Magyar Hírlap, 2003. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-24 / 46. szám
2003. február 24., hétfő BELFÖLD Változó erőviszonyok, gombamód szaporodó szervezetek az Országos Cigány Önkormányzat választása előtt Minden roma tömörülés a győzelemre készül Folyamatosan változnak a roma szervezetek közti erőviszonyok az országos cigány Önkormányzat januári - a Legfelsőbb Bíróság által érvénytelennek nyilvánított választása óta. A különböző kisebb-nagyobb roma szervezetek hol a jobboldali Farkas Flórián vezette Lungo Dromhoz, hol a Horváth Aladár szervezte Baloldali Roma Koalícióhoz csapódnak, de Pálfi Miklós irányításával megjelent egy harmadik csoportosulás is. Minél kiegyenlítettebbek az erőviszonyok, annál nagyobb a veszélye annak, hogy ismét a vesztésre álló fél szavazás előtti kivonulása ellehetetleníti a voksolást. Biczó Henriett Nagy a tétje a március 1-jei országos cigány önkormányzati választásnak. Amennyiben ismét eredménytelen lesz a szavazás, akkor négy évig, a következő önkormányzati választásokig nem lesz országos képviselete a cigányságnak. Márpedig a csatlakozás után ez a szervezet lehetne az unió kormánytól független tárgyalópartnere. A közben eltelt másfél hónap alatt jelentősen megváltozott a „belső” pártok palettája, több új roma szervezet is alakult, amelyek külön listát állítanak a választásokon. A változó erőviszonyok közepette ugyanakkor biztos, hogy a két nagy vetélytárs továbbra is Farkas Flórián, az OCÖ jelenlegi elnöke, a Lungo Drom vezetője, fideszes országgyűlési képviselő és Horváth Aladár, a Demokratikus Roma Koalíció (DRK) vezetője, Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadója, szocialista parlamenti képviselő. A Lungo Drom szövetségéből kilépett Raduly József, az OCÖ egyik alelnöke, aki Farkas Flórián bizalmi emberének számított. Ha nem jön létre nagykoalíció, nem jelölteti magát az újabb fordulóban. Mert - ahogyan fogalmaz - pártzászlók alatt nem kíván politizálni. Arra a kérdésre, hogy eddig nem érezte-e úgy, hogy a Lungo Drom is pártpolitikát folytatott, így felelt: eddig az OCÖ-ben baloldali szimpatizánsok is helyet kaptak, de most bárki nyeri meg a választásokat, az nem lesz független a politikától és a személyes érdekektől - véli Raduly. Osztojkán Béla, a Phralipe elnöke, akit szintén Farkas Flórián bizalmi embereként könyveltek el, ugyancsak kilépett az LD-ből. Döntését akkor azzal indokolta, hogy a botrányos választás káros a cigányságra nézve, a Lungo Dromnak tiszteletben kellett volna tartania, hogy az ellenzéket többen támogatják. A kilépések ellenére egyértelmű, hogy a jobboldal elnökjelöltje továbbra is Farkas Flórián, aki nyolc éve áll az OCÖ élén. - Miért nem azt kérdezi, hogy hányan csatlakoztak hozzánk - kérdez vissza a fideszes képviselő, amikor a helyzetről faggatjuk. - Akik rájöttek arra, hogy a baloldal félrevezette őket, mind átálltak hozzánk, több százan az országban. Erősek vagyunk, és megnyerjük a választásokat - hangsúlyozza. A baloldalon Horváth Aladárt tartják a legesélyesebbnek. - Az előző választás tükrözte az erőviszonyokat, egyértelmű, hogy a demokratikus koalícióval többen szimpatizálnak - mondja Horváth, aki a DRK győzelme és esetleges elnökké választása esetén lemond miniszterelnöki tanácsadó posztjáról. - A cigány önkormányzat képviselői ítéletet fognak mondani a Lungo Drom felett annak nyolcéves, káros politizálása miatt. Meggyőződésem, hogy a választási gyűlés határozatképes lesz, és nyerni csak úgy lehet, ha ott maradunk szavazni. Vannak, akik Horváthtal ellentétben az ugyancsak a DRK zászlaja alatt, de a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége (CSZOSZ) színeiben induló Kövesi Vilmost tartják esélyesnek az elnöki székre. Kövesi azt állítja, jó a kapcsolata Horváthtal, hiszen közös az érdekük: Farkas leváltása. - Sok kis szervezet lépett elő, kihasználják a konfliktusos helyzetet, hogy előtérbe helyezzék magukat és saját érdekeiket - állítja Kövesi. Másfél hónappal ezelőtt még úgy volt, hogy Kolompár Orbán, a Magyarországi Cigány Szervezetek Fórumának elnöke baloldali győzelem esetén az ügyvezető igazgatói posztot kapná meg, de szerinte posztokról ráérnek akkor beszélni, ha már megnyerték a választásokat. - Biztos, hogy győzni fogunk, és az is biztos, hogy a cigányság nem maradhat érdekképviselet nélkül - állítja Kolompár. - Az uniós csatlakozás előtt a cigányság nem engedheti meg magának, hogy ne legyen OCÖ, hiszen csak ez a szervezet léphet föl a kormánytól független tárgyalópartnerként. „Egy nap elég volt ahhoz, hogy elmélyüljenek az ellentétek, és a pártpolitika végérvényesen felülkerekedjen a cigányság érdekein. Nekünk nincs kivel és miért együttműködnünk” - mondta Pálfi Miklós, aki a január 11-ei gyűlésen a legtöbb szavazatot kapta. Akkor a CSZOSZ színeiben indult, a DRK- t támogatva. Függetlenséget hirdetve, február 8-án létrehozta a Harmadik Erő Szövetség nevű tömörülést. Szerinte a cigányságnak elege volt az ígérgető pártpolitikából, csak a tiszta viszonyoknak és a szavahihetőségnek van helye. Időközben megalakult az Országos Roma Szövetség, amely a független elektorokra számít, és a szintén új Együtt Egymásért Roma Koalíció pedig a közös listaállítást kezdeményezi. A január 11-ei választás után Heizer Antal, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke úgy nyilatkozott, amíg nem változik meg a kisebbségi önkormányzatok választására vonatkozó szabályozás, addig a visszásságokat sem lehet kiküszöbölni. Azt nem hiszi, hogy elcsitulnak az ellentétek, hiszen tényleg nagyon megosztott a cigányság. Időközi választásra akkor sincs mód, ha a március elsejei választás is érvénytelen lenne. Ebben az esetben jelentősen felértékelődne a fővárosi cigány önkormányzat szerepe, amelyben eredményes volt a tisztújítás. Budapesten a Lungo Drom teljes vereséget szenvedett, a képviselői helyeket - egy kivételével - a Demokratikus Roma Koalció tagjai nyerték el. Farkas Flórián és Horváth Aladár (fölül), a jobb- és a baloldali tömb vezéralakja. Raduly József (alul balról) és Osztojkán Béla hátat fordított Farkasnak, de nem bukkantak föl Kolompár Orbán vagy Kövesi Vilmos mögött. Utóbbi Horváth Aladár vetélytársa lehet, ha győz a DRK Hitelfelvételre kényszerül Győr Iskolákat zárnak be, új beruházást nem indítanak A kisalföldi megyeszékhely 2003- ban 30,2 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodhat. A büdzsét elmúlt heti közgyűlésén fogadta el a Pro Urbe Egyesület támogatását is élvező szocialista-szabaddemokrata többség. Költségvetéselőkészítést azonban eddig még sosem kísért ilyen ádáz, tüntetéssel nyomatékosított vita, mint az idén, hiszen több oktatási intézmény bezárásával takarékoskodik a városvezetés. A megkezdett beruházásokon kívül nem indít újabb programot a város, de valamennyi intézményét érintik a megszigorítások. Legrosszabbul az oktatási szféra járt, hiszen két iskolát, egy óvodát és néhány bölcsődét is bezárnak szeptembertől. A Balázs Béla iskola, valamint a Rejtő szakközépiskola diákjai a következő tanévet már új intézményben kezdik, de kifutó rendszerben befejeződik az oktatás a Petz Lajos Szakközépiskolában is. Az intézkedéssorozat csaknem 1900 gyereket és 300 pedagógust érint. A városvezetés a lépést a gyerekhiánnyal indokolja, és éves szinten 150 milliós megtakarítást vár az üzemeltetési költségek, további 300 milliót a bérek és járulékok megmaradásából. A megürült iskolák értékesítésével újabb egymilliárd kerülhet a büdzsébe - vélik. A fideszes ellenzék azt állítja, hogy mindezért a kormány hamis ígéretei tehetők felelőssé, hiszen a megemelt közalkalmazotti bérek fedezetét mégsem biztosították az önkormányzatoknak, ami Győr esetében közel egymilliárd forintos hiányt jelent. Balogh József polgármester nyíltan nem ismeri el a vád igazságtartalmát, mondván: legalább három esztendeje kellett volna e lépéseket megtenni, ám akkor ezt a Fidesz megakadályozta. Azóta a túlméretezett intézményrendszer fejlesztési tartalékokat vitt el, és immár nem lehet tovább halogatni a rendszer átalakítását. A polgármester többször, így a költségvetés vitájakor is elmondta, hogy azért nem okoz gondot a bérfedezet, mert például iparűzési adóbevételekből ki tudják egészíteni azt. A karcsúsítás nyomán a kezdetben 18,7 milliárd forinttal számolt intézményi kiadások csaknem egymilliárddal mérséklődtek, ám a város ezzel együtt is hitelfelvételre kényszerülhet. A büdzsé 2,2 milliárd forint kölcsönnel számol a már korábban felvállalt kötelezettségek (szennyvíztisztító építés, termálfürdő) teljesítése miatt, de 650 milliós működési hitelt is beterveztek. KG A kisközségekben is nagy a gond A Győr szomszédságában lévő Kisbajcs ez évi költségvetési főösszege 216 millió forint. Ebben benne van az az egyszeri, 60 millió forintos összeg is, amelyből a múlt nyári árvízkárosultak lakóházépítéseit kellene - legalább részben - megoldani - mondta Karácsony Ferenc, a falu jegyzője. Ugyancsak itt jelennek meg a Kisbajcs környéki településekkel közös intézmények kiadásai is. A közös iskola éves költségvetése 75 millió forint, ez meghaladja azt az összeget, ami ténylegesen Kisbajcsra marad (60 millió forint). Ennek zöme állami normatíva, a község saját maga csak minimális bevételre képes. Iparűzési adóból 4,5 millióval, gépjárműadóból 1,8 millióval számolnak, helyiségbérletből pár százezer forint származik. A bérek kifizetése érdekében nekik is gondjaik lehetnek. 3,8 millió forintos bértámogatásért pályáznak, de egyelőre beláthatatlan, hogy mi lesz, ha a remélt összeget nem kapják meg. Kevés a pénz a méltányossági nyugdíjra Szemkeő Judit az Orbán-kormány volt szociális államtitkára szerint tavaly egymilliárd forinttal, az idei évre pedig 1,5 milliárd forinttal kellett volna növelni a méltányossági nyugdíj-kiegészítésre fordítható költségvetési keretet azért, hogy a jogos igénylők hozzájuthassanak a kiegészítéshez. Szemkeő Judit elmondta: a felmérések szerint országosan 1,2 millió idős ember lenne jogosult alacsony nyugdíja miatt méltányossági nyugdíj-kiegészítésre. Mivel az erre vonatkozó kérelmet háromévente lehet benyújtani, évente 400 ezer nyugdíjas kaphatná kézhez a kiegészítést, de a költségvetésből elkülönített keret csak az igények töredékének kielégítésére elegendő. Tavaly országosan 800 ezren nyújtottak be kérelmet, az idén 150 ezer igénylőre lehet számítani. Mivel az idős emberek többsége nincs tisztában a lehetőségekkel, s nehezen igazodik el az adminisztrációs teendők között. Fejér megyében az országban elsőként, pénteken nyílt fogadónapon tájékoztatták őket a tudnivalókról. A megyében a múlt év végéig 25 319 kérelem érkezett az illetékes szakhatósághoz: 14 ezret feldolgoztak, 7696-ot elutasítottak, 6355-en kaptak kiegészítést. MTI Magyar Hírlap . Az elektorok fele az érvényességi küszöb A január 11-én tartott országos roma elektori gyűlést a Lungo Drom (LD) óvása nyomán a Legfelsőbb Bíróság határozatképtelennek nyilvánította. Az eredményt megsemmisítette, és a választás megismétlését rendelte el. A bíróság a leadott szavazatokra hivatkozva döntött így, mivel a Lungo Drom kivonulása miatt a szavazáson a megválasztott elektorok kevesebb mint fele vett részt, így az elektorok gyűlése határozatképtelen volt. Az új voksolás csak akkor lesz érvényes, ha a szavazáskor az elektorok fele jelen van. A jelenlétet a szavazás megkezdése előtt ellenőrizni kell. HIRDETÉS élesben az egyetlen élő közéleti talkshow mindennapok témája minden nap az ----------------Élesben minden hétköznap 15.40-kor az MTV műsorán