Magyar Hírlap, 2002. február (35. évfolyam, 27-38. szám)
2002-02-02 / 28. szám
4 Magyar Hírlap Orosz tiltakozás a kijevi támadás ellen (MTI) Az orosz külügyminisztérium pénteki közleménye értelmében Moszkva határozott lépéseket vár az ukrán hatóságoktól azzal összefüggésben, hogy szerdára virradóra ismeretlen tettesek Molotov-koktélos támadást hajtottak végre az Orosz Blokk nevű mozgalom kijevi választási irodája ellen. A merénylet következtében súlyos károk keletkeztek az irodában. Belgrádnak miért kell védenie Milosevicet? (MTI) „Ha Slobodan Milosevicet népirtás vádjával elítélik Hágában, akkor azzal nemcsak őt, hanem az egész népet és az országot tennék felelőssé” - mondta Dragoljub Micunovic jugoszláv parlamenti elnök a Glas javnosti című belgrádi lapnak nyilatkozva. A kormánypárti politikus a minap nagy feltűnést keltett azzal a javaslatával, hogy Jugoszláviában jogászcsoportot kell alakítani, amely figyelemmel kísérné Milosevic február 12-én kezdődő perét, és segítséget nyújtana a volt jugoszláv elnök védelmének. Carla Del Ponte hágai főügyész népirtással fogja vádolni Milosevicet. Szétesett a cseh ellenzéki szövetség (MTI) Felbomlott a cseh parlamenti ellenzék legjelentősebb pártszövetsége, a Kvad, miután tagjai képtelenek voltak megegyezni kampánypénzadósságok miatt kirobbant vitájukban. A szövetség a felmérések jelenlegi állása szerint nyerhetett volna a júniusi általános választásokon. KÜLFÖLD Német kitüntetést vett át Orbán Viktor Orbán Viktor tegnap Berlinben találkozott Angela Merkellel, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió elnökével, és átvette a Szociális Piacgazdaságért Díjat. A képen Volkmar W. Küblerrel, a Német Gazdaságpolitikai Klub elnökével (középen) és Wolfgang Clementtel. A kormányfő az Európai Bizottság szerdán közzétett elképzeléséről szólva kijelentette: Budapest,,soványnak” érzi a brüsszeli ajánlatot Fotó musoós Lajos Medgyessy: Orbán is felelős a „sovány” EU Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint az Orbánkormány is felelős azért, hogy az EU kiábrándítóan kevés támogatást javasol Magyarországnak. A kormány és a Fidesz éles hangon utasították vissza a nyilatkozatát, mondván, az kampánycélok miatt megkérdőjelezi Magyarország eredményeit. MH-összeállítás Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt szerint Orbán Viktor hozzáállása az Európai Unióhoz, illetve legutóbbi euroszkeptikus nyilatkozata ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, és veszélyezteti a magyar társadalom elmúlt tíz évének közös teljesítményét, az Antall- és a Horn-kormány által elért eredményeket. Medgyessy brüsszeli tárgyalásai után az MTI-nek nyilatkozva kifogásolta, hogy Orbán - a sajtóban idézettek szerint - megismételte korábbi kijelentését, miszerint „van élet az EU-n kívül”. A szocialista kormányfőjelölt hozzáfűzte: Szent István óta minden nemzeti politikai erő azon dolgozik, hogy Magyarországot Európához kösse. „Aki ezzel szembehelyezkedik, az feladja ezeréves álmunkat.” Medgyessy az Európai Bizottság vezetőivel, Romano Prodi elnökkel és Günter Verheugen bővítési biztossal is találkozott. Ezután úgy fogalmazott: egyértelművé vált számára az a sajnálatos tény, hogy a csatlakozásra várók körében élvezett magyar előny az elmúlt három évben elolvadt, és hiányosságok mutatkoznak a magyar felkészülési folyamatban. „A kialakult helyzethez nyilvánvalóan hozzájárult, hogy az EB országjelentéseiben megfogalmazott észrevételeket a magyar kormány rendszeresen figyelmen kívül hagyta” - vélekedett. Ez különösen igaz a mezőgazdaság helyzetére, az elmaradott térségek felzárkóztatására, az intézményfejlesztésre, a társadalmi párbeszéd hiányára, az EU-támogatásokhoz szükséges magyar társfinanszírozási feltételek megteremtésére. Ezért szerinte az EU-munkaanyagban előirányzott az agrár- és regionális fejlesztésekre szánt - „csalódást keltően alacsony összegű támogatási javaslat” és a hosszú felzárkóztatási idő miatti teendők nem egyszerűsíthetők le az Európai Bizottság bírálatára. Medgyessy újabb vádja nemcsak hazug, hanem értelmetlen állítás is, hiszen 1998 novemberében kezdődtek el a polgári kormány irányítása alatt az EU-csatlakozás fejezetenkénti tárgyalásai - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke az MTI-nek. „Ebben a helyzetben egy felelős ellenzéki miniszterelnök-jelölt részéről helytelen, ha Magyarország elért pozícióját, közös erőfeszítéseink eredményét igyekszik semmibe venni egyéni kampánycéljai érdekében - szögezte le a pártelnök. „A német parlamentben csütörtökön egyöntetű volt az a vélemény, hogy Magyarország az EU- ba készülő államok közül a legfel ajánlatért készültebb - mondta Borókai Gábor kormányszóvivő az MTI-nek. Nem is érthető, hogy Medgyessy miről beszél. Sajnálatos, hogy az ország 12 éves kemény munkájának eredményét kérdőjelezi meg pusztán azért, mert elkezdődött a kampány - fogalmazott a kormányszóvivő. Medgyessy kijelentései arra vallanak, hogy a szocialista politikus nem elég tájékozott külpolitikai és az EU-val kapcsolatos ügyekben - közölte Szájer József az MTI-vel. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője úgy látja: ha Medgyessy figyelemmel kísérné a csatlakozási ügyek állását, akkor tudná, hogy az EU eddigi minden jelentése Magyarországot a csatlakozásra váró országok közül a legérettebbnek tartja. Nyugati lapvélemények a magyarországi választásokról A külföldi üzletembereket zavarja a kormányzati beavatkozás A Der Standard című liberális bécsi lap pénteken A másodosztályú EU-tagság ellen címmel közölte tudósítója, Gregor Mayer cikkét. A szerző először Orbán Viktor kormányfő és a külföldi tudósítók csütörtöki sajtóreggelijéről számolt be. „Ami az újságírók örökös kérdezősködését illeti a választások utáni esetleges koalíciók után, Orbán nem szereti, ha kényszerítve érzi magát a kinyilatkoztatásra, hogy bizonyos kormányopciókat kizár. Ez különösen a szélsőjobboldali MIÉP-re vonatkozik. A »szélső« szócska is túl szubjektívnek tűnik számára a MIÉP jellemzéséhez” - írta Mayer. Idézte a kormányfőt, aki kijelentette: „Az összes választót akarom. Igyekszem meggyőzni őket arról, hogy mi vagyunk a jobb választás az ország számára”, s úgy vélte, ezért van a Fidesznek jó esélye az abszolút többségre. Végül Mayer azt írta: Orbán a hivatalban töltött négy éve alatt a külföldi sajtóval tartott első ilyen beszélgetést felhasználta arra is, hogy kifejtse álláspontját az új EU-tagállamoknak nyújtandó mezőgazdasági támogatásról közzétett EU-javaslatról is. A cikkben foglalkozott Magyarországgal a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) is, azt írva, hogy a beruházó külföldi cégek vegyes érzelmekkel tekintenek a parlamenti választások elé. Carola Kaps, a német konzervatív újság gazdasági tudósítója egy angol menedzsert idézett, aki - mintegy kollégái nevében is - úgy fogalmazott: voltaképpen örülnünk kellene a konzervatív Fidesz-kormány győzelmének, mégis a lehető legkényelmetlenebb érzések fognak el bennünket. Ennek okát az utóbbi 15 hónapban tapasztalt zavaró kormányzati beavatkozások mellett a magyar társadalomnak a külföldi befektetőkkel szembeni, jelentősen megromlott hozzáállásában jelölte meg. A cégek képviselői közül egyre többen panaszkodnak az áttekinthetőség és a jogbiztonság romlására, egyúttal pedig hiányolják a kormány egyértelmű piacgazdasági vonalát. A Postabank állami kézbe vételét éppúgy a piacgazdasági elvek megsértésének tekintik, mint a kormány eltökéltségét a Mal gázüzletágának államosítására. A kormányzat kétértelmű gazdaságpolitikája bírálatokat vált ki azért is, mert a külföldi vállalatok kiemelkedő szerepet játszanak a magyar gazdaság életében - írta Kaps. Az országban tevékenykedő 17 ezer, tulajdonviszonyait tekintve külföldi többségű cég adja a nemzeti összterméknek csaknem a felét és az exportbevételek 77,3 százalékát. A külföldi vállalatok az állam szerepvállalását elsősorban az oktatás terén tartják szükségesnek. Kifogásolják a szakképzés színvonalát, és keveslik az egyetemet végzettek számát. Nézetük szerint már régen megérett a reformra a magyar egészségügy, és folytatni kellene az előző kormány által megkezdett társadalombiztosítási reformot is - írta a FAZ tudósítója. MTI 2002. február 2., szombat A visegrádiak egyenlőséget kérnek maguknak Elfogadhatatlannak tartják az Európai Unió tagállamai közötti bármilyen megkülönböztetést a visegrádi országok - fogalmazták meg Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia parlamentjeinek külügyi, honvédelmi és európai integrációs bizottságainak elnökei Budapesten. Gyükori Mercédesz Az európai államok egyenlőségének és a verseny szabadságának elveivel összeegyeztethetetlen, hogy bármely tagállamot „másodosztályúként” kezeljenek az unión belül, hangsúlyozták az Európai Bizottság javaslatának ismeretében a visegrádi négyek képviselői. Elutasították azt az álláspontot is, hogy a támogatások átmeneti időszaka tíz évig húzódjon el. Mivel a csatlakozásra váró államok nem jelentenek veszélyt az EU tagországainak gazdaságára és munkaerőpiacára, így a munkaerő szabad áramlását korlátozó intézkedésekkel sem értenek egyet. Közös érdekeik érvényesítése érdekében összehangolt fellépésre törekednek a tárgyalások hátralévő, várhatóan igen nehéz szakaszában, amivel kapcsolatban a négy ország hamarosan miniszterelnöki szinten is egyeztetni fog - jelentette be a találkozó utolsó napján felszólaló Martonyi János külügyminiszter, aki a mai rendkívüli kormányülésen ad tájékoztatást a csatlakozást érintő problémákról. A közös védelmi politikáról szólva kiemelték, Európa biztonsága elképzelhetetlen a középeurópai országok részvétele nélkül. Egyetértettek abban is, rivalizálás helyett az egyetlen megoldás az unió védelmi rendszere és a NATO közötti együttműködés lehet. Közép-Európa stabilitása érdekében támogatják a NATO tervezett bővítését, amelyet nem csupán katonai szempontból, de az egész kontinens jövője érdekében fontosnak tartanak, és úgy vélik, Szlovákiának mindenképpen helye van a szövetség tagjai között. A térség jövőbeli változásai nagy kihívások elé állítják a visegrádi csoport államait. Az EU-csatlakozás előtt álló országok feladata, hogy együtt készüljenek fel a közös munkára. Jerzy Jaskiernia, a lengyel delegáció tagja ezzel kapcsolatban kiemelte, 2002 kulcsjelentőségű év, amelyben minden eddiginél jobban bizonyíthatják, az együttműködés valóban életképes. A visegrádi négyek döntöttek arról, hogy következő találkozójukra fél év múlva Pozsonyban kerül sor. __________________LAPJÁRÁS__________________ A magyar jobboldal az ultra szavazatokat halássza Csütörtökön reggel még részt vett Orbán Viktor villásreggelijén, pénteken pedig már a magyar jobboldal és szélsőjobboldal hallgatólagos együttműködését bírálta a párizsi Libération hasábjain Florence La Bruyere, a lap állandó budapesti tudósítója. A cikk azért is érdekes, mert az újságírónőt a Kontroll csoport nevezetes jelentése még a „pozitív példák” között említette. A mostani magyar választási hadjáratot - állapítja meg a cikk - a hatalmon lévő jobboldal arra használja föl, hogy maximálisan elhalassza a szélsőjobboldali szavazatokat. A 38 éves Orbán Viktor, Európa egyik legfiatalabb miniszterelnöke önmagát politikai menedzserként jellemzi. Az őszintén európai köztársasági jobboldalt testesíti meg, de nem mentes a tekintélyuralmi politizálástól. A korrupciós ügyek miatt a korábbi legfontosabb szövetséges, a Kisgazdapárt széthullott, és mert a választás igen szorosnak ígérkezik, a Fidesz választók után sóvárog. El kell halásznia az ultranacionalista és antiszemita MIÉP voksait, mert így kerülheti el a szövetkezést vele. A 2004-re várt európai csatlakozáskor az osztrák típusú koalíció igencsak kínos lenne. Ennek folytán a Fidesz növekvő empátiával viseltetik a MIÉP iránt anélkül, hogy átvenné annak túlzó retorikáját. Orbán Viktor előszedte a szomszédos országokban élő magyar kisebbség problematikáját, azt a témát, amely olyan kedves a MIÉP-nek. Amolyan hallgatólagos együttműködés ez. Orbán visszahozta a Horthy-korszak egyes kitüntetési szokásait is. A MIÉP rádiófrekvenciát kapott az URH-sávban és kulcsposztokat a médiában. De a fiatal demokraták jobban nem akarják kompromittálni magukat. Orbán gyakorlatilag kiürítette a kisebbségekről hozott törvényt, amelyet a MIÉP támogatott. A Fidesz választási szövetséget is kötött egy cigányszervezettel. Elmozdítják Budapest közigazgatási hivatalvezetőjét, aki önmagát a Fidesz és a MIÉP egyfajta közvetítő eszközének tüntette föl. Mindazonáltal, hogy a jobboldalon még jobban markolhasson, a Fidesz előhúzta a kalapból a primér kommunistaellenesség és a gyűlölködő revansizmus kártyáját. Ez tudatosan összehangolt stratégia, miközben elkerülik, hogy a főszereplők lépjenek a színpadra. Az alantas munkát a magyar jobboldal második garnitúrájára bízzák, mint például Bayer Zsoltra, aki szerint „boldogok lehetnek azok a kommunisták, akiket még nem lámpavason himbál a szél”. Az egyik tévé kábelcsatornán „féregnek” nevezte (a francia szövegben magyarul) az egyik Orbánt bíráló életrajz szerzőjét, jóllehet a könyv 24 óra alatt elfogyott. A kiadó különben azonnal adóellenőröket kapott a nyakába. Passzívan hallgatva, a gyűlöletbeszéd terjedését - írja végül a Libération - a magyar jobboldal súlyos felelősséget vesz magára. Várkonyi Tibor