­szonyokról, a gazdaság helyzeté­ről és a szociális problémákról. „Ezt követően Kovács László előadja programunk téziseit (a kabinetek téziseinek rövid, népszerű összefoglalása)” - ol­vasható a Lendvai által összeállí­tott dolgozatban. A nagy rendez­vény mellé „kísérőakciókat” is szervez az MSZP, ezek közé tar­tozik egy internetes összefoglaló Eltékozolt lehetőségek címmel, amelyben felsorolják, hol tartana az ország, ha az MSZP 1998-as programja valósult volna meg. Ide sorolják várhatóan az új Nemzeti Színház felépítését, az M7-es, az M3-as és az M5-ös autópálya korszerűsítését és to­vábbépítését, 300 ezer hektár er­dő telepítését, a budapesti kör­gyűrű és hat várost elkerülő út be­fejezését, a négyes metrót és szá­mos más témát. Hasonló akció lenne a „humorban a kormány eddigi tevékenységéről (javaslat az ifjúsági szervezeteknek április elsején a kormánycsúfoló rendez­vényre)” akció. A programterv harmadik pillére a Hagyományos rendezvények, egyéb programok címet viseli, s az ünnepségeken való részvételről szól.

Next