Magyar Hírlap, 2001. október (34. évfolyam, 242-254. szám)

2001-10-17 / 243. szám

4 Magyar Hírlap Jövő héten ül össze a Máért (MH) Október 25-26-án tanács­kozik Budapesten a Magyar Ál­landó Értekezlet (Máért) - érte­sült az MTI. Lapunk kérdésére a külügyi szóvivő pontos dátumot egyelőre nem mondott, mindössze annyit erősített meg: az ülést a jövő hét közepére hív­ták össze. E hét péntekén egyéb­ként ismét Budapesten tart ülést a román-magyar kisebbségi ve­gyesbizottság, ahol elfogadják a kormányok elé terjesztendő ajánlásokat is, ami eddig két al­kalommal elmaradt. Vádolják az özvegyet (MTI) Letartóztatási parancsot adott ki tegnap Imelda Marcos volt „first lady” ellen a Fülöp­­szigetek egyik bírósága. A vád: korrupció. A vádirat szerint Fer­dinand Marcos egykori diktátor­elnök felesége alapítványok ál­cája alatt tartja svájci bankokban tisztességtelenül szerzett vagyo­nát. Egyes értesülések szerint a család vagyona eléri a 13 mil­liárd dollárt. A 72 éves vádlott tagadja, hogy ő és családja tör­vénytelenül halmozott volna fel vagyont elhunyt férje, Ferdinand Marcos húszéves uralma alatt. Az érvelés szerint a volt diktátor már akkor is gazdag ember volt, amikor hatalomra került. Imelda Marcos ügyvédje jelezte: véden­ce kész óvadékot fizetni, hogy elkerülje az előzetes letartózta­tást. A bíróság 120 ezer pezó (2310 USA dollár) óvadékot ha­tározott meg. A Marcos házas­párt 1986 februárjában békés forradalom fosztotta meg a hata­lomtól. Hawaiin telepedtek le, ahol Ferdinand három évre rá meghalt. Csáky elégedetlen (MTI) Csáky Pál, a szlovák kor­mány miniszterelnök-helyettese a kabinet oktatási miniszterének szóló levelében elégedetlenségé­nek adott hangot: helyteleníti, hogy a nyitrai székhelyű Kon­stantin Egyetem vezetése sem­mibe veszi a kormány önálló magyar egyetemi kar létrehozá­sát szorgalmazó ajánlását. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) évek óta tesz eredménytelen erőfeszítéseket a szlovákiai ma­gyar iskolák pedagógus-utánpót­lásának megoldása érdekében. A szlovák partnerekben azon­ban még csak arra sem mutat­kozik elég hajlandóság, hogy legalább a rendszerváltozás előtti­­ a jelenleginél kedvezőbb szintre állítaná vissza a szlová­kiai magyar pedagógusképzés­ben tapasztalható állapotokat. KÜLFÖLD Ariel Saron: halott az oslói megállapodás Arafat európai lobbikörúton Egy nappal Tony Blair brit mi­niszterelnök után Wim Kok hol­land kormányfő is csatlakozott azokhoz a politikai vezetőkhöz, akik támogatják egy palesztin ál­lam létrehozásának gondolatát. Oslo halott - jelentette ki tegnap az izraeli kormányfő, aki azonban kész elfogadni a palesztin államot. MH-összeállítás­­ok tegnap Hágában egy sebté­ben összehívott, Jasszer Arafat pa­lesztin elnökkel közös sajtótájé­koztatón kijelentette: Európának és az Egyesült Államoknak to­vábbra is nyomást kell gyakorol­nia minden érintett félre, hogy felújítsák a közel-keleti tárgyalá­sokat. „Mindenképpen szükség van a tartós békére, és ez csak akkor le­hetséges, ha létrejön egy megbíz­ható palesztin állam, amely garan­tálja a teljes biztonságot, és nem je­lent veszélyt az izraeli népre” - mondta a holland miniszterelnök. Arafat az elmúlt napokban az­zal a kéréssel fordult több nyugati kormányhoz, hogy szorgalmazzák az új izraeli-palesztin tárgyaláso­kat, és így érjék el, hogy az arab és más iszlám országok támogassák az Egyesült Államoknak az afga­nisztáni tálibok és az al-Keida ter­rorhálózat elleni katonai hadmű­veleteit. Izrael csak akkor hajlandó visszatérni a tárgyalóasztalhoz, ha teljesen megszűnnek a felek óta ta­valy szeptember óta tartó erősza­kos cselekmények. A zsidó telepesek legfontosabb szervezete tiltakozó megmozdu­lást szervez Ariel Saron izraeli mi­niszterelnök ellen a palesztinok­nak tett engedményei miatt, mi­közben Saron „holtnak nyilvání­totta” a palesztin autonómiáról kötött oslói megállapodást. Benny Kasriel, a zsidó telepe­sek tanácsának vezetője az izraeli rádiónak nyilatkozva elsősorban azt vetette a kormányfő szemére, hogy az izraeli katonák hétfőre vir­radóra kivonultak a hónap elején megszállt palesztin településekről. Véleménye szerint ez az erőszakos cselekmények és a terrorista ak­ciók növekedéséhez vezet. Kasriel azt is közölte, hogy ok­tóber 22-ére, hétfőre a nemzeti egységkormány elleni tüntetést hirdettek meg Jeruzsálembe. Saron hétfőn a parlamentben védelmébe vette az intézkedést, amely miatt kilépett a kormány­­koalícióból két szélsőjobboldali párt, és ezzel a kormányzó pártok nyolc képviselőt vesztettek. A kor­mány két szélsőjobboldali tagja Avigdor Lieberman és Rehavam Zeévi lemondott miniszteri poszt­járól. A nemzeti egységkormány így is 76 mandátummal rendelke­zik a 120 fős törvényhozásban. Az izraeli miniszterelnök saját pártja, a Likud parlamenti cso­portjának zárt ülésén úgy fogalma­zott, hogy az 1993-ban Oslóban született izraeli-palesztin megálla­podás a palesztin területek auto­nómiájáról „halott”. A Maariv cí­mű újság keddi számában idézi a miniszterelnököt, aki kijelentette: kész elfogadni egy palesztin álla­mot, amely általános rendezés ke­retében jönne létre, és nem fenye­getné Izrael állam létét. Saron szerint a megszülető megállapo­dás értelmében Izraelnek to­vábbra is ellenőriznie kellene az ország határait. Arafat és Wim Kok: Egyetértés a palesztin állam ügyében Katasztrófaelhárítók tanácskoztak Közös nyilatkozatot írt alá az együttműködés hatékonyságának javításáról a Visegrádi Négyek - Csehor­szág, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, valamint Ausztria és Szlovénia katasztrófavédelmi ve­zetője. Az eszmecserén a katasztrófavédelmi együttműködés fejlesztéséről esett szó Fotó: Pélyi Nóra Még érvényes a magyar-afgán barátsági szerződés Folytatás az 1. oldalról Jelenleg azt vizsgálják, milyen alapon lenne, a legcélszerűbb megszüntetni a megállapodást. Adott például az egyoldalú fel­mondás lehetősége, ám mint megtudtuk, a diplomáciában ez feltűnést keltő lépés, így nem szí­vesen választják ezt az utat. (Az egyoldalú felmondásnak több alapja lehetne: az érdekmúlás, a körülmények alapvető megvál­tozása, illetve a tálibok által a terrorizmusnak nyújtott támo­gatás). Nem zárható ki tehát az sem, hogy Magyarország a kormány­­határozat elfogadása után kivár, és a tálib rendszer esetleges bu­kása után megvizsgálja, milyen megállapodást írhat alá egy új kabuli vezetéssel. Magyarország egyébként még a szovjet hadsereg kivonulása után szüntette meg kabuli kül­képviseletét, ezek után a külügyi források szerint annak nincs kü­lönösebb jelentősége, hogy a dip­lomáciai viszonyt hivatalos for­mában nem szüntették meg. Mint ismeretes, Budapest nem is­meri el a jelenlegi kabuli veze­tést. (A tálibok kormányzatát három ország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok és Pakisztán ismerték el, az utóbbi hetekben pedig az első kettő is visszakozott.) Valki László nemzetközi jo­gász szerint az idejétmúlt szerző­déseknél a gyakorlatban több­nyire megvárják, amíg a szerző­dés magától egyszerűen „elhal”, külön diplomáciai lépéseket álta­lában nem tesznek az egyezmé­nyek megszüntetésére. Egy adott országban ugyanakkor a politi­kai változások nem feltétlenül járnak azzal, hogy az új rendszer fellépésével érvényüket veszte­nék a nemzetközi szerződések. Az úgynevezett univerzális nemzetközi szerződések, vala­mint a két- vagy többoldalú ha­társzerződések minden országra érvényben maradnak, de általá­ban illik tiszteletben tartani a ba­rátsági és együttműködési szer­ződéseket is. A nemzetközi kap­csolatokban általában csak sú­lyos szerződésszegés esetén bon­tanak fel nemzetközi egyezmé­nyeket. Az ENSZ BT Magyarország­ra is vonatkozó két kötelező ha­tározata szerint a tálib rendszer súlyos jogsértéseket követett el, ez hivatkozási alap lehet, ha a magyar diplomácia történetesen a magyar-afgán barátsági és együttműködési szerződést sze­retné megszüntetni. Egyoldalú megszüntetés mellett elméleti­leg a Hágai Nemzetközi Jogi Bí­róság elé is lehet vinni az adott nemzetközi egyezmény ügyét, de ennek ebben az esetben sem­mi értelme se lenne, mivel a do­kumentumnak nincs gyakorlati jelentősége. ÉS­ZK 2001. október 17., szerda ­ Sztrájk­­ Szerbiában­ ­/M a› 1 Szerbiában félmillió dolgozó lé­­­­pett sztrájkba a munkaügyi tör­­v­­énytervezet visszavonását kö­vetelve. MH-Újvidék / J.Garai Béla A szakszervezeti szövetség tegnap általános sztrájkot hirdetett Szer­biában, mivel nem tudták rávenni a Djindjic-kormányt, hogy vonja vissza a törvényhozás elé terjesz­tett új munkaügyi jogszabályt. Reggel nyolckor az üzemek több­ségében leállt a munka, egyes vá­rosokban az utcákra vonultak a munkások. A szakszervezetiek a munkáltatók jogainak kibővítését kifogásolják, és azt, hogy az új jog­szabály nem teszi kötelezővé a kollektív szerződések megkötését. A sztrájkbizottság szerint mintegy félmillió ember vett részt a tiltakozások különböző formái­ban. Szerdára tömeges utcai felvo­nulásokat jelentettek be. A kormány azzal vádolja a szakszervezeti vezetőket, hogy manipulálnak a dolgozókkal, mi­vel a törvény megszünteti ötven­ezer szindikalista funkcionárius ál­lását. Zoran Djindjic kijelentette, hogy nem engednek a zsarolás­nak, és nem vonják vissza a doku­mentumot, mert annak célja minél kedvezőbb feltételek megterem­tése a külföldi tőkebefektetések számára. Belgrádban is kitört az anthrax­­láz, a katonai akadémián elvégzett alapos vizsgálat azonban kiderí­tette, hogy nem tartalmaz veszé­lyes baktériumokat az a fehér por, amelyet egy belvárosi címre fel­adott levélben találtak. Az EU Afganisztánról A tálibok kormányzásának felszá­molása után Afganisztánban olyan nemzetközi közigazgatási és biztonsági jelenlétet kell terem­teni, amelyet az ENSZ irányít - ezt a tervet fogják ma megvitatni az Európai Unió külügyminiszte­rei Luxemburgban. Bár a belga EU-elnökség által elkészített tervezet hivatalosan a 15 tagállam külügyminiszterének jóváhagyására vár, a dokumen­tum várhatóan nem sokban tér el a tegnap este kiszivárogtatott in­formációktól. Az unió belátja, hogy legfel­jebb a pénztárosi és a koordináto­ri szerepre számíthat, a politika alakítására nem. Egyetlen euró­pai ország, még a britek sem, akar oda békefenntartókat küldeni - de az EU, az ENSZ szerepének hangsúlyozásával azt akarja elér­ni, hogy az Egyesült Államok ne kényszerítsen ki olyan politikai rendezést az országban, amelyet nem övez széles nemzetközi kon­szenzus. A belga elnökség szerint az ENSZ irányítja a kétéves átme­neti időszakot, amelyben a nem­zetközi közösség humanitárius, műszaki és biztonsági segítséget nyújt Afganisztánnak. A cél az, hogy az országban széles alapo­kon nyugvó, etnikailag összetett kormány alakuljon - de nagy a bi­zonytalanság abban, hogy e cél miként érhető el. Az unió szerint Afganisztán egy átmeneti időszakban valami­lyen protektorátus lesz, amelynek szüksége lesz külső katonai jelen­létre is. Azt még senki sem tudja, hogy ezt az erőt mely országok ad­ják majd. Abban minden tagállam egyetért, hogy a tálibok elűzése utáni kormányt nemcsak az afgá­noknak kell elfogadniuk, hanem Pakisztánnak, Oroszországnak és Iránnak is. Az EU már tett lépéseket azért, hogy szempontjait érvénye­sítse a majdani rendezésben. Hét­főn az olasz és a francia külügymi­niszter találkozott Rómában Mu­hammad Záhir sah exkirállyal, va­sárnap pedig Javier Solana, az EU külpolitikai főbiztosa látogatja meg, miután részt vett az EU gen­­ti csúcstalálkozóján. Reuters ___________LAPJÁRÁS___________ Mata Hari ártatlansága Ha igaza van Monsieur Léon Schirmann-nak, ennek a derék párizsi öregúrnak, akkor pontosan 84 éve, 1917. október 15-én a vincennes-i erőd udvarán a gu­­áv lövészek ártatlanul végezték ki Mata Harít, a kém­kedéssel vádolt holland táncosnőt. Az öregúr eszten­dőket töltött az irattárban, böngészte a korabeli doku­mentumokat, és ennek alapján jutott arra a következ­tetésre, hogy ez bizony koncepciós per volt a javából. Kéri is Marylise Lebranciy igazságügy-miniszter asszonyt, hogy rendelje el a teljes felülvizsgálatot. A Le Figaro beszámolója szerint egy hajdani per újratárgyalásához legalább egy új elemet kell bizo­nyítani. A Mata Hari rehabilitálásáért folyamodók azt állítják, hogy négy ilyen is van. Kétségtelen, hogy 1915 őszén a hágai német konzul busás összeg ígéretével rávette a táncosnőt, menjen Párizsba, kémkedjen nekik. Mata Hari pénzért mindenre haj­landó volt, ráállt, és megkapta a H 21 fedőnevet. De csak ficánkolt a Szajna-parti fővárosban, nem kém­kedett. Sőt a francia kémelhárítás vette rá, hogy dol­gozzon neki, amit Mata Hari mai védői szerint el is fogadott. Annál is inkább megtette ezt, hiszen idő­közben beleszeretett egy csinos orosz kapitányba, a franciák szövetségesébe, és úgy érezte, most már va­lóban az igaz ügyet szolgálja. Éppen a francia ügyért buzgólkodva elcsábította Madridban az ottani német katonai attasét, Kalle őr­nagyot. Csakhogy - így Mata Hari mai védői - az őr­nagy tudott a táncosnő kettős elkötelezettségéről. Tudta azt is, hogy Berlinbe küldött rejtjelzett távira­tait a francia kémelhárítás megfejti, ezért olyan je­lentéseket címzett haza, amelyek Párizsban gyanús­sá tették a hölgyet. Amikor a H 21-es fedőnevű „ügy­nökről” írt, megadta Mata Hari szobalányának a ke­resztnevét, megjelölte a táncosnő bankját, közölte hollandiai címét, sőt meg is dicsérte, hogy a H 21-es kémjelentései milyen pontosak, hasznosak. Miköz­ben Mata Hari egyetlen sor jelentést le nem írt, csak habzsolta az életet Kalle őrnagy mellett, és az igazán szeretett orosz kapitány karjaiban. Viszont a francia kémelhárítás beleesett a ravasz germán csapdájába, elhitte jelentéseinek minden sorát, a hadbíróságnak ezt prezentálta, bizonyítékul a táncosnő bűnössége mellett. Ennek alapján mondták ki a halálos ítéletet. A nyolcvannégy év után is gáláns monsieur Schir­­mann ezenkívül még három „új elemet” kínál a felülvizsgálat rendelkezésére, és reméli, mindez ele­gendő a rehabilitációhoz. Mint francia szégyelli, hogy a kivégzés másnapján a korabeli Excelsior azt harsogta címlapján „Mata Hari kémnő tegnap meg­fizetett bevallott vétkéért”. Mert Léon Schirmann szerint Mata Hari semmit se vallott be. Nem is te­hette, hiszen ártatlan volt. Legalábbis kémügyben. Várkonyi Tibor

Next