Magyar Hírlap, 2002. március (35. évfolyam, 51-62. szám)

2002-03-09 / 58. szám

2002. március 9., szombat CÉGVILÁG A lakosság számára felére csökkentené a belépési díjat az energiahivatal­­ Kevesebb településre jut el a földgáz A szolgáltatók, jegelik” a gázbekötéseket Több ezer háztartás mondhat le hosszú időre a földgáz bekötéséről,­­ amennyiben a Magyar Energia Hivatal (MEH) rendeletileg a felére csök­­s­kenti a gáz bevezetéséhez előírt hálózatfejlesztési hozzájárulás mértékét.­­ A gázszolgáltatók ugyanis eleve veszteséges beruházásba nem hajlandók­ak belefogni, s arra törvénnyel sem kötelezhetik őket. Kriván Bence, Szilágyi Béla A hálózatfejlesztési hozzájárulás (HTH) reformjára készül a Ma­gyar Energia Hivatal. A földgáz­bekötések esetében ez annyit tesz, hogy felére csökkentenék a lakosság által fizetendő hozzájá­rulást - értesült a Magyar Hírlap. Az ezt tartalmazó gázár-szabá­lyozási rendelet jelenleg tárcakö­zi egyeztetés alatt áll, s még a nyá­ron életbe léphet. Varró László, a MÉH vezető közgazdásza lapunknak kifejtet­te: egy 1996-os rendelet a gáz­­szolgáltatókra bízza a hálózatfej­lesztési hozzájárulás mértékének megszabását. A gond az, hogy - a MÉH állítása szerint - vastagon fogott a szolgáltatók ceruzája. Például gázvezeték-fektetés ese­tében 10 év megtérülési idővel számoltak, holott valójában 25, de 40 év is eltelhet, mire a beruházó pénzéhez jut. Az új rendelettervezet abból indul ki, hogy a gázszolgáltatók­nak a jövőben az árrésből, nem pedig a hálózatfejlesztési hozzájá­rulásból kell megélniük. Ezért a MEH szerint az a járható út, hogy a fogyasztók a korábbiakhoz ké­pest kevesebb hozzájárulást fizes­senek, ugyanakkor viszont a kö­vetkező években emiatt „kicsivel drágulhat a gáz”. Varró kérdé­sünkre, hogy emiatt több gázszol­gáltató máris felfüggesztette be­ruházásait, elmondta: a MEH meg van győződve arról, hogy a racionális beruházások megtérül­nek az új tarifarendszer révén. Vannak azonban olyan területek, ahol a domborzati viszonyok miatt a vezetékes földgázzal való ellátás nem lehet versenyképes az egyéb fűtési módokkal. A kor­mányzat energiapolitikai prioritá­sai között szerepel, hogy kívána­tos csökkenteni az ország függő­ségét az importált földgáztól. Bár az intézkedést a leendő fo­gyasztók érdekeire való hivatko­zással indokolja a MEH, az való­jában ellentétes mind a gáz beve­zetésére váró háztartások, mind a szolgáltatók érdekeivel - szögez­te le érdeklődésünkre Thomas Hecker, a Közép-dunántúli Gáz­­szolgáltató (Kögáz) Rt. elnöke. A Dunántúlon a fogyasztó által fizetett HTH a beruházási költsé­gek felét fedezi, a „maradék” az elfogyasztott gáz árából évtize­dek alatt térül csak meg. A 25 szá­zalékra redukált lakossági hozzá­járulás azt jelentené, hogy a szol­gáltatónak kellene megfinanszí­roznia a költségek döntő hánya­dát, ám kiadásai a földgáz ható­ságilag szűkre szabott árréséből nem térülnek meg - mondta a Kögáz elnöke. Azt ugyanis figye­lembe kell venni, hogy a háló­zatfenntartási költségek is a szol­gáltatót terhelik. A vidéki gáz­­szolgáltatók egyébként is rosz­­szabb helyzetben vannak, hiszen a gázellátás fajlagos költségei sokkal magasabbak, mint például a fővárosban. Thomas Hecker számításai szerint a mostani gáz­árakat 5 százalékkal kellene meg­emelni ahhoz, hogy ezt a különb­séget kiegyenlítsék. A patthelyzet következtében a Kögáz átértékelte idei 3,5 milliárd forintos beruházási tervét, mely 15 dunántúli település földgázel­látását tartalmazza. Miután kide­rült, hogy a beruházás tartósan veszteséges lesz, a Kögáz úgy döntött, hogy „jegeli azokat, amíg nem tisztázódik az HFH mértéke. Információnk szerint hasonló lé­pésen gondolkodik a Dél-dunán­túli Gázszolgáltató (Dégáz) Rt. is. A gázszolgáltatók a hozzájáru­lás mértéke mellett a hatósági ár­képzéssel és a gáztörvény leg­újabb, a Molt „helyzetbe hozó” tervezetével sincsenek kibékül­ve. A szociális elemeket, s nem az egyes fogyasztók ellátásának va­lós költségeit tükröző árszabályo­zásra sehol a világon nincs példa - jellemezte a magyar helyzetet a Kögáz elnöke. Mint ahogy az sem szokás, hogy központilag szabják meg mind a nagy-, mind a kiske­reskedelmi árat. A Kögáz 1995- ben történt privatizációja óta a tulajdonosok 25 milliárd forint értékben hajtottak végre beruhá­zásokat, ám nyereséget csak 2000-ben tudtak elérni. Akkor a 20 milliárd forintos árbevételhez 180 milliós profit társult. Tavaly az év végi szokatlan hideg követ­keztében 27 milliárdos árbevétel­hez jutottak, melyből 5-600 millió lehet a nyereség. A német E. ON érdekeltségébe tartozó cégből tu­lajdonosaik a mai napig egyetlen fillér osztalékot nem vettek ki, a profitot fejlesztésekre fordí­tották - hangsúlyozta Thomas Heckler, aki megemlítette: az egyre kevesebb fogyasztóvédel­mi panasz azt igazolja, hogy jó úton járnak. A piaci liberalizációt szolgáló gáztörvény tervezetét a Mólra szabták - szól a kritika -, a valós, a fogyasztók érdekeit szolgáló versenyt semmibe veszi. Thomas Hecker kifejtette: egyértelműen hátrányos a gázszolgáltatók szá­mára, hogy a tervezet szerint a Mol nem köteles külön társaság­ba szervezni a kereskedelmi tevé­kenységet, míg a szolgáltatók kö­telesek erre. Szükséges lenne az is, hogy a rendszeroperátori tevé­kenységet a gáziparban független szervezet lássa el, hasonlóan a vil­­lamosenergia-iparhoz. Amennyiben valóban a felére csökkentik a belépési díjat, a gázszolgáltatók visszamondják beruházásaikat A harmincnyolcmillió forintos újságcikk A Kögáznak 38 millió forintjába kerül annak a harmincezer gáz­mérőnek az átalakítása, melyek „feltörési” receptjét közzétette az egyik országos napilap. A metó­dus lényege, hogy egy ceruza se­gítségével gyakorlatilag észre­vehetetlenül megállítják a mérő pörgését. A gázszolgáltató emiatt kényszerhelyzetbe került, a mű­szaki szempontból egyébként ki­fogástalan készülékeket át kell alakítania, hogy elejét vegye a lo­pások elszaporodásának. A hiva­talosan szabálytalan vételezésnek nevezett gázlopás milliárdos káro­kat okoz. Valamennyi szolgáltató alkalmaz saját embereiből felállí­tott „gázkommandót” vagy meg­bízásos alapon külső vállalkozás­nak adja ki az ellenőrzést. A felde­rítési mutató a Kögáz esetében egyszázalékos, azaz a tavaly vég­zett hetvenezer ellenőrzés során 700 fogyasztónál „alaposan vélel­mezhető” volt, hogy lopja a gázt. A szolgáltatók tehetetlenek, a tör­vény, bármilyen furcsa, a tolvajo­kat védelmezi. Hiába bizonyítot­ták rá például egy diszkótulaj­donosra, hogy öt éve lopja a gázt egy, a mérőt kikerülő, a főveze­tékhez hegesztett csövön át, a jog­szabályok szerint csak az utolsó 30 nap (!) fogyasztását számláz­hatja ki neki a szolgáltató. Mind­ezek alapján a Kögáz tavaly 88 millió forintos „pótdíjat” vetett ki a bűnbe esett fogyasztókra, ami minden bizonnyal a jéghegy csú­csát jelenti. Paradoxon, hogy amíg a Mal olajvezetékét megcsapoló delikvenseket többéves börtönnel sújtották, addig a gázvezeték meg­fúrását bocsánatos bűnnek veszik. A büntető törvénykönyv nem szankcionálja az energialopást, a szolgáltatók pedig évek óta hiába lobbiznak a hivataloknál és mi­nisztériumoknál, e téren nem tud­tak elérni változást. KB A Magyarországon futó Ikarusok korszerűsítése 13 milliárdból megoldható A régi buszokba új motort építene a Rába A Rába Motor Gyártó Kft. motor­jainak hazai értékesítési piaca be­szűkült, a konkurenciaharc rend­kívül éles. A győri cég ezért a ré­gi autóbuszok motorjainak felújí­tásában, lecserélésében keres üz­letet. Kiss Géza A hazai tömegközlekedési válla­latok évi 3-400 autóbusz beszer­zésére képesek, ráadásul e piacon is több gyártó osztozik. Miután új motort eladni igencsak nehéz, a Rábának a modernizálásban ér­demes gondolkodnia - tájékoz­tatta lapunkat Szakács József. A Rába Motor Gyártó Kft. ügy­vezető igazgatója elmondta: 4500 busz motorcseréje már megtör­tént, de még így is mintegy másfél ezer korszerűsítésre váró busz pöfög útjainkon. Környezetvé­delmi szempontból ezek nem fe­lelnek meg az uniós normáknak, minden egyes jármű évi 400 kilo­­grammnyi kormot ereget. A kör­nyezetbarát Rába-motorok be­szerelése, a szükséges karosszéria munkákkal együtt 13 milliárd fo­rintos költségből megoldható lenne, és legalább hat esztendő­vel hosszabbítaná meg az átlago­san 11 éves géppark élettartamát. Ha újakat vennének a Volán-tár­saságok, akkor ennek a mennyi­ségnek a beszerzése 30 milliárd forinttal többet igényelne a tulaj­donostól. Az ÁPV Rt. éppen ezért - az uniós csatlakozásra ké­szülve - támogatja a járművek modernizációját. Az Ikarus Rába-motorokkal szerelt autóbuszaiból legalább 150 ezret vásárolt meg annak idején a Szovjetunió, és az utódállamok­ban ezeknek a járgányoknak jóré­sze még mindig fut. Sok pedig ép­pen motorproblémák miatt vesz­tegel. A Rába emiatt oroszországi terjeszkedésre készül. Várhatóan átalakító üzemek létesítésében működnek közre, de nem kizárt új motorgyárak építése sem - mond­ta Szakács József. Az orosz part­nerek fogadókészek, üzemeikben az átalakítások megoldhatók, míg a finanszírozáshoz - a vonzó kele­ti piac miatt - magyarországi ban­kok tőkét is biztosítanának. Az elképzelések szerint az al­katrészek zömét Győrben készíte­nék, azokat csomagolva szállíta­nák ki, és a helyi komponensekkel együtt ott szerelnék össze. Az egy­kor megbízható keleti kapcsola­tok újbóli megerősítése garantál­ná a ma 250 munkatárssal dolgozó győri üzem tartós működését. A kedvező költségstruktúra érdekében a motor kft. tervei kö­zött szerepel bizonyos gyártási folyamatok­ kihelyezése. A fő­gyártmányokat mindenképpen ők állítják elő a jövőben is - ám a nem stratégiai alkatrészek ké­szülhetnek külső vállalkozások­ban. A cég a komplett gyártóso­rokat bérbe adja, a működteté­sükhöz szükséges szakembereket biztosítja, a kész alkatrészt pedig „visszavásárolja”. Vadonatúj alkatrészeket építenek a buszokba Fotó: Mti-Matusz Károly A MÁV elzárkózott a szakszervezetek ajánlatától Bérvillongás a vasútnál Elmaradt az újabb bértárgyalási forduló a MÁV Rt.-nél, mivel nem sikerült megállapodni a napi­rendről a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) soron kívüli ülésén. A fórumon a vasúttársaság tájé­koztatni kívánta a szakszervezete­ket a közlekedési és vízügyi mi­niszter által nemrég bejelentett béremelésről. Az érdekvédelmi szervezetek viszont tárgyalni kí­vántak a munkaadóval a bérfej­lesztésről, amelynek véleményük szerint sem az elosztása, sem a fe­dezete nem tisztázott. A MÁV Rt. közleménye sze­rint a VÉT csütörtöki soron kívüli ülésén a munkaadó tájékoztatást szeretett volna adni a közlekedési és vízügyi miniszter által korábban bejelentett béremelésről. Mint is­mert, Fónagy János február végén bejelentette, hogy 2002-ben 10,5 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre a MÁV-nál január elsejéig visszamenőleg. A vasúttársaság az év elején 9,25 százalékos bérfej­lesztést már végrehajtott, így a szakszervezetek a fennmaradó 1,25 százalék elosztását szerették volna megvitatni. A munkáltató azonban nem volt hajlandó a bér­­tárgyalást napirendre tűzni. A MÁV Rt. vezérigazgatói uta­sítással fogja szabályozni a bér­emelés végrehajtását, s ennek so­rán figyelembe fogja venni a szak­­szervezetekkel erre az évre közö­sen kialakított alapelveket - tájé­koztatta lapunkat Domokos La­jos, a vasúttársaság sajtószóvivője. Hozzátette: a végrehajtás módjá­ról tájékoztatni fogják az érdekvé­delmi szervezeteket. A megemelt béreket pedig január elsejéig visszamenőleg a márciusi fizeté­sükkel kapják meg a vasúti dol­gozók. A munkáltató megsértette a dolgozóknak a Munka törvény­­könyvében és a kollektív szerző­désben biztosított jogait, amikor nem volt hajlandó tárgyalni a bér­emelés végrehajtásáról - mondta lapunknak Márkus Imre, a Vas­utasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke. - Tudomásunk szerint a közlekedési miniszter 3,6 százalé­kos többletbérfejlesztésről beszélt a januárban végrehajtotthoz ké­pest, nem pedig 1,25 százalékról. A VSZ emellett tisztázni kívánta volna, hogy a két reprezentatív szakszervezet által elfogadott 2002. évi bérfejlesztési megállapo­dástól miért tért el a MÁV a vég­rehajtás során. Márkus példaként említette, hogy nem minden vasúti dolgozó kapta meg a legalább 7 százalékos bérfejlesztést sem. Borsik János, a Mozdonyveze­tők Szakszervezetének alelnöke lapunknak elmondta: a szakszer­vezetek több javaslattal érkeztek, hogy tárgyaljanak a béremelés módjáról, de a munkáltató nem volt hajlandó meghallgatni elkép­zeléseiket. A bérfejlesztést sokfé­leképpen végre lehet hajtani, és egyáltalán nem mindegy, hogy az 1,25 százalékos emelést hogyan osztják el, valamint miként építik be a bérekbe - hangsúlyozta az alelnök. A szakszervezeti vezető szerint az sem tisztázott, hogy az évek óta több tízmilliárdos veszte­séget halmozó MÁV Rt. miből kí­vánja finanszírozni a béremelés mintegy 1 milliárd forintra rúgó többletköltségét. ME Magyar Hírlap 17 Együtt a BP és az Arai (MH) A Gazdasági Versenyhi­vatal jóváhagyta az Arai Hungá­ria Kft. és a BP Magyarország Kereskedelmi Kft. magyarorszá­gi tevékenységének összehango­lását - közölte az Arai. Az Arai 2001-ben 58 kútján 46,8 milliárd forintnyi üzemanyagot folyatott keresztül, míg a kenőanyagokra és repülőbenzinre szakosodott BP tavalyi árbevétele 3,6 mil­liárd forint volt. Növeli bevételét az SKF (MTI) Az SKF Svéd Golyós­csapágy Rt. 2001-ben 3,2 mil­liárd forint árbevételt ért el - mondta Konkoly Miklós. A cég­nél idén 3,7 milliárd forint árbe­vételre számítanak. A magyaror­szági golyós- és gördülőcsapágy­piac egyharmadát lefedő társa­ság a forgalom növekedését a vi­szonteladói hálózat erősítésével, a szervizközpont tevékenységé­nek fejlesztésével, valamint újabb termékek magyarországi bevezetésével kívánja elérni. A cégcsoport éves árbevétele meghaladja a 40 milliárd svéd koronát, azaz 4,3 milliárd eurót. Százéves az IBUSZ (MH) Az IBUSZ három évre stratégiai szerződést kötött a MÁV-val. E szerint az idegen­­forgalmi cég a vasúttársaság vá­rosi irodáiban utakat értékesít. A kölcsönösség jegyében pedig a MÁV, ahol nincs értékesítési irodája, az IBUSZ-irodákban árulhat menetjegyeket. Korked­vezményes akciókkal lép a piac­ra az idén századik születésnap­ját ünneplő IBUSZ. A cég egyes utaknál, bizonyos időszakokban annyi százalék kedvezményt ad a szállások árából, ahány éves az utas. Intel: távoli a fellendülés (MTI) A világ legnagyobb memó­­rialapka-gyártójánál, az amerikai Intelnél még nem látják az alagút végét. Egyelőre nincs jele, hogy ágazatunkban megkezdődött vol­na a fellendülés - mondta a válla­lat pénzügyi igazgatója, Andy Bryant. Az Intel mindazonáltal, 6,6-6,9 milliárd dollárra emelte előrejelzését az első negyedévi bevételre, az eddigi 6,4-7,0 mil­liárd dollárról. Ezt azzal magya­rázták, hogy a nagyobb, szerver­­számítógépek forgalma kissé job­ban nő a korábban vártnál. 1-5 százalékos bevételcsökkenést va­lószínűsít a negyedik negyedévi 7 milliárd dolláros bevételhez ké­pest. A világ félvezetőgyártóinak forgalma tavaly először csökkent az iparág történetében. Ismét repülnek a britek (MTI) Kezd visszatérni a légi közlekedésbe vetett fogyasztói bizalom; ennek jele, hogy a szep­tember 11-ei amerikai terrortá­madások óta februárban növe­kedett először a brit repülőterek utasforgalma. A Nagy-Britannia hét nemzetközi repülőterét mű­ködtető British Airports Autho­rity pénteki jelentése szerint a múlt hónapban a hét légikikötő 8,2 millió utast szolgált ki, 0,3 százalékkal többet, mint az elő­ző év azonos időszakában. Vala­mennyi rövid távú útvonalon nö­vekedett az utasszám, ami első­sorban az alacsony költséggel dolgozó légitársaságok közötti kiélezett verseny következ­ménye. Mol-Jukosz-összefogás (MTI) Nincs kizárva, hogy a Mol Rt. és az orosz Jukosz olaj­ipari cég partnerként pályázik az INA horvát kőolajipari válla­lat privatizációjára - írta a Glo­bus zágrábi hírmagazin. A hor­vát hetilap szerint a Molt nem­csak a horvát piac érdekli, ha­nem a szlovén Petrol és a belg­rádi Beopetrol olajcégek is. A Globus szerint az osztrák OMV-t, az orosz Lukoilt és Ju­­koszt, valamint az amerikai Ex­­xonMobilt is érdekli az INA ma­gánosítása. Az amerikai Price­­waterhouseCoopers cég becslése szerint az INA értéke a kőolaj világpiaci áralakulásától függően 1,03-1,51 milliárd dollár között mozog - írta a Globus.

Next