Magyar Hírlap, 2004. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-08 / 6. szám
12 • Magyar Hírlap • 2004. január 8., csütörtök e-világ Lassan indul a „számcipelés” Egyelőre nincs sok választási lehetőségük a szolgáltatót váltó, ám hívószámukat megtartani akaró előfizetőknek: a tíz hazai vezetékes távközlési szolgáltató közül csak egy hirdetett akciót, hogy átcsábítsa az ügyfeleket, miközben van olyan szolgáltató, melynek szerződéses ügyfele sincs, s olyan is, mely magyar nyelvű honlappal sem rendelkezik. A Nemzeti Hírközlési Hatóság szerint az összes szolgáltatónak csak 85 százaléka csatlakozott az átirányított hívószámok adatait tartalmazó adatbázishoz. A távközlési vállalatok és az ügyfelek oldaláról egyaránt tapasztalható csekély érdeklődés oka az lehet, hogy csak azoknak éri meg szolgáltatót váltani, akiknek havi telefonforgalma forintban kifejezve százezres nagyságrendű. A nehézkes indulás ellenére már január 10-én átkötik az első szolgáltatóváltó ügyfelet, aki ragaszkodott telefonszáma megtartásához. (hwsw.hu) Továbbra is nő a mobilosok tábora Százezerrel nőtt októberről novemberre a hazai mobilfelhasználók tábora, miközben hétezerrel csökkent a vezetékes előfizetők száma. A Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint 2003 novemberében 7,7 millió mobiltelefon és 3,6 millió vezetékes fővonal volt hazánkban. A mobiltelefonok térnyerésének tendenciája évek óta változatlan: míg a maroktelefonok előfizetői tábora folyamatosan nő, a vezetékes telefonjaikat többen mondják le, mint ahányan új vonalat igényelnek. A három nagy mobilszolgáltató piaci részesedése ugyanakkor csak apránként változik: a Westel birtokolja a piac 48 százalékát, a Pannon GSM 35,48, a Vodafone pedig 16,52 százalékot tudhat magáénak. (mh) •1 mondatban • Hatvanhárommillióval 270 millióra nőtt tavaly a kínai mobilfelhasználók száma, 2004-re pedig 52 milliós bővülést vár a kínai piac két mobiltelefon-társasága. (mti) • Több mint 2,6 milliárd jenre, az előző évinél 37,5 százalékkal magasabbra emelkedtek tavaly Japánban a Linux licencekből befolyt bevételek. (mti) • Tizenkét újabb erdélyi magyar közoktatási intézmény kapcsolódott be a Sulinet express programba, ezzel a programban részt vevő magyar tannyelvű erdélyi iskolák száma elérte a harmincat. (mti) • Március elsejétől Magyarországon is lehetőség nyílik az ékezetes betűket használó domainnevek bejegyzésére - az új tartományneveket azonban egyelőre nem minden böngésző lesz képes kezelni. (index) • Felértékelte a Nokiát a JP Morgan befektetési bank, mondván, az idén erőteljesen nőhet a nemzetközi távközlésialkatrész-gyártó szektor. (mti) Az oldalt szerkesztette: Molnár Sándor smolnar@mhirlap.hu Előszeretettel olvassák a bűnügyi, a baleseti jelentéseket a világháló hazai felhasználói Félmillió hír a magyar neten A magyar internetezők tavaly mintegy félmillió hírből válogathattak - derül ki a Hírkereső online hírgyűjtő oldal statisztikáiból. Ez bő húsz százalékkal több, mint tavaly. A 41 hazai portált szemléző website ugyan nem figyeli az összes híroldalt, ám a legfontosabb lapok szerepelnek szemléjében. Rátonyi Gábor Tamás Ötödével több híranyag látott napvilágot 2003-ban az internet hazai szegletében, mint tavaly - derül ki a Hírkereső című, a hazai internetes médiumokat szemléző online hírgyűjtemény adataiból. A Hírkereső ugyan nem figyeli az összes hazai híroldalt, de a 41 portál 59 rovatának hírei alapján készült összesítés meglehetősen alaposnak tekinthető, különösen, hogy a legismertebb internetes magazinok, mint az Index, az Origó, a Korridor, valamint számos nyomtatott sajtótermék, köztük valamennyi országos napi- és számos hetilap, de még a Magyar Rádió és a Hírtévé weboldalának adatai is szerepelnek az összesítésben. A statisztikából kiderül, hogy a tavalyelőtti 362 977 után tavaly 446 207 hírt akasztottak ki a webre az online szerkesztőségek. Persze egy ilyen összesítés nem szolgál adatokkal a hírek, cikkek, elemzések, közlemények tartalmával, hosszával kapcsolatban, s az sem derül ki belőle, egy-egy hír hány weboldalon lát napvilágot akár úgy, hogy a lap előfizetett valamelyik hírügynökség szolgáltatására, akár úgy, hogy az élelmes szerkesztők vagy újságírók szabad forrásként használják fel a másutt megjelent anyagokat. Érdekes ugyanakkor, hogy a hírmennyiség alapján felállított rangsor nem egyezik a Medián Webaudit rendszerének az egyes lapok látogatottságát mérő adataival. Míg a havonta megjelenő hírek számának átlagát tekintve a Hírkereső által szemlézett lapok közül az első öt helyezett a Ma.hu, az Uno.hu, a Magyar Nemzet online kiadása, a Magyar Rádió weboldala és az Index, a látogatottság egészen más sorrendet diktál: az Origó, az Index, a Korridor, az RTL Klub és az Uno.hu található az első ötben - igaz, a Webaudit rendszere nemcsak a híroldalakat, hanem az adott portál egyéb szolgáltatásait látogatók számát is tartalmazza. Az egyébként nem meglepő következtetés azonban levonható, hogy az internetezők kegyeiért folytatott harcban korántsem a hírszolgáltatás a legerősebb fegyver. A szaklapok és rovatok közül továbbra is az interneten hagyományosan erős informatikaiszámítástechnikai portálból találni a legtöbbet, ám a gazdasági rovatok és szakportálok adják - szám szerint legalábbis - a legtöbb információt olvasóiknak - persze csak a közéleti-politikai lapok után. Tovább erősödtek a női témákkal foglalkozó netes magazinok: a 2002-ben - az e lapok internetes feltűnésének évében mért hírmennyiségnek a többszöröse jelent meg tavaly ebben a témában. Ez arra enged következtetni, hogy az ország lakosságának alig egytizedét jelentő internetezők érdeklődése semmiben nem különbözik a nyomtatott lapokat vásárlókétól: ami printként népszerű, az az interneten is eladható. Erre utal egyébként az is, hogy meglepően sok autós magazin és sportújság található a magyar világhálón. Sajátos képet ad a hírgyűjtemény archívumában való keresésekről készült - igaz, csak az év második felének adatait tartalmazó - statisztika. Ellentétben az általános keresési szokásokkal, a hírek közti keresést nem az aktuális könnyűzenei divatirányzat vagy a szexuális kíváncsiság képi kielégítésének vágya határozza meg, hanem a közvélemény egészét foglalkoztató, nem csak az internetes közösséget érintő kérdésekre adandó válaszok utáni kutakodás. A Hírkereső látogatói 2003 júniusa és decembere között mintegy félmillió alkalommal kerestek az oldal látókörébe került lapok híreiben - a hírgyűjtemény ugyanis egy rövid ideig eltárolja valamennyi hír anyagát. Míg egy általános internetes keresőben az erotikával kapcsolatos kifejezések fordulnak elő leggyakrabban, úgy e speciális hírkeresőben az olyan szavak bukkannak elő feltűnően sokszor, mint a baleset, terror, halál - morbid, de mindezek a szörnyűségek örökzöldnek számítanak az olvasók körében. Vannak persze időszakosan népszerű kifejezések is. Míg például a lakáshitel szó minden hónapban az első öt leginkább keresett kifejezés közt szerepelt, a lottó szóra csak október óta kerestek rá egyre feltűnőbb gyakorisággal, mikortól az öttalálatosra jutó összeg halmozódni kezdett. A brókerbotrányra utaló bróker szó keresettsége azonban folyamatosan csökkent: leginkább 2003 augusztusában voltak kíváncsiak a látogatók a kusza ügy részleteire, decemberre azonban a nyári másodikról a tizedik helyre csúszott vissza a legkeresettebb szavak listáján. Irak és Szaddám Huszein neve is mindvégig a legkeresettebb kifejezések közt szerepelt, és gyakorlatilag ez volt az egyetlen külpolitikai vonatkozású téma, amely a hazai internetezők érdeklődésére számot tarthatott. Július-augusztus tájékán sokan keresték a Sziget Fesztivál híreit, szeptemberben Teller Ede neve is feltűnt a kulcsszavak közt, novemberben pedig a demecseri időközi választások utáni érdeklődés olvasható ki a statisztikából. Egyértelműen kiderül az is, hogy az internetes híradatbázisokban nemcsak az egyszeri olvasók keresgélnek, hanem a marketing- és PR-szakma is rájött arra: a cégekről, régiókról szóló információkra legegyszerűbben a hírgyűjteményben tudnak rábukkanni. Erre utal legalábbis az a tény, hogy egyes - a közvélemény számára egyébként nem túl nagy jelentőséggel bíró - cégek, városok, megyék nevei feltűnően sokszor szerepelnek a keresett kulcsszavak közt. A baleset hírkulcsszóra kerestünk rá tavaly a legtöbbször Britney Spears és Harry Potter a Google keresési listájának élén Mi sem mutatja jobban egy nemzet lelkiállapotát, mint internetes keresési statisztikája. Hiszen ami foglalkoztatja az országot, arra keresnek rá a netezők is. A Google frissen közzétett globális statisztikája szerint - amely több mint 55 milliárd keresés (nem hírek) adatait tartalmazza - tavaly Britney Spears nevére kerestek rá a legtöbbször a világhálón. Második helyen a varázslótanonc neve szerepel: Harry Potter a harmadik helyezett Mátrixot előzte meg. Negyedikként Shakira futott be, ötödikként pedig David Beckham. A Google nagy-britanniai statisztikái szerint a britek Charles herceg nevére kerestek rá a legtöbbször 2003- ban: a trónörökös az Eastenders szappanopera-sorozatot előzte meg. A harmadik legkeresettebb szó Micimackó neve volt. Az ausztrálok Christina Aguilerára, Britney Spearsre és a Quantas légitársaságra kerestek rá a legtöbbször, a franciák pedig az SNCF vasúttársaságra, a FNAC kiskereskedelmi láncra és a star academy zenei tehetségkutató valóságshow-ra, mos Bemutatták az új iPodot 03 E(DQ 30 —I aj3CL) 'CO Az Apple előállt iPod nevű hordozható audiolejátszójának új változatával. A 4GB kapacitású merevlemezt tartalmazó készülék 249 dollárért kapható februártól. A képen Steve Jobs Apple-vezér A tíz legkeresettebb hírkulcsszó 2003 második felében • baleset • lakáshitel • bróker • lottó • Irak • Szaddám Huszein • EU • terror • PSZÁF • ingatlan így keresünk mi Semmiben sem különbözik a hazai internetezők gusztusa a Google kereséseiből tükröződő ízlésvilághoz képest. A magyar keresők legismertebbjeként számon tartott Origó Vizslájában a gyakran keresett kulcsszavak közt éppúgy megtalálható a népszerű popcsillag Britney Spears neve, mint a Mátrix című film. Igaz, Harry Potter neve hátrébb szorult a virtuális toplistán: többször keresték a Gyűrűk Ura és a Star Wars filmeket, mint a varázslótanoncot. Egyedi, csak a magyar nyelven keresgélőkre vonatkozó érdekességek is előbújnak a Vizsla egész éves használatából készült statisztikákból: a magyar internetezők kedvenc állata - legalábbis a keresések számából ítélve - a kutya és a macska, ám nem utálhatjuk a vadászgörényt sem, hiszen bekerült a tíz leggyakrabban keresett állatnév közé. Sőt az ország lakóinak egészségi állapotáról vagy félelmeiről is árulkodhat a leginkább „keresett” betegségek listája, ahol az első helyre kerülő Candida mellett a mellrák, az aranyér, az allergia és a cukorbetegség is előfordult. A Google statisztikáiból tapintatosan kihagyták, de mint megtudtuk: az internetezők körében még mindig a szex a legnépszerűbb téma. Az összesített toplista első tíz kulcsszava közül négy ezzel függ össze, de továbbra is sokan keresgélnek az mp3, warez és chat szavakra. Talán valamivel szolidabb képet mutat az internetről, ha kiderül, hogy szintén bejutott a tíz leggyakrabban keresett kifejezések közé a térkép, az ingatlan és az állás szó is. Az év során egyébként hozzávetőleg 36 milliónyian keresték fel a Vizsla oldalait, a keresések száma pedig 180 millió körül lehet - ez utóbbi azonban csak becsült adat. rgt * * • Az oldal az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával készült. • • • •••• www.magyarhirlap.hu /evilag