Magyar Hírlap, 2001. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-01 / 178. szám

A volt kazánkirály akár az utcára is kivinné az embereket a sírnyitás érdekében Nemzetközi konferenciát hív össze Morvai a Petőfi-ügyben Nemzetközi tudományos konferencián akarja szembesíteni az igazság­gal a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) Morvai Ferenc, a Mega­­morv Petőfi-bizottság elnöke. Szerinte nemzetközi bonyodalom várha­tó a Petőfi-vitából, az amerikai tudósok ugyanis pert fontolgatnak Ma­gyarország ellen, Petőfi Sándor miatt. Morvai Ferenc egy asztalhoz ül­tetné az MTA illetékeseit nemzet­közi tudósokkal, akik szakértői vizsgálatokra hivatkozva bebizo­nyítják, hogy a Barguzinban talált csontváz nem egy nő, hanem egy férfi földi maradványa, aki Petőfi Sándor kortársa volt. Az oroszor­szági csontokról ugyanis Morvai­­ék azt feltételezik, hogy az a sza­badságharc költőjének porhüve­lye. Egy DNS-vizsgálat tehetne pontot a több mint egy évtizedes vita végére. Ehhez azonban meg kellene nyitni a Petőfi család sír­ját, hogy összehasonlíthassák a barguzini csontokat Hrúz Mária csontjaival. A sírnyitást a fővárosi közgyű­lésnek kellene engedélyeztetnie, a főjegyző azonban ezt olyan felté­telekhez köti, amellyel kizárható a csalás lehetősége. Mindeközben az Akadémia azt állítja, hogy a barguzini lelet azért sem lehet Pe­tőfié, mert az egy női csontváz. Grespik László, a budapesti közigazgatási hivatal vezetője a közelmúltban engedélyezte a sír­nyitást, határozatát azonban a Belügyminisztérium megsemmisí­tette. Morvai Ferencék erre föl be­perelték a minisztériumot. Morvai Ferenc már szervezi a nemzetközi konferenciát, ahol többek között azok az amerikai tu­dósok is jelen lesznek, akik megál­lapították, hogy a barguzini lelet egy férfi maradványa. Morvainak tudomása van arról, hogy az ame­rikaiak nemzetközi pert fontolgat­nak, amiért az MTA korábban azt állította, az USA-ban nőként azo­nosították a tudósok a csontokat. Morvai Ferenc szerint ezután elhárulhat az akadály a sírnyitás elől. A barguzini csontokat azon­ban nem engedik ki a kezük közül, mert attól tartanak, hogy a ma­gyar tudósok és a budapesti városvezetés eltünteti azokat. „Kutyára nem bízok szalonnát” - jegyezte meg Morvai Ferenc. Sze­rinte semmi alapja azoknak a fé­lelmeknek, hogy bárki is csalna az összehasonlító vizsgálatnál. Ami­kor majd felnyitják a sírt, jelen lesznek a négy ország tudósai, és az MTA képviselőit is meghívják. Morvai lapunknak elmondta terveit: „Közjegyző előtt mindenki kap egy-egy csontot a Petőfi-sírból. Utána bemegyünk abba a te­rembe, ahol a barguzini lelet talál­ható, és onnan is kap mindenki egy-egy darabot. Azután minden­ki hazamegy és elvégzi a DNS- vizsgálatot.” Ha mégsem lehet felnyitni a sírt, akkor a választások előtt Morvai Ferenc utcára viszi az em­bereket, bízva benne, hogy a kor­mány nem teszi ki magát egy ilyen botránynak. VZ Ideiglenes engedély hőterápiára Megkapta az ideiglenes enge­délyt a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház a rákos betegek tel­­jestest-hipertermiás kezelésére. Ideiglenes engedélyt kapott a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők teljes test­­hipertermiás kezelésére. Az egészségügyi miniszter ez év ápri­lisában az Egészségügyi Tudomá­nyos Tanács (ETT) javaslatára függesztette fel az egésztest-hőte­­rápiás kezelésekre korábban kiadott engedélyt. Ennek oka az volt, hogy a kórház az engedélye­zett 4 daganattípus helyett 13 kü­lönféle rákos megbetegedésre al­kalmazta az eljárást. Papp Zoltán, az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudomá­nyos és Kutatásetikai Bizottsága elnöke elmondta, hogy a kórház azért csupán ideiglenes engedélyt kapott, mert a protokoll jelentős kiegészítésre szorul. A módosí­tást az intézménynek szeptember 1-jéig el kell készítenie ahhoz, hogy működési engedélyét meg­hosszabbítsák. Papp szerint amíg nem kapnak kézhez precíz doku­mentációt az elmúlt másfél évben elvégzett kezelések eredményei­ről, minden egyes betegre kivetít­ve, addig nincs erkölcsi alapjuk az engedély meghosszabbítására. Döntésüket erősíti, hogy a teljes­­test­hőterápiás beavatkozás on­kológiai betegeknél nemzetközi­leg elfogadott referenciavélemé­nyek hiányában továbbra is a kí­sérlet fogalmába tartozik. Ezzel szemben dr. Magyar Ta­más, a Péterfy Sándor Utcai Kór­ház onkológiai osztályvezető fő­orvosa szerint külföldön eredmé­nyesen alkalmazzák a hiperter­­miás teljestest-kezeléseket. A fő­orvos nem tartja csodaszernek a hőterápiát, de azt mindenképpen szeretnék elérni, hogy mihama­rabb kiderüljön, hogy az eddig el­fogadott kezelések mellé egyen­értékűként besorolható-e a hi­­pertermia. BH Helyreigazítás A Magyar Hírlap július 23-ai szá­mában megjelent Vontatottan ha­lad a rendőrségi vizsgálat a KGI- nél című cikkben a Mujzer János­nak tulajdonított nyilatkozattól el­térően alaptalanul állítottuk, hogy Mujzer János pert vesztett volna a Csocsán Balázs által indított rágal­­mazási perben. Becsületsértésért senki sem indított magánvádas pert Mujzer János ellen. Mujzer János nem szűkítette le és csoport­ként nem nevezte meg a KGI meg­bízott főigazgatójaként ismeretlen tettesek ellen indított eljárás érin­tettjeinek körét. Szoptatás világnapja: az anyatej védelmet ad Az anyatejes táplálás nemcsak a csecsemőknek, hanem az édes­anyáknak is védelmet ad a beteg­ségekkel szemben - nyilatkozta Csordás Ágnes, a Magyar Védő­nők Egyesületének (MAVE) el­nöke az MTI-nek augusztus else­je, a szoptatás világnapja alkal­mából. A MA­VE elnöke el­mondta: az anyatejjel táplált cse­csemőknél kisebb a veszélye a cu­korbetegség, valamint a különfé­le allergiás megbetegedések ki­alakulásának. Hozzátette: az édesanyák esetében a hazai, illet­ve a nemzetközi szülészeti szak­ma vizsgálatai kimutatták: azok­nál az anyáknál, akik szoptatják csecsemőjüket, csökken a méh, a petefészek és a mellrák kialaku­lásának veszélye - emelte ki a MA­VE elnöke. MTI BELFÖLD Visszaéléssel gyanúsít két fővárosi céget a MIÉP A Temetkezési Rt. vezetője elhárította a vádat Feltűnően olcsón árulja egyik cé­gét a BKV, a budapesti temetők irányítását pedig átvette egy pénz­ügyi tanácsadó cég munkatársa. Mindezt a MIÉP fővárosi frakció­ja tudatta a nyilvánossággal. Különös körülmények között árulja egyik cégét a BKV Rt. A cég 200 millió forintért kínálja közle­kedés-egészségügyi vállalkozását, azután, hogy 230 millió forintot költött az elköltöztetésére. Ráadá­sul a cég törzstőkéje is magasabb a vételárnál. Legalábbis erről szá­molt be Marsi Péter Pál, a MIÉP fővárosi frakcióvezető-helyettese. A BKV Közlekedés-egészség­ügyi és Pszichológiai Szolgáltató Kft. látja el többek között a jármű­vezetők pályaalkalmassági vizsgá­latát és a jogosítványok megújítá­sát, így ha a cégnek új tulajdonosa lesz, akkor a BKV-nak fizetnie kell a rendszeres szolgáltatásért. A MIÉP kíváncsi lenne rá, mennyibe kerül majd ez éves szinten a válla­latnak. Arról már sikerült infor­mációt szerezniük, hogy egy Ma­gyarországon tevékenykedő né­met cég lesz a befutó vevő. Megkérdeztük volna a BKV ve­zetőit, ám ők elzárkóztak a nyilat­kozattól, arra hivatkozva, hogy au­gusztusig bírálják el a pályázatokat. Az egészségügyi társaság eladá­sa nem egyedi, a BKV a reorgani­zációs program keretében sorra megválik azoktól a cégeitől, ame­lyek nem szolgálják közvetlenül a tömegközlekedés működtetését. A társaság így jelentősen csökken­tette kiadásait, a bevételeket pedig működtetésre és beruházásokra fordítja. A MIÉP egy másik önkor­mányzati cégnél is visszásságot sejt. A frakció a napokban levelet kapott a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. (BTI) egyik munkatár­sától. A levél szerint a vállalat irá­nyítását átvette egy pénzügyi ta­nácsadó cég munkatársa, legaláb­bis olyan jogosítványokkal bír, mintha „ő lenne minden titkok tu­dója” - közölte a MIÉP frakcióve­zető-helyettese. Marsi Péter Pál tudni szeretné, mi lehet az oka an­nak, hogy míg a tavalyi év első fe­lében 60 milliós vesztesége volt a Temetkezési Rt.-nek, addig év vé­gére 27 milliós nyereséget köny­velhettek el, s mindezt úgy, hogy lényegében semmi sem változott, nem nyitottak új temetőt, nem bő­vítették a szolgáltatásokat. A Temetkezési Rt. igazgatója, Simóka Kálmánné megdöbbenve fogadta a MIÉP bejelentését. Nem érti, mi a baj azzal, ha egy cég nye­reségesen működik. Felháborodá­sának adott hangot, amiért „egy ilyen minősíthetetlen, pofátlan le­vélre” kell válaszolnia. Lapunk­nak elmondta, minden cég alkal­maz tanácsadókat, a Temetkezési Rt. pedig tervezi, hogy munkatárs­ként alkalmazza azt a férfit, akinek közreműködésével jelentősen si­került csökkenteniük a költsége­ket. A nyereségből temetőt bőví­tenek és javítják a szolgáltatási színvonalat. Simóka Kálmánná szeretné kideríteni, ki írta a leve­let, azután elbeszélgetne az illető­vel, hogy tudnak-e tovább együtt dolgozni. A MIÉP egy másik fővárosi cégről, a Csatornázási Művek Rt.­­ről kedvező hírekkel szolgált. Zsinka László frakcióvezető tu­datta, hogy a városvezetés követ­kezetes magatartásának köszön­hetően sikerült félmilliárd forinttal mérsékelni a külföldi társtulajdo­nos osztalékát, így az jelenleg 2,5 milliárd forint. VZ A diagnosztikai vizsgálat szerint az egész északi fal cserére szorul Hullanak a Mátyás-templom kőcsipkéi Sorra dobja le kőcsipkéit a buda­vári Mátyás-templom harangtor­nya, ezért csaknem körben el kel­lett keríteni az épületet. A diag­nosztikai vizsgálat szerint a Hil­ton szálló felőli fal és a tető teljes cserére szorul. Vég Olga Noémi Életveszélyessé vált a harangto­rony környékéről sorozatosan le­hulló kőcsipkék és más faragvá­­nyok miatt a Mátyás-templom környéke, ezért el kellett zárni a látogatók elől a főkapu és a Mária­­kapu közötti részt, a Hilton szálló felőli oldalt és a park felé néző fal előtti járdát - adtuk hírül tegnapi számunkban. Az elmúlt hónapban az egészen aprótól az emberfej nagyságáig tíz kődarab esett le - tudtuk meg Má­­téffy Balázstól, a Mátyás-templom múzeum igazgatójától. Több mint fél éve folyik a templom épületdiagnosztikai vizs­gálata. Az eredmények egy részé­re - mivel a felújítás immár ötven­éves adósság - fel volt készülve a fenntartó egyház, arra azonban senki sem számított, hogy a Hilton felé eső falban minden követ ki kell majd cserélni. A teljes tető­­felújítás várható volt, hiszen a freskók esőben láthatóan vízben állnak. Jó hír azonban, hogy az épület statikájával nincsenek gon­dok - tette hozzá Mátéffy. Év végére elkészül a végleges diagnózis, amelynek alapján beru­házási terv készül a felújításra. A renoválásra azonban csak akkor van esély, ha az állam az ígéretéhez híven nem hagyja magára a védett műemléket, és forrást nyújt hozzá. Emlékezetes: tavasztól a turisták csak belépti díj ellenében látogat­hatják a templomot. Ennek követ­keztében a forgalom némileg visszaesett, a tavaly becsült egymil­lió látogató helyett idén csak hét­százezerre számítanak, ennyi kímé­letre azonban szüksége is van a templomnak. A belépti díj azonban a felújításra semmiképpen sem elég, jó, ha a diagnosztikai vizsgálat­ra és az elöregedett épület fenntar­tására jut - közölte Mátéffy Balázs. Több mint fél éve folyik a templom épületdiagnosztikai vizsgálata. Mostanra kiderült, hogy a Hilton felé eső falban minden követ ki kell majd cserélni Fotó: czagány Balázs 2001. augusztus 1., szerda • MAGYAR HÍRLAP • Elhunyt Vásárhelyi Miklós történész Életének 84. évében ked­den meghalt Vásárhelyi Miklós történész - tájékoz­tatta az elhunyt családja az esti órákban az MTI-t. Vásárhelyi Miklós 1917-ben a horvátországi Fiumében, a mai Rijekában született. Tanulmányait a Római Egyetemen, majd a debrece­ni Tisza István Tudomány­­egyetemen folytatta. 1945- től a Szabadság, illetve a Szabad Nép munkatársa volt, később a rádió igazga­tójaként, majd a Művelt Nép felelős szerkesztőjeként dol­gozott. 1956-ban a Minisz­tertanács sajtófőnöke lett. A forradalom bukása után Romániába deportálták. 1957-ben letartóztatták, majd a Nagy Imre-perben ötévi börtönre ítélték. Mi­után 1960-ban, amnesztiá­val szabadult, szabadfoglal­kozású fordítóként, kiadói lektorként, illetve az Élet és Tudomány szerkesztőjeként tevékenykedett. Az 1970-es években a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Irodalom­tudományi Intézeténél, ké­sőbb a Mafilm dramaturgja­ként dolgozott. 1989-től ez év májusáig a Soros Alapít­vány kuratóriumának elnö­ke, azóta pedig tiszteletbeli elnöke volt. Vásárhelyi Mik­lós az SZDSZ alapító tagja, 1990-94 között országgyű­lési képviselő és a külügyi bizottság tagja volt. Tevé­kenysége elismeréseként 1996-ban Nagy Imre-emlék­­plakettel, egy évvel később pedig Demény Pál-emlék­­éremmel tüntették ki. Lista készül a kötelezőt nem fizető autósokról Folytatás az 1. oldalról Aki a hivatalos jegyzői felszólí­tás után a megadott határidőn belül nem jelentkezik, és azután még van bátorsága beül­ni az autójába, az komoly szankcióra számíthat, ha egy közúti járműellenőrzéskor a rendőrség előtt lebukik. Érvé­nyes biztosítási szerződés hiá­nyában ugyanis akár százezer forint szabálysértési bírsággal is sújthatják. Lapunk informátora szerint az autós bliccelők java része - legalábbis azok, akiknek nem túl nagy a fizetési lemaradásuk - valószínűleg a rendelkezésre álló nyolc nap alatt igyekeznek majd rendezni adósságukat. Ha ezt megteszik, akkor megúsz­hatják feledékenységüket egy írásban rögzített figyelmezte­téssel. Akikről viszont kiderül, hogy a kötelező biztosítás mel­lett esetleg még a súlyadót sem fizetik, azok ellen már az illeté­kes önkormányzat adóhatósága is eljárást fog indítani. A tartozás törvényes végre­hajtással is beszedhető utólag Ez kiterjedhet az üzemben tar­tó ingóságaira és ingatlanaira egyaránt. A bliccelés végered­ménye tehát kiszámíthatatlan, pontosabban könnyen felmér­hető, megéri-e továbbra is ki­bújni a fizetési kötelezettség alól. A jövőben negyedévente el­lenőrzik az autósokat, mégpe­dig úgy, hogy a központi gépjár­mű-nyilvántartó adatait össze­vetik majd az új számítógépes rendszer segítségével a biztosí­tók kötvénynyilvántartásával. Mindettől a szakemberek a fi­zetési morál jelentős javulását remélik. Biztosítóintézetektől szár­mazó információink szerint je­lenleg több olyan autós üzem­ben tartó is akad országszerte, akiknek tartozása megközelíti egyenként a 10 millió forintot.

Next