Magyar Hírlap, 2003. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-24 / 46. szám

2003. február 24., hétfő B­ELFÖLD Változó erőviszonyok, gombamód szaporodó szervezetek az Országos Cigány Önkormányzat választása előtt Minden roma tömörülés a győzelemre készül Folyamatosan változnak a roma szervezetek közti erőviszonyok az országos cigány Önkormányzat januári - a Legfelsőbb Bíróság ál­tal érvénytelennek nyilvánított­­ választása óta. A különböző ki­­sebb-nagyobb roma szervezetek hol a jobboldali Farkas Flórián ve­zette Lungo Dromhoz, hol a Hor­váth Aladár szervezte Baloldali Roma Koalícióhoz csapódnak, de Pálfi Miklós irányításával megje­lent egy harmadik csoportosulás is. Minél kiegyenlítettebbek az erőviszonyok, annál nagyobb a veszélye annak, hogy ismét a vesz­tésre álló fél szavazás előtti kivo­nulása ellehetetleníti a voksolást. Biczó Henriett Nagy a tétje a március 1-jei orszá­gos cigány önkormányzati válasz­tásnak. Amennyiben ismét ered­ménytelen lesz a szavazás, akkor négy évig, a következő önkor­mányzati választásokig nem lesz országos képviselete a cigányság­nak. Márpedig a csatlakozás után ez a szervezet lehetne az unió kormánytól független tárgyaló­­partnere. A közben eltelt másfél hónap alatt jelentősen megváltozott a „belső” pártok palettája, több új roma szervezet is alakult, amelyek külön listát állítanak a választáso­kon. A változó erőviszonyok kö­zepette ugyanakkor biztos, hogy a két nagy vetélytárs továbbra is Farkas Flórián, az OCÖ jelenlegi elnöke, a Lungo Drom vezetője, fideszes országgyűlési képviselő és Horváth Aladár, a Demokrati­kus Roma Koalíció (DRK) veze­tője, Medgyessy Péter miniszter­­elnök tanácsadója, szocialista par­lamenti képviselő. A Lungo Drom szövetségéből kilépett Raduly József, az OCÖ egyik alelnöke, aki Farkas Flórián bizalmi emberének számított. Ha nem jön létre nagykoalíció, nem jelölteti magát az újabb forduló­ban. Mert - ahogyan fogalmaz - pártzászlók alatt nem kíván politi­zálni. Arra a kérdésre, hogy eddig nem érezte-e úgy, hogy a Lungo Drom is pártpolitikát folytatott, így felelt: eddig az OCÖ-ben bal­oldali szimpatizánsok is helyet kaptak, de most bárki nyeri meg a választásokat, az nem lesz füg­getlen a politikától és a személyes érdekektől - véli Raduly. Osztojkán Béla, a Phralipe el­nöke, akit szintén Farkas Flórián bizalmi embereként könyveltek el, ugyancsak kilépett az LD-ből. Döntését akkor azzal indokolta, hogy a botrányos választás káros a cigányságra nézve, a Lungo Dromnak tiszteletben kellett vol­na tartania, hogy az ellenzéket többen támogatják. A kilépések ellenére egyértel­mű, hogy a jobboldal elnökjelöltje továbbra is Farkas Flórián, aki nyolc éve áll az OCÖ élén. - Miért nem azt kérdezi, hogy hányan csatlakoztak hozzánk - kérdez vissza a fideszes képviselő, amikor a helyzetről faggatjuk. - Akik rá­jöttek arra, hogy a baloldal félre­vezette őket, mind átálltak hoz­zánk, több százan az országban. Erősek vagyunk, és megnyerjük a választásokat - hangsúlyozza. A baloldalon Horváth Aladárt tartják a legesélyesebbnek. - Az előző választás tükrözte az erővi­szonyokat, egyértelmű, hogy a de­mokratikus koalícióval többen szimpatizálnak - mondja Hor­váth, aki a DRK győzelme és eset­leges elnökké választása esetén le­mond miniszterelnöki­ tanácsadó posztjáról. - A cigány önkor­mányzat képviselői ítéletet fognak mondani a Lungo Drom felett an­nak nyolcéves, káros politizálása miatt. Meggyőződésem, hogy a választási gyűlés határozatképes lesz, és nyerni csak úgy lehet, ha ott maradunk szavazni. Vannak, akik Horváthtal ellen­tétben az ugyancsak a DRK zászla­ja alatt, de a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége (CSZOSZ) színeiben induló Kövesi Vilmost tartják esélyesnek az elnöki székre. Kövesi azt állítja, jó a kapcsolata Horváthtal, hiszen közös az érde­kük: Farkas leváltása. - Sok kis szervezet lépett elő, kihasználják a konfliktusos helyzetet, hogy elő­térbe helyezzék magukat és saját érdekeiket - állítja Kövesi. Másfél hónappal ezelőtt még úgy volt, hogy Kolompár Orbán, a Magyar­­országi Cigány Szervezetek Fóru­mának elnöke baloldali győzelem esetén az ügyvezető igazgatói posz­tot kapná meg, de szerinte posztok­ról ráérnek akkor beszélni, ha már megnyerték a választásokat. - Biz­tos, hogy győzni fogunk, és az is biztos, hogy a cigányság nem ma­radhat érdekképviselet nélkül - ál­lítja Kolompár. - Az uniós csatla­kozás előtt a cigányság nem enged­heti meg magának, hogy ne legyen OCÖ, hiszen csak ez a szervezet léphet föl a kormánytól független tárgyalópartnerként. „Egy nap elég volt ahhoz, hogy elmélyüljenek az ellentétek, és a pártpolitika végérvényesen felül­kerekedjen a cigányság érdekein. Nekünk nincs kivel és miért együtt­működnünk” - mondta Pálfi Mik­lós, aki a január 11-ei gyűlésen a legtöbb szavazatot kapta. Akkor a CSZOSZ színeiben indult, a DRK- t támogatva. Függetlenséget hir­detve, február 8-án létrehozta a Harmadik Erő Szövetség nevű tö­mörülést. Szerinte a cigányságnak elege volt az ígérgető pártpolitiká­ból, csak a tiszta viszonyoknak és a szavahihetőségnek van helye. Időközben megalakult az Or­szágos Roma Szövetség, amely a független elektorokra számít, és a szintén új Együtt Egymásért Ro­ma Koalíció pedig a közös listaál­lítást kezdeményezi. A január 11-ei választás után Heizer Antal, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke úgy nyilatkozott, amíg nem változik meg a kisebbségi önkormányzatok választására vonatkozó szabályo­zás, addig a visszásságokat sem le­het kiküszöbölni. Azt nem hiszi, hogy elcsitulnak az ellentétek, hi­szen tényleg nagyon megosztott a cigányság. Időközi választásra akkor sincs mód, ha a március elsejei választás is érvénytelen lenne. Ebben az esetben jelentősen felértékelődne a fővárosi cigány önkormányzat szerepe, amelyben eredményes volt a tisztújítás. Budapesten a Lungo Drom teljes vereséget szen­vedett, a képviselői helyeket - egy kivételével - a Demokratikus Ro­ma Koal­ció tagjai nyerték el. Farkas Flórián és Horváth Aladár (fölül), a jobb- és a baloldali tömb vezéralakja. Raduly József (alul balról) és Osztojkán Béla hátat fordított Farkasnak, de nem bukkantak föl Kolompár Orbán vagy Kövesi Vilmos mögött. Utóbbi Horváth Aladár vetélytársa lehet, ha győz a DRK Hitelfelvételre kényszerül Győr Iskolákat zárnak be, új beruházást nem indítanak A kisalföldi megyeszékhely 2003- ban 30,2 milliárd forintos költség­­vetésből gazdálkodhat. A büdzsét elmúlt heti közgyűlésén fogadta el a Pro Urbe Egyesület támogatá­sát is élvező szocialista-szabadde­mokrata többség. Költségvetés­előkészítést azonban eddig még sosem kísért ilyen ádáz, tüntetés­sel nyomatékosított vita, mint az idén, hiszen több oktatási intéz­mény bezárásával takarékoskodik a városvezetés. A megkezdett beruházásokon kívül nem indít újabb programot a város, de valamennyi intézmé­nyét érintik a megszigorítások. Legrosszabbul az oktatási szféra járt, hiszen két iskolát, egy óvodát és néhány bölcsődét is bezárnak szeptembertől. A Balázs Béla is­kola, valamint a Rejtő szakközép­­iskola diákjai a következő tanévet már új intézményben kezdik, de kifutó rendszerben befejeződik az oktatás a Petz Lajos Szakközépis­kolában is. Az intézkedéssorozat csaknem 1900 gyereket és 300 pedagógust érint. A városvezetés a lépést a gyerekhiánnyal indokolja, és éves szinten 150 milliós megtakarítást vár az üzemeltetési költségek, to­vábbi 300 milliót a bérek és járu­lékok megmaradásából. A meg­ürült iskolák értékesítésével újabb egymilliárd kerülhet a büdzsébe - vélik. A fideszes ellenzék azt állítja, hogy mindezért a kormány hamis ígéretei tehetők felelőssé, hiszen a megemelt közalkalmazotti bérek fedezetét mégsem biztosították az önkormányzatoknak, ami Győr esetében közel egymilliárd forin­tos hiányt jelent. Balogh József polgármester nyíltan nem ismeri el a vád igazságtartalmát, mond­ván: legalább három esztendeje kellett volna e lépéseket megten­ni, ám akkor ezt a Fidesz megaka­dályozta. Azóta a túlméretezett intézményrendszer fejlesztési tar­talékokat vitt el, és immár nem lehet tovább halogatni a rend­szer átalakítását. A polgármester többször, így a költségvetés vitája­kor is elmondta, hogy azért nem okoz gondot a bérfedezet, mert például iparűzési adóbevételek­ből ki tudják egészíteni azt. A karcsúsítás nyomán a kez­detben 18,7 milliárd forinttal szá­molt intézményi kiadások csak­nem egymilliárddal mérséklőd­tek, ám a város ezzel együtt is hi­telfelvételre kényszerülhet. A bü­dzsé 2,2 milliárd forint kölcsönnel számol a már korábban felvállalt kötelezettségek (szennyvíztisztító építés, termálfürdő) teljesítése miatt, de 650 milliós működési hi­telt is beterveztek. KG A kisközségekben is nagy a gond A Győr szomszédságában lévő Kisbajcs ez évi költségvetési fő­összege 216 millió forint. Ebben benne van az az egyszeri, 60 millió forintos összeg is, amelyből a múlt nyári árvízkárosultak lakóházépí­téseit kellene - legalább részben - megoldani - mondta Karácsony Ferenc, a falu jegyzője. Ugyan­csak itt jelennek meg a Kisbajcs környéki településekkel közös in­tézmények kiadásai is. A közös is­kola éves költségvetése 75 millió forint, ez meghaladja azt az össze­get, ami ténylegesen Kisbajcsra marad (60 millió forint). Ennek zöme állami normatíva, a község saját maga csak minimális be­vételre képes. Iparűzési adóból 4,5 millióval, gépjárműadóból 1,8 millióval számolnak, helyiségbér­letből pár százezer forint szárma­zik. A bérek kifizetése érdekében nekik is gondjaik lehetnek. 3,8 millió forintos bértámogatásért pályáznak, de egyelőre belátha­tatlan, hogy mi lesz, ha a remélt összeget nem kapják meg. Kevés a pénz a méltányossági nyugdíjra Szemkeő Judit az Orbán-kor­­mány volt szociális államtitkára szerint tavaly egymilliárd forint­tal, az idei évre pedig 1,5 milliárd forinttal kellett volna növelni a méltányossági nyugdíj-kiegé­szí­­tésre fordítható költségvetési ke­retet azért, hogy a jogos igénylők hozzájuthassanak a kiegészítés­hez. Szemkeő Judit elmondta: a felmérések szerint országosan 1,2 millió idős ember lenne jogosult alacsony nyugdíja miatt mél­tányossági nyugdíj-kiegészítésre. Mivel az erre vonatkozó kérelmet háromévente lehet benyújtani, évente 400 ezer nyugdíjas kaphat­ná kézhez a kiegészítést, de a költ­ségvetésből elkülönített keret csak az igények töredékének ki­elégítésére elegendő. Tavaly or­szágosan 800 ezren nyújtottak be kérelmet, az idén 150 ezer igény­lőre lehet számítani. Mivel az idős emberek többsé­ge nincs tisztában a lehetőségek­kel, s nehezen igazodik el az admi­nisztrációs teendők között. Fejér megyében az országban elsőként, pénteken nyílt fogadónapon tájé­koztatták őket a tudnivalókról. A megyében a múlt év végéig 25 319 kérelem érkezett az illeté­kes szakhatósághoz: 14 ezret fel­dolgoztak, 7696-ot elutasítottak, 6355-en kaptak kiegészítést. MTI Magyar Hírlap . Az elektorok fele az érvényességi küszöb A január 11-én tartott országos roma elektori gyűlést a Lungo Drom (LD) óvása nyomán a Leg­felsőbb Bíróság határozatképte­lennek nyilvánította. Az ered­ményt megsemmisítette, és a vá­lasztás megismétlését rendelte el. A bíróság a leadott szavazatokra hivatkozva döntött így, mivel a Lungo Drom kivonulása miatt a szavazáson a megválasztott elek­torok kevesebb mint fele vett részt, így az elektorok gyűlése ha­tározatképtelen volt. Az új vok­solás csak akkor lesz érvényes, ha a szavazáskor az elektorok fele jelen van. A jelenlétet a szavazás megkezdése előtt ellenőrizni kell. HIRDETÉS élesben az egyetlen élő közéleti talkshow mindennapok témája minden nap az ----------------­Élesben minden hétköznap 15.40-kor az MTV műsorán

Next