Magyar Hírlap, 2001. június (34. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-19 / 141. szám
10 MAGYAR HÍRLAP • 2001. június 19., kedd Biberach mószerol, az operafilm forog tovább Biberach bemárt. Fényes hangon figyelmezteti Bánkot, Melinda szíve mintha egy meránihoz húzna, hát siessen és higgyen csak a szemének. A mérgezett jóindulat a bán elevenébe hatol, már-már tőréhez kap, ám Petúr visszatartja. A dráma egyre veszélyesebb. A reflektorok mögül legszívesebben bekiáltanánk - mint gyerekek a bábszínházban végezz nyugodtan a gonosszal. De hát mi már ismerjük a mesét, amelynek Bánk bán még nem látja a végét, s különben is, film az egész, a meggondolatlan cselekedetnek, halk, véres biztatásnak itt nincs akkora súlya. A felvétel még áll, a rendező, Káli Csaba a jelenetet többször eljátszatja, mielőtt indulna a kamera. Zsigmond Vilmos mindent precízen megfigyel, méterekről érezhető a tisztelet, amely a legendás operatőrt körbeveszi. Az ócsai református templomban, az egykori premontrei apátság hősében forog a már hírnévre szert tett film, a Bánk bán. A kapu előtt egy szál statisztalegény fekszik arccal a föld felé. Pihen. Ócsa lakói megszokták a filmesek jelenlétét, érkezésük sem volt váratlan, minden címre időben elküldtek egy értesítőt. Az élet a megszokott medrében csordogál. Az utcán a legnagyobb esemény egy lovas kocsi, a nyár füllesztő, a stáb karavánja békében táborozik a templom körül. Biberach mószerol. Erkel muzsikája még playbackről is félelmetesen szól, borzongató dallamok tekerednek az ódon falak között. A Magyar Millennium Zenekara a film kedvéért állt össze, a dirigens, Pál Tamás kicsalta a műből a pusztító szenvedélyt. Az énekesek névsora elsőrangú. Gertrúdként Marton Éva, Melindaként Rost Andrea, Bánk bánként Kiss B. Attila, Petúrként Sólyom Nagy Sándor, Ottóként Gulyás Dénes, Tiborcként Miller Lajos, II. Endre királyként pedig Kováts Kolos hallható, látható. Biberach, Réti Attila arcán hatalmas vágásnyom éktelenkedik. Mesélik, a figura nem is annyira gonosz, mint hinnénk, ez a sebhely okoz minden komplexust és ármányt, s talán a tragédia is elmaradna, ha Biberach egykor vigyázott volna ábrázatára. A seb esztétikus, mint egy spártai katonát, kimondottan férfiassá teszi az ármánykodó udvaroncot. A forgatókönyvíró, Mészöly Gábor a legapróbb elvarratlan szálakkal is törődött, a motívumokat, a mozgatórugókat az egész stáb betéve tudja. Réti szemmel láthatóan élvezi a játékot, Kiss B. pedig valóban ugrik a rossz hírre. Ha ez így megy, valami végül történni fog. Biberach, Bánk és Petúr fényben állnak, hátul a sötétben néhány asztalon egy lakoma maradványai. Műanyag húsok, gyümölcsök, a földön papírszirmok, filcből levelek. A templom palotává lett, a karzatra külön korlátos lépcső vezet, az orgona díszletfal mögött pihen. Ez itt valóban a tizenharmadik század. Félhomály, állványok, létraerdő, reflektorok. A jelenet leáll. A tróntakarásban, a kamera nem lát mindent, egy udvari ember mármár alszik az asztalra könyökölve, másutt gyülekező, a sereglet Velich Rita korhű kosztümjeibe öltöztetve. Felvétel indul, a zene újra felcsendül, Biberach rágalmaz, teljes átéléssel. Már nem számoljuk, hanyadszorra látjuk a „vérlázító” epizódot, mikor az oszlop mögül hirtelen Biberach helyett Ricsi, azaz Romwalter Richárd fővilágosító lép ki - Zsigmond Vilmos jobbkeze. Ricsi tortát hoz, ám ennek a fele sem bohóctréfa, a hangszóróból a happy birthday szól, dzsesszritmusban, mindenki elhagyja helyét. Zsigmond Vilmos születésnapját ünnepli a stáb, az alabárdos feledi a trónt, pezsgős üvegek kerülnek az asztalra, a drámaiság oldódik, a gyilkos kedv elillan Bánkból, s Biberach is megszelídül. Emelkedett, megható pillanatok, csak most másképp, forgatókönyv nélkül. Délelőtti partihangulat, idő van mindenre, a filmesek feldobódva a munkától, a művészektől, s nem utolsósorban Zsigmond Vilmos ünneplésétől csak lassan terelhetőek vissza a Bánk bán világába. Az énekesek - merthogy a playback ellenére sem kímélik torkukat - Puccinivel hozzák vissza magukat az opera világába. „Mi ez?” - kérdezi Káéi tettetett felháborodással a hangjában. Puccini nem idevaló dallam. „Nem a milánói Scalában vagyunk?” - kérdésre kérdés. „Ez itt nem a Scala, de azért csak szkálázzatok nyugodtan” - a monitor előtt ülő Káél próbálja rávenni a művészeket, hogy térjenek vissza Erkel valóságába. Biberach rágalmaz. Melinda talán még nem sejti a cselszövést, készül a bánki sértődés is, a tőr a hüvelyében marad, Petúr csak csillapít. A forgatás már félidejénél tart, másnap csomagol a stáb, a cselszövő pedig boldogan és megnyugodva tér haza pihenni, természetesen festett sebhellyel arcán, mint aki jól végezte dolgát. Tölgyesi Gábor Erkel muzsikája még playbackről is félelmetesen szól, borzongató dallamok tekerednek az ódon falak között. Káél Csaba instrukcióit Rost Andrea és Gulyás Dénes hallgatja Fotó: Ritter Doron Zeneünnep a nyári napfordulón Budapest, Szentendre és Gárdony ad otthont az ingyenes koncerteknek A nyári napforduló idején, június 21-én idén is megrendezik a Zene Európai Ünnepét, amelynek programsorozatában Magyarország is részt vesz. Ezúttal négy budapesti helyszínen, valamint Szentendrén és Gárdonyban zajlanak az ingyenes koncertek. A Zene Ünnepe mozgalom a nyolcvanas évek elején, Nyugat- Európában, s mindenekelőtt Franciaországban indult el, az akkori francia kultuszminiszter, Jacques Lang kezdeményezésére. Az 1985-ös esztendő - amelyet az Európai Közösség a zene évének nyilvánított - új lendületet adott a kezdeményezésnek, amely a kilencvenes években Ázsia és Amerika bizonyos országaiba, illetve a kommunizmus bukása után Kelet-Európába is eljutott. Magyarország - néhány kezdeti, változó sikerű próbálkozás után - 1994-ben kapcsolódott be intenzívebben a Zene Ünnepe rendezvénysorozatába: a programok szervezését az ismert fővárosi alternatív klub, a Tilos az Á munkatársaiból alakult Malacka Bt. vállalta magára. Németh Vladimir, a Zene Ünnepe magyarországi irodájának vezetője szerint a Malacka Rt.-nek állandó anyagi bizonytalansággal és az infrastruktúra szinte teljes hiányával kell megküzdenie, de nemzetközi kapcsolataik mégis egyre élénkebbek. Az általuk szervezett idei programokat a fővárosi önkormányzat, a British Council, az Ifjúsági és Sportminisztérium, a British Airways, Berlin város szenátusa és a Pesti Est támogatja. Budapest - Barcelona, Berlin, Brüsszel, Nápoly, Róma, Párizs, Isztambul, Liverpool és Prága mellett - néhány éve tagja lett a Zene Ünnepe európai egyesületének, amely 1997-ben meghatározta a fesztivál alapelveit. Fontos kritérium a zenei sokszínűség bemutatása, az összes koncert ingyenessége, valamint az, hogy a hangversenyek elsősorban szabad téren, utcákon, tereken, közparkokban, játszótereken zajlanak. Az egyesület alapítói üdvözlik, ha az élő zenélésre olyan terepek - pl. múzeumok, kórházak, irodaházak - is megnyílnak, amelyek egyébként nem hagyományos koncerthelyszínek. Az idei magyarországi programoknak négy budapesti helyszín, valamint Szentendre és Gárdony ad otthont. A Tilos az A nagyszínpadon - amelyet a Gellért-hegyi víztározó tetején, a Hegyalja út és a Sánc utca sarkánál állítanak fel - este hatkor a tíztagú, klasszikus zenészekből álló Gipsy Strings nyitja a programot. Rácz Ödön vezetésével Brahms, Sarasaié és Hacsaturján műveit szólaltatják meg. Nyolc órától a keleti és nyugati népzenék világában egyaránt otthonosan mozgó, berlini 17 Hippies lép fel, majd a Vajdaságban élő, eredeti tehetségű hegedűművész, Lajkó Félix és a londoni Nitin Sawdney következik. A városligeti Királydombon, a XenoMusic-IMMC színpadon már délután háromkor megkezdődik az ingyenes örömzene: először hiphop DJ-k szórakoztatják a közönséget, majd Beáta és a Budapest Jazz Quartet következik, a harmincas-negyvenes évek angol, német és magyar nyelvű dalaival. Este hattól két japán művész, Jukino Nono kreatív táncos és Joicsiro Rita lemezlovas duettje, a Ko-On-Ten játszik, majd két magyar és egy horvát csapat - Idő Urai, IMMC, Ugly Leaders - zárja az estet. A lipótvárosi Süss fel nap! klubban ott lesz a cseh Luca Brasi és a magyar Rémember zenekar, míg a Petőfi híd budai hídfőjétől riksákkal megközelíthető Kopaszi gáton a Korai Öröm zenél. Szentendrén és Gárdonyban nemcsak csütörtökön, hanem pénteken is zajlanak a Zene Ünnepéhez kapcsolódó koncertek. A szentendrei városháza udvarán ott lesz a Vujicsics és a Söndörgő együttes, a Black Comet, a Duende, a Vertetics Orkestar, a Plastic Chara Trió és az efZámbó Happy Dead Band. A Dalmát pincében a mai alternatív zenekarok (pl. Hipp o’ Drom, Nobless, Idétlen idők) koncertje mellett egy videoválogatást is bemutatnak a nyolcvanas évek undergroundjának dokumentumaiból. A gárdonyi Parti Tütü Színpadon fellép a Dresch Quartett, Pop Iván, a San Franciscó-i A Drastic Measure, a Goabolo, a Balaton, Ági és a Fiúk, valamint a 17 Hippies. ReA Közhasznú társasággá alakul a Thália Színház A Thália Színház arculatát tekintve nem jelent változást, hogy a teátrumot - három másik színház után - a főváros szeptembertől közhasznú társasággá kívánja alakítani, közölte Megyeri László igazgató. A direktort annak kapcsán kereste meg az MTI, hogy a főpolgármesteri hivatal vezetői értekezletének résztvevői nyilatkoztak a tervezett változtatásról. A színház ügyvezetői posztjára 2004 januárjáig a jelenlegi igazgatót, Megyeri Lászlót jelölik. Az igazgató tervei szerint a színház az átalakítás után is megtartaná profilját, bár a direktor szükségesnek tartja a belső racionalizálást. Miután a színház kevesebb pénzből gazdálkodhat majd, és támogatása kisebb mértékben nő, a jelenleginél több bevételre lesz szüksége - jelezte. Mindez azt is jelenti - tette hozzá -, hogy biztonságra és a kiszámíthatóságra törekszenek, azaz nagyobb kockázattal járó előadásokra nem vállalkoznak. Megyeri László közölte: a főváros nem támogatta, hogy vegyes tulajdonú kht. jöjjön létre, csak 100 százalékos fővárosi tulajdonú szervezet létrehozásához járult hozzá. Az igazgató ezzel szemben szerette volna, ha tőkét, tehát befektetőcéget, valamint kis arányú részesedéssel őt magát is bevonták volna tulajdonostársként. Az igazgató kitért arra is, hogy az átalakítással egyidejűleg mintegy tízszázalékos létszámcsökkentést tervez. Miután a színháznak nincs saját társulata, az elbocsátások kizárólag adminisztratív munkahelyeket érintenek - mutatott rá. Megyeri László hangsúlyozta azonban, hogy a létszámcsökkentéssel megtakarítandó pénzt részben a dolgozók érdekeltségi rendszerének erősítésére szeretné fordítani. A főpolgármesteri hivatal képviselőinek tájékoztatása szerint a költségvetési formát felváltó társasági jellegről a fővárosi közgyűlés a hónap végén dönt. MTI KULTÚRA A XIX. századi Városligetet idézi a rendezvény Pesti Anna-bál a Gundelben Július 26-án, ünnepi külsőségek között rendezik a Gundel étterem kertjében a második Pesti Anna-bált, amely értelemszerűen a szép női név naptári napjára, jelesül csütörtökre esik. A szervezők ígérete szerint az esemény több lesz, mint egy egyszerű bál, elvégre úgy rendezik be a patinás étterem kertjét, hogy az felidézze a reformkori Pest hangulatát, különös tekintettel a Városliget környékére. Szeretnék feleleveníteni azt a világot, amelyben Déryné Széppataki Róza aratta színművészi babérjait, amikor a vurstliba járt szórakozni a város apraja-nagyja. Amikor szerelmek szövődtek inasok és szobalányok, szabadnapos bakák és ráérő szépasszonyok között. A Gundel szakácsai speciálisan erre az alkalomra a korabeli ízlésvilág szerint főznek a több száz résztvevő számára. A jelenlevők a korból fennmaradt receptek útmutatásai alapján készült ételekből választhatnak. Ebből következően a magyaros ételeké lehet a főszerep, de már akkor is tisztelték a német, osztrák és a francia konyha különlegességeit is. Mindebből lesz bőven a terített asztalokon. Az Operabál Szervező Iroda és a Magma Kft. a kiegészítő programokat is a XIX. század első feléhez megfelelően állították össze. A bál házigazdája Szentpéteri Csilla zongoraművész és Székhelyi József színművész lesz. Népszerű operarészletekkel lép színpadra Gerdesits Ferenc, Kálsi Kis András, Békés Eszter, Gémes Katalin, Pataki Antal és Szüle Tamás. A bálon egyszerre három díjat is kiadnak. A jelenlevők megválasztják maguk közül a bál szépét, a Miss Juniort és az Örök Annát, így aztán valamennyi korosztály hölgy képviselője számára lesz miért benevezni a második Pesti Anna-bál szépségversenyére. GZS JEGYZET Kurtág a Kálvária téren A mai magyar zenét nemzetközi szinten képviselő, világszerte elismert triumvirátus másik két tagjához, Ligeti Györgyhöz és Eötvös Péterhez hasonlóan Kurtág György is hosszabb ideje külföldön él. Mostanában egy alkotói ösztöndíjjal Párizsban dolgozik, és ritka vendég Magyarországon; annak ellenére, hogy személyes, baráti, szakmai kapcsolatait mindmáig megőrizte, gondosan ápolja. Keveset látjuk, halljuk idehaza, s erről ők tehetnek a legkevésbé. Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, mint egy közelmúltban megjelent interjúban kifejtette - úgy véli, egyáltalán nem baj, hogy a három említett zeneszerző-géniusz külföldön él és alkot, hiszen ma már átjárhatóak a határok, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után ez végképp nem lehet probléma, a lelki és szellemi kötődés pedig megmaradt. Van olyan alkotó, aki másképp értékeli ezt a felemás helyzetet. Az itthon élő nagyszerű komponista, Jeney Zoltán nemrégiben úgy nyilatkozott a Magyar Hírlapban, hogy bár Ligeti, Eötvös és Kurtág távozásának okai gyökeresen eltérőek, korántsem véletlen, hogy most mindhárman Nyugaton dolgoznak, mert Magyarország egyelőre továbbra is kívül esik azon a sajátos „európai ötszögön”, amelynek csúcsain belül igazán kedvező táptalajra találhatnak az alkotóművészek. Mint látható, két, a zenéhez rendkívül közel álló ember is vélekedhet másképp ugyanarról a dologról. Hogy melyik vélemény áll közelebb az igazsághoz, nehéz eldönteni. Az mindenesetre tény, hogy miként Bartók Béla osztályrészéül a húszas-harmincas években leggyakrabban a közöny, a meg nem értés, az elutasítás jutott, egyelőre Kurtág sem lehet próféta a saját hazájában. Megítélésében a kettősség jól érzékelhető. A szakma kétségkívül elismeri: a márciusban, hetvenötödik születésnapja tiszteletére rendezett zeneakadémiai koncert minden protokollelem dacára megrendítő és felemelő ünnep volt. Kocsis Zoltán véleménye is önmagáért beszél: „Kurtág személyében a hatvanas évek magyar avantgárdjának igazi, a szó szoros értelemben vett világhírnevet kivívott reprezentánsát, ha úgy tetszik, a kísérleteket műfajjá, tradícióvá nemesítő mesterét tisztelhetjük”. Zenéje itthon mégis csupán néhány száz, legfeljebb néhány ezer emberhez jut el: nem kapja meg azt a társadalmi megbecsülést, amit őserejű tehetsége, vitathatatlan kvalitásai ellenére megérdemelne, s ami a társművészeteket reprezentáló kortársai - színészek, írók, filmrendezők - esetében természetes. Kitüntetések, elismerések jelzik pályafutásaik fontos állomásait. Kurtág ezen a körön is kívül áll. A látszólag antagonisztikus ellentmondás feloldására irányuló törekvés adja meg két júniusi rendezvény igazi jelentőségét: szombat este, a Józsefváros mélyén, ahol pedig végképp nem szokás, Kurtág György és felesége, Kurtág Márta négykezes zongoraestjével nyílt meg Halász Péter és Jeles András teátruma, a Városi Színház, s vasárnap óta zajlik a Földvári napok programsorozata, amelynek középpontjában Kurtág életműve áll, koncertekkel, nemzetközi zenetudományi konferenciával és Kurtág kamarazenei mesterkurzusával. A személyes motivációk persze itt is nyomon követhetők. Kurtág a hetvenes években rendszeresen járt Halász Péter Dohány utcai lakásszínházába, és a jeles-féle Monteverdi Birkózókörrel is kapcsolatba került; a Földvári napok rendezője, Strém Kálmán pedig olyan, széles látókörű szociológus és zenei szakember, aki évtizedek óta csalhatatlanul ismeri fel az igazi értéket. A két program mégis túlmutat önmagán: a Kálvária téri színház és a balatonföldvári Bajor Gizi Közösségi Ház olyan kezdeményezéseknek ad otthont, amelyek segíthetik Kurtág György művészi-szellemi hazatalálását. Retkes Attila