Magyar Hírlap, 2003. szeptember (36. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-20 / 220. szám
Rovatvezető Tevan Imre/e-mail tevan@mhirlap.hu/telefon 470-1319 Tempósan terjeszkednek a hipermarketek • Feljönnek a diszkontok fogyasztó, 13. oldal 2003. szeptember 20-21., hétvége • Magyar Hírlap • 9 Önkormányzati leépítés is lesz Összességében nem nyolc, hanem 53 ezer közalkalmazott kerülhet utcára A költségvetési intézményeknél tervezett nyolcezer fős elbocsátás csupán az első lépés lenne a kormány tervei szerint. Az államigazgatásban további 45 ezer fős elbocsátásra kerülhet sor, az önkormányzatok jövő évi költségvetési támogatását ugyanis úgy alakították ki, hogy ebben a körben is hat százalékkal csökkenjen a létszám. Dobozi Pálma-Papp Zsolt Az államigazgatási szféra létszámának csökkentése nem áll meg a kormányzati intézményeknél. Mint ismert, a kormány szerdai ülésén úgy határozott, hogy a költségvetési intézményeknél átlagosan tíz százalékkal csökkenti az ott dolgozók számát. Ugyanakkor a jövő évi költségvetésben a kormány úgy számol, hogy a közszféra más területein további hatszázalékos létszámleépítésre kerülne sor. Ez összesen mintegy 45 ezer közalkalmazott és köztisztviselő elbocsátását jelentené a helyi önkormányzatoktól. E leépítés ugyanakkor nem lenne kötelező - nyilatkozta lapunknak Máté Dániel, a pénzügyi tárca kommunikációs vezetője -, az önkormányzatok ugyanis szabad kezet kapnak ahhoz, hogy a jövő évi hatszázalékos béremeléshez miként teremtik elő a fedezetet. A bérekre fordítható költségvetési támogatások viszont változatlanok maradnának. A szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón László Csaba pénzügyminiszter elmondta, hogy a hatszázalékos leépítés közel felét a „természetes fogyás” és a nyugdíjazások megoldanák. A költségvetés jövőre sem biztosítja az önkormányzatok számára a közalkalmazotti és köztisztviselői béremelések fedezetét, így ezt - csakúgy, mint idén - a helyhatóságoknak kell kigazdálkodniuk. A közalkalmazotti fizetések ötvenszázalékos emeléséhez 30-35 milliárd forint, míg a köztisztviselői juttatás növeléséhez 5,2 milliárd forint többletre lenne szükség a büdzsében - mondta lapunknak Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. A béremelés fedezete annak ellenére sem szerepel a költségvetés tervezetében, hogy az önkormányzatok már idén is jelezték: ennek finanszírozása végképp ellehetetleníti őket. A legtöbb település a fejlesztések helyett a bérkiegészítéseket fizette adóbevételeiből. Azzal, hogy a kormányzat nem teremti meg a béremelés fedezetét, gyakorlatilag létszámcsökkentésre készteti az önkormányzatokat. Ugyanakkor Dióssy szerint lehetetlen a polgármesteri hivatalok vagy az okmányirodák apparátusát tovább nyirbálni, hiszen az önkormányzatok évről évre több kötelező feladatot kapnak - hozzárendelt források nélkül. Úgy látja: a legtöbb oktatási intézményben már megtörténtek a leépítések, a szociális intézményekben pedig inkább létszámnövelésre lenne szükség. A 2004-es költségvetés önkormányzatokra vonatkozó forrásszabályozása az önkormányzati szövetség véleménye szerint elfogadhatatlan, kilátástalan szituációba sodorná a helyhatóságokat. A kormány által bejelentett intézkedés példátlan méretű leépítésnek látszik - nyilatkozta a Magyar Rádiónak Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Ez egy rendkívül nagy méretű leépítés, anélkül hogy azt látnánk, hogy a kormány a feladatokat tekintve is csökkenti az elvárásokat. Ami a természetes fogyást illeti, nem áll rendelkezésünkre háttérszámítás, de a többéves tapasztalatok szerint háromszázalékos természetes fogyás nem szokott bekövetkezni, ennek a fele a reális - mondta Szabó Endre. Az önkormányzatok azzal érvelnek: már most is kevesen vannak bizonyos feladatokra. Nos, útlevél-ügyintézési időszakban biztosan Az elemzők kisebb inflációt várnak, mint a kormány Reuters: az idén három százalék alatt marad a növekedés A harmadik negyedévben a gazdasági növekedés üteme hajszálnyira megközelíti majd a három százalékot a második negyedévi 2,4 százalékos mélypont után - vélik a Reuters által megkérdezett elemzők, így a bővülés üteme az idén talán eléri a 2,8 százalékot, s jövőre 3,3 százalékos lehet. Az infláció viszont ennél erőteljesebben gyorsul: az idén 4,6 százalékos átlagos drágulás a Reuters elemzői jövőre hatszázalékosra vált. Papp Zsolt A piaci elemzők nem bíznak abban, hogy az euró a kormány szándékának megfelelően már 2008-ban felválhatná a forintot. A Reuters által megkérdezett elemzők többsége ezt az időpontot 2009-re teszi, mégpedig azért, mert szerintük bajok lesznek a maastrichti kritériumok teljesítésével. Az idei 4,6 százalékos éves pénzromlás után például 2004-re átlagosan hatszázalékos inflációt várnak a különböző elemzők, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a piaci elemzők derűlátóbbak, mint a kincstári optimisták. Ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban 6,5 százalékosra, a kormány pedig a héten ötről hatszázalékosra rontotta a jövő évi inflációra vonatkozó várakozásait. Jelentősen visszafogták a gazdasági növekedésre adott jóslataikat is az elemzők: 2003- ra már csak átlagosan 2,85 százalékos gazdasági növekedést várnak a tavalyi 3,3 százalékos GDP-bővülés után. Az elemzők prognózisainak átlaga szerint jövőre a bővülés üteme legfeljebb a tavalyi szintre emelkedhet, miközben a kormány ennél gyorsabb, 3,5 százalékos növekedésre számít. Továbbra is nagy gond az államháztartás egyensúlyvesztése: ennek idei hiánya meghaladja majd az 1030 milliárd forintot, ami a GDP 5,4 százaléka lenne. A kormány 2004-ben 3,8 százalékosra kívánja csökkenteni a GDP-arányos deficitet, ám az elemzők ennél magasabb, 4,4 százalékos hiányt várnak, ami 886 milliárd forint lenne. A Tárki társadalmi prognózisának kutatási eredményei alapján az exportáló nagyvállalatok várakozásai viszont jelentősen javultak január óta. Ezen cégek üzleti helyzetének megítélése és az üzleti helyzetre vonatkozó várakozása is reménykedőbb, annak dacára, hogy a lakosság politikai és gazdasági hangulata egyaránt mélyponton van. A Tárki szerint a helyzet egyébiránt kritikus: „a kormányzati munka elbizonytalanodása és egyes érdekcsoportok (a nagyvállalkozók, a hivatási kamarák, a szakszervezetek és a közszolgálat) egyre gátlástalanabb érdekérvényesítése az európai integráció pozitív hatásait is leronthatja” - írják a kutatásról kiadott közleményükben. Ecostat: új monetáris politika kell A jegybank inflációs célt követő politikája megbukott, érdemes lenne újragondolni a jegybanki politikát - mondta Belyó Pál, az Ecostat gazdaságkutató intézet legfrissebb prognózisát bemutató sajtótájékoztatón. A kormány elmúlt napokban bejelentett intézkedéseit valamennyi kutató szimpátiával fogadta, hisz mára bebizonyosodott, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi problémái csak a bevételek növelésével nem orvosolhatók - szükség lesz a fiskális megszorításokra. Az Ecostat a májusi prognózisával szemben - amikor még 3,4 százalékra tette az idei gazdasági növekedés várható mértékét, most azt 2,8 százalékra csökkentette. A 2004-re 5,9 százalékos infláció mellett 3,5 százalékos gazdasági növekedést várnak - ami nem nélkülöz némi optimizmust, de van realitása -jegyzete meg Belyó. a nap száma 26 százalékkal emelkedtek még júliusban is a bruttó keresetek a közszférában - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Az állami szektorban a januári 40 százalékos emelkedést követően 20 és 27 százalék között maradt a bérek növekedése, amit a statisztikusok az előző évi keresetemelő központi intézkedések áthúzódó hatásával magyaráznak. Ehhez nyilvánvalóan az is hozzájárult, hogy a köztisztviselői illetmények július elsejétől átlagosan 12 százalékkal emelkedtek. A versenyszféra ugyanakkor a jelek szerint egyre kevésbé tud lépést tartani a közszféra keresetnövekedési ütemével. A nettó bérek 14 százalékkal növekedtek. A nemzetgazdaságban ez év első hét hónapjában a bruttó nominális átlagkereset 14,1, a nettó pedig 18,1 százalékkal növekedett, míg a reálkeresetek 13,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. (mti) Új lakás: adókedvezmény 15 millióig Új lakások esetében jövőre az adó-visszatérítésre jogosító hitelösszeg felső határa nem 10, hanem 15 millió forint lesz - közölte a Pénzügyminisztérium. A tárca szerint a szerdai kormányülés sajtóanyagában tévesen jelent meg ez az összeg. Az adókedvezmény jövőre - a kormányülésen elfogadott tervek szerint - legfeljebb 120 ezer forint lehet, azaz fele az eddiginek. Használt lakásnál nyolcmillió forint hitelig lehet az adókedvezményt igénybe venni. (mti) *1 mondatban * A német cégek továbbra is sorra mennek tönkre: 2003 első félévében 20 ezer csődkérelmet nyújtottak be, kilenc százalékkal többet, mint tavaly. (mti) * Az euróval tegnap 255,35 forintos árfolyamon kereskedtek, szemben az előző napi 256,15 forintos kurzussal. (mti) * Nem sikerült megállapodnia a fuvarozók két érdekvédelmi szervezetének a Pannonsped Kft.-vel a hegyeshalmi fizetős terminál ügyében. (mti) a nap mutatói * Magyar idő szerint 20 órakor BUX 8291,93 (-119,48) DJIA* 9626,15 (-32,98) NASDAQ* 1900,23 (-9,32) FTSE 4257,00 (-57,70) DAX 3590,29 (-21,73) 1 EUR 255,35 (-1,35) 1 USD 226,64 (- 0,95) Bubor 3 hó 9,50 (+0,03) Állampapírhozam 1 év 8,73 (0,00) Állampapírhozam 10 év 6,99 (-0,01)