Magyar Hírlap, 2001. szeptember (34. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-01 / 204. szám
EURÓPA - MAGYARORSZÁG 2001. szeptember 1., szombat • MAGYAR HÍRLAP 3 Alakulóban a jobboldali választási szövetség A Fidesz és az MDF megállapodását várhatóan hétfőn ismertetik - A fórum és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség már megegyezett A Magyar Demokrata Fórum tegnap egy választási megállapodást már aláírt a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel. Igaz, az egyezség csak akkor lép életbe, ha az MDF és a Fidesz választási szerződését is megkötik. Az erre szabott határidő tegnap járt le. Meg nem erősített híreink szerint még tegnap éjfél előtt Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPP és Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke aláírta a két párt választási együttműködéséről szóló megállapodást. A ceremóniára Áder Jánosnak, az Országgyűlés elnökének Béla király úti rezidenciáján került sor. A demokrata fórum korábban végső határidőként szabta meg augusztus 31-ét, vagyis a tegnapi napot. Érdekes, hogy Dávid Ibolya igazságügyi miniszter pénteken egész nap vidéki programokon, este pedig egy budapesti fogadáson vett részt. Igaz, a két pártelnök tegnap a reggeli órákban már folytatott megbeszélést, de részletek erről nem szivárogtak ki. A megállapodás tényét Pokorni Zoltán jelentette be még csütörtökön, a Fidesz elnökségi ülését követően. Pokorni - aki többször is történelminek nevezte a két párt választási együttműködését akkor hangsúlyozta, hogy a megegyezésben a politikai cél az elsődleges, és bizonyos jogtechnikai kérdéseket tisztázni kell. Az első hírek szerint Dávid Ibolya ugyancsak szóvá tett bizonyos jogi problémákat, ám ezt az értesülést később cáfolták. Tegnap délután világossá vált, hogy az MDF tegnap nemcsak egy együttműködési megállapodást kötött. A távirati iroda ugyanis közölte: a demokrata fórum és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) aláírta választási megállapodását. Ebben az MKDSZ kötelezettséget vállalt, hogy kezdeményezi az idén májusban a legnagyobb kormányzó párttal megkötött egyezményük módosítását. A szövetségnek korábban kínált választókerületben például az MDF által megnevezett jelöltet kívánja támogatni, ha erre a Fidesz is rábólint. Az MKDSZ és az MDF közötti szerződés természetesen csak akkor lép hatályba, és tartalmát is csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum közötti megállapodás is nyilvánosságra kerül. NSz A Fidesz-MDF-megállapodástervezet részletes tartalmát a tervek szerint csak hétfőn hozzák nyilvánosságra. Úgy tudjuk, az egyezségben szerepel. Az MDF jelenlegi 16 képviselője újból indul a 2002-es választáson. 2. Közös lista lesz közös néven. 3. Biztosítják a területi lefedettség és az önálló frakcióállítás lehetőségét az MDF számára. 4. Dávid Ibolya az országos lista második helyén áll majd (őt csak Orbán Viktor kormányfő előzi meg). 5. A két párt 26 közös jelöltet állít. Dzurinda sértetlenül megúszta Súlyos közlekedési balesetet szenvedett a jugoszláviai látogatáson tartózkodó szlovák kormányküldöttség. A Belgrádot Újvidékkel összekötő autóúton történt karambolban ketten meghaltak, és tizenegyen megsebesültek. Dzurinda szlovák miniszterelnöknek és az őt kísérő minisztereknek nem esett baja. A baleset reggel 8 óra 30 perckor történt. A karambolt egy szembejövő Mercedes okozta. Először nagy sebességgel előzni próbált egy másik autót, de nekiment, s az erős ütés következtében áttért a szemközti sávba, amelyen éppen a szlovák delegáció menetoszlopa közlekedett. A balesetet okozó Mercedes a szlovák gépkocsikonvoj három autójának is nekicsapódott. Dzurinda megszakította hivatalos szerbiai látogatását, és lemondták a tegnap estére tervezett belgrádi nagykövet ségi fogadást is Fotó: MTI/EPA Srdjan Stevanovic Zárva marad a bukaresti USA-követség Egyelőre meghatározatlan időre zárva marad az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége, amelynek tevékenységét csütörtökön függesztették fel a szófiai amerikai nagykövetségével együtt. Utóbbit tegnap megnyitották. MH-Bukarest : Bogdán Tibor Bukarestben a washingtoni külügyminisztériumra hivatkozva közölték, hogy a nagykövetség működésének felfüggesztését „a Közel-Kelethez kapcsolódó” fenyegetések tették szükségessé. Pénteken nyilvánosságra került az is, hogy az amerikai fél a szaúd-arábiai multimilliárdoshoz, Ossama Bin Ladenhez közel álló csoportok támadásától tart. Bár az amerikai fél első bejelentése szerint a szófiai és a bukaresti nagykövetséget „biztonságuk helyzetének megvizsgálása” céljából csak csütörtökre zárták volna be, a bukaresti nagykövetség pénteken is zárva maradt, miközben a szófiai ezen a napon újrakezdte tevékenységét. Bukarestben pénteken délben a román közszolgálati rádió „diplomáciai forrásokra” hivatkozó híradása szerint kedden esetleg újra megnyitnák a követséget, az értesülést a nagykövetség sajtóattaséja azonban nem tudta megerősíteni, így továbbra is bizonytalan, hogy mikor indul újra az intézmény tevékenysége. Strasbourgban vizsgálják a szlovák közigazgatási reformot Árnyékot vethet Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda mai megbeszélésre az a pozsonyi feltételezés, mely szerint Budapestnek szerepe van abban, hogy az Európa Tanács (ET) ellenőrizni kívánja a szlovák közigazgatási reform életbe léptetését. A két miniszterelnök Békéscsabán találkozik a szlovák főkonzulátus megnyitása alkalmával. MH-információ Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár e héten az Európa Tanács országainak Pozsonyban akkreditált nagykövetei előtt állítólag célzásokkal utalt arra, hogy az ET nagyköveti tanácsa, úgymond, a magyar diplomácia lépései miatt rendelte el a szlovákiai közigazgatási reform végrehajtásának ellenőrzését - írta az MTI. A Magyar Hírlap érdeklődésére a külügyi tárca szóvivői irodája közölte: a magyar kormány hivatalosan semmi ilyesmit nem kezdeményezett Strasbourgban, az Európa Tanács, illetve az európai helyi és regionális önkormányzatok kongresszusa saját hatáskörében jár el ebben az ügyben. Magyarországi és szlovákiai megfigyelők nem zárják ki azonban, hogy Budapest valamilyen formában felvetette a kérdést az európai fórumon. „Nem beszélnék kezdeményezésről, inkább valamilyen tájékozódást, mondjuk, ez irányú érdeklődést tudnék elképzelni” - fogalmazott igen óvatosan egy, a magyar-szlovák kapcsolatok alakulását közelről ismerő szakértő. Jaroslav Chlebo egyébként a pozsonyi Új Szó tegnapi számában megerősítette, hogy tudomásuk szerint voltak ilyen irányú magyar kezdeményezések. A kérdés napirendre kerülhet a magyar és a szlovák kormányfők mai, békéscsabai találkozóján is. Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda a szlovák főkonzulátus megnyitásán vesz részt, majd röviden tárgyalnak egymással. Drágább a házi őrizet, mintha fogdában ülne a delikvens Közterületről vonják el a posztos rendőröket Csaknem kilencszer annyiba kerül egy házi őrizetes napi 24 órás felügyelete, mintha az illető fogdában vagy egy büntetés-végrehajtási (bv) intézetben töltené előzetes letartóztatását - derül ki a BRFK jelentéséből. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kalkulációja szerint a legutóbb - a Fővárosi Közigazgatási Hivatal berkein belül kirobbant korrupciós ügy kapcsán - szigorított házi őrizetbe vett három személy őrizete naponta 89 680, fejenként mintegy 30 ezer forintjába kerül a rendőrségnek. Vagyis csaknem kilencszer annyiba, mintha az illető rendőrségi fogdában vagy büntetésvégrehajtási intézetben előzetes letartóztatásban töltené ezt az időszakot. A bv országos parancsnokságától kapott hivatalos adatok szerint egy előzetes letartóztatásban lévő fogva tartott „rezsije” az élelmezéssel, ruházattal, energia- és szállítási költségekkel, valamint a fogdaőrök fizetésével együtt napi 3652 forint. Lapunk úgy tudja: jelenleg a fővárosban 15 szigorított házi őrizetes megfigyelését végzi a rendőrség: a nap 24 órájában egy rendőrautóban két egyenruhás posztól a célszemély háza előtt. Ez gyanúsítottként havi 900 ezer, összesen 14 millió forint kiadást jelent a főkapitányságnak. Az érintett kerületi kapitányságok leginkább azt teszik szóvá, hogy közterületről kell elvonni az őrzési feladatokkal megbízott egyenruhásokat. Mindez egyébként a legszigorúbb, harmadik fokozatú lakhelyelhagyási tilalomra vonatkozik. Kettes besorolásnál a rendőrök általában naponta kétszer, változó időpontban keresik fel az illető otthonát. A legenyhébb fokozatnál pedig az őrizetesnek kell jelentkeznie megadott időközönként a rendőrségen. A házi őrizetről szóló jogszabály 1997-es előkészítésekor komolyan szóba került, hogy a házi őrizet költségeit a bűnügyi költségekhez sorolják. Vagyis hogy a gyanúsított - bűnössége jogerős kimondásakor - utólag térítse meg őrzésének költségeit. Ami jelenleg egyetlen fillérjébe nem kerül az illetőnek. GZ Holokauszt-kárpótlás: hosszabb lett az igénybejelentés határideje A holokauszttúlélők és a svájci bankok közötti kárpótlási programban az igénybejelentések határidejét meghosszabbították az illetékesek. Remélik, hogy azok a volt kényszermunkások és menekültek is jelentkeznek kárpótlási igényükkel, akik eddig nem tették meg. Az Egyesült Államok kelet- New York-i bírósága négy hónappal hosszabbította meg a holokauszttúlélők és a svájci bankok közötti megindult kárpótlási program igénybejelentési határidejét - tájékoztatta lapunkat a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) budapesti irodájának munkatársa, Bakonyi Anikó. Az IOM egyike annak a hét partnerszervezetnek, amelyet az „Emlékezés, felelősségvállalás és a jövő” nevű német alapítvány az egykori rabszolga-, illetve kényszermunkások kárigényeinek feldolgozásával megbízott. Az 1,25 milliárd dolláros alap jelentős része világszerte azok kárpótlását szolgálja, akik a svájci bankokban letétbe helyezett értékeiket nem kapták vissza. Azok is igényt tarthatnak kárpótlásra, akik a nácizmus kényszermunkásai voltak. Az IOM által folyósított kárpótlás elsősorban azoknak a személyeknek szól, akiket - vélt vagy valós - roma, Jehova tanúja, homoszexuális, illetve testi vagy lelki fogyatékos mivoltuk miatt üldöztetésnek tettek ki. A holokausztáldozatok kárpótlási programjának keretében (svájci bankok ügye) az IOM 20-25 ezer kárigényre számít, és mintegy 20-25 millió dollár összegű kárpótlást tervez szétosztani a nácizmus áldozatai között. A budapesti irodába eddig háromezer igény érkezett, s a határidő december 31-éig történő kitolásával további pár száz jelentkezőre számítanak. Kárigény továbbra is csak azon kárvallottak után adható be, akik 1999. február 16-án még életben voltak. BH Az EP országjelentése is a romák helyzetét bírálja Az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának jelentése kitart az Európai Unió fokozatos bővítése, azaz a tagjelölt kelet-európai országok kisebb csoportokban való felvétele mellett - tűnik ki a Handelsblatt pénteki elemzéséből. Magyarországról ismét a romák helyzetét emelték ki. MH-összeállítás A német üzleti és pénzügyi körök vezető lapjának brüsszeli beszámolója szerint a 12 jelöltről készült egyéni értékelések összességében kielégítőnek tartják az egyes államok felkészülését az EU-tagságra. A külügyi bizottság egyhangúlag hagyta jóvá a dokumentumot, így az várhatóan az Európai Parlament jövő heti ülésén sem ütközik majd ellenállásba. Utóbbi azért fontos, mert a jelöltek felvételéhez nem csupán az egyes EU-tagországok parlamentjeinek áldására (ratifikáció), de az EP jóváhagyására is szükség lesz. A külügyi bizottság ezúttal is kifejezésre juttatta, hogy ellenzi az EU „nagycsoportos” bővítését, azaz tíz tagjelölt állam egyidejű felvételét, amelyet néhány EU-tagállam, illetve tagjelölt ország szorgalmaz. Elmar Brok (CDU) német képviselő, a külügyi bizottság elnöke a jelentés kapcsán elmondta: a csatlakozási szerződések megkötése az egyes jelöltek felkészültségi szintjétől függ. A Lius Queiró raportőr által készített szöveg szerint a magyarországi roma kisebbség helyzete továbbra is problémákkal terhes, a cigányok többek között az alacsony életszínvonaluk miatt átlagosan tíz évvel korábban halnak meg, mint a magyarországi lakosok általában. A májusban készített parlamenti jelentéstervezet azonban megemlíti, hogy a kormány megkezdte a cigányság felzárkóztatásához szükséges programokat. A strasbourgi intézmény honlapján elérhető előzetes közleményben Magyarországgal kapcsolatban a kiemelt szempontok között a gyakorlattól eltérően sem negatív, sem pozitív összefüggésben nem említ a közélet tisztaságával, a közszolgálat átláthatóságával kapcsolatos kérdéseket. A gazdaság és a környezetvédelem és a romák helyzetével kapcsolatban hoz negatív és pozitív példákat egyaránt. A külügyi bizottság aggodalommal figyeli Vladimír Meciar szlovákiai erőfeszítéseit arra, hogy visszatérjen a miniszterelnöki székbe. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung írta, a bizottság tagjai elképzelhetőnek tartják a szlovák EU-tagságról folyó tárgyalások felfüggesztését, amennyiben Meciar bizonyos mértéket meghaladó befolyásra tenne szert Pozsonyban.