Magyar Hírlap, 2002. július (35. évfolyam, 151-165. szám)

2002-07-08 / 157. szám

2002. július 8., hétfő A Metspa az élen Vezet a Gazprom Soproni teszt Régiből újat Elkészült a kiskereskedelmi Magyarországon a gázóriás Jó anyagokból jó házak A Dorottya udvar méltán láncok toplistája 14. oldal­­ a legnagyobb orosz befektető is. oldal­­ a Lövérek lábánál 16. oldal lehet követendő példa 17. oldal A NAP SZÁMA 0,6 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma az első negyedévben az előző év azonos idősza­kához képest - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésében. A munkanélküliek száma 4,2 százalékkal mérséklődött ebben az időszakban az egy évvel korábbi negyedéves adathoz képest. A foglalkoztatottak száma az idén az első három hónapban átlagosan 3 millió 829 ezer volt, 23 ezerrel kevesebb, mint az előző év első negyed­évében. A munkanélküliek száma 235 300-at tett ki, ez 10 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbi számnál. A munkanélküliségi ráta az első negyed­évben 5,8 százalék volt, 0,2 százalékkal alacso­nyabb, mint egy évvel korábban. Az APEH még nem vizsgálódik a Defend-ügy miatt Az APEH-nél egyelőre nem indul vizsgálat a la­punkban publikált hír kapcsán, amely szerint adó­titokhoz is hozzájuthatott a Defend - tudta meg az MTI Futó Iván informatikai elnökhelyettestől. Felmerült a gyanú, hogy a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) készült Defend-jelentések egy ré­sze APEH-adatbázisokból származó adótitkokra építkezett. Az ügyben hivatalos megkeresés nem érkezett az APEH-hez. Az elnökhelyettes szerint nem férhettek hozzá az adóhivatal titkaihoz. Lász­ló Csaba pénzügyminiszter lapunknak úgy nyilat­kozott: ha beigazolódik a gyanú, felkéri az APEH- elnököt vizsgálat indítására. (MH/MTI) . Kopint-Datorg: nem kell szigorítani a monetáris politikát Nem célszerű tovább szigorítani a monetáris poli­tikát - hangsúlyozza a Kopint-Datorg Rt. legfris­sebb konjunktúrajelentése. Az elmúlt egy évben fokozatosan szigorodtak a monetáris feltételek, a jegybank kamatcsökkentései nem tartottak lépést­ az infláció mérséklődésével. Míg a fogyasztói árin­dex 2001 májusától 2002 áprilisáig 4,7 százalékkal mérséklődött, a jegybanki alapkamat mindössze 2,75 százalékkal csökkent.­Nagyjából ebben a mér­tékben apadtak a vállalatoknak felszámolt hitelka­matok és az éven belül lejáró lakossági hitelek ka­matai is. A jelentés hozzáteszi, hogy a hitel- és be­téti kamatok csökkenése áprilisban megtorpant, sőt az éven túli lejáratú kamatlábak emelkedni kezdtek. (MTI) A Mal még harcban van az INA-ért Tíz helyett már csak hatan versenyeznek a horvát INA olajtársaság 25 százalékáért és egy további részvényért (miáltal biztosítható a vétójog). Hét végi jelentések szerint 300-350 millió euró lenne az említett részesedésért fizetendő ár. A versenyzők között van még a magyar Mal és az osztrák OMV, a görög Hellenic, az orosz Lukoil (a Rosznyefttel) és a francia-olasz Edison Gas. (MTI) A KPN vételi ajánlatot tett a KPNQwestre A holland távközlési óriásvállalat, a KPN előzetes vételi ajánlatot tett a még májusban csődbe jutott holland KPNQwest - a legnagyobb európai opti­kai kábeles adatszolgáltató - vagyontárgyainak zö­mére -jelentette a Reuters. Az ajánlat értéke 20 millió euró körül van. A társaság felhalmozott adóssága 2,2 milliárd euró körüli. (MTI) Írország­­ gazdasági bűnöket követett el a régi kormányzat? Írország egyik legnagyobb adócsalási ügye kere­kedhet ki abból a jelentésből, melyet háromévi vizsgálódás után szombaton tett közzé egy az ügy­ben kijelölt bizottság. Több évtizeden át követtek el adócsalásokat egy a Kajmán-szigeteki adópara­dicsomban bejegyzett bank segítségével. Az ügy­ben Charles Haughey egykori ír miniszterelnök és számos befolyásos politikai és gazdasági szemé­lyiség lehet érintett. Több százmillió eurónak megfelelő adót csaltak el 1971-től a 90-es évek közepéig. (MTI) GAZDASÁG Magyar Hírlap 13 Idén ötmilliárd forint jut közmunkára Előnyt élveznek azok a pályázók, akik romákat és nőket alkalmaznak a program során A munkaügyi tárca megduplázza a közmunkára szánt összeget: az ősztől induló programmal együtt idén ötmil­liárd forintot fordítanak e célra. A la­punknak nyilatkozó Kiss Péter foglal­koztatásügyi miniszter arra számít, hogy mintegy 15 ezer ember juthat közmunkához. A pályázatok elbírálá­sánál előnyt élveznek azok, akik vállal­ják a tartós foglalkoztatást, akik romá­kat, nőket, 25 év alattiakat és 45 év fe­lettieket, valamint hat hónapnál régeb­ben regisztrált munkanélkülieket al­kalmaznak. Nagy Ildikó A munkaügyi tárca megduplázza a közmunkára szánt összeget, az előző kormány által az idei egész évre terve­zett - és már elköltött - 2,5 milliárd fo­rinton felül ősztől újabb 2,5 milliárdot fordít erre a célra. Mivel a pályázó ön­­kormányzatoknak legalább tízszázalé­kos saját forrást kell az állami pénzhez rendelni, így ebben az évben plusz hárommilliárd forint mozdul meg a foglalkoztatás növelése érdekében - mondta a Magyar Hírlapnak Kiss Pé­ter munkaügyi miniszter. A forrás megduplázásával a tárca közelít a ’98 előtti gyakorlathoz. A mi­niszter tájékoztatása szerint a korábbi MSZP-SZDSZ-kormányzat abban az évben még 6,7 milliárd forintot terve­zett közmunkaprogramokra, az elmúlt négy évben a Fidesz-kabinet csupán évi 2-2,5 milliárd forintot fordított erre a célra. A jelenlegi közmunkaprogram prioritásai között szerepel a roma la­kosság foglalkoztatásának javítása, ezért a pályázatok elbírálásánál elő­nyös megkülönböztetést élveznek azok a települések, amelyek a cigány önkormányzatokkal közösen pályáz­nak. A romák mellett a nők, a 25 év alatti és 45 év feletti, valamint a hat hó­napnál régebben regisztrált munkanél­küliek foglalkoztatása is előnyt jelent. Bár jelenleg legalább három és leg­feljebb nyolc hónapos munkáról van szó, a tárca az átmeneti foglalkoztatás­sal szeretné megalapozni a tartós mun­ka lehetőségét - mondta Kiss Péter. A miniszter arra számít, hogy mintegy 15 ezer ember juthat ősztől közmunká­hoz, s a programban résztvevők 15-20 százaléka később is lehetőséget kap. A pályázóknak vállalniuk kell, hogy a vissza nem térítendő támogatás 80 százalékát kizárólag a bér- és köz­terhek költségeire fordítják, a többit munkaruhára, szállításra, eszközbe­rendezésre és képzésre használhatják. A közmunkák kezdetét 2002. augusztus 26-a és szeptember 9-e kö­zötti időpontra tervezik, a pályázatok benyújtási határideje augusztus 9-e. A felhívások a hét elején jelennek meg az írott sajtóban, az interneten és a munkaügyi központokban. Ha a nyertes pályázó nem teljesíti a szerző­désben vállalt kötelezettséget, az összeget a jegybanki alapkamat két­szeresének megfelelő kamattal együtt kell visszafizetnie. A program nem titkolt célja a ro­mák élethelyzetének javítása, a cigány­telepek infrastruktúrájának fejleszté­se. A feladatok között szerepel szociá­­lislakás-építés és -felújítás, belterületi csapadékvíz elvezetése, utak kialakítá­sa, fenntartása, fejlesztése, csatornahá­lózat kialakítása. Ősztől 15 ezren juthatnak néhány hónapra munkához Fotó: MTI­­ Végh László A versenyképesség növelése emelheti a béreket Folytatás az 1. oldalról Emlékeztetett rá, hogy Magyarorszá­gon immár két éve leállt a tőkebeáram­lás növekedése. Amíg korábban éven­te 1,5-2 milliárd dollár körüli volt, és fe­dezte a fizetési mérleg hiányát, addig tavaly már egymilliárd alá csökkent, a hiány viszont ennél magasabb volt. Hegedűs Miklós nem hiszi, hogy a magyar politika, a magyar mentalitás le tudná másolni az ír példát. Nálunk óriá­si az infrastrukturális lemaradás, és a beruházásoknak jóval nagyobb ütem­ben kellene növekedniük. Arra is fi­gyelmeztetett, hogy a munkanélküli­ráta nem mutatja a valós helyzetet: Ma­gyarországon európai viszonyban pél­dátlanul magas az egy aktív keresőre eső eltartottak száma. Száz aktívra 180 eltartott jut. Hosszú távon nem tartható a terme­lékenység ütemét meghaladó béreme­lés, mert az a versenyképesség romlásá­hoz vezet - figyelmeztetett Palócz Éva, a Kopint-Datorg vezérigazgató-helyet­tese. Igaz, a tavalyi és az idei keresetnö­vekedéssel az azt megelőző évek lema­radásait hozzuk be. Idén év elején 15 százalékkal nőttek a nominális bérek, a közszférában pedig 32 százalékkal, ami a költségvetés pozícióját rontja. Hanti Erzsébet és Szabó Julianna tanulmánya azt hangsúlyozza: az uniós bérekhez történő közelítés alapja a gazdasági teljesítmény, a versenyké­pesség, a termelékenység növelése le­het. A felzárkózást még hosszabb tá­von is csak úgy tartják elképzelhető­nek, ha a GDP-növekedés nagyobb hányada jut a bérek növelésére. Palócz Éva rámutatott: míg koráb­ban a GDP-növekedéstől messze el­maradt a reálbér-emelkedés, addig ta­valy közel duplája volt. Idén pedig a várható 3,2-3,5 GDP-gyarapodás mel­lett a GKI számításai szerint 11 száza­lékos lesz a reálbér-növekedés - tette A GDP és a reálkeresetek alakulása Magyarországon MHgrafika forrés: KSH, kutatói becslés Egyes szakmák bérkülönbségei néhány európai fővárosban (USD) (1) Tízéves gyakorlattal fémipari nagyvállalatnál dolgozó, szakképesítéssel rendelkező munkás (2) Felsőfokú végzettségű, elektromos vagy járműipar területén dolgozó, legalább ötéves gyakorlattal rendelkező, 35 éves, nős, kétgyermekes alkalmazott (3) Városi közlekedésben dolgozó, tízéves gyakorlattal, 35 éves, nős, kétgyermekes (4) Nagy üzletház ruházati osztályán dolgozó, néhány éves gyakorlattal rendelkező, 20-25 éves, egyedülálló (5) Állami iskolában dolgozó, tízéves gyakorlattal, 35 éves, házas, kétgyermekes Forrás: Union Bank of Switzerland 2000. második negyedéves felmérése hozzá Hegedűs Miklós. A GKI prog­nózisa szerint jövőre 4 százalékos GDP mellett legalább 6 százalékos lesz a reálkereset-növekedés csak az idei béremelések áthúzódó hatása miatt. Kiss Péter munkaügyi miniszter úgy véli: nem indulunk távolabbról, mint Írország. Az uniónak is érdeke, hogy magához emelje a csatlakozó országo­kat - érvelt. Nem maradhatunk olcsójánosok, hiszen olyan szociális sztenderdeknek kell megfelelnünk, amelyek meghatá­rozzák a minimális bérek és az átlagbé­rek hányadát. Van mit behoznunk, hi­szen jelenleg a magyar átlagbér a né­metnek tizede, s az uniós átlagnak is csupán nyolcada. Szakmunkás (1) Mérnök (2) Buszvezető (3) Bolti eladó (4) Általános isk. tanár (5) Éves bér éves bér éves bér éves bér éves bér bruttó nettó bruttó nettó bruttó nettó bruttó nettó bruttó nettó Athén 13 000 10 400 21 800 15 500 16 500 12 400 7 500 6 100 13 800 10 900 Bécs 28 900 19 300 47 500 29 000 24 800 17 400 16 700 12 500 24 500 17 900 Berlin 26 300 16 300 43 900 24 100 23 500 15 000 19 900 12 500 31 900 19 100 Lisszabon 10 6008 800 30 300 21 200 9 100 7 7006 800 5 600 16 300 12 500 Madrid 12 700 10 700 28 500 20 800 16 700 13 400 9 4008 200 18 400 14 400 Párizs 18 200 14 000 45 800 31 600 19 800 15 100 16 200 12 000 20 100 15 200 Budapest 3 100 2 200 5100 3 100 3100 2100 1800 1400 2 400 1800

Next