Magyar Hírlap, 2004. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-12 / 36. szám
16 • Magyar Hírlap • 2004. február 12., csütörtök e-világ Új ERP rendszer az IFS Hungarytől Új, kis- és közepes nagyságú vállalatokra szabott vállalatirányítási szoftvercsomagot vezetett be az IFS Hungary Magyarországon. Az IFS Start nevű szoftvercsomag rugalmas és modern vállalatirányítási rendszert kínál a közepes nagyságú vállalatoknak, s az uniós piacon is biztosíthatja fejlődésüket és versenyképességük fenntartását. Az IFS Start csomag moduláris felépítése lehetővé teszi, hogy a vállalatok rövid idő alatt, személyre szabott vállalatirányítási rendszert vezessenek be - mondta Weiszbart Zsolt, az IFS Hungary Kft. ügyvezető igazgatója ráadásul bármikor tovább bővíthetik azt növekedési ütemük függvényében. A svéd IFS, amely a második legnagyobb európai vállalatirányítási rendszerszállító, 2000 májusában nyitotta meg magyarországi leányvállalatát, az IFS Hungaryt. (mh) A biztonságra is ügyel az Axelero Új internetbiztonsági szolgáltatást indít február 16-ától az Axelero. A legnagyobb magyar internetszolgáltató egyedi konstrukcióban kínál majd minden jelenlegi és új hozzáférést vásárló előfizetője (otthoni felhasználók, kis- és közepes nagyságú vállalkozások) számára vírusvédelmi és tűzfalszolgáltatásokat havi nettó ezer forintért. Az új szolgáltatás hatékony gépenkénti védelmet nyújt majd a személyi számítógépeket érő különféle külső támadásokkal és vírusokkal szemben - olvasható a cég közleményében. (mti) A vártnál gyengébben muzsikál a TeliaSonera A TeliaSonera svéd-finn távközlési társaság 3,1 milliárd svéd koronás (433,6 millió dolláros) adózás előtti nyereséget realizált 2003-ban, kétszázmillió koronával kevesebbet az elemzők által előzetesen vártnál. (mti) A TeliaSonera részvényárfolyama mh-grafika forrás: finance.yahoo.com •1 mondatban • A Thomson francia elektronikai vállalat nettó nyeresége tavaly csupán 26 millió euró volt, jelentősen elmaradva az elemzői előrejelzésektől és a 2002-es 373 millió eurós eredménytől. (mti) • A Wanadoo francia internetszolgáltató 195 millió eurós nettó nyereséget termelt 2003-ban, ami jócskán meghaladja a 2002-es 30 milliót, ám messze elmarad a 270 milliós elemzői várakozástól. (mti) • Megjelent a MagyarOffice 2.0 Standard változata; a magyar nyelvű irodai szoftvercsomag különböző verzióiból eddig mintegy harmincezer licencet értékesítettek. (mh) Ádáz hitvita dúl a számítástechnikai szaknyelv angol kifejezéseinek magyarosításáról Angolozók kontra puristák A számítástechnikai, azon belül is az internetes szaknyelv angolságát megtörni kívánó kezdeményezésekre számos példa van. A franciák következetes, magukat kultúrbástyának tekintő nyelvédő politikájától kezdve a szervezetlen hazai próbálkozásokig terjed a skála, ez utóbbiak, úgy tűnik, megosztják a szakmai nyelvet használókat. Rátonyi Gábor Tamás Míg a hírközlés, a posta nyelvezetére évszázadokon át a francia gyakorolta a legnagyobb hatást, a kommunikációt újraértelmező számítástechnika - és benne az internet - nyelve vitathatatlanul az angol lett. A franciák azonban még vívják csatáikat: tavaly nyáron például a kultuszminisztérium rendeletileg megtiltotta az e-mail szó használatát a köztisztviselők számára. Az angol e-mail helyett javasolt courrier szó bevezetése illeszkedik a francia nyelvpolitikába és nyelvstratégiai hagyományokba, ám a francia felhasználók szerint elfogadhatatlan. Magyarországon már a nyolcvanas években felmerült annak az igénye, hogy a számítástechnikai eszközöket - gondoljunk csak a magyar karakterkiosztású billentyűzetre - és elnevezésüket magyarítsák. Az elszántság a magyar nyelvbe áramló idegen kifejezések honosítására azóta folyamatosan nőtt, a francia példával ellentétben azonban nálunk nincs szó felülről vezérelt nyelvformálásról, inkább számos, egymástól gyakran függetlenül működő szakmai közösség munkálkodik a honosításon. Ennek eredményeit aztán a felhasználók és szakmabeliek vagy elfogadják, vagy nem. Jellegzetes példa a magyarításra a szoftverfejlesztők honosítási (szakmaibban: lokalizációs) törekvése. Egy-egy program új, nemzeti piacra való bevezetése előtt ma már szinte követelmény, hogy a kezelőfelület, az üzenetek, a dokumentáció, a kézikönyv, de legfőképpen a súgó a felhasználó nyelvén jelenjék meg. Ezt a szoftver fejlesztői vagy saját fordítócsapattal, vagy szoftverekre is szakosodott fordítóirodákon keresztül valósítják meg. Ennek révén számos kifejezés kerül be nyelvünkbe oly módon, hogy csupán használói vagyunk egyes programoknak. Persze mint hazánkban minden, a magyarítás is elszánt hitviták tárgya. A nyelvi puristák minden egyes szót és kifejezést átültetnének nyelvünkbe, szemben az „angolozókkal”, akik a totális hungarizálást nem tartják célravezetőnek. A havonta megjelenő Linuxvilág magazin főszerkesztője, Szy György a honosítás elszánt híve. A főszerkesztő szerint a szakma alapvetően örül a törekvésnek, ám úgy véli, mindenkiben van egy kis félsz is. Szy György jövőképében egy olyan világ él, amelyben két magyar rendszergazda az angolt teljesen mellőzve tud eszmét cserélni. Mint a főszerkesztő fogalmazott: egy pontos, érthető magyar szaknyelv megteremtésén munkálkodnak. A Linuxvilágnak ugyanakkor jó pár kritikusa is van. A bírálatok szerint felesleges olyan kifejezéseket magyarítani, amelyeket valóban csak a szűk szakma használ, az egyszeri felhasználók soha nem találkoznak velük. Hasonlóan vélekedik Tímár András, az FSF.hu Alapítvány - számos szoftver honosításában részt vett - koordinátora is, aki úgy véli: azok a kifejezések, amelyeket évek óta ismerünk, ám amelyeknek még mindig az angol nyelvi változatát használjuk, már örökre megmaradnak eredeti formájukban. Hiába például a drótposta, a villanyposta, az e-levél, a többség ma is az e-mail kifejezést használja, s fogja is. Számos szóra (mint például az online) ráadásul nem is sikerült igazán frappáns, bármilyen szövegkörnyezetben használható kifejezést találni: ezek így, eredeti írásmódjukban szerepelnek a magyar helyesírási szótárban is. Szy György ugyanakkor úgy tartja, kezdeményezésük akár nyelvvédőnek is mondható, hiszen a szakmabéliek és a felhasználók válogatás nélkül hordták össze és használják a kifejezéseket, míg ők oly módon igyekeznek rendet teremteni, hogy egységesen magyar kifejezésekkel helyettesítik az angol szavakat. A Linuxvilág főszerkesztője egyébként úgy véli, a marketingszakmának komoly szerepe van az angol kifejezések nyelvi beékelődésében: a domainnévre kitalált és többek szerint is elfogadható tartománynév kifejezés például egyetlen internetszolgáltató áljegyzékében sem szerepel. A főszerkesztő szerint ebben egyfajta sznobizmus fedezhető fel: a marketingesek eladhatóbbnak tartják az eredeti kifejezés szerinti, elegánsabb, kicsit talán nehezebben érthető domain, mint a tartománynév kifejezést. A francia példával illusztrált, felülről jövő kezdeményezés lehetőségét ugyanakkor valamennyi érdekelt elutasítja, noha mindenki elismeri, hogy valamivel szervezettebb fordítási, honosítási kezdeményezés hatékonyabb lenne, arra figyelmeztetnek, hogy egy miniszteri rendelet csak azokra nézve ró kötelezettséget, akik fölött a tárcának hatalma van. Egy szabad szoftver fordításán munkálkodó, független csapatot sosem fog befolyásolni a regnáló hatalom akarata, csak a saját nyelvérzéke - mint ahogy a kemény licencfeltételekkel értékesített, kőkemény anyagi szempontok alapján munkálkodó szoftverfejlesztő cégek sem fognak lemondani saját terminológiájuk használatáról. Egy középiskolai számítástechnika-tanár példája pedig arra figyelmeztet, hogy a sokak számára elfogadottnak tűnő szavak is képesek zavart okozni a nebulók fejében. A tanár a fájlkezelésről szóló órák elején rendszeresen felírja a táblára, hogy állománya fájl - file, mert észrevette, hogy a gyerekek bizonytalanná váltak a sok kifejezés hallatán. Szerinte is szükség van a magyarításra, a törekvés helyes, ám soha nem lenne szabad megállítani az olvasót a szövegben, hogy mit is jelent egyegy magyar szó, amivel korábban csak angolul találkozott. Számítógépalaplap: az alkatrészek többségére nincs magyar szavunk fotó: mh-archív Támogatott szavak a Linuxvilág szótárából account felhasználói fiók gateway átjáró patch folt plug-in bővítmény router útválasztó skin bőr A románok keveset költenek informatikára Harmincöt euróra emelkedhet az idén az egy lakosra jutó informatikai kiadások összege Romániában - áll a román szoftveripari és szolgáltatási szövetség (ANIS) legfrissebb prognózisában. Ez ugyan igen dinamikus növekedést jelentene, ám még mindig gigászi lemaradást mutat az EU-hoz vagy akár Magyarországhoz képest. A közösségben ugyanis ugyanez az összeg ötszáz míg hazánkban 210 euróra rúg. Romániában az elmúlt időszakban évente negyven-ötven százalékkal nőtt a számítógépkereskedelem forgalma, a számítógépeket és más IT-felszereléseket előállítók és forgalmazók romániai érdekképviseletének adatai szerint tavaly például 210 millió euró értékű számítógép talált gazdára. Különösen a laptopok eladása ugrott meg, s az eladott számítógépek egyharmada a kis- és középvállalkozókhoz került. Az eladott gépek 35 százaléka márkás termék volt, negyven százaléka „no name”, 25 százalékát pedig Romániában szerelték össze. A romániai érdekképviselet szerint a romániai személyiszámítógép- (PC-) piac gyors növekedését és forgalmának felpörgését jelentős mértékben befolyásolja a lízingrendszer és a fogyasztási hitelek meghonosodása, valamint a nevelési célú számítógép-vásárlásra költött összegeknek az adóalapból történő levonásának a lehetővé tétele. (mti) Új féregvírus a MyDoom alkotóitól Új féregvírust fedeztek fel a napokban. A Doomjuice névre hallgató féreg azokat a Windows alapú gépeket támadja meg, amelyeket a MyDoom már megfertőzött. Az új vírus a MyDoom által megnyitott hátsó ajtót használja, és a fertőzött számítógép számos mappájába elhelyezi a MyDoom eredeti forráskódját. „Ez azt bizonyítja számunkra, hogy a két vírus írói ugyanazok” - véli Mikko Hypponen, az F-Secure internetbiztonsági cég vírusvédelmi kutatásokért felelős igazgatója. „A crackerek tudják, hogy keresi őket a rendőrség, és a legfőbb bizonyíték ellenük a MyDoom eredeti forráskódja lenne. A Doomjuice előtt csak a MyDoom alkotói rendelkeztek az eredeti forráskóddal, most pedig valószínűleg több tízezer ember őrzi azt merevlemezén, anélkül, hogy tudna róla. Ez magyarázza a forráskód tévesztését” - mondta Hypponen. A férget valószínűleg február 8-án engedték szabadjára, ekkor indított ugyanis elosztott túlterheléses támadást a www.microsoft.com webhely ellen. A támadások a kezdőlap folyamatos frissítésével próbálják túlterhelni a site-ot. Az F-Secure folyamatosan figyeli a MyDoomhoz kapcsolódó vírusok által jelenleg is végzett támadásokat. Az általuk kifejlesztett és honlapjukról letölthető antivírusprogram felismeri és leállítja a Doomjuice és MyDoom férgeket. Az 1988-ban alapított finn cég díjnyertes termékpalettáján számos más antivírus, behatolásvédelmi és fájltitkosítási termék is megtalálható. Januárban a vírusfenyegetések toplistáját a férgek vezették, az összes rosszindulatú fenyegetés hatvan százaléka ilyen vírusoktól eredt - derül ki a Trend Micro internetbiztonsági vállalat felméréséből. A vállalat januárban mintegy 550 új rosszindulatú kódot (számítógépféreg, trójai és egyéb rosszindulatú programot) ismert fel. A támadások egyre összetettebbé válnak: egyre több féreg telepít hátsó ajtót a számítógépekre, kinyitva a kaput a többi vírus előtt. nm Az oldalt szerkeszti: Molnár Sándor smolnar@mhirlap.hu Az oldal készült az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával • • .5, .... www.magyarhirlap.hu • •••* *• /evilag