Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 91-100. szám)

2002-04-23 / 94. szám

2002. április 23., kedd K­ülföldön bizakodóan fogadták az eredményt Ion Iliescu: Jó az esély a kapcsolatok megszilárdítására A román államfő szerint a válasz­tások eredményei utat nyitnak a kétoldalú román-magyar kapcso­latok fejlődése és megszilárdítása előtt. Románia Magyarországgal fenntartott kapcsolatait a nemzet­közi jog normáira, a kétoldalú alapszerződés előírásaira és az Európa Tanács kisebbségekre vo­natkozó ajánlásaira alapozta - fej­tette ki Ion Iliescu. A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt pozi­tívnak nevezte a választások ered­ményeit, tekintve, hogy balközép kormány körvonalazódik Ma­gyarországon. A párt főtitkára, Cosmin Gusa leszögezte: pártja és az MSZP partnerek a Szocialista Internacionálén belül, így igen jó együttműködést alakíthatnak ki a két ország között. MTI Markó: a támogatás továbbra is fontos „Bizonyos fokú aggodalommal figyeltük, ahogyan kettészakadni lát­szottak a választók milliói. Nagyon remélem, hogy a választások le­zárultával ez a folyamat szintén befejeződött - nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. MH-Bukarest / Bogdán Tibor Az erdélyi magyarok számára rendkívül fontos, hogy ne a válasz­tók, ne a politikai pártok egyik vagy másik része álljon mögöttük, hanem egész Magyarország egységes támogatását tudhassák magunkénak, amikor a helyzetükön változtatni akarunk - mondta Mar­kó. Véleménye szerint ezt sugallja a rendkívül szoros eredmény is, ami az RMDSZ szerint nem a kettészakítottság, hanem az összefogás, az egysé­ges támogatás szükséges­sége felé mutat. Markó gratulált a parlamentbe bejutott pártoknak, és természetesen min­denekelőtt azoknak, amelyek több mandátumot kaptak, és min­den valószínűség szerint kor­mányt is alakítanak, vagyis az MSZP-SZDSZ szövetségének. Annak kapcsán, hogy az erdélyi magyarság eléggé jelentős hánya­da aggódik a baloldal győzelme miatt és attól tart, ezzel csökkenni fog Ma­gyarország érdeklődése a határon túli nemzetré­szek iránt, az RMDSZ szövetségi elnöke kifej­tette: mindez arra utal, hogy az elmúlt tíz-tizen­­két év során kialakult egy olyan támogatási rendszer, amely az er­délyi magyarság számá­ra rendkívül fontos. Minden változásnál in­dokolt a félelem, vajon megmarad-e a támogatás, mivel ezt az erdélyi magyarság rend­kívül fontosnak tartja. „Az RMDSZ eddig is azért dolgozott, hogy ebben a kérdésben Ma­gyarországon egység és folytonos­ság legyen, és ezután is ezen fog dolgozni. Meggyőződésem, bizto­sítani tudjuk ezt a folytonosságot, hiszen a köztünk és a mindenkori magyar kormány közötti kapcso­lat lényege - és mi mindig azt kér­tük -, vegyék figyelembe az RMDSZ véleményét Magyaror­szágon, amikor velünk kapcsolat­ban döntenek. Véleményem sze­rint a kedvezménytörvény alkal­mazását folytatni kell, és más tá­mogatási rendszereknek is érvé­nyesülniük kellene. Meggyőződé­sem, ezt érvényesíteni is tudjuk. Úgy építettük magyarországi pártkapcsolatainkat, hogy lehető­leg egyenlő közelségben legyünk minden politikai párttal, ez véle­ményem szerint így is volt. Meg­nyugtatott, hogy néhány nappal ezelőtt Medgyessy Péter levélben biztosított: a határon túli magya­rok sorsa iránt is egyértelműen fe­lelősséget érez, és haladéktalanul szeretnének velünk párbeszédet kezdeni a mindannyiunkat közö­sen érintő kérdésekről” - mondta lapunknak Markó Béla. „A státustörvényt folytatni kell” Bugár Béla bízik az együttműködésben MH-összeállítás A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatokat kell ki­építenie, s mi ezt igyek­szünk megtenni - nyi­latkozta hétfőn az MTI- nek a magyarországi vá­lasztás eredményeire reagálva Bugár Béla, az MKP elnöke, a szlovák parlament alelnöke. „Természetesen elvár­juk, hogy a mindenkori magyar kormány támogassa a szlovákiai magyarok legitim kép­viseletét, az MKP eurokonform­­nak minősülő és integrációval összeegyeztethető törekvéseit, javaslatait, elképzeléseit - jelen­tette ki Bugár, akinek reményei szerint mindezt a soron követke­ző magyar kormány meg is teszi. A szlovákiai magyar politikus úgy ítéli meg, hogy az MKP ugyanazt az együttműködést foly­tathatja majd az új ma­gyar kormánnyal, amit a párt az eddigi magyar kormányokkal annak idején elkezdett és azóta is folytatott. A magyarországi vá­­„Elvárjuk a támu­­lasztás eredményeire hatás folytatását” reagálva Duray Miklós nem zárta ki, hogy „bi­zonyos idő múltán” új választáso­kat kell kiírni, hiszen az eredmé­nyek szorossága miatt meglehe­tősen nehéz lesz kormányozni. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke hét­főn a szlovák közszolgálati rádió kérdéseire válaszolva reagált a választások eredményeire. A rá­dió fogalmazása szerint Duray nem feltételezi, hogy a ma­gyar-szlovák kapcsolatokban a közeljövőben jelentős változások következnének be. Duraynak fel­tették a kérdést: vajon, Orbán Viktor támogatójaként nem érez-e csalódottságot? A szlová­kiai magyar politikus - akit a szlo­vák pártok a Kossuth-téren el­hangzott beszédéért egyhan­gúan elmarasztalnak - válaszá­ban hangsúlyozta: „Nem a ma­gyarországi választások ügyében, hanem a következetes rendszer­­váltás érdekében szóltam. Az Or­bán Viktor oldalán elhangzott politikai szónoklatom a rendszer­­váltást végigvinni akaró erők tá­mogatását jelentette” - fogalma­zott Duray Miklós. Kasza József: Jó, hogy vége van a hadjáratnak Medgyessy Péter, ha akarna sem lehetne tizenötmillió magyar mi­niszterelnöke, viszont az ötmillió határon túliról köteles gondos­kodni - véli Kasza Jó­zsef szerbiai kormány­főhelyettes, a Vajdasá­gi Magyar Szövetség vezetője. „Jó, hogy vége van a hadjáratnak, mert igen­csak felkorbácsolta a kedélyeket, ráadásul két táborra osztotta az országot - nyilatkozta az MH-nak Kasza Jó­zsef. - A nagygyűlések és más hasonló tömeg­demonstrációk veszé­lyesekké válhatnak, er­ről nekünk keserves tapasztala­taik vannak. Végüli is azonban a magyar választópolgárok kerül­tek ki győztesen, mert nem enged­ték ki kezükből a sorsukat. Töme­gesen kimentek szavazni, különö­sen a második fordulóban, ami számunkra példaértékű, hiszen nálunk a második menetben rend­szerint alig tizenöt százalék adja le a voksát. A vajdasági magyarság, a Vajdasági Magyar Szövetség ál­láspontja az, hogy mindegyik par­lamenti párttal jó kapcsolatokat kell fenntartani a hatalmon lévők­kel és az ellenzékkel is. A kétoldalú kapcso­latokról Kasza József úgy vélte: Magyaror­szágot és Jugoszláviát, illetve Szerbiát is közös cél, az unióhoz való csatlakozás vezérli, és Magyarország sokat se­gíthet ebben Szerbiá­nak. Ami pedig a vaj­dasági magyarságot il­leti, mint minden vá­lasztási ciklus végén, most is nagy remények­kel tekint az anyaor­szág felé a kapcsolatok további javulásában bizakodva. Medgyessy Péter kijelentésére, hogy ő tízmillió magyar miniszter­­elnöke akar lenni, Kasza így rea­gált: „Medgyessy úr különben sem lehetne tizenötmillió magyar miniszterelnöke, hiszen az az öt­millió a világ számos országában él, és van már miniszterelnöke. A határon kívül élő ötmillió ma­gyarról viszont köteles gondos­kodni.” JGB „Közös cél vezet minket, Európa” VÁLASZTÁSOK 2002 - VISSZHANG NYT: Medgyessy, az anti-Orbán A magyar szavazók csekély kü­lönbséggel megbuktatták közép­jobb kormányukat, vagyis elfor­dultak fiatal hetyke miniszterelnö­küktől, és helyébe egy visszafogott technokratát választottak avégett, hogy két év múlva bevezesse a nemzetet az EU-ba - összegzi tu­dósítása nyitó mondatában a va­sárnap történtek lényegét a New York Times tudósítója, Ian Fisher. A lap szerint Orbán, aki kar­rierjét ellenzéki politikusként épí­tette fel, vasárnap este elismerte a vereséget, s jelezte, hogy pártja folytatja küzdelmét azért, amit ő a magyar középosztály megerősíté­sének és a nemzeti önbecsülésnek nevez. Fisher szerint nem annyira a szocialisták nyertek, mint in­kább a Fidesz és Orbán vesztett, akit tehetséges és becsvágyó poli­tikusnak minősít, de akinek ag­resszív stílusa és nacionalizmusa sok szavazót elidegenített. Fisher vázolja Medgyessy pá­lyafutását, s ama véleményt idézi róla, hogy kompetens menedzser, ért a pénzügyekhez, s az életben is olyan kellemes ember, amilyen­nek a kampányban tűnt, noha nincs benne Orbán személyes va­rázsa és médiaérzékenysége. AJ Magyar Hírlap . Washingtoni meghívás Medgyessynek Nancy Goodman Brinker ameri­kai nagykövet vasárnap késő es­te washingtoni látogatásra szóló meghívást tolmácsolt Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök­jelöltnek az MSZP-székházban tett látogatása során. Újságírók előtt ezzel kapcsolat­ban tegnap Medgyessy Péter nem volt hajlandó részletekbe bocsát­kozni, a koalíció előkészítésével kapcsolatos feladatokat nevez­te elsődlegesnek, de hozzátette, hogy sort kent majd nemzetközi programokra is a következő né­hány hétben. Kovács László, az MSZP elnö­ke a Nap-kelte című tévéműsor­ban arra emlékeztetett, hogy George W. Bush, az Egyesült Ál­lamok elnöke megígérte Orbán Viktor kormányfő bostoni láto­gatása után, hogy a magyarorszá­gi választásokat követően fogad­ja Washingtonban a magyar mi­niszterelnököt. Kovács szerint a külföld rokonszenvel fogadja a szocialisták és a szabaddemokra­ták újbóli kormányra kerülését. Úgy vélte, külföldön emlékeznek arra, hogy az MSZP-SZDSZ- koalíció 1994 és 1998 között nem tette feszültté a viszonyt Magyar­­ország és a szomszédos államok között, valamint az Európai Unióval is korrekt tárgyalásokat folytatott. Lapunk úgy értesült, hogy a magyar választásokról hamarosan közleményt ad ki az amerikai kül­ügyminisztérium. Verheugen: elkötelezettség a demokrácia mellett Az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja szerint a magyarországi választások máso­dik fordulójában tapasztalt magas részvételi arány a választópolgá­roknak a demokrácia melletti el­kötelezettségéről és a magyar de­mokrácia életképességéről tanús­kodott. Günter Verheugen megállapí­totta, hogy Magyarország már az első fordulóban ellen tudott állni „a szélsőséges, idegengyűlölő, Eu­­rópa-ellenes és antidemokratikus erőknek”, jóllehet lakosságának egyes rétegei számára gyakran ne­hézségekkel járt az átmenet és a reformok hosszú időszaka. A biz­tos tegnap utalt arra is, hogy jól is­meri a győztes pártok vezetőit, s bízik abban, hogy Magyarország eltökélten folytatja az EU-csatla­kozásra való felkészülését. Ver­heugen köszönetet mondott a tá­vozó kormánynak és külön Mar­­tonyi János külügyminiszternek a „jó és építő együttműködésért”. Úgy vélekedett, hogy Magyaror­szág uniós csatlakozási stratégiája általánosságban nem fog megvál­tozni a választások után. A biztos emlékeztetett arra, hogy a választások előtt mind Medgyessy Péterrel, mind Kovács Lászlóval találkozott. A velük folytatott megbeszélések alapján az a benyomása alakult ki, hogy a szocialista vezetésű kormány legalább olyan elkötelezettséggel és határozottsággal fog törekedni a csatlakozási folyamat befejezé­sére, mint elődje. Schröder-Medgyessy­­találkozó várható Az SPD nagyon örül a magyar szocialisták és szabaddemokraták győzelmének, és úgy véli, Ma­gyarország ezzel Európára szava­zott - mondta el lapunknak a né­met szociáldemokrata párt Euró­­pa-szóvivője, Michael Roth. „A szocialisták és a liberálisok megszerzett többsége világossá te­szi, hogy Magyarország a szakpo­litika, az együttműködés mellett döntött, elutasítva az extremiz­­must, az intoleranciát. Ez szá­momra azt mutatja, hogy a ma­gyar demokrácia és a jogállamiság erős” - mondta el lapunknak a SPD Európa-szóvivője. Michael Roth Bundestag-képviselő úgy véli, Medgyessy Péter kiváló poli­tikus, de a mainál ismertebbé kell válnia Németországban. A választási eredmény világos szavazat Európára, Magyaror­szág mielőbbi csatlakozására az Európai Unióhoz - vélte a balol­dali német politikus. „Nagyon bí­zom benne, hogy a csatlakozási tárgyalások még az idén befeje­ződnek, így semmi sem áll útjában a 2004. január 1-jei belépésnek” - tette hozzá, mondván, az MSZP és az SZDSZ mindig kiállt az eu­rópai egység mellett, így az Euró­pa-politikában is folyamatosság várható. Kérdésünkre úgy vélte, hogy az MSZP-vel kapcsolatban helytelen a reformkommunista vagy ex­­kommunista kifejezés használata. Az MSZP az elsők között volt Ke­let-Európában az utódpártok kö­zül, amely kiállt Európa­­ és a jog­­államiság mellett. Eltávolodott múltjától és gyökereitől, és gya­korlati politikájával bizonyította, hogy az európai szociáldemokrata családba tartozik - mondta a né­met képviselő. „A kis többség is többség” - jel­lemezte a kialakult magyar parla­menti viszonyokat, de úgy vélte, ez a helyzet megköveteli a szoros és bizalmi viszonyt a két koalíciós partner között. „Biztos vagyok abban, hogy az Orbán-kormány által követett gyakorlat az ellen­zék elnyomására és kiszorítására befejeződik, és úgy a központi po­litikai kérdésekben, mint az Euró­pa-politikában a kormány kiegye­zésre törekszik majd az ellenzék­kel” - mondta Roth. Úgy vélte, a közeljövőben lét­rejöhet a Medgyessy-Schröder­­találkozó, és biztos az is, hogy a két kormány között kiváló együtt­működés fog kialakulni. Az általános európai trendeket értékelve úgy vélte, Európa felbil­lent, ez egyelől biztató, hiszen Közép- és Kelet-Európában meg­erősödnek a baloldali pártok, másfelől viszont aggasztó, mert Nyugat-Európában, mint például Franciaországban, gyengülnek. A szociáldemokrata többség kor­szakának azonban nincs vége Eu­rópában, mert a keleti szociálde­mokrata vezetésű államok rövide­sen az EU-n belülre kerülnek. A nemzetközi sajtó első hírmagyarázatai szerint Orbán Viktor az egyre szélsőségesebb hangnembe bukott be­le. „Magyarország fiatal, de gyakran arrogáns miniszterelnöke, Orbán Viktor elvesztette a választást vasár­nap, de elismerte a vereséget - írta a Reuters. Az AP, a Reuters és az AFP francia hírügynökség egyaránt em­lékeztetett arra, hogy Orbán Viktor az utóbbi két évben mindinkább nacionalista hangnemet ütött meg, ami­vel kivívta a szomszédos államok és az Európai Bizottság rosszallását is Fotó: Dezső Tamás A populizmus volt a kudarc egyik oka Magyarország elvetette Orbán Viktor populizmusát, és balra fordult, hogy beléphessen az Eu­rópai Unióba - ezzel a címmel tu­dósított hétfőn délután a párizsi Le Monde. A cikk kommentáló részében Mirel Bran megállapí­totta, hogy Orbán kudarca megállítja a populizmusba való átcsúszást. A volt kormányfő na­cionalista hangvételű beszédei az utóbbi hónapokban feszültséget szítottak Magyarország és szom­szédai között. A hadjárat maga a legviharosabb volt valamennyi közül, amelyet az ország a kom­munizmus bukása óta átélt. Medgyessy Péterre, az új szo­cialista miniszterelnökre - írta a Le Monde - az a kényes feladat vár, hogy ismét összeforrassza az országot. Orbán Viktor naciona­lista kísérlete megtört társadal­­ ­komit már hagyott örökül. A magyarok egyetlen közös nevezője, hogy ezt a tízmilliós kis országot képes­sé tegyék arra, hogy hallathassa hangját az európai együttesben. A szocialisták liberális reformpo­litikájukkal nyitották meg az uniós integrációba vezető utat, és Brüsszellel enyhültebb kapcsola­tokat építhetnek ki. Gazdaságpo­litikájuk, a távozó kormányénál jobban alkalmazkodik az uniós fölvételhez. Az új kormánynak az lesz a másik feladata, hogy helyreállítsa a jó viszonyt a szomszédokkal, főként Romániával és Szlová­kiával. A véletlenek mintha Medgyes­sy Péter javára játszottak volna. Gyermekéveinek egy részét Ro­mániában töltötte, ahol édesapja 1947-től a magyar nagykövetség gazdasági tanácsosa volt. A ro­mánok azt remélik, hogy Med­gyessy a romániai magyar kisebb­ség ügyében Orbánénál az Euró­pai Unió elveinek megfelelőbb magatartást követ majd.

Next