Magyar Hírlap, 2003. szeptember (36. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-12 / 213. szám
14 • Magyar Hírlap • 2003. szeptember 12., péntek kultúra Új vezető a miskolci operafesztiválnál Egyhangúlag választotta meg Bátor Tamás operaénekest a Miskolci Operafesztivál Kht. ügyvezető igazgatójának a városi közgyűlés. A szeptembertől hatályos kinevezés három évre szól. Bátor Tamás művészi pályája a milánói Scalában kezdődött, majd Európa és Amerika számos operaszínpadán és koncerttermében énekelt. Bátor Tamás továbbra is számíthat Marton Éva művészeti igazgató, Müller Péter Sziámi főtanácsadó és Lovas Károly programigazgató segítségére (mti) programötletek Keletnémet életérzés A Centrális Galériában (Bp. V., Nádor utca 11.) ma délután nyílik és november 30-áig látogatható az NDK-GDRDDR (Élet és forma) című kiállítás, amely a hetvenes-nyolcvanas évek keletnémet tárgykultúrájával foglalkozik. Írógépek, lámpák, fényképezőgépek, rádiók, sportfelszerelések, vázák, porszívók, hamutartók, kávédarálók, mixerek és étkészletek mutatják be, milyen is volt a NDK-beli „lifestyle”. A tárgyak nagy része a kiállítás partnerintézetéből, Eisenhüttenstadtból származik. (mh) Más világ, más Szlovákia Két kiállítás is nyílik a jövő hét elején a budapesti Szlovák Intézetben (VIII., Rákóczi út 15.). Szeptember 15-én, hétfőn este hat órakor az Eugen Suchon zeneszerző életét és pályáját bemutató tárlatot Jaroslav Blaho és Ladislav Burlas nyítja meg. Másnap Andrej Bán fényképész, riporter, publicista Más világ, más Szlovákia című kiállítását Korniss Péter fotóművész ajánlja a közönség figyelmébe. (mh) Budapesti Vonósok templomi koncertje Szombat este nyolc órakor a Budapesti Vonósok adnak koncertet az óbudai Szent Péter és Pál-plébániatemplomban (Lajos utca 168.). A műsorban Joseph Haydn kompozíciói szerepelnek. Egy héttel később a Liszt Ferenc Kamarazenekar muzsikál a templomban. (mh) •3 mondatban • Csernus Tibor festőművész kiállítása szeptember 15-én, hétfőn este hét órakor nyílik a Blitz Galériában, amelynek címe: Budapest V., Hercegprímás utca 12. (mh) • Roma festők alkotásaiból nyílt kiállítás a miskolci megyeházán, a Roméró közhasznú egyesület kezdeményezésére. (mti) • A Pesti Vigadó kamaratermében (Budapest V., Vigadó tér 2.) ma este zenés irodalmi estet rendeznek a bor és a komédia jegyében, Szigethy Gábor szerkesztésében. (mh) Kulturális toplisták: www.magyarhirlap.hu/kultura Rovatvezető Szarka Klára/e-mail szarka@mhirlap.hu/telefon 470-1283 Szabó Magda politikáról, közéletről, tervekről és az elmúlásról Valaki mindig kiabál Ma este a Nemzeti Színházban, a Megyejárás sorozat keretében Szabó Magda Kiálts, város! című darabját játssza a debreceni Csokonai Színház társulata. Az írónő, aki díszvendége lesz a mai előadásnak, a napokban Párizsba készül, abból az alkalomból, hogy franciára fordították Az ajtó című regényét. Szabó Magda október 5-én ünnepli 86. születésnapját. Balogh Gyula A Kiálts, város! című dráma ősbemutatóját 1973-ban Lendvay Ferenc rendezte a debreceni teátrumban. Tavaly Meczner János állította színpadra ugyancsak a cívis városban. „Ezt a darabot tavaly kértem a 85. születésnapomra - kezdi Szabó Magda. - A polgármester úr ajánlotta fel, válasszak egyet a tizenkét színpadi mű közül, amiket eddig írtam, és azt a színház bemutatja. Ezt a darabot annak idején a városnak, a városért írtam. Nem csak azért ez a kedvencem, mert az első drámám, hanem mert úgy érzem, sikerült egy fontos üzenetet megfogalmaznom: amikor egy város fennmaradásáról van szó, ott az egyéni érdekeket félre kell tenni. A Bocskai korában, 1604- ben játszódó művel szerettem volna Debrecennek emlékeztetőül hagyni, hogy a kedvezőtlen környezeti adottságoknak és az állandó külső támadásoknak miként tudott ellenállni. Örvendetesnek tartom, hogy Hajdú- Bihar megye többek között ezzel a drámával mutatkozhat be a Nemzeti Színházban.” Az írónő most éppen újra franciául tanul, önmagának ad órákat, hiszen a gimnáziumban négy évet foglalkozott már a nyelvvel. „Párizsba készülök, az Ajtó című regényem megjelenik franciául, és egy esztétákból, kritikusokból álló társaság meghívott, a kötet bevezetéseként vegyek részt beszélgetéseken, szinte minden percem be lesz osztva. Egyébként különösen örülök az Ajtó sikerének, annak idején a főhős Szeredás Emerenc történetét Magyarországon is kedvezően fogadták, aztán felfedezték Amerikában, a Columbia Egyetemnek a kelet-európai portrékat bemutató sorozatába Emerenc is bekerült, de kiadták a könyvet a Németalföldön, a Benelux államokban is.” Szabó Magda legutóbbi, Für Elise című műve hónapokig a toplisták elején szerepelt. Arra a kérdésre, hogy mikor olvashatjuk az életregény második részét, szerényen szabadkozik: „sokan joggal mondhatják, hogy a Für Elise végén felszállt a Dodinak becézett barna angyal a vonatra, de nem szállt le. Réz Pál folyóiratában, a Holmiban Útközben címmel már publikáltam a második rész első fejezetét. De közbejött egy határidős munka. Szerződést kötöttem a Hunnia Filmstúdióval, hogy szilveszter éjszakájáig leszállítom a Régimódi történet televíziós változatának forgatókönyvét. Emiatt az életregény folytatása hátrébb kerül, de az a szerencsém, hogy nagyon jó a memóriám, ezért a befejezés nem fog sokáig tartani.” Amikor a politika és mai közélet felől kérdezem, még határozottabbá válik a hangja: „Magyar vagyok, ez a hazám, ezért az ország minden lakosának írok. A kisebbségben élőknek ugyanúgy, mint azoknak, akik saját elhatározásukból vagy a körülményeikből adódóan külföldön élnek. Az író alapvető feladata, hogy amit a politikus nem vesz észre, de a nép igen, azt közzétegye. A politikusoknak pedig fel kellene fogniuk, hogy valaki kiabál. Csak könnyen lehet, hogy mire észreveszik a bajt, már nincs min veszekedni. Különben a ma divatos két Magyarország van című játékban én nem kívánok részt venni. Az ember addig tud írni, amíg önmagával azonos, ha ez megváltozik, akkor ez a képesség megszűnik. Ezért erre mindig vigyáztam.” Beszélgetésünk végén nem kerülhetjük meg a halál és az elmúlás gondolatkörét. Felcsillan a szeme, mintha már várta volna a témát: „Csak nem képzeli, hogy én vagyok az a magyar író, aki örökké él. Egy vallásos reformátust arra nevelnek, soha el ne felejtse, hogy bármikor meghalhat. Napi hálótársam a halál, azzal alszom el, hogy esetleg holnap nem ébredek el. Egy katonai kórházban születtem, ahol inkább meghalni szoktak. Az anyatejet nem ismertem, sokat voltam beteg. De úgy tűnik, valami célja volt a láthatatlan hatalomnak - amit én mindig szabálytalanul képzeltem el -, hogy ilyen hosszú életet adott nekem.” Az író alapvető feladata, hogy amit a politikus nem vesz észre, de a nép igen, azt közzétegye fotó: Habik Csaba A Régimódi történet tévéfilmen Szabó Magda Régimódi történetét eddig négy színházban is játszották. Az ősbemutatót 1977 decemberében Lengyel György rendezte a Madách Színházban. Két év múlva Debrecenben is bemutatták, majd 1994-ben, a Győri Nemzeti Színházban Pethes György állította színre. Legutóbb a darabot a Nemzeti Színházban játszották, Meczner János rendezésében. A Régimódi történet megfilmesítésének jogát a Hunnia Filmstúdió vásárolta meg. Sándor Pál stúdióvezető elmondta, régi terve volt, hogy film, televíziós produkció készüljön a sikeres színpadi műből. Egyelőre várják Szabó Magda forgatókönyvét. Kassák Lajos óbudai vallomása Wagner István A Kassák Óbudán (1954-1967) című, vasárnapig látható kamaratárlaton a Zichy-kastélyban, a vitrinekben tenyérnyi papírlapok az ötvenes évek derekáról színes krétával, fekete és vörös tussal, kalligrafikus ecsetrajzokkal, avagy könyvborító-tervek temperával. Még érdekesebbek az elvont festménytervek a hatvanas évekből, amelyeken az avantgárd irodalom és piktúra nagy mestere fekete ceruzával rajzolta körül a papíron a leendő színfoltokat és betűkkel írta rájuk az elképzelt koloritot. Persze, olajjal papírra festett kisebb képek is bőven akadnak, aztán meg szénnel készült kompozíciók következnek a falakon és kollázsok konstruktivista módra, avagy tematikus címadásokkal is, táncosnőkkel, kora építészetéről meg május elseje ürügyén. Bár nagyon kedvelte ezt a környéket, és tizenhárom esztendeig élt a Bécsi út 98. alatti bérházban, furcsa módon csak Szénaboglya címmel írott napló és egyetlen olajképe, a Kilátás az ablakomból - Óbuda (1956) maradt az utókorra erről a vonzalomról. Eredeti Kassák-kéziratokat és gépelt szövegeket megnyomtatott publikációkat is böngészhet a látogató a tárlókban. Búcsúzóul álljon itt egy idézet 1964-ből, Kassák Néhány prózai szó Óbudáról című vallomásából: „Tíz éve élek Óbudán. Azelőtt jóformán csak annyit tudtam róla, amennyit Krúdy Gyula írásaiban olvastam erről a különös városnegyedről. (...) Igaz, hogy ma már kevesebb a romantikája, mint Krúdy idejében volt, de sok mindenért kárpótol engem a sűrű építkezés biztató látványa, a gondozott parkok, ahol gyerekcsapatok hintáznak, labdát rúgnak, és a legkisebbek gondtalanul homokoznak. Nem irigykedem Pestre, ez a szűkebb világ megnyugtatóbb a számomra...Ezen a se falu, se város földdarabon szeretnék maradni életem végéig.” Kívánsága teljesült. 1977 júliusától emléktábla került a ház falára, hagyatékát özvegye gondozta itt 1986-ban bekövetkezett haláláig. Kassák Lajos: Kilátás az ablakból - Óbuda (1956) A Hunnia elképzelései szerint a műből tizenkétszer ötven perces televíziós sorozat készülne. Jelenleg folynak a tárgyalások a produkció finanszírozásáról. Valószínűleg a sorozat első epizódjait Sándor Pál maga rendezné. A stúdióvezető reményei szerint a forgatást a jövő év második felében kezdenék el. Barta Mária villanásai Időnként panaszkodni szokott, hogy minden interjú elején be kell mutatkoznia, pedig Barta Mária tényleg végigjátszotta a magyar és a világirodalmat. Melinda éppúgy volt, mint Gertrudis, Karenina Anna, Elisa, Mirigy vagy York hercegné. Színpadi mindenevő volt egész életében, ugyanakkor osztották rá a rút, öreg boszorka Mirigyet a Csongor és Tündében, mint a szépséggé változó Elisát a Pygmalionban. Csak a szerepei többségét vidéken játszotta, és elfelejtett szappanoperákban szerepelni, így akik nem látták a deszkákon, sajnálatosan keveset hallottak róla. A régi nagy Nemzetiben kezdte a pályát, Bajor Gizitől Tímár Józseftől, Major Tamástól leste el a mesterséget. Amikor a férjét, Bozóky Istvánt - aki későbbi a nyíregyházi színház alapító direktora lett - 29 évesen kinevezték Miskolcra igazgatónak, akkor vele tartott. De vagy húsz évig Szegeden játszott. Ruszt József egyik legfontosabb színészévé vált, amikor a rendező Zalaegerszegre ment, követte oda is, majd visszatért vele Szegedre is. Miután a Panteleon és a hölgyvendégekben vendégszerepelt a Vígszínházban, Pestre csábítják. Itt játszotta például York hercegnét a III. Richardban, korábban Szegeden Erzsébetet adta ugyanebben a darabban. De az az igazság, hogy Pesten eltűnik kicsit a nézők szeme elől. Gyakran pöttömnyi szerepeket kap, amikor belép a deszkákra, akkor viszont nagyon is jelen van. A hosszú ideig műsorról levehetetlen Fekete Péterben például az előkelő társaság sok mindenbe belekotyogó, értetlenkedő, tartással teli, de kissé korlátolt tagját, madam Febre-t alakította. Az utóbbi időben a legfontosabb szerepet Mészáros Tamás osztotta rá a Pesti Színházban a Bölcs Náthánban, egy titkokat rejtő dajkát alakít, akinek a szavai döntővé válnak a keresztes háborúk öldöklése közepette. Legutóbbi feladata szintén pöttömnyi: az Egy csók és más semmi című operettben, a szalonban belefelejtkezve kártyázik. Ha csak villanásnyi a szerepe, akkor is emlékezetes. Jelenség. Néha csak áll, vagy maga elé mered, mégis magára vonja a figyelmet. Jelentős színésznő akkor is, ha még mindig be kell mutatkoznia az interjúk elején. Hétfőn lesz 80 éves. Bála Gábor