Magyar Hírlap, 2002. március (35. évfolyam, 51-62. szám)
2002-03-09 / 58. szám
2002. március 9., szombat CÉGVILÁG A lakosság számára felére csökkentené a belépési díjat az energiahivatal Kevesebb településre jut el a földgáz A szolgáltatók, jegelik” a gázbekötéseket Több ezer háztartás mondhat le hosszú időre a földgáz bekötéséről, amennyiben a Magyar Energia Hivatal (MEH) rendeletileg a felére csökskenti a gáz bevezetéséhez előírt hálózatfejlesztési hozzájárulás mértékét. A gázszolgáltatók ugyanis eleve veszteséges beruházásba nem hajlandókak belefogni, s arra törvénnyel sem kötelezhetik őket. Kriván Bence, Szilágyi Béla A hálózatfejlesztési hozzájárulás (HTH) reformjára készül a Magyar Energia Hivatal. A földgázbekötések esetében ez annyit tesz, hogy felére csökkentenék a lakosság által fizetendő hozzájárulást - értesült a Magyar Hírlap. Az ezt tartalmazó gázár-szabályozási rendelet jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt áll, s még a nyáron életbe léphet. Varró László, a MÉH vezető közgazdásza lapunknak kifejtette: egy 1996-os rendelet a gázszolgáltatókra bízza a hálózatfejlesztési hozzájárulás mértékének megszabását. A gond az, hogy - a MÉH állítása szerint - vastagon fogott a szolgáltatók ceruzája. Például gázvezeték-fektetés esetében 10 év megtérülési idővel számoltak, holott valójában 25, de 40 év is eltelhet, mire a beruházó pénzéhez jut. Az új rendelettervezet abból indul ki, hogy a gázszolgáltatóknak a jövőben az árrésből, nem pedig a hálózatfejlesztési hozzájárulásból kell megélniük. Ezért a MEH szerint az a járható út, hogy a fogyasztók a korábbiakhoz képest kevesebb hozzájárulást fizessenek, ugyanakkor viszont a következő években emiatt „kicsivel drágulhat a gáz”. Varró kérdésünkre, hogy emiatt több gázszolgáltató máris felfüggesztette beruházásait, elmondta: a MEH meg van győződve arról, hogy a racionális beruházások megtérülnek az új tarifarendszer révén. Vannak azonban olyan területek, ahol a domborzati viszonyok miatt a vezetékes földgázzal való ellátás nem lehet versenyképes az egyéb fűtési módokkal. A kormányzat energiapolitikai prioritásai között szerepel, hogy kívánatos csökkenteni az ország függőségét az importált földgáztól. Bár az intézkedést a leendő fogyasztók érdekeire való hivatkozással indokolja a MEH, az valójában ellentétes mind a gáz bevezetésére váró háztartások, mind a szolgáltatók érdekeivel - szögezte le érdeklődésünkre Thomas Hecker, a Közép-dunántúli Gázszolgáltató (Kögáz) Rt. elnöke. A Dunántúlon a fogyasztó által fizetett HTH a beruházási költségek felét fedezi, a „maradék” az elfogyasztott gáz árából évtizedek alatt térül csak meg. A 25 százalékra redukált lakossági hozzájárulás azt jelentené, hogy a szolgáltatónak kellene megfinanszíroznia a költségek döntő hányadát, ám kiadásai a földgáz hatóságilag szűkre szabott árréséből nem térülnek meg - mondta a Kögáz elnöke. Azt ugyanis figyelembe kell venni, hogy a hálózatfenntartási költségek is a szolgáltatót terhelik. A vidéki gázszolgáltatók egyébként is roszszabb helyzetben vannak, hiszen a gázellátás fajlagos költségei sokkal magasabbak, mint például a fővárosban. Thomas Hecker számításai szerint a mostani gázárakat 5 százalékkal kellene megemelni ahhoz, hogy ezt a különbséget kiegyenlítsék. A patthelyzet következtében a Kögáz átértékelte idei 3,5 milliárd forintos beruházási tervét, mely 15 dunántúli település földgázellátását tartalmazza. Miután kiderült, hogy a beruházás tartósan veszteséges lesz, a Kögáz úgy döntött, hogy „jegeli azokat, amíg nem tisztázódik az HFH mértéke. Információnk szerint hasonló lépésen gondolkodik a Dél-dunántúli Gázszolgáltató (Dégáz) Rt. is. A gázszolgáltatók a hozzájárulás mértéke mellett a hatósági árképzéssel és a gáztörvény legújabb, a Molt „helyzetbe hozó” tervezetével sincsenek kibékülve. A szociális elemeket, s nem az egyes fogyasztók ellátásának valós költségeit tükröző árszabályozásra sehol a világon nincs példa - jellemezte a magyar helyzetet a Kögáz elnöke. Mint ahogy az sem szokás, hogy központilag szabják meg mind a nagy-, mind a kiskereskedelmi árat. A Kögáz 1995- ben történt privatizációja óta a tulajdonosok 25 milliárd forint értékben hajtottak végre beruházásokat, ám nyereséget csak 2000-ben tudtak elérni. Akkor a 20 milliárd forintos árbevételhez 180 milliós profit társult. Tavaly az év végi szokatlan hideg következtében 27 milliárdos árbevételhez jutottak, melyből 5-600 millió lehet a nyereség. A német E. ON érdekeltségébe tartozó cégből tulajdonosaik a mai napig egyetlen fillér osztalékot nem vettek ki, a profitot fejlesztésekre fordították - hangsúlyozta Thomas Heckler, aki megemlítette: az egyre kevesebb fogyasztóvédelmi panasz azt igazolja, hogy jó úton járnak. A piaci liberalizációt szolgáló gáztörvény tervezetét a Mólra szabták - szól a kritika -, a valós, a fogyasztók érdekeit szolgáló versenyt semmibe veszi. Thomas Hecker kifejtette: egyértelműen hátrányos a gázszolgáltatók számára, hogy a tervezet szerint a Mol nem köteles külön társaságba szervezni a kereskedelmi tevékenységet, míg a szolgáltatók kötelesek erre. Szükséges lenne az is, hogy a rendszeroperátori tevékenységet a gáziparban független szervezet lássa el, hasonlóan a villamosenergia-iparhoz. Amennyiben valóban a felére csökkentik a belépési díjat, a gázszolgáltatók visszamondják beruházásaikat A harmincnyolcmillió forintos újságcikk A Kögáznak 38 millió forintjába kerül annak a harmincezer gázmérőnek az átalakítása, melyek „feltörési” receptjét közzétette az egyik országos napilap. A metódus lényege, hogy egy ceruza segítségével gyakorlatilag észrevehetetlenül megállítják a mérő pörgését. A gázszolgáltató emiatt kényszerhelyzetbe került, a műszaki szempontból egyébként kifogástalan készülékeket át kell alakítania, hogy elejét vegye a lopások elszaporodásának. A hivatalosan szabálytalan vételezésnek nevezett gázlopás milliárdos károkat okoz. Valamennyi szolgáltató alkalmaz saját embereiből felállított „gázkommandót” vagy megbízásos alapon külső vállalkozásnak adja ki az ellenőrzést. A felderítési mutató a Kögáz esetében egyszázalékos, azaz a tavaly végzett hetvenezer ellenőrzés során 700 fogyasztónál „alaposan vélelmezhető” volt, hogy lopja a gázt. A szolgáltatók tehetetlenek, a törvény, bármilyen furcsa, a tolvajokat védelmezi. Hiába bizonyították rá például egy diszkótulajdonosra, hogy öt éve lopja a gázt egy, a mérőt kikerülő, a fővezetékhez hegesztett csövön át, a jogszabályok szerint csak az utolsó 30 nap (!) fogyasztását számlázhatja ki neki a szolgáltató. Mindezek alapján a Kögáz tavaly 88 millió forintos „pótdíjat” vetett ki a bűnbe esett fogyasztókra, ami minden bizonnyal a jéghegy csúcsát jelenti. Paradoxon, hogy amíg a Mal olajvezetékét megcsapoló delikvenseket többéves börtönnel sújtották, addig a gázvezeték megfúrását bocsánatos bűnnek veszik. A büntető törvénykönyv nem szankcionálja az energialopást, a szolgáltatók pedig évek óta hiába lobbiznak a hivataloknál és minisztériumoknál, e téren nem tudtak elérni változást. KB A Magyarországon futó Ikarusok korszerűsítése 13 milliárdból megoldható A régi buszokba új motort építene a Rába A Rába Motor Gyártó Kft. motorjainak hazai értékesítési piaca beszűkült, a konkurenciaharc rendkívül éles. A győri cég ezért a régi autóbuszok motorjainak felújításában, lecserélésében keres üzletet. Kiss Géza A hazai tömegközlekedési vállalatok évi 3-400 autóbusz beszerzésére képesek, ráadásul e piacon is több gyártó osztozik. Miután új motort eladni igencsak nehéz, a Rábának a modernizálásban érdemes gondolkodnia - tájékoztatta lapunkat Szakács József. A Rába Motor Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: 4500 busz motorcseréje már megtörtént, de még így is mintegy másfél ezer korszerűsítésre váró busz pöfög útjainkon. Környezetvédelmi szempontból ezek nem felelnek meg az uniós normáknak, minden egyes jármű évi 400 kilogrammnyi kormot ereget. A környezetbarát Rába-motorok beszerelése, a szükséges karosszéria munkákkal együtt 13 milliárd forintos költségből megoldható lenne, és legalább hat esztendővel hosszabbítaná meg az átlagosan 11 éves géppark élettartamát. Ha újakat vennének a Volán-társaságok, akkor ennek a mennyiségnek a beszerzése 30 milliárd forinttal többet igényelne a tulajdonostól. Az ÁPV Rt. éppen ezért - az uniós csatlakozásra készülve - támogatja a járművek modernizációját. Az Ikarus Rába-motorokkal szerelt autóbuszaiból legalább 150 ezret vásárolt meg annak idején a Szovjetunió, és az utódállamokban ezeknek a járgányoknak jórésze még mindig fut. Sok pedig éppen motorproblémák miatt vesztegel. A Rába emiatt oroszországi terjeszkedésre készül. Várhatóan átalakító üzemek létesítésében működnek közre, de nem kizárt új motorgyárak építése sem - mondta Szakács József. Az orosz partnerek fogadókészek, üzemeikben az átalakítások megoldhatók, míg a finanszírozáshoz - a vonzó keleti piac miatt - magyarországi bankok tőkét is biztosítanának. Az elképzelések szerint az alkatrészek zömét Győrben készítenék, azokat csomagolva szállítanák ki, és a helyi komponensekkel együtt ott szerelnék össze. Az egykor megbízható keleti kapcsolatok újbóli megerősítése garantálná a ma 250 munkatárssal dolgozó győri üzem tartós működését. A kedvező költségstruktúra érdekében a motor kft. tervei között szerepel bizonyos gyártási folyamatok kihelyezése. A főgyártmányokat mindenképpen ők állítják elő a jövőben is - ám a nem stratégiai alkatrészek készülhetnek külső vállalkozásokban. A cég a komplett gyártósorokat bérbe adja, a működtetésükhöz szükséges szakembereket biztosítja, a kész alkatrészt pedig „visszavásárolja”. Vadonatúj alkatrészeket építenek a buszokba Fotó: Mti-Matusz Károly A MÁV elzárkózott a szakszervezetek ajánlatától Bérvillongás a vasútnál Elmaradt az újabb bértárgyalási forduló a MÁV Rt.-nél, mivel nem sikerült megállapodni a napirendről a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) soron kívüli ülésén. A fórumon a vasúttársaság tájékoztatni kívánta a szakszervezeteket a közlekedési és vízügyi miniszter által nemrég bejelentett béremelésről. Az érdekvédelmi szervezetek viszont tárgyalni kívántak a munkaadóval a bérfejlesztésről, amelynek véleményük szerint sem az elosztása, sem a fedezete nem tisztázott. A MÁV Rt. közleménye szerint a VÉT csütörtöki soron kívüli ülésén a munkaadó tájékoztatást szeretett volna adni a közlekedési és vízügyi miniszter által korábban bejelentett béremelésről. Mint ismert, Fónagy János február végén bejelentette, hogy 2002-ben 10,5 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre a MÁV-nál január elsejéig visszamenőleg. A vasúttársaság az év elején 9,25 százalékos bérfejlesztést már végrehajtott, így a szakszervezetek a fennmaradó 1,25 százalék elosztását szerették volna megvitatni. A munkáltató azonban nem volt hajlandó a bértárgyalást napirendre tűzni. A MÁV Rt. vezérigazgatói utasítással fogja szabályozni a béremelés végrehajtását, s ennek során figyelembe fogja venni a szakszervezetekkel erre az évre közösen kialakított alapelveket - tájékoztatta lapunkat Domokos Lajos, a vasúttársaság sajtószóvivője. Hozzátette: a végrehajtás módjáról tájékoztatni fogják az érdekvédelmi szervezeteket. A megemelt béreket pedig január elsejéig visszamenőleg a márciusi fizetésükkel kapják meg a vasúti dolgozók. A munkáltató megsértette a dolgozóknak a Munka törvénykönyvében és a kollektív szerződésben biztosított jogait, amikor nem volt hajlandó tárgyalni a béremelés végrehajtásáról - mondta lapunknak Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke. - Tudomásunk szerint a közlekedési miniszter 3,6 százalékos többletbérfejlesztésről beszélt a januárban végrehajtotthoz képest, nem pedig 1,25 százalékról. A VSZ emellett tisztázni kívánta volna, hogy a két reprezentatív szakszervezet által elfogadott 2002. évi bérfejlesztési megállapodástól miért tért el a MÁV a végrehajtás során. Márkus példaként említette, hogy nem minden vasúti dolgozó kapta meg a legalább 7 százalékos bérfejlesztést sem. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének alelnöke lapunknak elmondta: a szakszervezetek több javaslattal érkeztek, hogy tárgyaljanak a béremelés módjáról, de a munkáltató nem volt hajlandó meghallgatni elképzeléseiket. A bérfejlesztést sokféleképpen végre lehet hajtani, és egyáltalán nem mindegy, hogy az 1,25 százalékos emelést hogyan osztják el, valamint miként építik be a bérekbe - hangsúlyozta az alelnök. A szakszervezeti vezető szerint az sem tisztázott, hogy az évek óta több tízmilliárdos veszteséget halmozó MÁV Rt. miből kívánja finanszírozni a béremelés mintegy 1 milliárd forintra rúgó többletköltségét. ME Magyar Hírlap 17 Együtt a BP és az Arai (MH) A Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta az Arai Hungária Kft. és a BP Magyarország Kereskedelmi Kft. magyarországi tevékenységének összehangolását - közölte az Arai. Az Arai 2001-ben 58 kútján 46,8 milliárd forintnyi üzemanyagot folyatott keresztül, míg a kenőanyagokra és repülőbenzinre szakosodott BP tavalyi árbevétele 3,6 milliárd forint volt. Növeli bevételét az SKF (MTI) Az SKF Svéd Golyóscsapágy Rt. 2001-ben 3,2 milliárd forint árbevételt ért el - mondta Konkoly Miklós. A cégnél idén 3,7 milliárd forint árbevételre számítanak. A magyarországi golyós- és gördülőcsapágypiac egyharmadát lefedő társaság a forgalom növekedését a viszonteladói hálózat erősítésével, a szervizközpont tevékenységének fejlesztésével, valamint újabb termékek magyarországi bevezetésével kívánja elérni. A cégcsoport éves árbevétele meghaladja a 40 milliárd svéd koronát, azaz 4,3 milliárd eurót. Százéves az IBUSZ (MH) Az IBUSZ három évre stratégiai szerződést kötött a MÁV-val. E szerint az idegenforgalmi cég a vasúttársaság városi irodáiban utakat értékesít. A kölcsönösség jegyében pedig a MÁV, ahol nincs értékesítési irodája, az IBUSZ-irodákban árulhat menetjegyeket. Korkedvezményes akciókkal lép a piacra az idén századik születésnapját ünneplő IBUSZ. A cég egyes utaknál, bizonyos időszakokban annyi százalék kedvezményt ad a szállások árából, ahány éves az utas. Intel: távoli a fellendülés (MTI) A világ legnagyobb memórialapka-gyártójánál, az amerikai Intelnél még nem látják az alagút végét. Egyelőre nincs jele, hogy ágazatunkban megkezdődött volna a fellendülés - mondta a vállalat pénzügyi igazgatója, Andy Bryant. Az Intel mindazonáltal, 6,6-6,9 milliárd dollárra emelte előrejelzését az első negyedévi bevételre, az eddigi 6,4-7,0 milliárd dollárról. Ezt azzal magyarázták, hogy a nagyobb, szerverszámítógépek forgalma kissé jobban nő a korábban vártnál. 1-5 százalékos bevételcsökkenést valószínűsít a negyedik negyedévi 7 milliárd dolláros bevételhez képest. A világ félvezetőgyártóinak forgalma tavaly először csökkent az iparág történetében. Ismét repülnek a britek (MTI) Kezd visszatérni a légi közlekedésbe vetett fogyasztói bizalom; ennek jele, hogy a szeptember 11-ei amerikai terrortámadások óta februárban növekedett először a brit repülőterek utasforgalma. A Nagy-Britannia hét nemzetközi repülőterét működtető British Airports Authority pénteki jelentése szerint a múlt hónapban a hét légikikötő 8,2 millió utast szolgált ki, 0,3 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Valamennyi rövid távú útvonalon növekedett az utasszám, ami elsősorban az alacsony költséggel dolgozó légitársaságok közötti kiélezett verseny következménye. Mol-Jukosz-összefogás (MTI) Nincs kizárva, hogy a Mol Rt. és az orosz Jukosz olajipari cég partnerként pályázik az INA horvát kőolajipari vállalat privatizációjára - írta a Globus zágrábi hírmagazin. A horvát hetilap szerint a Molt nemcsak a horvát piac érdekli, hanem a szlovén Petrol és a belgrádi Beopetrol olajcégek is. A Globus szerint az osztrák OMV-t, az orosz Lukoilt és Jukoszt, valamint az amerikai ExxonMobilt is érdekli az INA magánosítása. Az amerikai PricewaterhouseCoopers cég becslése szerint az INA értéke a kőolaj világpiaci áralakulásától függően 1,03-1,51 milliárd dollár között mozog - írta a Globus.