Magyar Hírlap, 2004. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-07 / 32. szám
30 • Magyar Hírlap • 2004. február 7-8., hétvége ahogy tetszik - kritika Kecskeméti kétarcú homlokzat építészet Kicsi, de erős - mégsem magamutogató, hanem inkább vizuális játékkal, egyfajta építészi humorral telített kis ház. Közvetlen a közelében jellegzetes mezővárosi beépítés, vegyes kép, amit már régen megszoktunk. Ezért is örömmel vesszük észre, ha egy-egy régi épületet tataroznak benne, s persze a legfeltűnőbb, ha valami új épül. Itt pedig átellenben is újdonság van, egy lassan befejezéséhez közeledő, nagyobb területű új beépítés, szintén Boros Pál és munkatársai, az Építészműhely tervezésében. A telepítés „előre megfontoltan” idézi a történeti, hosszú idő alatt kialakult kisvárosi utcaszövetet, az új épületekben vegyesen vannak lakások, irodák, üzletek. Megfontolt, nem harsány, a városba jól illő igazi színfolt, éppen ilyesmivel kéne találkozni úton-útfélen máshol is. Amikor nem a formák és a részletképzés számít elsősorban, hanem a viselkedés, az arányok, a település hangulatának szerves folytatása, amellett, hogy a házakon határozottan láthatók a tervező kézjegyei. Mégpedig úgy, hogy a kettőn nem feltétlenül vehető észre ugyanaz a kéz! A „kétarcú ház”-tól voltaképpen eltérő a formálás, mégis mindkettő a helyén van, amiből rögtön érzékelhető, hogy Boros Pál jól ismeri Kecskemétet, természetes módon lép vele viszonyba, akár többféleképpen is, mindig a helyzetnek megfelelően. A kicsi, mindössze kilenclakásos Bocskai utcai ház kétarcúsága meglepő ötletből fakad: a tervező mintha két fésűt fordított volna egymással szembe. A földszint a nyers tégláé, a második emelet vakolt, és az első emeleten e két felület jobbról meg balról fele-fele arányban osztozik. Igazán erős arcot e kettősségnek az alaprajzi ferdítés ad: a vakolt utcai kontúr balra kilóg a síkból - vagyis a telekhatár rajzolta építési vonalból -, jobbra pedig visszalép. Van is szimmetria, meg nincs is: különleges, középpontos játékról van szó, ami bárki számára azonnal kiismerhető, anélkül, hogy akár kicsit is meg kéne fogalmaznia. Az évszázadok során kialakult városi szövetekben néha spontán módon rajzolódnak ki hasonló viszonyok, amelyeknek persze külön bájt ad a szépen öregedő anyag, a klasszikus értelemben vett patina, ami annyira más mint a mai ipari tárgyözön hamis tökéletessége. Szerencsére itt az új anyag is képes arra, hogy olyan érzést keltsen, mintha a két felület találkozása természetes módon és régtől fogva következett volna be. Főleg az első emeleten adódó, mélyen ülő francia erkélyek látványa telitalálat, egyediséget mutat, meg egyúttal kicsit archaizál. Az alaprajzok egyszerűek, eltekintve a homlokzati mélységektől, ilyesmi elsősorban az első emeleten vetül be a szobákba, és okoz apró kizökkenést. A földszinten két üzlet van, az első emeleten három nagyobb lakás, a második emeleten pedig hat garzon - azaz e hatból a legszélsőhöz tetőtér kapcsolódik. Bár a szűkös telek eleve behatárolta a lehetőségeket, az alaprajzok némileg lehettek volna nagyvonalúbbak. Gondolok itt például az első emeleti fürdőszobákra, amelyek azokra a bizonyos lakótelepi minikre emlékeztetnek, vagy a lakásokhoz induló lépcső indítására, ez csakis a legjobb indulattal nevezhető előcsarnoknak. Az emeletekre érve, az udvari oldalon egyszerűen formált függőfolyosókról érhetők el a lakásbejáratok. A kilenclakásos ház tiszta, egyszerű képlet, de jellegzetes homlokzatával mégis bátran egyedi, méltó utóda a 60-as, 70-es évekből például Jurcsik Károly, Jánossy György, Molnár Péter vagy Szrogh György építészetének. Vargha Mihály • Társasház üzletekkel (kilenc lakás) Kecskemét, Bocskai utca. Építész tervező: Boros Pál (Építészműhely Kft.) Bővebben www.epiteszforum.hu m // • • f - fluziatek film Valaha a történelmi film, akarva-akaratlan, rejtett üzenetet is sugallhatott. 1980- ban egyes értelmiségiek hamuszürke arccal olvastak ki fegyveres harcra szólító felhívást Elek Judit Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében című tévéjátékából. Azt gondoltuk, hogy a rendszerváltozással mindez végérvényesen a múlté. Aztán következtek Nemeskürty tanár úr mozivászonra vitt iskoladrámái, továbbá egy jelentéktelenített Kossuth rovására megalkotott Széchenyi-film mint hivatalos ideológia szócsöve. S vele párhuzamosan - mert a szólásszabadság mindamellett megmaradt - a Legkisebb film a legnagyobb magyarról. Hál’ istennek vagy sajnos: történelmünk elég tapasztalatdús ahhoz, hogy a legkülönfélébb megközelítéseket elviselje, így Herendi Gáborét is, aki a Valami Amerika döbbenetes sikere után „történelmi road movie” készítésére adta a fejét 33 forgatási nap erejéig. Harmat Gábor írta a forgatókönyvet, mely szerint hét vezérünk egészen a jelenig vágtat a hatszázezer magyar után, hogy beterelhesse őket a Kárpát-medencébe. Egyikük ráadásul szikla közé szorul a Vereckei-hágón, mint Jókainál a kéményseprő a Tordai-hasadékba. Ond és Kond összekeverik egymást. Pixi és Mixi Keleti Márton Mágnás Miskájából. Jókedvű mozidarabot fényképezett Pohárnok Gergely. Vezéreink, magukra maradván, kénytelenek föltalálni mindazt, amit a kreatív magyar elme a későbbi századok során kiagyalt: Irinyi gyufáját, a C-vitamint. Az első próbálkozásra a nyersfa színű Rubik-kockát még el is vetik, mint Caesar a magáét. Előlegeződnek Petőfi, Arany, József Attila híres költeményei. De öngúny illeti termékeink olykor nem éppen világszínvonalát is: „a magyarok nyilaitól ments meg, uram, minket” mérges importőr panaszaként hangzik el itt. Toldit Magyarország legerősebb embere, Fekete László alakítja. Kaszál a petrencerúddal, miközben kedvese Budára kívánkoznék már, mint Moszkvába Csehov szereplői. Az álruhás Mátyás is fölbukkan. Ő hasztalan provokálja hőseinket, hogy valami felségsértőt mondjanak róla. Lóstopra várakoznak férfisóvár török hölgyek. Az agg Zenthe Ferenc még mindig a Tenkes kapitánya, nagyobb becsben, mint a hét vezér együttvéve. 11:2-re verik az újdonat futballban az angolokat, akik lealkudják aztán 6:3-ra az eredményt. Végül egy ittfelejtődött s késve kivonuló szovjet harckocsioszloppal találkoznak. Frusztrált honfoglalók a volt megszállókkal. Augusztus 20-ai tűzijáték idején látják először honunk e nagyjai, ámuldozva, a hőn áhított százezrek nyüzsgését. Iszkolnak is rögtön utánuk. Hiányzik persze mindebből egy átgondolt, valóban szellemes, akár csípős történelemfilozófia. Talán úgy vélték az alkotók: ilyesmire nincs is szükség. A szereplők mindamellett becsvágyók és nagyszerűek (Gesztesi Károly, Greifenstein János, Gyuriska János, Hajdú István, Seress Zoltán, Szabó Győző, Szervét Tibor). Van itt kaszkadőrmutatvány (a címadó teljesítményt érdemes lett volna hosszabban s gyakrabban, közelebbről mutatni, Magyar Zoltán csak óriásplakáton bukkan elénk). Van itt show-műsor is, Hrutka Róbert s az Emil.Rulez! zenéjét a fiatal közönség bizonyára kitörő lelkesedéssel fogadja majd. Milliókat pufogtatunk a levegőbe egyegy tűzijátékra érdemes nemzeti ünnepen. Lehet azt mondani erre: inkább a hajléktalanok problémáját oldják meg helyette, vagy a nyugdíjakat emeljék stb. is-is. A nemzeti tűzijáték hozzátartozik a nemzet ünnepi közérzetéhez, összetartozásunk szimbóluma. Egy-egy filmre „elpufogtatott” sokmilliós tétellel is valahogyan így vagyunk. Hozzátartozik nemzeti öntudatunk erősítéséhez, netán türelmesebbé tételéhez. Olyan vélemény, megnyilatkozás tudomásulvételéhez is, ami esetleg nem kedves a fülünknek-szemünknek. Kőháti Zsolt • Herendi Gábor: Magyar vándor Forgalmazza a Budapest Film | Royal mozi, 1935 | | Autóbusz-végállomás Kis és templom a Pasaréti [ | utón, 1937 | Fényes forma Hlinger-villa,1934^-' lakószoba a terasz Majil 01 '--A