Magyar Hírlap, 2001. szeptember (34. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-01 / 204. szám

EURÓPA - MAGYARORSZÁG 2001. szeptember 1., szombat • MAGYAR HÍRLAP 3 Alakulóban a jobboldali választási szövetség A Fidesz és az MDF megállapodását várhatóan hétfőn ismertetik - A fórum és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség már megegyezett A Magyar Demokrata Fórum tegnap egy választási megállapodást már aláírt­­ a Magyar Kereszténydemokrata Szövet­séggel. Igaz, az egyezség csak akkor lép életbe, ha az MDF és a Fidesz választási szerződését is megkötik. Az erre szabott határidő tegnap járt le. Meg nem erősített híreink szerint még tegnap éjfél előtt Pokorni Zoltán, a Fi­­desz-MPP és Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke aláírta a két párt választási együttműködéséről szóló megállapodást. A ceremóniára Áder Jánosnak, az Országgyűlés elnökének Béla király úti rezidenciáján került sor. A demokrata fórum korábban végső ha­táridőként szabta meg augusztus 31-ét, vagyis a tegnapi napot. Érdekes, hogy Dávid Ibolya igazságügyi miniszter pénteken egész nap vidéki programo­kon, este pedig egy budapesti fogadáson vett részt. Igaz, a két pártelnök tegnap a reggeli órákban már folytatott megbe­szélést, de részletek erről nem szivárog­tak ki. A megállapodás tényét Pokorni Zoltán jelentette be még csütörtökön, a Fidesz elnökségi ülését követően. Po­korni - aki többször is történelminek nevezte a két párt választási együtt­működését akkor hangsúlyozta, hogy a megegyezésben a politikai cél az elsőd­leges, és bizonyos jogtechnikai kérdése­ket tisztázni kell. Az első hírek szerint Dávid Ibolya ugyancsak szóvá tett bizonyos jogi problémákat, ám ezt az értesülést később cáfolták. Tegnap délután világossá vált, hogy az MDF tegnap nemcsak egy együttmű­ködési megállapodást kötött. A távirati iroda ugyanis közölte: a demokrata fó­rum és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) aláírta választási megállapodását. Ebben az MKDSZ kö­telezettséget vállalt, hogy kezdeményezi az idén májusban a legnagyobb kor­mányzó párttal megkötött egyezményük módosítását. A szövetségnek korábban kínált választókerületben például az MDF által megnevezett jelöltet kívánja támogatni, ha erre a Fidesz is rábólint. Az MKDSZ és az MDF közötti szer­ződés természetesen csak akkor lép ha­tályba, és tartalmát is csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum közötti megállapo­dás is nyilvánosságra kerül. NSz A Fidesz-MDF-megállapodástervezet részletes tartalmát a tervek szerint csak hétfőn hozzák nyilvánosságra. Úgy tud­juk, az egyezségben szerepel.­­ Az MDF jelenlegi 16 képviselője új­ból indul a 2002-es választáson. 2. Közös lista lesz közös néven. 3. Biztosítják a területi lefedettség és az önálló frakcióállítás lehetőségét az MDF számára. 4. Dávid Ibolya az országos lista máso­dik helyén áll majd (őt csak Orbán Viktor kormányfő előzi meg). 5. A két párt 26 közös jelöltet állít. Dzurinda sértetlenül megúszta Súlyos közlekedési balesetet szenvedett a jugoszláviai látogatáson tartózkodó szlovák kormányküldöttség. A Belgrádot Újvidékkel összekötő autóúton történt karambolban ketten meghaltak, és tizenegyen megsebesültek. Dzurinda szlovák miniszterelnöknek és az őt kísérő minisztereknek nem esett baja. A baleset reggel 8 óra 30 perckor történt. A karambolt egy szembejövő Mercedes okozta. Először nagy sebességgel előzni próbált egy másik autót, de nekiment, s az erős ütés következtében áttért a szemközti sávba, ame­lyen éppen a szlovák delegáció menetoszlopa közlekedett. A balesetet okozó Mercedes a szlovák gépkocsikonvoj három autójának is nekicsapódott. Dzurinda megszakította hivatalos szerbiai látogatását, és lemondták a tegnap estére tervezett belgrádi nagykövet­­ ségi fogadást is Fotó: MTI/EPA­­ Srdjan Stevanovic Zárva marad a bukaresti USA-követség Egyelőre meghatározatlan időre zárva marad az Egyesült Álla­mok bukaresti nagykövetsége, amelynek tevékenységét csü­törtökön függesztették fel a szó­fiai amerikai nagykövetségével együtt. Utóbbit tegnap megnyi­tották. MH-Bukarest : Bogdán Tibor Bukarestben a washingtoni kül­ügyminisztériumra hivatkozva közölték, hogy a nagykövetség működésének felfüggesztését „a Közel-Kelethez kapcsolódó” fenyegetések tették szükségessé. Pénteken nyilvánosságra került az is, hogy az amerikai fél a szaúd-arábiai multimilliárdos­hoz, Ossama Bin Ladenhez közel álló csoportok támadásá­tól tart. Bár az amerikai fél első beje­lentése szerint a szófiai és a bu­karesti nagykövetséget „bizton­ságuk helyzetének megvizsgálá­sa” céljából csak csütörtökre zárták volna be, a bukaresti nagykövetség pénteken is zárva maradt, miközben a szófiai ezen a napon újrakezdte tevékeny­ségét. Bukarestben pénteken délben a román közszolgálati rádió „dip­lomáciai forrásokra” hivatkozó híradása szerint kedden esetleg újra megnyitnák a követséget, az értesülést a nagykövetség sajtóat­taséja azonban nem tudta meg­erősíteni, így továbbra is bizony­talan, hogy mikor indul újra az in­tézmény tevékenysége. Strasbourgban vizsgálják a szlovák közigazgatási reformot Árnyékot vethet Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda mai megbeszélés­re az a pozsonyi feltételezés, mely szerint Budapestnek szerepe van ab­ban, hogy az Európa Tanács (ET) ellenőrizni kívánja a szlovák köz­­igazgatási reform életbe léptetését. A két miniszterelnök Békéscsabán találkozik a szlovák főkonzulátus megnyitása alkalmával. MH-információ Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár e héten az Európa Tanács országainak Pozsonyban akkreditált nagykövetei előtt állí­tólag célzásokkal utalt arra, hogy az ET nagyköveti tanácsa, úgy­mond, a magyar diplomácia lépé­sei miatt rendelte el a szlovákiai közigazgatási reform végrehajtá­sának ellenőrzését - írta az MTI. A Magyar Hírlap érdeklődésére a külügyi tárca szóvivői irodája közölte: a magyar kormány hiva­talosan semmi ilyesmit nem kez­deményezett Strasbourgban, az Európa Tanács, illetve az európai helyi és regionális önkormányza­tok kongresszusa saját hatásköré­ben jár el ebben az ügyben. Magyarországi és szlovákiai megfigyelők nem zárják ki azon­ban, hogy Budapest valamilyen formában felvetette a kérdést az európai fórumon. „Nem beszél­nék kezdeményezésről, inkább valamilyen tájékozódást, mond­juk, ez irányú érdeklődést tudnék elképzelni” - fogalmazott igen óvatosan egy, a magyar-szlovák kapcsolatok alakulását közelről ismerő szakértő. Jaroslav Chlebo egyébként a pozsonyi Új Szó teg­napi számában megerősítette, hogy tudomásuk szerint voltak ilyen irányú magyar kezdemé­nyezések. A kérdés napirendre kerülhet a magyar és a szlovák kormány­fők mai, békéscsabai találkozó­ján is. Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda a szlovák főkonzulátus megnyitásán vesz részt, majd rö­viden tárgyalnak egymással. Drágább a házi őrizet, mintha fogdában ülne a delikvens Közterületről vonják el a posztos rendőröket Csaknem kilencszer annyiba ke­rül egy házi őrizetes napi 24 órás felügyelete, mintha az illető fog­dában vagy egy büntetés-végre­hajtási (bv) intézetben töltené előzetes letartóztatását - derül ki a BRFK jelentéséből. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság (BRFK) kalkulációja sze­rint a legutóbb - a Fővárosi Köz­­igazgatási Hivatal berkein belül kirobbant korrupciós ügy kapcsán - szigorított házi őrizetbe vett há­rom személy őrizete naponta 89 680, fejenként mintegy 30 ezer forintjába kerül a rendőrségnek. Vagyis csaknem kilencszer annyi­ba, mintha az illető rendőrségi fogdában vagy büntetésvégrehaj­tási intézetben előzetes letartózta­tásban töltené ezt az időszakot. A bv országos parancsnokságá­tól kapott hivatalos adatok szerint egy előzetes letartóztatásban lévő fogva tartott „rezsije” az élelme­zéssel, ruházattal, energia- és szál­lítási költségekkel, valamint a fog­daőrök fizetésével együtt napi 3652 forint. Lapunk úgy tudja: jelenleg a fő­városban 15 szigorított házi őrize­tes megfigyelését végzi a rendőr­ség: a nap 24 órájában egy rendőr­autóban két egyenruhás posztól a célszemély háza előtt. Ez gyanúsí­tottként havi 900 ezer, összesen 14 millió forint kiadást jelent a főka­pitányságnak. Az érintett kerületi kapitányságok leginkább azt te­szik szóvá, hogy közterületről kell elvonni az őrzési feladatokkal megbízott egyenruhásokat. Mindez egyébként a legszigo­rúbb, harmadik fokozatú lakhely­­elhagyási tilalomra vonatkozik. Kettes besorolásnál a rendőrök ál­talában naponta kétszer, változó időpontban keresik fel az illető otthonát. A legenyhébb fokozat­nál pedig az őrizetesnek kell je­lentkeznie megadott időközön­ként a rendőrségen. A házi őrizetről szóló jogsza­bály 1997-es előkészítésekor ko­molyan szóba került, hogy a házi őrizet költségeit a bűnügyi költsé­gekhez sorolják. Vagyis hogy a gyanúsított - bűnössége jogerős kimondásakor - utólag térítse meg őrzésének költségeit. Ami je­lenleg egyetlen fillérjébe nem ke­rül az illetőnek. GZ Holokauszt-kárpótlás: hosszabb lett az igénybejelentés határideje A holokauszttúlélők és a svájci bankok közötti kárpótlási prog­ramban az igénybejelentések ha­táridejét meghosszabbították az illetékesek. Remélik, hogy azok a volt kényszermunkások és mene­kültek is jelentkeznek kárpótlási igényükkel, akik eddig nem tet­ték meg. Az Egyesült Államok kelet- New York-i bírósága négy hó­nappal hosszabbította meg a ho­lokauszttúlélők és a svájci ban­kok közötti megindult kárpótlási program igénybejelentési határ­idejét - tájékoztatta lapunkat a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) budapesti irodájának munkatársa, Bakonyi Anikó. Az IOM egyike annak a hét partnerszervezetnek, amelyet az „Emlékezés, felelősségvállalás és a jövő” nevű német alapítvány az egykori rabszolga-, illetve kény­szermunkások kárigényeinek fel­dolgozásával megbízott. Az 1,25 milliárd dolláros alap jelentős része világszerte azok kárpótlását szolgálja, akik a sváj­ci bankokban letétbe helyezett értékeiket nem kapták vissza. Azok is igényt tarthatnak kárpót­lásra, akik a nácizmus kényszer­­munkásai voltak. Az IOM által folyósított kár­pótlás elsősorban azoknak a sze­mélyeknek szól, akiket - vélt vagy valós - roma, Jehova tanúja, homoszexuális, illetve testi vagy lelki fogyatékos mivoltuk miatt üldöztetésnek tettek ki. A holokausztáldozatok kár­pótlási programjának keretében (svájci bankok ügye) az IOM 20-25 ezer kárigényre számít, és mintegy 20-25 millió dollár össze­gű kárpótlást tervez szétosztani a nácizmus áldozatai között. A budapesti irodába eddig há­romezer igény érkezett, s a határ­idő december 31-éig történő kito­lásával további pár száz jelentke­zőre számítanak. Kárigény to­vábbra is csak azon kárvallottak után adható be, akik 1999. február 16-án még életben voltak. BH Az EP országjelentése is a romák helyzetét bírálja Az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának jelentése kitart az Európai Unió fokozatos bővítése, azaz a tagjelölt kelet-eu­rópai országok kisebb csoportok­ban való felvétele mellett - tűnik ki a Handelsblatt pénteki elemzé­séből. Magyarországról ismét a romák helyzetét emelték ki. MH-összeállítás A német üzleti és pénzügyi körök vezető lapjának brüsszeli beszá­molója szerint a 12 jelöltről ké­szült egyéni értékelések összes­ségében kielégítőnek tartják az egyes államok felkészülését az EU-tagságra. A külügyi bizottság egyhangúlag hagyta jóvá a doku­mentumot, így az várhatóan az Európai Parlament jövő heti ülé­sén sem ütközik majd ellenállás­ba. Utóbbi azért fontos, mert a je­löltek felvételéhez nem csupán az egyes EU-tagországok parla­mentjeinek áldására (ratifiká­ció), de az EP jóváhagyására is szükség lesz. A külügyi bizottság ezúttal is kifejezésre juttatta, hogy ellenzi az EU „nagycsoportos” bővíté­sét, azaz tíz tagjelölt állam egy­idejű felvételét, amelyet néhány EU-tagállam, illetve tagjelölt or­szág szorgalmaz. Elmar Brok (CDU) német képviselő, a külügyi bizottság el­nöke a jelentés kapcsán elmondta: a csatlakozási szerződések megkötése az egyes jelöltek felké­szültségi szintjétől függ. A Lius Queiró ra­­portőr által készített szö­veg szerint a magyar­­országi roma kisebbség helyzete továbbra is problémák­kal terhes, a cigányok többek kö­zött az alacsony életszínvonaluk miatt átlagosan tíz évvel koráb­ban halnak meg, mint a ma­gyarországi lakosok általában. A májusban készített parlamenti je­lentéstervezet azonban megemlí­ti, hogy a kormány meg­kezdte a cigányság fel­zárkóztatásához szük­séges programokat. A strasbourgi intézmény honlapján elérhető elő­zetes közleményben Ma­gyarországgal kapcsolat­ban a kiemelt szempon­tok között a gyakorlattól eltérően sem negatív, sem pozitív össze­függésben nem említ a közélet tisztaságával, a közszolgálat átlát­hatóságával kapcsolatos kérdése­ket. A gazdaság és a környezet­­védelem és a romák helyzetével kapcsolatban hoz negatív és pozi­tív példákat egyaránt. A külügyi bizottság aggoda­lommal figyeli Vladimír Meciar szlovákiai erőfeszítéseit arra, hogy visszatérjen a miniszterel­nöki székbe. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung írta, a bizott­ság tagjai elképzelhetőnek tart­ják a szlovák EU-tagságról fo­lyó tárgyalások felfüggesztését, amennyiben Meciar bizonyos mértéket meghaladó befolyásra tenne szert Pozsonyban.

Next