Magyar Hírlap, 2002. március (35. évfolyam, 51-62. szám)

2002-03-09 / 58. szám

14 Magyar Hírlap Tömeges boltbezárások a Kmartnál (Reuters) Mintegy 22 ezer alkal­mazottjának elbocsátásával és 284 boltjának bezárásával próbál kilá­balni a csődből a Kmart. A január 11-én csődöt jelentett cég ezzel 250 ezer fős gárdájának 9 százalé­kától és 2114 diszkontüzletének 13 százalékától válik meg. Az át­szervezésre 1,1-13 milliárd dol­lárt kíván költeni. Elemzők azon­ban úgy vélik, a lavina nem áll meg, és vagy 500 boltot kell majd bezárni. Ugyanakkor sürgetik, hogy a cég álljon elő egy új mar­ketingstratégiával. A Vivendi kelet-európai eladásokat fontolgat (MTI) kelet-európai távközlési vállalkozásai eshetnek áldoza­tául a francia Vivendi Universal médiaóriás törekvésének, hogy mérsékelje adósságait. Jean- Marie Messier elnök-vezérigaz­gató megjegyezte, hogy Kelet- Európában nincs stratégiai fon­tossága jelenlétüknek a távköz­lési szektorban. Lengyelország­ban a Vivendi több jelentős vál­lalkozásban tulajdonos, Ma­gyarországon (Vivendi Telecom Hungary) és Koszovóban a veze­tékes telefoniéban érdekelt. A kelet-európai tulajdonrészek együttes értéke Messier szerint több milliárd eurós nagyságren­dű. A világ második legnagyobb médiacsoportjának adóssága 2001 végén 19,1 milliárd eurót ért el, s az idén ennek további gyors növekedését jósolják. Veszteséges a Continental (MTI) A szükségessé vált átszer­vezések és gyárbezárások miatt mélyen a veszteséges zónába csúszott 2001-ben a német Con­tinental AG. A világ negyedik legnagyobb autógumi gyártója a múlt évet 258 millió euró nettó veszteséggel zárta, az előző évi 205 millió euró tiszta nyereség helyett. Az átszervezések költsé­ge, amelyben benne van a trais­­kircheni és a mexikói guadalaja­­rai gyár bezárásának terhe, 468 millió euró volt tavaly. A Conti­nental mindkét gyárat az idén tervezi bezárni, de ennek költsé­gei a 2001-es eredményeket ter­helték. A hannoveri konszern adózás előtti profitja 33 millió euróra csökkent az előző évi 432 millió euróról. Eladásai 11 szá­zalékkal 11,2 milliárd euróra emelkedtek az előző évi 10,1 milliárdról. Amerika havi 50 milliót bukna a baromfistopon (MTI) Az amerikai exportőrö­ket havi 50 millió dolláros vesz­teség érheti az Egyesült Álla­mokból származó baromfi oroszországi behozatali tilalma miatt. Ezt Jim Sumner, az ameri­kai baromfiexport-tanács elnöke közölte Moszkvában. A március 10-étől életbe lépő korlátozást azzal a hivatkozással hozták meg az orosz hatóságok, hogy szal­monellabaktériumot találtak Szentpétervárott egy amerikai csirkeszállítmányban. Moszkva visszautasítja viszont azokat az amerikai vélekedéseket, hogy az amerikai baromfi kitiltása össze­függésben áll a külföldi acélter­mékekre kiszabott 30 százalékos amerikai vám bevezetésével. Sumner arra alapozta számítá­sát, hogy tavaly 630 millió dollár értékben importáltak amerikai cégek baromfit Oroszországba. Új ásványvíz-palackozó Albertirsán (MTI) Új gépsort adtak át pénte­ken Albertirsán a Benedek és Plutzer Kft. ásványvíz-palackozó üzemében; a 30 millió forintos gépvásárlásra 15 millió forintot a Széchenyi terv keretében nyert el a cég. Plutzer Tamás, a cég ügyvezető igazgatója elmondta: az 1996-ban épített üzem az el­múlt évben indította be az ás­ványvíz-palackozást, és egy köl­csön gépsoron óránként 2000 műanyag palackot töltöttek meg vízzel. Az új berendezés órán­ként 4 ezer palack kapacitással működik. A fejlesztés eredmé­nyeként a tavalyi 300 millió fo­rintos árbevétel ez évben várha­tóan eléri az 1,1 milliárd forintot. GAZDASÁG 2002. március 9., szombat A már megszűnt szövetkezetek tulajdonosai is reménykedhetnek üzletrészük eladásában Kitolta a jelentkezési határidőt az MFB Május 31-e helyett szeptember végéig lehet jelentkezniük azok­nak a külsőüzletrész-tulajdono­­soknak, akik egy csőd-, fel- vagy végelszámolás alatt álló szövet­kezet tulajdonosai. Ezt Vonza András miniszter jelentette ki a Fidesz-MPP agrárkabinetjének tegnapi ülését követő tájékoz­tatón. O. Horváth György A kormány tavaly óta 26 milliárd forintot költött szövetkezeti kül­ső- és nyugdíjas tagok tulajdoná­ban lévő üzletrészre. Hétfő óta lehetőségük van azoknak is fel­ajánlani az államnak üzletrészü­ket, akik egy csőd-, fel- vagy vég­­elszámolás alatt álló szövetkezet tulajdonosai. A miniszter beje­lentette: már változott a határidő, mert nem május, hanem szeptem­ber utolsó napján jár le a felaján­lások határideje. Vonza leszögezte, vizsgálják annak lehetőségét, hogy , a már megszűnt szövetkezetek volt tu­lajdonosaitól milyen módon le­hetne felvásárolni az értékpapírt, de ez kárpótlás jellegű folyamat lenne, s ezért csak törvénymódo­sításokkal lehetne ennek keretet teremteni. (Ismert, hogy a kor­mány eredetileg törvényben akarta szabályozni az üzletrészek felvásárlását, de ezt a jogszabályt az Alkotmánybíróság az utolsó e pontig megsemmisítette. Ezután­­ kormányrendeletek formájában is alakították ki az MFB Rt. bevon­­­násával a felvásárlás kereteit.)­­ Eddig 170 ezer külső üzletré­szért 22 milliárdot fizetett ki az ál­lami bank, a várt 100 ezerrel szemben eddig 50 ezer nyugdíjas ajánlotta fel szövetkezeti üzletré­szét az MFB Üzletrész-hasz­nosító Kft.-nek. Vonza szerint nem lehet be­csülni sem, hogy hányan és mek­kora értékben ajánlanak fel üz­letrészt a csőd-, fel- vagy végel­számolás alatt álló szövetkezet tulajdonosai. E hét hétfőn Bérczi Norbert földművelésügyi helyet­tes-államtitkár 36-38 milliárd fo­rintra becsülte a várható kifizeté­sek nagyságát. Vonza és Farkas Sándor, a Fi­desz-MPP agrárkabinetjének és egyben a parlament mezőgazda­­sági bizottságának vezetője sze­rint igen kedvező feltételeket te­remtettek az agrárhitelezésben. A hangsúlyozottan kis- és közép­méretű agrárgazdaságoknak szánt hitelt hétfőtől lehet igényelni, de már van, aki hozzájutott a pénz­hez - mondta Vonza, aki szerint az ilyen méretű állami támogatással segített hitelezést az tette lehető­vé, hogy Magyarországon gazda­sági csoda van. Farkas beszélt ar­ról, hogy elkészült egy kiadvány, amelyet a gazdák a falugazdászo­kon keresztül kaphatnak meg. Eb­ben a kormány a családi gazdasá­gokkal kapcsolatos törvényi sza­bályozásokat, hitel- és támogatás­rendszereket ismerteti meg. La­punk úgy tudja, a kiadvány 40 ezer példányban jelenik meg. Vonza: a kormány 26 milliárd forintot költött üzletrészre A gazdák az urnáknál mondhatnak köszönetet Magyarország alaposan megne­hezíti a külföldi mezőgazdasági befektetők életét a földforgal­mazási törvény február 22-én életbe lépett módosításával - ír­ta Budapestről a Gazeta Wybor­­cza című lengyel napilap. Az írás szerint a termőföld bérbeadásá­nak új szabályozása, melynek értelmében először a családi gazdaságoknak, majd sorrend­ben a Nemzeti Földalapnak, il­letve a földalap által megjelölt személyeknek kell felajánlani a bérletet, megsérti mind a ma­gántulajdon feletti szabad ren­delkezés jogát, mind pedig a tő­ke szabad áramlásának alapel­vét, amelynek betartására Ma­gyarország a csatlakozási tár­gyalások megfelelő fejezetének tavaly nyári lezárásával kötele­zettséget vállalt. A cikk szerint a 300 hektáros családi gazdaságok fejlesztésének erőltetése válasz­tási célokat szolgál, a kormány mindenáron meg akarja szerez­ni a magyar gazdák támogatását az olcsó földtulajdon, a vissza nem térítendő hitelek és a gé­pek, berendezések megvásárlá­sához nyújtandó pénzügyi segít­ség ígéretével. MTI A Fidesz befagyasztaná a mezőgazdaság támogatását, ami ellentmond a jogszabályoknak A Fidesz-MPP A jövő elkezdő­dött című választási programjában leírtakból kiderül, hogy a párt egy sort sem szentelt a mezőgazdasági termelés kétharmadát adó közép- és nagyvállalkozásokra, termelő típusú szövetkezetekre és gazda­sági társaságokra. Pedig két feje­zetet is áldozott a 48-ból a párt az agrárgazdálkodásra és vidékfej­lesztésre. Az A magyar termőföld című fejezetben leszögezik, hogy „Elérkezett a pilanat, melyre a magyar gazdák 1990 óta vártak. A magyar termőföld és megműve­léséből származó hasznot a ma­gyar gazdák és családi gazdaságok élvezhetik.” A párt megfeledkezik arról, hogy az agrártermékek két­harmadát nem családi gazdaságok és egyéni gazdák, hanem társas nagyüzemek, szövetkezetek te­remtik elő. Megfeledkezik arról is, hogy a mezőgazdaság az elmúlt négy év közül csak tavaly növelte termelését, hogy négy év alatt a veszteségek összértéke jóval meg­haladta a nyereséget. A fejezetben azt is olvashatjuk, hogy „Megal­kottuk a földtörvényt”, holott a törvényt még 1994-es választások előtt fogadtatta el a parlamenttel a Boross-kormány. Tavaly decem­berben csak az elővásárlási és elő­­bérleti jogról szóló részt módosí­tották a honatyák, azt is úgy, hogy fél tucat szervezet megtámadta az Alkotmánybíróság előtt az azóta hatályba lépett jogszabályt és a hozzá kapcsolt kormányrende­letet. A másik, mezőgazdasággal fog­lalkozó fejezet címe is önmagáért beszél: Teret a családi gazdasá­goknak. Itt a fideszes választási program nem sok fantáziát vonultat fel, csu­pán felsorolják a már hatályba lé­pett jogszabályi teret, illetve az ál­lami támogatások, adókedvezmé­nyek sorát, amely kizárólag a csa­ládi gazdaságoknak szól. Két új elemmel, ígérettel találkozunk csupán, amely a mezőgazdaság egészére szól: 2006-ig 800 milliárd forintot akar költeni a párt az ágazatra. Az összeget néggyel osztva kiderül, hogy­ évente 200 milliárd forint állami forrást szán a Fidesz-MPP e célra. Az idén már 210 milliárd forint a közvetlen ag­rártámogatás, tehát a párt befa­gyasztaná az agráriumnak jutta­tandó összeget, ami viszont ellen­tétes az agrárgazdaság fejlesztésé­ről szóló törvénnyel, ami kimond­ja: évente az agrártámogatást reál­értéken tartva legalább a GDP mindenkori növekedési ütemének arányában kell bővíteni. OHGY Friss szemlélet a Pénzügyminisztérium falai között Árnyék-diákminisztérium segíti a Varga Mihály (balról) munkáját. A Pénzügyminisztérium (PM) kezdeményezésére pénteken létrejött Hallgatói Tanácsadó Testület tíz főből áll, akik az ország öt különböző közgazdaság-tudományi egyetemén tanulnak. A különböző területekre szakosodott hallgatók zömében negyed-, ötödévesek. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az egyetemistákból álló testület létrehozásának célja, hogy friss gondolkodást, új szemléletet hozzon a minisztérium munkájában, úgy, hogy a hallgatók is tapasztalatokat gyűjthessenek tanulmányaikhoz A tőzsde MSZP-SZDSZ-koalíciót szeretne Rendhagyó felmérést készített a Portfolio.hu a választások külön­böző kimeneteleinek piacra gya­korolt hatásairól. 22 magyar alap­kezelőt arról kérdeztek, milyen piaci hatásokat várnak az áprilisi választás eredményeitől függően. Elsőként a választások és a tőzsde történetében, a portfolio.­­hu kísérletet tett arra, hogy fel­mérje az egyes választási kimene­telek piacra gyakorolt hatását. A politikai környezet változása további bizonytalanságot visz a piaci környezetbe, még akkor is, amikor egyértelmű a parlamenti választások várható kimenetele, hát még akkor, amikor a két veze­tő politikai erő fej fej mellett áll ma a közvélemény-kutatásokban. A portfólióelemzőket, illetve a befektetési döntéseket ténylege­sen meghozó alapkezelőket kér­dezett meg, azokat, akik a magyar piac meghatározó részét képvi­selik. A felmérés során egyrészt a vá­lasztások potenciális kimenetelei­nek a magyar piacra, másrészt a budapesti tőzsdére gyakorolt ha­tását mérték fel a kérdezők. Ahogy azt az ábrán is láthatjuk, a szakértők véleménye szerint a je­lenlegi kormány hatalmon mara­dása (illetve, pontosabban fogal­mazva, a Fidesz és kisebb szövet­ségesei koalíciójának esetén) a vá­lasztások eredménye semleges ha­tással bírna a piaci szereplőkre. Legkedvezőbb kimenetelként a válaszadók egy MSZP-SZDSZ- koalíciót értékelnének piaci szem­pontból. Az SZDSZ mint kont­­rolltényező nélküli MSZP egye­düli kormányalkotása szintén po­zitívan hatna a piacra, azonban az előző kimenetelnél kisebb mér­tékben. A szélsőséges jeleket is magán viselő MIÉP kormányzati szerepvállalása a létező legkedve­zőtlenebb kimenetel a négy verzió közül az alapkezelők számára. (A felmérést a Magyar Hírlap hétfői számában, a Befektetés mellékletében részletesen ismer­tetjük.) BaG Az egyes választási kimenetelek hatása a piacra Sztrájkhangulat az atomerőműben Sztrájkra készül a Paksi Atomerő­mű Rt munkavállalóinak ötödét tömörítő egyik szakszervezet már­cius 17-én. A műszakos dolgozókat képviselő érdekvédelmi szervezet 40 százalékos béremelésre tart igényt A társaság vezetői bíróság­hoz fordulnak, a legnagyobb szak­­szervezet pedig élesen elitéli társa akcióját. Sztrájkot hirdetett március 17-ére, jövő vasárnapra az atom­erőmű Műszakos Dolgozók Ér­dekvédelmi Szervezete (MÉSZ). A tegnapi bejelentés alapján a nagyjavításra leállított egyik blokknál meg fogják akadályozni a karbantartás megindítását. Tech­nikailag ez azt jelenti, hogy a sztráj­koló üzemviteles alkalmazottak ugyan leállítják a blokkot, ám olyan hőmérsékleten tartják, ami lehetetlenné teszi a nagyjavítás el­kezdését. A munkabeszüntetés oka, hogy a társaság vezetése nem fogadta el a MÉSZ 40 százalékos béremelési igényét. A szervezet a 2722 munkavállaló 22 százalékát tömöríti. Irreális és fedezet nélküli köve­telésről van szó - áll Paks Kováts Balázs, az rt. főosztályvezetője által aláírt közleményében. A sztrájk be­jelentése jogellenes a vezetőség szerint, s hogy ez így van-e, annak megállapítását az atomerőmű a bí­róságtól várja. Szakértők szerint a kár elérheti a több száz millió forin­tos nagyságrendet is. Nehéz negatív véleményt meg­fogalmaznom egy érdekvédelmi társsal kapcsolatban - válaszolta kérdésünkre Kiss Mihály, a Paksi Atomerőművi Dolgozók Szak­­szervezete (Padosz), a legnagyobb szövetség elnöke -, ez esetben a 40 százalék valóban irreális, hiszen a járulékos költségekkel együtt 5,4 milliárd forinttal növelné az rt. kiadásait, ami Paks 4 milliárd körü­li nyereségéhez képest kiugróan magasnak számít. A vezetőség 15 százalékos aján­lata elfogadható - mondta Kiss Mihály. A MÉSZ egyébként nem egyeztetett érdekvédelmi tár­saival, amidőn bejelentette követelését. Nem szívesen mon­dom, de a MÉSZ igénye túlzott és demagóg. PR

Next