Magyar Hírlap, 2002. február (35. évfolyam, 27-38. szám)

2002-02-02 / 28. szám

4 Magyar Hírlap Orosz tiltakozás a kijevi támadás ellen (MTI) Az orosz külügyminisztérium pénteki közleménye értelmében Moszkva határozott lépéseket vár az ukrán hatóságoktól azzal összefüggésben, hogy szerdára virradóra ismeretlen tettesek Molotov-koktélos támadást hajtottak végre az Orosz Blokk nevű mozgalom kijevi választási irodája ellen. A merénylet következtében súlyos károk keletkeztek az irodában. Belgrádnak miért kell védenie Milosevicet? (MTI) „Ha Slobodan Milosevicet népirtás vádjával elítélik Hágában, akkor azzal nemcsak őt, hanem az egész népet és az országot tennék felelőssé” - mondta Dragoljub Micunovic jugoszláv parlamenti elnök a Glas javnosti című belgrádi lapnak nyilatkozva. A kormánypárti politikus a minap nagy feltű­nést keltett azzal a javaslatával, hogy Jugoszláviában jogász­csoportot kell alakítani, amely figyelemmel kísérné Milosevic február 12-én kezdődő perét, és segítséget nyújtana a volt jugoszláv elnök védelmének. Carla Del Ponte hágai főügyész népirtással fogja vádolni Milosevicet. Szétesett a cseh ellenzéki szövetség (MTI) Felbomlott a cseh parla­menti ellenzék legjelentősebb pártszövetsége, a Kvad, miután tagjai képtelenek voltak megegyezni kampánypénzadós­­ságok miatt kirobbant vitájuk­ban. A szövetség a felmérések je­lenlegi állása szerint nyerhetett volna a júniusi általános választá­sokon. KÜLFÖLD Német kitüntetést vett át Orbán Viktor Orbán Viktor tegnap Berlinben találkozott Angela Merkellel, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió elnökével, és átvette a Szociális Piacgazdasá­gért Díjat. A képen Volkmar W. Küblerrel, a Német Gazdaságpolitikai Klub elnökével (középen) és Wolfgang Clementtel. A kormányfő az Euró­pai Bizottság szerdán közzétett elképzeléséről szólva kijelentette: Budapest,,soványnak” érzi a brüsszeli ajánlatot Fotó mu­­­­soós Lajos Medgyessy: Orbán is felelős a „sovány” EU­ Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint az Orbán­­kormány is felelős azért, hogy az EU kiábrándítóan kevés támogatást ja­vasol Magyarországnak. A kormány és a Fidesz éles hangon utasították vissza a nyilatkozatát, mondván, az kampánycélok miatt megkérdőjele­zi Magyarország eredményeit. MH-összeállítás Medgyessy Péter szocialista mi­niszterelnök-jelölt szerint Orbán Viktor hozzáállása az Európai Unióhoz, illetve legutóbbi euro­­szkeptikus nyilatkozata ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, és veszélyezteti a magyar társadalom elmúlt tíz évének közös teljesít­ményét, az Antall- és a Horn-kor­­mány által elért eredményeket. Medgyessy brüsszeli tárgyalá­sai után az MTI-nek nyilatkozva kifogásolta, hogy Orbán - a sajtó­ban idézettek szerint - megismé­telte korábbi kijelentését, misze­rint „van élet az EU-n kívül”. A szocialista kormányfőjelölt hoz­záfűzte: Szent István óta minden nemzeti politikai erő azon dolgo­zik, hogy Magyarországot Euró­pához kösse. „Aki ezzel szembe­helyezkedik, az feladja ezeréves álmunkat.” Medgyessy az Európai Bizott­ság vezetőivel, Romano Prodi el­nökkel és Günter Verheugen bő­vítési biztossal is találkozott. Ezután úgy fogalmazott: egyértel­művé vált számára az a sajnálatos tény, hogy a csatlakozásra várók körében élvezett magyar előny az elmúlt három évben elolvadt, és hiányosságok mutatkoznak a ma­gyar felkészülési folyamatban. „A kialakult helyzethez nyilván­valóan hozzájárult, hogy az EB or­szágjelentéseiben megfogalma­zott észrevételeket a magyar kor­mány rendszeresen figyelmen kí­vül hagyta” - vélekedett. Ez külö­nösen igaz a mezőgazdaság hely­zetére, az elmaradott térségek fel­zárkóztatására, az intézményfej­lesztésre, a társadalmi párbeszéd hiányára, az EU-támogatásokhoz szükséges magyar társfinanszíro­zási feltételek megteremtésére. Ezért szerinte az EU-munka­­anyagban előirányzott­­ az agrár- és regionális fejlesztésekre szánt - „csalódást keltően alacsony össze­gű támogatási javaslat” és a hosszú felzárkóztatási idő miatti teendők nem egyszerűsíthetők le az Európai Bizottság bírálatára. Medgyessy újabb vádja nem­csak hazug, hanem értelmetlen ál­lítás is, hiszen 1998 novemberé­ben kezdődtek el a polgári kor­mány irányítása alatt az EU-csat­­lakozás fejezetenkénti tárgyalásai - mondta Pokorni Zoltán, a Fi­desz elnöke az MTI-nek. „Ebben a helyzetben egy felelős ellenzé­ki miniszterelnök-jelölt részéről helytelen, ha Magyarország elért pozícióját, közös erőfeszítéseink eredményét igyekszik semmibe venni egyéni kampánycéljai érde­kében - szögezte le a pártelnök. „A német parlamentben csü­törtökön egyöntetű volt az a véle­mény, hogy Magyarország az EU- ba készülő államok közül a legfel­­ ajánlatért készültebb - mondta Borókai Gá­bor kormányszóvivő az MTI-nek. Nem is érthető, hogy Medgyessy miről beszél. Sajnálatos, hogy az ország 12 éves kemény munkájá­nak eredményét kérdőjelezi meg pusztán azért, mert elkezdődött a kampány - fogalmazott a kor­mányszóvivő. Medgyessy kijelentései arra vallanak, hogy a szocialista politi­kus nem elég tájékozott külpoliti­kai és az EU-val kapcsolatos ügyekben - közölte Szájer József az MTI-vel. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője úgy látja: ha Med­gyessy figyelemmel kísérné a csat­lakozási ügyek állását, akkor tud­ná, hogy az EU eddigi minden je­lentése Magyarországot a csatla­kozásra váró országok közül a legérettebbnek tartja. Nyugati lapvélemények a magyarországi választásokról A külföldi üzletembereket zavarja a kormányzati beavatkozás A Der Standard című liberális bé­csi lap pénteken A másodosztályú EU-tagság ellen címmel közölte tudósítója, Gregor Mayer cikkét. A szerző először Orbán Viktor kormányfő és a külföldi tudósítók csütörtöki sajtóreggelijéről szá­molt be. „Ami az újságírók örökös kérdezősködését illeti a választá­sok utáni esetleges koalíciók után, Orbán nem szereti, ha kényszerít­ve érzi magát a kinyilatkoztatásra, hogy bizonyos kormányopciókat kizár. Ez különösen a szélsőjobb­­oldali MIÉP-re vonatkozik. A »szélső« szócska is túl szubjek­tívnek tűnik számára a MIÉP jel­lemzéséhez” - írta Mayer. Idézte a kormányfőt, aki kijelentette: „Az összes választót akarom. Igyek­szem meggyőzni őket arról, hogy mi vagyunk a jobb választás az or­szág számára”, s úgy vélte, ezért van a Fidesznek jó esélye az ab­szolút többségre. Végül Mayer azt írta: Orbán a hivatalban töltött négy éve alatt a külföldi sajtóval tartott első ilyen beszélgetést felhasználta arra is, hogy kifejtse álláspontját az új EU-tagállamoknak nyújtandó mezőgazdasági támogatásról köz­zétett EU-javaslatról is. A cikkben foglalkozott Ma­gyarországgal a Frankfurter Allge­meine Zeitung (FAZ) is, azt írva, hogy a beruházó külföldi cégek ve­gyes érzelmekkel tekintenek a parlamenti választások elé. Carola Kaps, a német konzervatív újság gazdasági tudósítója egy angol me­nedzsert idézett, aki - mintegy kol­légái nevében is - úgy fogalmazott: voltaképpen örülnünk kellene a konzervatív Fidesz-kormány győ­zelmének, mégis a lehető legké­nyelmetlenebb érzések fognak el bennünket. Ennek okát az utóbbi 15 hónapban tapasztalt zavaró kormányzati beavatkozások mel­lett a magyar társadalomnak a kül­földi befektetőkkel szembeni, je­lentősen megromlott hozzáállásá­ban jelölte meg. A cégek képviselői közül egyre többen panaszkodnak az áttekint­hetőség és a jogbiztonság romlásá­ra, egyúttal pedig hiányolják a kormány egyértelmű piacgazda­sági vonalát. A Postabank állami kézbe vételét éppúgy a piacgazda­sági elvek megsértésének tekintik, mint a kormány eltökéltségét a Mal gázüzletágának államosításá­ra. A kormányzat kétértelmű gaz­daságpolitikája bírálatokat vált ki azért is, mert a külföldi vállalatok kiemelkedő szerepet játszanak a magyar gazdaság életében - írta Kaps. Az országban tevékenyke­dő 17 ezer, tulajdonviszonyait te­kintve külföldi többségű cég adja a nemzeti összterméknek csak­nem a felét és az exportbevételek 77,3 százalékát. A külföldi vállalatok az állam szerepvállalását elsősorban az ok­tatás terén tartják szükségesnek. Kifogásolják a szakképzés színvo­nalát, és keveslik az egyetemet végzettek számát. Nézetük sze­rint már régen megérett a reform­ra a magyar egészségügy, és foly­tatni kellene az előző kormány ál­tal megkezdett társadalombizto­sítási reformot is - írta a FAZ tu­dósítója. MTI 2002. február 2., szombat A visegrádiak egyenlőséget kérnek maguknak Elfogadhatatlannak tartják az Európai Unió tagállamai közöt­ti bármilyen megkülönböztetést a visegrádi országok - fogalmaz­ták meg Magyarország, Csehor­szág, Lengyelország és Szlovákia parlamentjeinek külügyi, honvé­delmi és európai integrációs bi­zottságainak elnökei Budapesten. Gyükori Mercédesz Az európai államok egyenlőségé­nek és a verseny szabadságának elveivel összeegyeztethetetlen, hogy bármely tagállamot „másod­­osztályúként” kezeljenek az unión belül, hangsúlyozták az Európai Bizottság javaslatának ismereté­ben a visegrádi négyek képviselői. Elutasították azt az álláspontot is, hogy a támogatások átmeneti idő­szaka tíz évig húzódjon el. Mivel a csatlakozásra váró államok nem jelentenek veszélyt az EU tagor­szágainak gazdaságára és munka­erőpiacára, így a munkaerő sza­bad áramlását korlátozó intézke­désekkel sem értenek egyet. Kö­zös érdekeik érvényesítése érde­kében összehangolt fellépésre tö­rekednek a tárgyalások hátralévő, várhatóan igen nehéz szakaszá­ban, amivel kapcsolatban a négy ország hamarosan miniszterelnö­ki szinten is egyeztetni fog - jelen­tette be a találkozó utolsó napján felszólaló Martonyi János külügy­miniszter, aki a mai rendkívüli kormányülésen ad tájékoztatást a csatlakozást érintő problémákról. A közös védelmi politikáról szólva kiemelték, Európa bizton­sága elképzelhetetlen a közép­európai országok részvétele nél­kül. Egyetértettek abban is, rivali­zálás helyett az egyetlen megoldás az unió védelmi rendszere és a NATO közötti együttműködés le­het. Közép-Európa stabilitása ér­dekében támogatják a NATO ter­vezett bővítését, amelyet nem csu­pán katonai szempontból, de az egész kontinens jövője érdekében fontosnak tartanak, és úgy vélik, Szlovákiának mindenképpen he­lye van a szövetség tagjai között. A térség jövőbeli változásai nagy kihívások elé állítják a viseg­rádi csoport államait. Az EU-csat­lakozás előtt álló országok felada­ta, hogy együtt készüljenek fel a közös munkára. Jerzy Jaskiernia, a lengyel delegáció tagja ezzel kapcsolatban kiemelte, 2002 kulcsjelentőségű év, amelyben minden eddiginél jobban bizonyít­hatják, az együttműködés valóban életképes. A visegrádi négyek döntöttek arról, hogy következő találkozójukra fél év múlva Po­zsonyban kerül sor. __________________LAPJÁRÁS__________________ A magyar jobboldal az ultra szavazatokat halássza Csütörtökön reggel még részt vett Orbán Viktor vil­lásreggelijén, pénteken pedig már a magyar jobbol­dal és szélsőjobboldal hallgatólagos együttműködé­sét bírálta a párizsi Libération hasábjain Florence La Bruyere, a lap állandó budapesti tudósítója. A cikk azért is érdekes, mert az újságírónőt a Kont­roll csoport nevezetes jelentése még a „pozitív pél­dák” között említette. A mostani magyar választási hadjáratot - állapít­ja meg a cikk - a hatalmon lé­vő jobboldal arra használja föl, hogy maximálisan elha­lassza a szélsőjobboldali sza­vazatokat. A 38 éves Orbán Viktor, Európa egyik legfiata­labb miniszterelnöke önmagát politikai menedzser­ként jellemzi. Az őszintén európai köztársasági jobboldalt testesíti meg, de nem mentes a tekintély­uralmi politizálástól. A korrupciós ügyek miatt a ko­rábbi legfontosabb szövetséges, a Kisgazdapárt széthullott, és mert a választás igen szorosnak ígér­kezik, a Fidesz választók után sóvárog. El kell ha­lásznia az ultranacionalista és antiszemita MIÉP voksait, mert így kerülheti el a szövetkezést vele. A 2004-re várt európai csatlakozáskor az osztrák tí­pusú koalíció igencsak kínos lenne. Ennek folytán a Fidesz növekvő empátiával vi­seltetik a MIÉP iránt anélkül, hogy átvenné annak túlzó retorikáját. Orbán Viktor előszedte a szom­szédos országokban élő magyar kisebbség proble­­matikáját, azt a témát, amely olyan kedves a MIÉP-nek. Amolyan hallgatólagos együttműködés ez. Or­bán visszahozta a Horthy-korszak egyes kitüntetési szokásait is. A MIÉP rádiófrekvenciát kapott az URH-sávban és kulcsposztokat a médiában. De a fiatal demokraták jobban nem akarják kompromit­tálni magukat. Orbán gyakorlatilag kiürítette a ki­sebbségekről hozott törvényt, amelyet a MIÉP tá­mogatott. A Fidesz választási szövetséget is kötött egy cigányszervezettel. Elmozdítják Budapest köz­­igazgatási hivatalvezetőjét, aki önmagát a Fidesz és a MIÉP egyfajta közvetítő eszközének tüntette föl. Mindazonáltal, hogy a jobb­oldalon még jobban markol­hasson, a Fidesz előhúzta a kalapból a primér kom­­munistaellenesség és a gyűlölködő revansizmus kár­tyáját. Ez tudatosan összehangolt stratégia, miköz­ben elkerülik, hogy a főszereplők lépjenek a szín­padra. Az alantas munkát a magyar jobboldal máso­dik garnitúrájára bízzák, mint például Bayer Zsolt­ra, aki szerint „boldogok lehetnek azok a kommu­nisták, akiket még nem lámpavason himbál a szél”. Az egyik tévé kábelcsatornán „féregnek” nevezte (a francia szövegben magyarul) az egyik Orbánt bí­ráló életrajz szerzőjét, jóllehet a könyv 24 óra alatt elfogyott. A kiadó különben azonnal adóellenőrö­ket kapott a nyakába. Passzívan hallgatva, a gyűlö­letbeszéd terjedését - írja végül a Libération - a ma­gyar jobboldal súlyos felelősséget vesz magára. Várkonyi Tibor

Next