Magyar Hírlap, 2001. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-10 / 159. szám
Olcsóbb élelmiszert hozhat az ősz Májusig tartott az agrártermékek árának szárnyalása? Kevesebbet fizethetünk a kenyérért, húsért és a baromfiért Annak ellenére, hogy májusban ismét növekedtek a mezőgazdasági termelői árak, a szakértők a következő hónapokban az árindex mérséklődésére számítanak. Sőt, egyesek biztosra veszik az élelmiszerárak csökkenését is: prognózisuk szerint őszre kevesebbet kell fizetni a kenyérért, húsért, baromfiért. Igaz, az olcsóbbodás nem lesz olyan mértékű, hogy kompenzálja a másfél éve tartó áremelkedést. A mezőgazdasági termelői árak az év első öt hónapjában 22,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, májusban az éves emelkedés 28 százalék volt a KSH szerint. Áprilisban a két mutató 21 és 18 százalék volt. Egy hónap alatt az áremelkedések igazi okát a sertéshús május havi 15-20 százalékos drágulása - mely kormánykörökben felvetette a sertéshús exporttámogatásának megvonását is - okozta az elemzők szerint, de a még mindig magas gabonaárak szerepe is meghatározó volt. A májusi adat lesz az utolsó idei áremelkedést mutató index, az év hátralevő részében nem várható hasonló adat - állítja Raskó György agrárközgazdász. A tendencia megtörik, a sertés ára elérte csúcspontját, hasonló a helyzet a baromfinál. A búza harmadával olcsóbb, mint egy éve, a várható jó kukoricatermés miatt legalább 30 százalékkal lesz olcsóbb a tengeri is. Ez a takarmányárak esését vetíti előre Raskó szerint, ami az állattenyésztés legnagyobb költségeleme. Emiatt elindul az élelmiszerárszínvonal csökkenése, amelyet a forinterősödés miatt egyre olcsóbbá, s így a belpiacon is versenyképessé váló import termékek tovább erősíthetnek. Az árcsökkenést a hazai termelők is gerjeszthetik: a forinterősödés miatt sokuk számára nem éri meg exportálni, így a hazai piacon keresnek vevőt. Ezt kihasználva a kereskedelem egészen biztos árletörő akciókba kezd. A mezőgazdasági termelői árak növekedési üteme ugyan a betakarítást követően mérséklődhet, ám az év egészében magas marad, várhatóan 15-20 százalék lesz - mondta Vanicsek Mária, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője. A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy míg tavaly a növényi termékek áremelkedése volt a jellemző, addig az idén ehhez felzárkóztak az állati termékek is. Az idén csak áprilisban torpant meg a mezőgazdasági termelői árak növekedési üteme, ez azonban Vanicsek Mária szerint átmeneti jelenség volt. Június-július után biztosan nem megy 20 százalék fölé az ez évre vonatkozó árindex - véli Fórián Zoltán, a Rabobank Hungária Rt. osztályvezetője. Úgy véli, a tavalyi júniustól-júliustól beindult élelmiszer- és mezőgazdaságiár-robbanás miatt az összehasonlító bázisok már magasabbak, mint például májusban voltak. Másrészt a jó eredményekkel kecsegtető aratás miatt 20-30 százalékkal esnek a gabonaárak, valamint csúcsközelben stagnál a sertés és a baromfi ára. Emiatt látványosan csökken az index. Fórián elképzelhetetlennek tart nagyobb arányú élelmiszerárcsökkenést. Néhány százalékos esés belefér a költségek csökkenése miatt az élelmiszeripar büdzséjébe, például a kenyér-liszt árak óvatosan esnek már két hete. A húsárak emelkedése is megállt, s a csúcs körül mozog plusz-mínusz 3-4 százalékos eltéréssel. Fórián szerint az agrártermelők újabb áresést nem viselnek el: majdnem egy évtized veszteségét pótolják közel másfél éve. Az idén január-májusban a növénytermesztési és kertészeti termékek termelői ára 20,6, az élő állatoké és állati termékeké pedig 24,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. OHGY A bankok februárig váltják euróra az európai valutákat A lakosság 760 milliárd forint értékű devizával rendelkezik Várhatóan jövő év februárjának közepéig váltják át a magyar kereskedelmi bankok az európai valutákat euróra, ám a jegybank azt javasolja a lakosságnak, hogy márkájukat, frankjukat helyezzék devizaszámlára, amit a bankok automatikusan euróra konvertálnak. A magyar lakosság 760 milliárd forint értéket tart megszűnő európai valutákban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlásokat dolgoz ki a kereskedelmi bankoknak, hogy zökkenőmentes legyen az euróra való átállás, és hamarosan elkészül a jegybanki rendelkezés a megszűnő valuták átváltásának határidejéről - nyilatkozta Missura Gábor MNB-szóvivő. Január 1-jétől az euróövezet tizenkét országában és négy törpeállamban, így Monacóban, San Marinóban, Andorrában és Vatikán Államban válik készpénzfizető eszközzé az euró. Az átmenet időtartama országonként eltérő lesz, de mindenütt viszonylag rövid határidő lejártát követően az euró válik az egységes és kizárólagos fizetőeszközzé. A tizenkét ország többségében a jövő év kezdetétől február 28-áig párhuzamosan lehet használni fizetésre a nemzeti valutát és az új euró bankjegyeket. A kereskedelmi bankok ezt követően még fél évig váltják a nemzeti fizetőeszközt. Ezt követően már csak a nemzeti bankoknál lehet a korábbi nemzeti valutáért euró érméket, illetve bankjegyeket kapni. Magyarországon a lakosság tulajdonában jelentős mennyiségű márka, francia frank, líra és egyéb januártól euróval felváltandó valuta van. Az MNB adatai szerint a lakossági devizaállomány május végén 760 milliárd forintot tett ki. A magyar bankok december elején juthatnak euró bankjegyekhez és érmékhez legkorábban. A jegybank azt javasolja a magyar kereskedelmi bankoknak, hogy augusztus 1-je után már ne nyissanak a megszűnő pénznemekben a lakosság számára új devizaszámlát. A meglévő számlák egyenlegét a harmadik negyedévben számítsák át 1999. januári rögzített árfolyamon euróra. Az MNB javasolja, hogy az átszámítás költségmentes legyen. A készülő jegybanki rendelkezés pedig arra fogja utasítani a kereskedelmi bankokat, hogy február 15-éig biztosítsák a megszűnő valuták átváltását. A központi bank egyébként azt ajánlja a lakosságnak, hogy a tulajdonában lévő bankjegyeket, főleg pénzérméket december végéig használja fel, utazásai során költse el. Nagyobb mennyiségű deviza esetében érdemes devizaszámlára helyezni a pénzt valamelyik kereskedelmi banknál, s a pénzintézet automatikusan euróra váltja megfelelő időben az összeget. De megoldás lehet az is, hogy a kereskedelmi bankoknál, pénzváltóknál forintra vagy más fizetőeszközre váltják a megszűnő valutákat. MTI Havonta átlagosan 178 ezret költenek életemre, vegyi árura A jómódú családok fogyasztása nőtt a legnagyobb mértékben A háztartásoknak mindössze egyharmada sorolható az úgynevezett „intenzív költők” kategóriába, a napi fogyasztási cikkek értékben mért forgalmának kétharmadát viszont ők teszik ki - derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. Kilenc százalékkal többet - átlagosan 178480 forintot - fizettek ki havonta 2001 első negyedévében élelmiszerre vagy háztartási vegyi árura az úgynevezett „intenzív költők”, mint tavaly ugyanekkor-derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. A költési intenzitás vizsgálatához a GfK ConsumerScan részlegének paneljét alkotó 2000 háztartást állítottak a kiadott pénz szerinti sorrendbe, s ennek alapján képeztek három egyforma nagyságú csoportot. Az „intenzív költők” csoportba többségében budapesti, három-, négy- vagy többszemélyes háztartások tartoznak, amelyekben a háziasszony általában 30-50 év közötti. Vásárolni leginkább csoportosan, autóval a hipermarketekbe, bevásárlóközpontokba járnak, jellemzően a délutáni órákban. A vásárlások hangsúlya péntekre és szombatra esik, de szintén gyakran járnak vasárnap és csütörtökön is a boltokba. A második csoport, a „közepes költők" havi 58756 és 113430 forint közötti - átlagosan 84410 forint - összeget adtak ki napi fogyasztási cikkekre. Ez a tavalyi időszakhoz képest hatszázalékos növekedést jelent. Az „extenzív költők” napi fogyasztási cikkekre fordított kiadása havonta 58755 forint alatt marad, átlagosan 33 780 forintért vásárolnak. Ez mindössze egy százalékkal haladja meg a tavalyi átlagot. Az önálló kis boltok 35 százalékkal részesednek a napi fogyasztási cikkek forgalmából, az „extenzív költők” viszont pénzük 42 százalékát itt adják ki. VAD GAZDASÁG 2001. július 10., kedd • MAGYAR HÍRLAP 11 Jelentős Maspedberuházás Foton A Masped Rt. szeptemberben 630 millió forintos beruházással új logisztikai parkot ad át Foton, július végén pedig Masped-Travel Kft. néven utazási irodát alapít - közölte Kautz István, a társaság elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: az M2-es gyorsforgalmi út és a Budapest-Veresegyház vasútvonal mellett található 2,7 hektáros területet az Agritek Ingatlanfejlesztő Rt.-től vásárolta meg a Masped 430 millió forintért, ahol a Piért vállalat volt 10000 négyzetméteres raktárépület-együttesét újítják fel mintegy 200 millió forintért. A tízmillió forint törzstőkéjű Masped Travel a társaság felújítás alatt álló korábbi, belvárosi székházában fog működni, tevékenysége a ki- és beutaztatás, a pénzváltás és a 33 százalékban Masped-tulajdonú Mahart-Passnave Kft. hajóútjainak viszontértékesítése lesz. Az elnök-vezérigazgató kifejtette, hogy a szállítmányozás és a logisztika területén piacvezető Masped-csoport mintegy 50 cégből áll, amelynek konszolidált árbevétele tavaly 30 milliárd forintot tett ki, míg adózás előtti eredményük 1,2 milliárd forint volt, ami 5 milliárd, illetve 100 millió forinttal haladta meg az 1999. évit. Az anyacég, a Masped Rt. 14,2 milliárd forintos árbevételt könyvelt el 2000-ben. MTI A nyugati gazdaság lassulása nehezítheti az EU bővítését Az uniós tagjelölt országokban robusztus gazdasági növekedésre számít a nemzetközi gazdasági tanulmányok intézete (WIIW), de 15 év múlva még így is csak Szlovénia éri utol az EU GDP-jének átlagát. Magyarország 72 százalékig jut el. A globális gazdasági visszaesés eddig nem volt hatással sem a jelöltek gazdaságára, sem az unió bővítési folyamatára, de lehet, hogy éppen a tárgyalások most kezdődő legnehezebb szakaszának idején fejti ki negatív hatását - állapítja meg a bécsi székhelyű WIIW legfrissebb tanulmánya. A dokumentum figyelmeztet, hogy amikor a gazdaság kereke akadozik, nő a munkanélküliség, ami nem tesz jót a tárgyalások hangulatának. Ez saját növekedésüknek is árthat, miközben rontja kereskedelmi és fizetési mérlegüket. Eddig a deficitet a közvetlen külföldi tőkebefektetésekből tudták finanszírozni, de a privatizáció kifutása több országban - például Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban, ahol a hiány meghaladja a GDP 5 százalékát - gondokat okozhat. A WIIW ennek ellenére komoly gazdasági növekedést vár a tagjelölteknél. A GDP bővülése a tavalyi 3,5 után idén is eléri a 3,3 százalékot. Az uniós GDP-átlagot mégis csak Szlovénia éri el 2015-ig. A második legfejlettebb államé, Magyarországé 72 százalék lesz, míg a többségé 60 alatt marad. RN A VÁSÁRLÓERŐ-PARITÁSON BECSÜLT GDP AZ EU ÁTLAGÁBAN Ország________2000 (euró) 2000 (%) 2005 (%) 2010 (%) 2015 (%) Csehország 12,538 59 64 71 78 Magyarország 11,245 53 59 65 72 Lengyelország 8,779 41 45 49 54 Szlovákia......................1(1433.............49.................54................59...............65 Szlovénia 15.562 73 81 90 99 Bulgária..........................5.237.............25.................27................30................33.... Románia 5.741 27 29 32 35 Észtország ' 8113 41 ......'' '^'7 '. . ^ ^ Lettország 6.348 30 33 36 40 Litvánia..........................1362.............30.................33................36................40.... EU-átlag___________21,253 100 100 100 100 Forrás: WIW__________________________________________________________________________ HÍRSOROK Jelentősen nőtt a turizmus árbevétele (MTI) Az év első öt hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeket 1,9 millió vendég 5,1 millió éjszakára vette igénybe, a forgalom összességében 3 százalékkal, ezen belül a külföldi vendégéjszakák száma 7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - közölte a KSH. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint az idegenforgalomból az első öt hónapban 1,5 milliárd euró bevétel származott, ami 17 százalékkal több, mint a tavalyi hasonló időszakban. Veszteségesen privatizálják a Bábolna Rt.-t (MTI) A tavalyi 418 millió forintos veszteséggel szemben 2001-ben is negatív eredményre számít a Bábolna Részvénytársaság - közölte a zártkörű rendkívüli közgyűlés után Szőts István szóvivő. A rendkívüli közgyűlést azért hívták össze, mert a május 31-ei évi rendes közgyűlésen a cég fő tulajdonosa, az ÁPV Rt. nem fogadta el a vállalat idei üzleti és pénzügyi tervét. Az ÁPV Rt. képviselői akkor túl soknak tartották a 39,4 milliárd forint árbevételhez képest a mínusz 2,9 milliárd forintos mérleg szerinti eredményt. Az új tervet - amely 43 milliárd forint árbevétellel és 1,1 milliárd forint veszteséggel számol - az ÁPV Rt. jóváhagyta. Egyszerűsítik a pincekönyvrendeletet (MH) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a PM közösen egyszerűsítette a borászati termékek egységes bizonylatolásáról, vagyis a pincekönyvekről szóló rendeletet. A jogszabály-módosítás minden bortermelőt és borelőállítót kedvezően érint, de mintegy 50 ezer szőlőtermelőnek különösen megkönnyíti a munkáját. Utóbbiaknak a rendeletmódosítást követően nem kell majd szőlőpincekönyvet vezetniük. A borpincekönyv vezetésében is egyszerűsítések történtek. ...amikor az orra előtt zár be a bank... ...amikor minden apróság miatt be kell mennie... ...amikor rengeteg időt kell eltöltenie... ...amikor a költségek az eget verik... ...amikor nincs naprakész információja vállalkozása számlaforgalmáról... Bosszantó