Magyar Hírlap, 2004. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-14 / 38. szám

Ma sem ritka a jóváhagyás nélkül | internetszolgáltatást nyújtó vállalkozás | ■ ■ I K -■.a I • fi, ■ mm m jmm HEk mmmm IH M a IH* mm mm H|I Bilink ■ ■ -jf p­ j, i imt mp fjif, inti Több internetszolgáltató weboldalán olyan szolgáltatásokat ígér, amelyekről a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) nem is tud. Az ügyfelek nemcsak azért érezhetik magukat bizonytalanságban, mert az NHH szélsőséges esetben a vállalkozások eszközeit is le­foglalhatja - azaz megszűnhet az internetszolgáltatás -, hanem mert a szolgáltató és ügyfelei közti szerződések nem biztos, hogy garanciát nyújtanak a minőségre. Rátonyi Gábor Tamás Meglepő módon még ma is szá­mos vállalkozás kínál internet­­hozzáférés szolgáltatásokat úgy, hogy erről nem tett még csak be­jelentést sem a Nemzeti Hírköz­lési Hatóságnál. Meglepő azért is, mert a közel egy éve kirob­bant botrányt, melyben a veze­ték nélküli szolgáltatók azt sé­relmezték, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium egy rendelete ellehetetleníti a szol­gáltatásukat, épp az hozta a fel­színre, hogy a szabályozó ható­ság túl sok engedély nélküli szolgáltatóra és extrém módon beállított antennára bukkant. A rendelet végül nem okozta a szolgáltatók halálát, ám nem is sarkallta státusuk rendezésére azokat, akiknek nem voltak rendben a papírjaik. Tíz-tizenöt mikrohullámú szolgáltató weboldalát megte­kintve hamar kiderítettük, hogy legalább négy-öt vállalkozás nincs bejelentve a Nemzeti Hír­közlési Hatóságnál. Néhány jó­váhagyás nélküli szolgáltató esetében a honlapon ugyan elérhető az általános vállalko­zási feltételek (ávf), ezt azon­ban sem a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, sem az NHH nem ellenőrizhette, hiszen a szolgáltatók be sem jelentkez­tek az említett hatóságokhoz, így az árf tartalmazhat akár az előfizető jogait jócskán meg­nyirbáló passzusokat is. Ennek akkor van jelentősége, amikor valamilyen vita kerekedik a szolgáltatóval. Jellemző például a sávszélességet számon kérő panasz, de gondoljunk például a szolgáltatáskiesést követően az ügyfélnek fizetendő kötbér­re: az erre vonatkozó kötele­zettségeknek is az ávt-ből kell kiderülniük. Az általunk felderített, jóvá­hagyás nélkül működő vállalko­zások egy része arra hivatko­zott: csupán viszonteladóként működnek közre egy nagyobb szolgáltató és az ügyfél között, ám a szolgáltatás hatósági beje­lentésére ilyenkor is szükség van. Hogy azok a leendő ügyfe­lek, akik e szolgáltatók valame­lyikét választják, miként járnak majd, kontárok vagy csak a jogi procedúrát nagyvonalúan keze­lő profik biztosítják internet­hozzáférésüket, a honlapok alapján lehetetlen eldönteni, ám az már gyanúra adhat okot, ha egy - még csak nem is új - szolgáltató nem tartja fontos­nak a hatósági jóváhagyás meg­szerzését. Meglepő módon az egyéb­ként sok más tekintetben való­ban fogyasztóbarát szemléletű hírközlési törvény is magára hagyja az előfizetőket: míg ko­rábban az internetszolgáltatók működési engedélyét jelentő határozatot az NHH-előd Hír­közlési Felügyelet csak azután hozta meg, hogy ők is és a fo­gyasztóvédelem is rábólintott az ávt-re, ma már ennyi kont­roll sincs. Ha egy vállalkozás bejelenti a hatóságnál, hogy mától szolgáltat, megkapja a jó­váhagyó határozatot, és az előfi­zető és a szolgáltató közötti jog­viszony alapját jelentő vállalko­zási feltételeket csak később, a piacfelügyeleti és ellenőrzési tervben meghirdetett ütemben vizsgálják. Eközben hónapok is eltelhetnek anélkül, hogy bárki is ellenőrizné: a szolgáltató által megfogalmazott feltételrend­szer milyen jogokat biztosít az ügyfeleknek, és milyen - pél­dául minőségi - garanciákat nyújt. Az élet már számos példával támasztotta alá, hogy miért van jelentősége annak, hogy egy in­ternetszolgáltató hatósági kontrollal vagy anélkül kezdte meg tevékenységét. Tavalyelőtt ősszel elindult Budapesten egy mikrohullámú internetet kíná­ló cég, az Infopoint Rt. Barátsá­gos árai és az a tény, hogy a Ma­táv az internetezőknek kedvez­ményt biztosító csomagját ek­koriban vezette ki a piacról, so­kak érdeklődését felkeltette a szolgáltató iránt. Később egyre ellentmondásosabb hírek ér­keztek a vállalkozás felől: megígért, leelőlegezett, de nem teljesült bekötésekről, el-eltü­­nedező, elérhetetlenné váló ügyvezetőről panaszkodtak a meglévő és leendő ügyfelek kü­lönböző internetes fórumokon. Ahogy egy ideje sejteni lehetett, a Lanport nevű szolgáltatást nyújtó betéti társaság csődöt je­lentett, és bár a meglévő előfize­tők végül nem maradtak net nélkül, számos jelentkezőnek tűnt úgy, hogy a befizetett elő­legnek búcsút inthetnek. A vég­játék során az is hamar világos­sá vált, hogy a szolgáltató nem kért engedélyt a Hírközlési Felügyelettől, szerződésterve­zeteit, vállalkozási feltételét, műszaki terveit senki sem hagyta jóvá. Az ávf és a hatósági kontroll persze nem véd a rossz gazdál­kodás következményeként beütő krach ellen, de a szolgál­tatás minőségével kapcsolatos viták esetén, és egyes esetekben a szolgáltatás megszűnte után is óvhatja az előfizetőt. Persze az is szomorú tapasztalat, hogy a vállalkozási feltételeket - amely egyébként kétségtelenül nem egy olvasmányos műalko­tás - az ügyfelek többsége már csak akkor kezdi el nézegetni, amikor vitája támad a szolgál­tatóval. A felhasználók zöme pedig ekkor szembesül azzal, hogy pontosan mire is kötött szerződést. A sávszélesség ga­rantált minimuma például tö­redéke lehet a reklámokban hangoztatottnak, de az is elő­fordult már, hogy egy évekig korlátlanként hirdetett hozzá­férés az ávf szerint mindig is korlátozható volt. Amikor a szolgáltató ezt a korlátozást be­vezette, az ügyfelek csodálkoz­tak a legjobban. Szakemberek azt tanácsol­ják, elsősorban a vállalkozási feltételeket tanulmányozzuk: ha a szolgáltató nem is rendel­kezik a hatóságok jóváhagyásá­val, ez a dokumentum már megteremti egy szabályozott jogviszony alapjait. Persze an­nak sem árt utánanézni, hogy a kiszemelt vállalkozásnak rend­ben vannak-e a hatósági papír­jai: ezt például a Nemzeti Hír­közlési Hatóság weboldaláról letölthető naprakész táblázat­ból tudhatjuk meg, írja meg fogyasztói kérdéseit a szerkesztőnek. Tevan Imre, tevan @ mhirlap.hu Látszólag nyugodtan internetezhet, akinek a szolgáltatója nem kapott engedélyt, hi­szen ez a cég és a hatóság ügye. Va­lójában azonban többféle hátrányt is elszenvedhetnek az ilyen vállalkozá­sok ügyfelei Jogi esetek A UPC korlátlannak ígért szolgáltatásával kapcso­latban kezdeményezett számos eljárást egy előfi­zető. A Chello nevű internetszolgáltatást évekig korlátlannak ígérő UPC egyik napról a másikra korlátozta valamennyi ügyfele internetes forgal­mát, mondván: ez a lehetőség mindig is szere­pelt a vállalkozási feltételek közt. Egy előfizető magánemberként kezdeményezett vizsgálatot a hatóságoknál, az ügy nemrég a Fővárosi Bíró­sághoz került. A cél: kimondani, hogy megtévesz­tette fogyasztóit a kábeltévés vállalat. Az interne­tezők érdekvédelmét felvállaló Netért Egyesület vonta perbe nemrég a Vodafone-t, annak GPRS internetszolgáltatásával kapcsolatos vállalkozási feltételeinek módosítása miatt. A cél: kimondani, hogy a korábban hűségszerződést kötött ügyfe­lekre a változás nem lehet érvényes. Az Invitel ADSL szolgáltatásának ígért és tényleges sebes­sége közti különbség miatt kért hatósági vizsgá­latot egy ügyfél. A cél­ kimondani, hogy az ígért és a nyújtott szolgáltatás között eltérés tapasz­talható. Beugró Budapest sz-lető A Beugró vendéglőben, ami Bu­dapesten a Szív utca és az Aradi utca sarkán található, lefegyver­ző az étlap. Nem azért, mert annyira fantasztikusan sok tételt tartalmaz, hanem amiatt, hogy egy újság része, ami haza is vihe­tő. A címlapon a farsangi nép­szokásokról értekeznek, és közlik az 1998-as operabál étlapját. De Krúdy Gyula tollából is olvasha­tunk írást a borról, ahogy Mol­nár Ferenc, Bálint Sándor, Rak­­sányi Gellért, Harsányi Zsolt és még többen is értekeznek a lap hasábjain ételről, italról, a gaszt­ronómia mámoráról. A Beugrót a reformkonyha híveinek és fogyókúrázóknak célszerű elkerülniük. Főleg kia­dós, magyaros étkeket szolgál­nak fel. Van például kakashere, borjúláb, csángó rostélyos, ro­pogós malacsült, csontvelő pirí­­tóssal, libatoros tál, bárányláb­szár. A kiszolgálás régimódian családias, a fekete mellényes pincér meglehetősen szívélyes, de nem haverkodó. Már amikor a levest kiválasztottuk, elviszi a rendelés hírét a konyhába, és igen hamar hozza az első fogást, majd a többit is. A leszedésben nem mindig ilyen serény. A csallóközi kolbászleves kezdésnek meglehetősen fajsú­lyos. Lényegében húsleves az alapja, amelynek a kolbászda­rabkák igencsak egyéni ízt ad­nak. Tűzforrón tálalják, ahogy a zöld laskagombalevest is. Zöld­­borsópüré alapban ficánkolnak kedélyesen a gombaszeletek. Molnár Ferenc városi zsi­­ványpecsenyéje már az étlapon is ínycsiklandozón hangzik. Marhahúst, disznópecsenyét és borjút fűszeres vajjal megtöltve összetekernek, hagymás vajon elősütik, majd készre párolják. Burgonyapürét adnak hozzá. A különböző húsokat jól befű­szerezték, és mindegyik hús le­ve átjárja az egész göngyöleget. A borjú szűzérme pirított gom­bával, burgonyalángoson érke­zik. Finom, omlós a hús, szintén jó a fűszerezése. A lángos in­kább emlékeztet sűrű palacsin­tatésztára, mint friss, ropogós, pirospozsgás lángosra. Vidéken sok helyütt ezt értik lángoson. A Beugróban úgy látszik, ápol­ják a hagyományt, régi, házias receptek alapján főznek. A desszerteket is így készítik. A kemencés túrós palacsintát helyre kis cserépedényben szol­gálják fel, egészen lágy töltelék­kel. A tésztáját azonban mintha nem frissen sütötték volna. Igaz ez a diós házibarát elnevezésű nyalánkságra is, ami amúgy habkönnyű grízgombócokat tartalmaz, melyeknek a köze­pén meggy rejtőzik, és termé­szetesen az egészet dióval hintik meg. A Beugró nem előkelősködő étterem, inkább sörözőre hason­lít fapados ülőkéivel, sallang­­mentes tálalásával, gyors kiszol­gálásával. Nem készülnek étel­csodák, nincsenek sosem látott rafinált kompozíciók. Egysze­rűen csak szeretik a vendéget, és a szakács érti a mesterségét Haspók étel ••••••••• kiszolgálás *••••••• választék ••••••• költség 8000 Ft (A maximum tíz pont.) A rovat eddigi cikkei az interneten fogyaszthatók: www.magyarhirlap.hu/iz-lelo 2004. február 14-15., hétvége • Magyar Hírlap • 13 fogyasztó

Next