Magyar Hírlap, 2001. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-02 / 77. szám
2 MAGYAR HÍRLAP • 2001. április 2., hétfő KÜLFÖLD VILÁGHÍRADÓ Kínai-amerikai incidens (MTI/Reuters) A kínai tengerpart közelében összeütközött egy amerikai felderítő repülőgép 24 fővel a fedélzeten és egy kínai vadászgép. Az amerikai repülőgép kényszerleszállást hajtott végre Kínában, de senki sem sérült meg, a kínai viszont valószínűleg lezuhant. Amerika diplomáciai úton azonnal kérte, hogy bánjanak jól a személyzettel, javítsák meg a gépet, és engedélyezzék távozását. Kurd menekültek (Reuters) Megfeneklett egy menekülteket szállító bárka Athéntől nem messze, a fedélzetén lévő 250, főleg kurd nemzetiségű menekültekkel. A halászbárka háromtagú, török nemzetiségű személyzetét őrizetbe vették, a menekülteket ideiglenes szálláson helyezték el. Gyermekjogi konferencia (MTI) A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma külügyi titkárát, Hanti Pétert választották meg a közép-kelet-európai területért felelős alelnöknek a Szocialista Nevelési Internacionálé hét végi svédországi kongresszusán Malmőben, melynek jelmondata „Teljes körű oktatás - remény minden gyermeknek” volt. Halasztás a járvány miatt (BBC) Egyre valószínűbb, hogy a május 3-ai általános választások elhalasztása mellett dönt Tony Blair brit kormányfő a száj- és körömfájás járvány miatt. A sajtóhíreket még nem erősítették meg, a kormányfő azonban ma várhatóan bejelenti döntését. Még soha nem került sor a választások elhalasztására az Egyesült Királyságban „nemzeti katasztrófahelyzet" következtében. A dalai láma Tajvanon (MTI) Tíznapos látogatást kezdett szombaton Tajvanon a Dalai Láma. A pekingi hatóságok élesen bírálták a látogatást, azzal vádolva az emigrációban élő vallási vezetőt, hogy támogatást kíván szerezni Tibet függetlenségéhez, és Tajvant is rábírná, hogy szakítson Kínával. A béke Nobel-díjas Dalai Láma vasárnapi előadására a szervezők szerint tizennégyezren váltottak jegyet. Akadozó konszenzus (MH-Bukarest) Románia NATO-integrációjával az ország majdnem minden politikai ereje egyetért, szombaton Snagovon mégsem sikerült aláírni a konszenzust rögzítő, Ion Iliescu államfő által kezdeményezett dokumentumot, amely az integrációt kívánja elősegíteni. Iliescu hangsúlyozta: országa „nem bizonyos fenyegetésektől tartva” kívánna a NATO tagja lenni, bár léteznek ilyen fenyegetések. Fotó: Reuters Magyar Hírlap KÖZÉLETI NAPILAP Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« , OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., teletop: 3034738, fax: 3034744, internet: www.observer.hu Főszerkesztő: Kocsi Ilona • Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán • Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szluka Márton • Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László (publicisztika), Szerdahelyi Csaba (belpolitika), Szigeti Tamás (fotó), Újvári Miklós (külpolitika), Hajnal László mb.; Kriván Bence mb. (gazdaság) • Művészeti vezető: Lovasi Eszter • Kiadja: Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt. • Telefon: 470-1100 • Vezérigazgató: Christoph Tonini • Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin • Terjesztési igazgató: Paulik Zsuzsa • Gyártási igazgató: Végh Petra • PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János • Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád • Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 • Kiadóhivatal: 1141 Budapest, Szugló u. 83-85.* Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu • Hirdetésfelvétel, telefon/fax: 470-1150-től 78-ig • Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 • Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 • Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. • Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. • Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Rt. • Felelős vezető: Lendvai Lászlóné • HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 • A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! Előfizethető a Magyar Hírlap terjesztési osztályán, telefon: 460-2574, fax: 460-2501, e-mail: dioszegi@ringier.hu. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest VIII., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidék ü. .ken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1 -2018891, e-mail: batthyany@kultur press.hu ^ IVUlgICF LAPUNK 2001-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI ________________Kiadónál történő előfizetés Postai Magánszemélyeknek Közületeknek előfizetés 1 hónap - - 1500 Ft negyedév 4000 Ft 4500 Ft 4500 Ft fél év 8000 Ft 9000 Ft 9000 Ft 1 év 16000 Ft 18000 Ft 18000 Ft Ma tárgyal Mubarak Washingtonban Saron elutasította az újabb béketervet Ariel Saron izraeli kormányfő elvetette azt az egyiptomi-jordániai béketervet, amelynek célja az izraeli-palesztin erőszakos cselekmények csökkentése és a béketárgyalások újrakezdése. A földnapi összetűzések áldozatainak száma időközben hatra emelkedett. MH-hírösszefoglaló Az izraeli rádiónak a kormányfői iroda befolyásos forrásait idéző vasárnapi jelentése szerint a palesztinok közvetítésével átadott javaslat kilátásba helyezi az együttműködést a biztonsági kérdésekben, az izraeli csapatok visszavonását a Jordán folyó nyugati partjáról és a tárgyalások újrakezdését a végleges rendezés érdekében. Saron azonban úgy véli: a béketerv csupán kísérlet arra, hogy Izraelt a bírálatok össztűzével kényszerítsék a tárgyalóasztalhoz. A kormányfői iroda megismételte a miniszterelnöknek azt a korábbi követelését, hogy a tárgyalások felvétele előtt véget kell vetni az erőszakos cselekményeknek. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök felszólította az új amerikai kormányzatot, hogy lépjen fel aktívan az izraeli-palesztin viszály mérséklése érdekében. Mubarak ma hivatalos látogatást kezd Washingtonban, és találkozik George Bush elnökkel. A Newsweek című hetilapnak adott interjújában reményét fejezte ki, hogy az új kormányzat talán azért nem lép fel határozottabban, mert esetleg nincs kialakult képe arról, mi megy végbe a Közel-Keleten. Szerinte az Egyesült Államoknak cselekednie kell annak érdekében, hogy csökkenjen a távolság a palesztinok és az izraeliek között. Az erőszakot az egyiptomi elnök véleménye szerint Jasszer Arafat, a palesztinok vezetője sem tudja teljesen megfékezni, mert ellenőrzése nem terjed ki a teljes palesztin területre. Jasszer Arafat palesztin elnök gázai házának bombázását javasolta Rehavam Zívi izraeli idegenforgalmi miniszter, a Nemzeti Egység nevű szélsőjobboldali párt vezetője, a legújabb palesztin merényletekre válaszul. Az AFP jelentése szerint a palesztin vezető lakhelye némileg megrongálódott a múlt héten, amikor az izraeli légierő testőrségének negyedeit támadta a gázai övezetben. A ciszjordániai Hebronban időközben zsidó telepesek eltemették Salevet Past, azt a tíz hónapos csecsemőt, akit palesztin orvlövész gyilkolt meg a múlt héten. A temetés újra felkorbácsolta az indulatokat, és kisebb összetűzésekre is sor került. A telepesek tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy az izraeli hadsereg nem vonta ellenőrzése alá azt a magaslatot, ahonnan a gyilkos lövést leadták. Egy palesztin fiatalember Ciszjordániában belehalt sérüléseibe, amelyet a pénteki összetűzések során Rámalláhban szenvedett el. Vasárnap a zsidó telepesek dobáltak köveket a palesztinokra a meggyilkolt csecsemő temetésén Hebronban Fotó: Reuters - «einhard Krause Harmincnapos vizsgálati fogságba helyezték a volt jugoszláv elnököt - Hága követeli Milosevic kiadását Egyelőre csak korrupció a vád Slobodan Milosevic önként feladta magát a belgrádi rendőrségen, miután meggyőzték, hogy nem adják ki a hágai nemzetközi bíróságnak. A harmincnapos vizsgálati fogságba helyezett exelnököt egyelőre csak hatalommal való viszszaéléssel terhelik. MH-Újvidék / 1. Garai Béla Vasárnap hajnalban erőszakmentesen ért véget a dedinjei dráma: az egész éjszakai rábeszélés után Milosevic saját kocsiján érkezett védője, Toma Fila ismert belgrádi ügyvéd társaságában a belgrádi központi fogházba. Elkísérte őket Cedomir Jovanovic, a DOS parlamenti frakcióelnöke is, aki a főszerepet játszotta a közvetítésben. Jovanovicnak sikerült meggyőznie a volt elnököt arról, hogy tisztességes perre számíthat, és hogy (egyelőre) nem fenyegeti a hágai kiadatás. Toma Fila a belgrádi rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy védence nyugodtan fogadta a fejleményeket, és bízik a felmentésben. Egyelőre csak hatalommal való visszaélés címén indul eljárás ellene, és nincs szó „a hatalom megtartása és anyagi haszonszerzés miatti társulásról”, mint korábban emlegették. (A jugoszláv büntetőtörvénykönyv ilyen esetekre 5-15 évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő.) Délután megkezdődött az első kihallgatás, és a vizsgálóbíró ennek alapján dönt arról, hogy elrendeli-e az előzetes letartóztatást. A Szerbiai Szocialista Párt szóvivője kifejezte reményét, hogy elnökük szabadlábról védekezhet. A szocialisták meg vannak győződve róla, hogy elnökük ártatlan. Vladan Batic szerb igazságügy-miniszter sajtóértekezletén igyekezett eloszlatni azt a gyanút, hogy az új hatalom megtorlásáról lenne szó: szerinte ez „közönséges bűnvádi eljárás”, és nincs semmi köze sem a hágai vádakhoz, sem az amerikai ultimátumhoz. A Hágának való kiadatásról csak akkor lehet szó, ha elkészül az erre vonatkozó jogszabály, mondta. Az igazságügy-miniszter szerint a vádat valószínűleg kibővítik a szombat éjszakai lövöldözés miatt, amikor az elnöki rezidenciából leadott lövések két rendőrt és egy fotós megsebesítettek. Emiatt fegyveres lázadás címén is vádat emelhetnek. Közben folyik a dedinjei elnöki villa átkutatása is, mert alapos a gyanú, hogy ott fegyvert és robbanóanyagot halmoztak fel. A döntő fordulat Batic szerint akkor állt elő, amikor a szövetségi és a szerbiai köztársasági vezetőség szombaton megtartott tanácskozásán teljes egyetértésre jutottak Milosevic letartóztatásának kérdésében. A volt elnök hívei addig abban bíztak, hogy megoszlás támad az államvezetésben. Belgrádban ugyanis olyan hírek keringtek, hogy a vezérkar ellenzi a letartóztatást, és állítólag Kostunica elnök is osztja álláspontjukat. Milosevic őrizetbe vétele sehol sem váltott ki tiltakozást vagy nyugtalanságot. A demokratikus pártok mindegyike üdvözölte a történteket. A nacionalista vezér iránt mindig is ellenszenvvel viseltető kisebbségiek körében pedig az esemény valóságos megkönnyebbülést váltott ki. A volt elnök hozzátartozói, felesége, Mirjana Markovic és leánya, Dusan Mihajlovic belügyminiszter arról számolt be, hogy Milosevic azzal fenyegetőzött, hogy megöli feleségét és leányát, majd magával is végez. Marija, akit korábban idegösszeomlással kezeltek, most is igen nehezen viselte a fejleményeket. Amikor apja vasárnap hajnalban beszállt a kocsiba, hogy elinduljon a rendőrségre, megpróbálta őt lebeszélni szándékáról. Miután a kocsi elindult, revolveréből öt lövést adott le a levegőbe. • • Ötvenezer magyar menekült el Kasza József a letartóztatás politikai jelentőségéről Hogyan kommentálja Milosevic letartóztatását? - kérdeztük Kasza Józseftől, a szerbiai kormány alelnökétől. -Tulajdonképpen nincs mit kommentálnom, mivel magam is részt vettem az eseményekben, pontosabban a döntés előkészítésében Végső ideje volt! - Mit jelent ez az esemény a vajdasági magyarok számára? - Hogy nekünk mit fog hozni, azt természetesen még nem tudhatjuk, de hogy tizenkét év sanyargatásnak ez kellett a végeredménye legyen, az egy percig sem vitás. - Mennyi az igazság abban az állításban, hogy az őrizetbe vétel kapcsán ellentétek merültek fel a kormány és a hadvezetés között? Tényleg volt feszültség, de hogy e mögött mennyi volt a szándék és mennyire játszott közre a hanyagság, ezt nehéz megítélni. A letartóztatás kétségkívül sokkal zökkenőmentesebben ment volna, ha a hadsereg teljesíti a rábízott feladatot, vagy legalábbis úgy végzi azt el, ahogyan a jogszabályok azt előírják. Mivel ők ezt nem tették, hanem az elnöki rezidencia kulcsait átadták Milosevic privát gárdája parancsnokának, Sinisa Vucinicnak, egyértelmű, hogy szabálysértés történt. Hogy ez kinek az utasítására történt, vagy kinek a mulasztása miatt, azt hadd ne mondjam ki! - Mennyire komolyak az ellentétek Kostunica elnök és Zoran Djindjic miniszterelnök között? - Mint az országos vezetőség szombati tanácskozásán kiderült, kritikus pillanatokban mindkét fél teljesen egyöntetűen ítéli meg a dolgokat. - Alelnök úr, ön szerint hány ezer vajdasági magyar távozott szülőföldjéről Milosevic miatt? - Legalább ötvenezer. .. Garai Béla AZ MH BEMUTATJA Slobodan Milosevic Nagy-Szerbia megteremtőjeként szeretett volna bevonulni a történelembe, ám végül is vádlottként kell felelnie büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekedeteiért, később talán az emberiség ellen elkövetett bűntettekért is a hágai nemzetközi bíróság előtt. Négy háborút robbantott ki évtizednyi elnökösködése alatt, amelyekben százezrek lelték halálukat, még ennél is többen váltak földönfutóvá. Országa gazdasága romokban hever, az életszínvonal afrikai szintre süllyedt. Hatalma megszilárdításában ütőkártyaként a nacionalizmust és az idegengyűlöletet játszotta ki, és a szerbséget sikerült is szembefordítani szomszédaival, a kisebbségekkel és az egész világgal. Uralma alatt legalább harmincezer magyar hagyta el a Vajdaságot, a behívóparancs és az ellenséges légkör, nemkülönben a háborúk előidézte gazdasági nyomor elől menekülve. A legfelelősebbnek mondható a korábbi délszláv államszövetség szétzúzásáért. Amikor 1988 októberében az általa Újvidékre irányított nacionalista csőcselék az úgynevezett joghurtforradalom által megdöntötte a tartomány vezetőségét, ezzel egy visszafordíthatatlan folyamatot indított el. A szerbek a háborúzáshoz sokkal jobban értenek, mint a munkához, hangoztatta, és hamarosan be is váltotta fenyegetését. 1991-ben Szlovéniában robbant ki a háború, miután a ljubljanai vezetőség elutasította Milosevic diktátumát. Ugyanaz év májusában a horvátországi „veszélyeztetett szerbek” megsegítésére vetette be a Jugoszláv Néphadsereget és a bűnözők vezette szabadcsapatokat, és leromboltatta Vukovárt. Nem sokkal később Boszniában is megkezdődött az etnikai tisztogatás kísérte „felszabadítás”. 1995-ben a boszniai szerbek állásainak a NATO-légierő által történt bombázása után a daytoni békekonferencián a Nyugat nagylelkűen rehabilitálta őt, és a balkáni béke „fontos tényezőjévé" léptette elő, ám nem sokáig tetszeleghetett ebben a szerepben. 1999-ben példátlan kegyetlenséggel törte le az elégedetlen koszovói albánok megmozdulását. Az időközben megalakult hágai ENSZ-törvényszék az itt elkövetett háborús bűnökért vádat emelt, és nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene. Határtalan elbizakodottságában tavaly ősszel közvetlen elnökválasztásokon igyekezett újabb ötéves megbízatáshoz jutni, az addigra óriásira duzzadt elégedetlenség azonban elsöpörte rendszerét. Pályája csúcsán milliók ünnepelték nemzeti hősként, letartóztatásakor viszont óriási kiábrándulást okozott számára, hogy nem gyűlt össze legalább százezer tiltakozó, ahogyan remélte. A hatvanéves bukott diktátor mellett már csak legelszántabb híveinek maroknyi csoportja áll ki. JGB