Magyar Hírlap, 2002. március (35. évfolyam, 51-62. szám)

2002-03-06 / 55. szám

2002. március 6., szerda A fiatal zongorista-zeneszerző Dél-Koreában kiadott lemezeivel nemzetközi hírnevet szerzett Oláh Kálmán születésnapi koncertje Oláh Kálmán, a kitűnő - s ma már nemzetközi hírű - dzsesszzongora­­művész és zeneszerző csütörtök este, a Stefánián szerzői esttel ünnepli harminckettedik születésnapját A fellépők között ott lesz állandó együttese, a Trio Midnight, valamint Lovász Irén, Szakcsi Lakatos Bé­la, Borbély Mihály és a Magyar Virtuózok Kamarazenekar. Oláh Kál­mán a közelmúltban Dél-Koreában megjelent lemezeivel pályafutása eddigi legnagyobb sikerét aratta. Retkes Attila „Aranyos Károly, a Stefánia Jazz­klub vezetője vetette fel, hogy a születésnapomon rendezzünk egy olyan szerzői estet, amely bemu­tatja az elmúlt években, különbö­ző műfajokban, különböző elő­adói apparátusra komponált da­rabjaimat” - meséli Oláh Kálmán. Az esten fontos szerephez jutnak a klasszikus zenéhez közel álló kompozíciók, de természetesen az a hagyományos, mainstream dzsessz is, ami Oláh Kálmán nevét a kilencvenes évek elején-köze­­pén ismertté tette. A koncerten közreműködik Kovács Anna (Kálmán ugyancsak zongoramű­vész felesége), a Trio Midnight - amelyben ezúttal is Egri János bo­gozik és Balázs Elemér dobol valamint Lovász Irén énekesnő, Borbély Mihály szaxofonos és a Magyar Virtuózok Kamarazene­­kar Kovács László vezényletével. Sajátos stílusú, világszerte elis­mert improvizációival ott lesz Szakcsi Lakatos Béla is, akihez ugyan rokoni szálak fűzik Oláh Kálmánt, de mégis csak a közel­múltban, a Szakcsi Generation Band egyik koncertjén játszottak életükben először együtt. Az a tény, hogy a klasszikus örökségből építkező, improviza­­tív, műfaji határok közé aligha be­sorolható zene egyre fontosabb szerephez jut Oláh Kálmán zongo­raművészi és zeneszerzői pályáján, nemcsak egyéni érdeklődését jelzi, hanem azt is, hogy világszerte egy­re nagyobb igény van az ilyen mu­zsikára. A dél-koreai Good Inter­national Kiadó is ebben látott fan­táziát, amikor két éve arra szer­ződtette Oláh Kálmánt, hogy a Stuttgarti Kamarazenekar által megszólaltatott Goldberg-variá­­ciók - Bach örök érvényű remek­műve - egyes tételei között impro­vizáljon. A lemez minden várako­zást felülmúló, hatalmas sikert ara­tott: Ázsiában több tízezer pél­dányt adtak el belőle, s a szöuli be­mutató koncerten Kálmánt igazi sztárként ünnepelte a többezres közönség. A következő koreai kiadású album talán még különle­gesebb vállalkozás: Oláh Kálmán - Mini Schultz német bőgős társa­ságában - duóban játssza Bach csellószvitjeinek átiratát, ponto­sabban a szvitek összesen tíz téte­léből építkező kreatív zenét. Vala­mivel közelebb áll a dzsesszhez a Hungarian Mood című, ugyancsak a Good International kiadásában megjelenő CD, amelynek felvéte­leit néhány hete fejezte be, a Trio Mindight, valamint Lovász Irén és a Németországban élő, magyar származású szaxofonos, Peter Le­hel társaságában. Oláh Kálmán szerint ez az album „a klassziku­sok, a bartóki hagyomány, a ma­gyar népzene és a dzsessz sajátos ötvözete.” A Dél-Koreában kiadott lemezek itthon egyelőre sajnos nem kaphatók, bár a közép­európai terjesztésről már tárgyalá­sok folynak. „A hagyományos mainstream (vagyis főáramlathoz tartozó) dzsessz kezd háttérbe szorulni” - mondja Oláh Kálmán, hozzátéve, hogy ma már a Trio Midnight sem nevezhető egyértelműen main­stream együttesnek, annak ellené­re, hogy Egri Jánossal és Balázs Elemérrel jórészt standardeket játsszanak. „Kicsit sajnálom, hogy a trióval nincs több fellépési lehe­tőségünk, mert mindhárman eb­ben a felállásban tudunk igazán kreatívak lenni. Ezért is örültem, hogy a napokban, a mi fellépé­sünkkel nyílt meg egy új koncert­sorozat, a Raiffeisen Jazz Klub az International Buda Stage-en.” A különböző műfajok találkozása viszont újabb és újabb lehetősége­ket kínál Oláh Kálmán számára, aki úgy érzi, a váratlanul sikeres „koreai kapcsolatból” szakmailag is rengeteget profitált. A koncertezés és lemezkészítés mellett Oláh Kálmán a tanítást is nagyon fontosnak tartja. 2000 ok­tóberében ő vette át Gonda János­tól a Zeneakadémia dzsessztan­­szakán a zongora főtárgy tanítá­sát. „Nagy megtiszteltetés, hogy Gonda tanár úr, a dzsessztanszak alapítója - aki ezekben az évek­ben Nyugat-Európa és Amerika nagy egyetemein tart mesterkur­zusokat, előadásokat - engem vá­lasztott utódjául” - mondja a mindössze harminckét esztendős Oláh Kálmán. Zeneszerzést, hangszerelést is tanít a dzsessz­­tanszakon, s emellett nagy lelke­sedéssel készül az Európai Rá­diós Unió (EBU) májusi, buda­pesti big band-fesztiváljára, ahol újra előadják - s a kontinens csak­nem valamennyi országában köz­vetítik - Concerto for Jazz Or­chestra című művét. Oláh Kálmán lemezéből Szöulban több tízezer példányt adtak el Megszületett a semleges kabaré, amely „ártani nem használ”. Min­den szót százszor megrágtak a szerzők, nehogy baj legyen belőle. Amit poénnek vélünk, az is csak szellemes általánosság. Litkay Gergely, az ifjú konferansz mese­beli példázattal állt elő, a ravaszdi rókákról, akik kiudvarolták hol­lók millióinak szájából a sajtot. Persze a konzumproletárok már szabadon választhatnak, nemcsak a Trabant és a Skoda, nem is a né­hai SZOT-üdülők „parancsural­mi” ebédjének A meg B menüje között. Nem kell meginni az előre megcukrozott „ideológia teát”, az örök vesztesek mostanság szaba­don édesíthetik a „nincs mit”. A férfiember ma már szabadon dönthet abban is, hogy gazdag, ne­tán szegény nőt vesz el, vagy azt, aki még szóba áll vele. Nehéz hetek várnak ránk, míg zajlik a csillagok háborúja. Lebu­tított szólásmondásokat hallgat­hatunk napestig, s olyan váloga­tott bornírtságokat, hogy „ezentúl az éjszakás nővérek is nappal dol­goznak majd, ha ránk szavaznak”. De csak találgathatjuk, kire és mi­lyen pártra gondoltak a szerzők, mert az újmódi kabaré gyakran sűrű homályba rejti tárgyát. Egyetlen politikai erőt viszont nyíltan bírálnak, a Jólét pártját, mely nem létezik. A hordószónok félelem nélkül kifigurázza a török és a német megszállókat, akik a haza szekerét taszították kátyúba. Mígnem „Ka­tyusával” jöttek az oroszok. A szombati rádiókabaré bátrabb pillanataiban, Szájer és Schmuck is megkapja a magáét, a fideszes politikusról szóló csasztuska („ta­lálgatja minden káder/ mennyit kereshet az Áder”) már-már a Ká­dár-korszak szilveszteri műsorait Kossuth adó március 1. idézi. Egy másik szlogen - „azt üzeni egy honatya / tele lesz itt minden gatya” - pedig kellemes zene az ekképp „elmarasztalt” csurkisták füleinek. Farkasházyban az ügetősök és galopposok Parlament előtti tün­tetése ébreszti föl a régi érzést, hogy mennyire szereti ő Orbánt. Erre a rádió Márványtermében döbbent csend támad, ám rögtön kiderül, egy derék lóról van szó, „aki” a galoppon nyert nagydíjat 1968-ban. A lovat hajtotta: Ko­vács. Minthogy a történelem is­métli magát, ez idő tájt volt egy sikeres, Dakota névre hallgató paripa. Márpedig, ha így volt, ez aligha lehet ok a sértődésre. Hasonló­képp­­szelíd az egyetlen női kaba­részerző Galambos Éva, aki rek­lámszövegekből írt drámát a fo­gyasztói társadalom csapdájába esett asszonyról, aki új szőrtelení­­tőt használ, hogy mégiscsak kü­lönbözzön egy jetitől. Kutyája zu­hogó esőben kizárja a kocsiból. A rengeteg gondtól gyülekeznek szeme alatt szarkalábak, ám a ránctalanító krémtől herpeszt kap, amire megint csak kínálnak újabb kenceficét. Maksa Prófétája előre látja mi­lyen snassz lesz itt az olimpia. Sát­rakban laknak a félkész stadion körül a sportolók, a zászló megakad félúton, már minden ég csak az ünnepi gázláng nem akar meggyulladni. Az úszóversenyek­hez meg kell várni az esőt, a birkó­zóviadal meg egy nyitásra készülő műszaki áruház előtt lesz. Miként ez megesett nemrég. A „budaörsi háborút” Tóth Ti­bor örökítette meg, ahol „pfuj, Balkán! Le a kormánnyal!” kiáltá­sok közepette rázták az öklüket a kinn rekedt vásárlók. Eljött egye­nesen az átkosból az öregúr is, aki nem kivehető ajtós NDK-turmix­­gépet keresett, hanem elektromos fogkefét. De őt is letaposták. So­ron kívül beengedték a mentősö­ket, akik nagy kartondobozokat hoztak ki hordágyon. Hőseink­­ a kihűlt házasságban sínylődő Jolán és Béla - sem kaptak olcsó tele­víziót, de már annak is örültek, hogy kisebb-nagyobb sérülések­kel megúszták a dolgot. Hisz nagy megpróbáltatások idején köze­lebb kerülnek egymáshoz az em­berek, a mostani hatástalanított kabarét hallgatva is be kell érnünk ennyivel. Stark R. László MAGÁNHANGZÓ A rókák és a hollók Rádiókabaré KULTÚRA A Rege és a Smaragdváros Elkészült az A-Produkció gon­dozásában a szlovákiai Ghymes együttes koncertfilmje, melyet Magyar kortárs zenei almanach című sorozatában sugároz már­cius 17-én a Duna Televízió. A koncertfilmen a Ghymes utolsó két lemezének, a Regé­nek és a Smaragdvárosnak tizen­öt legnépszerűbb dala hangzik el (például a Bazsarózsa, a Tánc a hóban, a Szárnyaskezű szeretők és A pénz szaga). De hallhatunk olyan különlegességet is, mint a tízperces hegedűszólóra épülő, nagy virtuozitást igénylő Kalota­szegi muzsika. A Buják Andor, Pukkai Attila, Szarka Gyula, Szarka Tamás alkotta zenekar koncertjén közreműködik még Kis Bernadett (ének), Tiba Sán­dor (dobok), Kún Csaba (szinte­tizátor), Tóth Viktor (szaxofon). Időközben elkészült, és hamaro­san megjelenik Bakaballada cí­mű lemezük is. A kerek történet­té formálódó dalok szövegét Ho­bo írta. Őszre tervezik az újabb CD és egy fotókkal gazdagon illusztrált könyv megjelenését, amely bemutatja a zenekar ti­zennyolc esztendőre visszanyúló pályafutását. A szlovákiai Ghymes együttes 1984-ben alakult olyan zené­szekből, akik előtte rockot, ko­moly- és régizenét játszottak. Repertoárjuk kezdetben auten­tikus népzenéből állt, rendszeres résztvevői voltak a táncházta­lálkozóknak. Ebben az időszak­ban a Magyar Televízió Húzzad, húzzad, muzsikásom címmel meghirdetett folkversenyén har­madik helyezést értek el, prí­másuk, Szarka Tamás pedig elnyerte a legjobb szólistának járó díjat. Az idők folyamán fokozato­san alakult ki a jellegzetes Ghy­­mes-hangzás. „Kezdetben elkezdtük tanul­ni a népzenét úgy, ahogy az adat­közlőktől hallottuk. De ez a do­log úgy van, hogy amikor az em­ber megtanulja, és még maradt szomja, akkor kiderül, hogy a népzene elsajátítása nem elég, hanem bele kell vinni azt a lelki szükségletet is, ami bennünk van. A mérés volt az, ami mássá tett minket, hogy a népzene után mertünk más zenét is használni” - vallja Buják Andor, az egyik alapító tag. A Ghymes-muzsika vonzere­je - ami egyre nagyobb és látvá­nyosabb sikereket hoz a zene­karnak egész Európától Ma­gyarországon át a tengerentúlig - a virtuóz hangszerelésben, a népzenei alapokból táplálkozó, sodró erejű szerzői zenében és Szarka Tamás költői ihletettségű szövegében rejlik. Hét nagyle­mez és CD megjelenése után a Ghymest nemcsak a közönség szeretete övezi, de számos szak­mai elismerést is szereztek. Két­szer jelölték őket Aranyzsiráf­díjra, 1999-ben megkapták a Má­­rai Alapítvány Nyitott Euró­páért díját, legutóbb tavaly de­cemberben vehették át a Magyar Művészetért-díjat, idén március 22-én - mint az év legjobb hatá­ron túli zenekara - vehetik át az eMeRTon-díjat. SRL Magyar Hírlap 13 A Moholy-Nagy formatervezési kiállítás­ ­ (MTI) A Moholy-Nagy László­­ formatervezési ösztöndíjasok el­­­­múlt évi munkáit bemutató be­li számoló kiállítás nyílik ma az­­ Iparművészeti Múzeumban. Az­­ április 7-éig látható tárlaton 16 fiatal művész - Csala Zsuzsanna, Gosztom András, Gyarmati Vik­tória, Harmati Hedvig, Jakab Áron, Kovács Szabolcs Gergő, Ligeti Dorottya, Nádas Gergely, Nagy Lantos Marianna, Ruttkay Miklián Ágota, Simon Iván, Stomfai Krisztina, Szikszai Lász­ló, Szilágyi G. Csaba, Tóth Tün­de, Vajda Péter - mutatja be megoldásait. Török filmhét Budapesten (MTI) Török filmhetet és pla­kátkiállítást rendeznek péntek­től öt napon át a Toldi moziban. A március 13-áig tartó vetítésso­rozatban hét filmet tekinthetnek meg az érdeklődők. A hét bemu­tatandó filmet eredeti nyelven, magyar feliratozással vetítik. A lázadó (MH) Füst Milán A lázadó című darabját mutatják be a Színház és Filmművészeti Egyetemen ma este tíz órakor. Az előadást Bé­res Attila rendezte. Szereplők: Gyuriska János, Tóth Orsolya, Járó Zsuzsa, Hollósi Frigyes, Papp Dániel. ­ A Tévétoplista f­ilm mA3 febr. 25.-márc. 3. A Magyar Hírlap ezen a héten is köz­li az elmúlt hét legnézettebb tévémű­sorainak listáját. A felső oszlopban a hirdetők által preferált 18-49 év kö­zötti korosztály választásait figyel­hetjük meg. Ezen a listán egy-egy műsor akár többször is szerepelhet, ha elérte az ehhez szükséges nézőszá­mot. Az alsó táblázatban a teljes la­kosságra vetített adatok böngészhe­tők. Itt minden műsor a legjobb ab­szolút eredményével versenyez (Mi Kató néni kabaréja a 40. helyen). A felmérést az AGB Hungary végezte. Terence Hill 18-49 évesek 1 Barátok közt RTL Klub 2. Barátok közt RTL Klub 3. Barátok közt RTL Klub 4. Barátok közt RTL Klub 5 Barátok közt RTL Klub 6. Fókusz RTL Klub 7. Fókusz RTL Klub 8. Legyen ön is milliomos RTL Klub 9. Nőt akarok, őt akarom RTL Klub 10. Fókusz RTL Klub 11. Fókusz RTL Klub 12. Legyen ön is milliomos RTL Klub 13. Egy zseni két haver egy balek RTL Klub 14. Fókusz RTL Klub 15. Legyen ön is milliomos RTL Klub 16. Heti hetes RTL Klub 17. Fábry-show RTL Klub 18. Kész átverés show RTL Klub 19. Nyom nélkül RTL Klub 20. Gálvölgyi-show RTL Klub Teljes lakosság: 1. Barátok közt RTL Klub 2. Legyen ön is milliomos RTL Klub­ 3. Fókusz RTL Klub 4. Napló TV2 5. Heti hetes RTL Klub 6. Activity TV2 7. Turbo, a négylábú zsaru RTL Klub 8. Egy zseni két haver egy balek RTL Klub 9. Fábry-show RTL Klub 10. Kész átverés show RTL Klub 11. Gálvölgyi-show RTL Klub 12. Dupla dinamit TV2 13. Híradó RTL Klub 14. Nőt akarok, őt akarom RTL Klub 15. Dáridó TV2 16. Titánok TV2 17. Box Klub RTL Klub 18. Pasik RTL Klub 19. Mónika show RTL Klub 20. Nyom nélkül RTL Klub

Next