Magyar Hírlap, 2002. március (35. évfolyam, 51-62. szám)
2002-03-09 / 58. szám
14 Magyar Hírlap Tömeges boltbezárások a Kmartnál (Reuters) Mintegy 22 ezer alkalmazottjának elbocsátásával és 284 boltjának bezárásával próbál kilábalni a csődből a Kmart. A január 11-én csődöt jelentett cég ezzel 250 ezer fős gárdájának 9 százalékától és 2114 diszkontüzletének 13 százalékától válik meg. Az átszervezésre 1,1-13 milliárd dollárt kíván költeni. Elemzők azonban úgy vélik, a lavina nem áll meg, és vagy 500 boltot kell majd bezárni. Ugyanakkor sürgetik, hogy a cég álljon elő egy új marketingstratégiával. A Vivendi kelet-európai eladásokat fontolgat (MTI) kelet-európai távközlési vállalkozásai eshetnek áldozatául a francia Vivendi Universal médiaóriás törekvésének, hogy mérsékelje adósságait. Jean- Marie Messier elnök-vezérigazgató megjegyezte, hogy Kelet- Európában nincs stratégiai fontossága jelenlétüknek a távközlési szektorban. Lengyelországban a Vivendi több jelentős vállalkozásban tulajdonos, Magyarországon (Vivendi Telecom Hungary) és Koszovóban a vezetékes telefoniéban érdekelt. A kelet-európai tulajdonrészek együttes értéke Messier szerint több milliárd eurós nagyságrendű. A világ második legnagyobb médiacsoportjának adóssága 2001 végén 19,1 milliárd eurót ért el, s az idén ennek további gyors növekedését jósolják. Veszteséges a Continental (MTI) A szükségessé vált átszervezések és gyárbezárások miatt mélyen a veszteséges zónába csúszott 2001-ben a német Continental AG. A világ negyedik legnagyobb autógumi gyártója a múlt évet 258 millió euró nettó veszteséggel zárta, az előző évi 205 millió euró tiszta nyereség helyett. Az átszervezések költsége, amelyben benne van a traiskircheni és a mexikói guadalajarai gyár bezárásának terhe, 468 millió euró volt tavaly. A Continental mindkét gyárat az idén tervezi bezárni, de ennek költségei a 2001-es eredményeket terhelték. A hannoveri konszern adózás előtti profitja 33 millió euróra csökkent az előző évi 432 millió euróról. Eladásai 11 százalékkal 11,2 milliárd euróra emelkedtek az előző évi 10,1 milliárdról. Amerika havi 50 milliót bukna a baromfistopon (MTI) Az amerikai exportőröket havi 50 millió dolláros veszteség érheti az Egyesült Államokból származó baromfi oroszországi behozatali tilalma miatt. Ezt Jim Sumner, az amerikai baromfiexport-tanács elnöke közölte Moszkvában. A március 10-étől életbe lépő korlátozást azzal a hivatkozással hozták meg az orosz hatóságok, hogy szalmonellabaktériumot találtak Szentpétervárott egy amerikai csirkeszállítmányban. Moszkva visszautasítja viszont azokat az amerikai vélekedéseket, hogy az amerikai baromfi kitiltása összefüggésben áll a külföldi acéltermékekre kiszabott 30 százalékos amerikai vám bevezetésével. Sumner arra alapozta számítását, hogy tavaly 630 millió dollár értékben importáltak amerikai cégek baromfit Oroszországba. Új ásványvíz-palackozó Albertirsán (MTI) Új gépsort adtak át pénteken Albertirsán a Benedek és Plutzer Kft. ásványvíz-palackozó üzemében; a 30 millió forintos gépvásárlásra 15 millió forintot a Széchenyi terv keretében nyert el a cég. Plutzer Tamás, a cég ügyvezető igazgatója elmondta: az 1996-ban épített üzem az elmúlt évben indította be az ásványvíz-palackozást, és egy kölcsön gépsoron óránként 2000 műanyag palackot töltöttek meg vízzel. Az új berendezés óránként 4 ezer palack kapacitással működik. A fejlesztés eredményeként a tavalyi 300 millió forintos árbevétel ez évben várhatóan eléri az 1,1 milliárd forintot. GAZDASÁG 2002. március 9., szombat A már megszűnt szövetkezetek tulajdonosai is reménykedhetnek üzletrészük eladásában Kitolta a jelentkezési határidőt az MFB Május 31-e helyett szeptember végéig lehet jelentkezniük azoknak a külsőüzletrész-tulajdonosoknak, akik egy csőd-, fel- vagy végelszámolás alatt álló szövetkezet tulajdonosai. Ezt Vonza András miniszter jelentette ki a Fidesz-MPP agrárkabinetjének tegnapi ülését követő tájékoztatón. O. Horváth György A kormány tavaly óta 26 milliárd forintot költött szövetkezeti külső- és nyugdíjas tagok tulajdonában lévő üzletrészre. Hétfő óta lehetőségük van azoknak is felajánlani az államnak üzletrészüket, akik egy csőd-, fel- vagy végelszámolás alatt álló szövetkezet tulajdonosai. A miniszter bejelentette: már változott a határidő, mert nem május, hanem szeptember utolsó napján jár le a felajánlások határideje. Vonza leszögezte, vizsgálják annak lehetőségét, hogy , a már megszűnt szövetkezetek volt tulajdonosaitól milyen módon lehetne felvásárolni az értékpapírt, de ez kárpótlás jellegű folyamat lenne, s ezért csak törvénymódosításokkal lehetne ennek keretet teremteni. (Ismert, hogy a kormány eredetileg törvényben akarta szabályozni az üzletrészek felvásárlását, de ezt a jogszabályt az Alkotmánybíróság az utolsó e pontig megsemmisítette. Ezután kormányrendeletek formájában is alakították ki az MFB Rt. bevonnásával a felvásárlás kereteit.) Eddig 170 ezer külső üzletrészért 22 milliárdot fizetett ki az állami bank, a várt 100 ezerrel szemben eddig 50 ezer nyugdíjas ajánlotta fel szövetkezeti üzletrészét az MFB Üzletrész-hasznosító Kft.-nek. Vonza szerint nem lehet becsülni sem, hogy hányan és mekkora értékben ajánlanak fel üzletrészt a csőd-, fel- vagy végelszámolás alatt álló szövetkezet tulajdonosai. E hét hétfőn Bérczi Norbert földművelésügyi helyettes-államtitkár 36-38 milliárd forintra becsülte a várható kifizetések nagyságát. Vonza és Farkas Sándor, a Fidesz-MPP agrárkabinetjének és egyben a parlament mezőgazdasági bizottságának vezetője szerint igen kedvező feltételeket teremtettek az agrárhitelezésben. A hangsúlyozottan kis- és középméretű agrárgazdaságoknak szánt hitelt hétfőtől lehet igényelni, de már van, aki hozzájutott a pénzhez - mondta Vonza, aki szerint az ilyen méretű állami támogatással segített hitelezést az tette lehetővé, hogy Magyarországon gazdasági csoda van. Farkas beszélt arról, hogy elkészült egy kiadvány, amelyet a gazdák a falugazdászokon keresztül kaphatnak meg. Ebben a kormány a családi gazdaságokkal kapcsolatos törvényi szabályozásokat, hitel- és támogatásrendszereket ismerteti meg. Lapunk úgy tudja, a kiadvány 40 ezer példányban jelenik meg. Vonza: a kormány 26 milliárd forintot költött üzletrészre A gazdák az urnáknál mondhatnak köszönetet Magyarország alaposan megnehezíti a külföldi mezőgazdasági befektetők életét a földforgalmazási törvény február 22-én életbe lépett módosításával - írta Budapestről a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap. Az írás szerint a termőföld bérbeadásának új szabályozása, melynek értelmében először a családi gazdaságoknak, majd sorrendben a Nemzeti Földalapnak, illetve a földalap által megjelölt személyeknek kell felajánlani a bérletet, megsérti mind a magántulajdon feletti szabad rendelkezés jogát, mind pedig a tőke szabad áramlásának alapelvét, amelynek betartására Magyarország a csatlakozási tárgyalások megfelelő fejezetének tavaly nyári lezárásával kötelezettséget vállalt. A cikk szerint a 300 hektáros családi gazdaságok fejlesztésének erőltetése választási célokat szolgál, a kormány mindenáron meg akarja szerezni a magyar gazdák támogatását az olcsó földtulajdon, a vissza nem térítendő hitelek és a gépek, berendezések megvásárlásához nyújtandó pénzügyi segítség ígéretével. MTI A Fidesz befagyasztaná a mezőgazdaság támogatását, ami ellentmond a jogszabályoknak A Fidesz-MPP A jövő elkezdődött című választási programjában leírtakból kiderül, hogy a párt egy sort sem szentelt a mezőgazdasági termelés kétharmadát adó közép- és nagyvállalkozásokra, termelő típusú szövetkezetekre és gazdasági társaságokra. Pedig két fejezetet is áldozott a 48-ból a párt az agrárgazdálkodásra és vidékfejlesztésre. Az A magyar termőföld című fejezetben leszögezik, hogy „Elérkezett a pilanat, melyre a magyar gazdák 1990 óta vártak. A magyar termőföld és megműveléséből származó hasznot a magyar gazdák és családi gazdaságok élvezhetik.” A párt megfeledkezik arról, hogy az agrártermékek kétharmadát nem családi gazdaságok és egyéni gazdák, hanem társas nagyüzemek, szövetkezetek teremtik elő. Megfeledkezik arról is, hogy a mezőgazdaság az elmúlt négy év közül csak tavaly növelte termelését, hogy négy év alatt a veszteségek összértéke jóval meghaladta a nyereséget. A fejezetben azt is olvashatjuk, hogy „Megalkottuk a földtörvényt”, holott a törvényt még 1994-es választások előtt fogadtatta el a parlamenttel a Boross-kormány. Tavaly decemberben csak az elővásárlási és előbérleti jogról szóló részt módosították a honatyák, azt is úgy, hogy fél tucat szervezet megtámadta az Alkotmánybíróság előtt az azóta hatályba lépett jogszabályt és a hozzá kapcsolt kormányrendeletet. A másik, mezőgazdasággal foglalkozó fejezet címe is önmagáért beszél: Teret a családi gazdaságoknak. Itt a fideszes választási program nem sok fantáziát vonultat fel, csupán felsorolják a már hatályba lépett jogszabályi teret, illetve az állami támogatások, adókedvezmények sorát, amely kizárólag a családi gazdaságoknak szól. Két új elemmel, ígérettel találkozunk csupán, amely a mezőgazdaság egészére szól: 2006-ig 800 milliárd forintot akar költeni a párt az ágazatra. Az összeget néggyel osztva kiderül, hogy évente 200 milliárd forint állami forrást szán a Fidesz-MPP e célra. Az idén már 210 milliárd forint a közvetlen agrártámogatás, tehát a párt befagyasztaná az agráriumnak juttatandó összeget, ami viszont ellentétes az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvénnyel, ami kimondja: évente az agrártámogatást reálértéken tartva legalább a GDP mindenkori növekedési ütemének arányában kell bővíteni. OHGY Friss szemlélet a Pénzügyminisztérium falai között Árnyék-diákminisztérium segíti a Varga Mihály (balról) munkáját. A Pénzügyminisztérium (PM) kezdeményezésére pénteken létrejött Hallgatói Tanácsadó Testület tíz főből áll, akik az ország öt különböző közgazdaság-tudományi egyetemén tanulnak. A különböző területekre szakosodott hallgatók zömében negyed-, ötödévesek. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az egyetemistákból álló testület létrehozásának célja, hogy friss gondolkodást, új szemléletet hozzon a minisztérium munkájában, úgy, hogy a hallgatók is tapasztalatokat gyűjthessenek tanulmányaikhoz A tőzsde MSZP-SZDSZ-koalíciót szeretne Rendhagyó felmérést készített a Portfolio.hu a választások különböző kimeneteleinek piacra gyakorolt hatásairól. 22 magyar alapkezelőt arról kérdeztek, milyen piaci hatásokat várnak az áprilisi választás eredményeitől függően. Elsőként a választások és a tőzsde történetében, a portfolio.hu kísérletet tett arra, hogy felmérje az egyes választási kimenetelek piacra gyakorolt hatását. A politikai környezet változása további bizonytalanságot visz a piaci környezetbe, még akkor is, amikor egyértelmű a parlamenti választások várható kimenetele, hát még akkor, amikor a két vezető politikai erő fej fej mellett áll ma a közvélemény-kutatásokban. A portfólióelemzőket, illetve a befektetési döntéseket ténylegesen meghozó alapkezelőket kérdezett meg, azokat, akik a magyar piac meghatározó részét képviselik. A felmérés során egyrészt a választások potenciális kimeneteleinek a magyar piacra, másrészt a budapesti tőzsdére gyakorolt hatását mérték fel a kérdezők. Ahogy azt az ábrán is láthatjuk, a szakértők véleménye szerint a jelenlegi kormány hatalmon maradása (illetve, pontosabban fogalmazva, a Fidesz és kisebb szövetségesei koalíciójának esetén) a választások eredménye semleges hatással bírna a piaci szereplőkre. Legkedvezőbb kimenetelként a válaszadók egy MSZP-SZDSZ- koalíciót értékelnének piaci szempontból. Az SZDSZ mint kontrolltényező nélküli MSZP egyedüli kormányalkotása szintén pozitívan hatna a piacra, azonban az előző kimenetelnél kisebb mértékben. A szélsőséges jeleket is magán viselő MIÉP kormányzati szerepvállalása a létező legkedvezőtlenebb kimenetel a négy verzió közül az alapkezelők számára. (A felmérést a Magyar Hírlap hétfői számában, a Befektetés mellékletében részletesen ismertetjük.) BaG Az egyes választási kimenetelek hatása a piacra Sztrájkhangulat az atomerőműben Sztrájkra készül a Paksi Atomerőmű Rt munkavállalóinak ötödét tömörítő egyik szakszervezet március 17-én. A műszakos dolgozókat képviselő érdekvédelmi szervezet 40 százalékos béremelésre tart igényt A társaság vezetői bírósághoz fordulnak, a legnagyobb szakszervezet pedig élesen elitéli társa akcióját. Sztrájkot hirdetett március 17-ére, jövő vasárnapra az atomerőmű Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ). A tegnapi bejelentés alapján a nagyjavításra leállított egyik blokknál meg fogják akadályozni a karbantartás megindítását. Technikailag ez azt jelenti, hogy a sztrájkoló üzemviteles alkalmazottak ugyan leállítják a blokkot, ám olyan hőmérsékleten tartják, ami lehetetlenné teszi a nagyjavítás elkezdését. A munkabeszüntetés oka, hogy a társaság vezetése nem fogadta el a MÉSZ 40 százalékos béremelési igényét. A szervezet a 2722 munkavállaló 22 százalékát tömöríti. Irreális és fedezet nélküli követelésről van szó - áll Paks Kováts Balázs, az rt. főosztályvezetője által aláírt közleményében. A sztrájk bejelentése jogellenes a vezetőség szerint, s hogy ez így van-e, annak megállapítását az atomerőmű a bíróságtól várja. Szakértők szerint a kár elérheti a több száz millió forintos nagyságrendet is. Nehéz negatív véleményt megfogalmaznom egy érdekvédelmi társsal kapcsolatban - válaszolta kérdésünkre Kiss Mihály, a Paksi Atomerőművi Dolgozók Szakszervezete (Padosz), a legnagyobb szövetség elnöke -, ez esetben a 40 százalék valóban irreális, hiszen a járulékos költségekkel együtt 5,4 milliárd forinttal növelné az rt. kiadásait, ami Paks 4 milliárd körüli nyereségéhez képest kiugróan magasnak számít. A vezetőség 15 százalékos ajánlata elfogadható - mondta Kiss Mihály. A MÉSZ egyébként nem egyeztetett érdekvédelmi társaival, amidőn bejelentette követelését. Nem szívesen mondom, de a MÉSZ igénye túlzott és demagóg. PR