Magyar Hírlap, 2004. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-14 / 38. szám
Ma sem ritka a jóváhagyás nélkül | internetszolgáltatást nyújtó vállalkozás | ■ ■ I K -■.a I • fi, ■ mm m jmm HEk mmmm IH M a IH* mm mm H|I Bilink ■ ■ -jf p j, i imt mp fjif, inti Több internetszolgáltató weboldalán olyan szolgáltatásokat ígér, amelyekről a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) nem is tud. Az ügyfelek nemcsak azért érezhetik magukat bizonytalanságban, mert az NHH szélsőséges esetben a vállalkozások eszközeit is lefoglalhatja - azaz megszűnhet az internetszolgáltatás -, hanem mert a szolgáltató és ügyfelei közti szerződések nem biztos, hogy garanciát nyújtanak a minőségre. Rátonyi Gábor Tamás Meglepő módon még ma is számos vállalkozás kínál internethozzáférés szolgáltatásokat úgy, hogy erről nem tett még csak bejelentést sem a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál. Meglepő azért is, mert a közel egy éve kirobbant botrányt, melyben a vezeték nélküli szolgáltatók azt sérelmezték, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium egy rendelete ellehetetleníti a szolgáltatásukat, épp az hozta a felszínre, hogy a szabályozó hatóság túl sok engedély nélküli szolgáltatóra és extrém módon beállított antennára bukkant. A rendelet végül nem okozta a szolgáltatók halálát, ám nem is sarkallta státusuk rendezésére azokat, akiknek nem voltak rendben a papírjaik. Tíz-tizenöt mikrohullámú szolgáltató weboldalát megtekintve hamar kiderítettük, hogy legalább négy-öt vállalkozás nincs bejelentve a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál. Néhány jóváhagyás nélküli szolgáltató esetében a honlapon ugyan elérhető az általános vállalkozási feltételek (ávf), ezt azonban sem a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, sem az NHH nem ellenőrizhette, hiszen a szolgáltatók be sem jelentkeztek az említett hatóságokhoz, így az árf tartalmazhat akár az előfizető jogait jócskán megnyirbáló passzusokat is. Ennek akkor van jelentősége, amikor valamilyen vita kerekedik a szolgáltatóval. Jellemző például a sávszélességet számon kérő panasz, de gondoljunk például a szolgáltatáskiesést követően az ügyfélnek fizetendő kötbérre: az erre vonatkozó kötelezettségeknek is az ávt-ből kell kiderülniük. Az általunk felderített, jóváhagyás nélkül működő vállalkozások egy része arra hivatkozott: csupán viszonteladóként működnek közre egy nagyobb szolgáltató és az ügyfél között, ám a szolgáltatás hatósági bejelentésére ilyenkor is szükség van. Hogy azok a leendő ügyfelek, akik e szolgáltatók valamelyikét választják, miként járnak majd, kontárok vagy csak a jogi procedúrát nagyvonalúan kezelő profik biztosítják internethozzáférésüket, a honlapok alapján lehetetlen eldönteni, ám az már gyanúra adhat okot, ha egy - még csak nem is új - szolgáltató nem tartja fontosnak a hatósági jóváhagyás megszerzését. Meglepő módon az egyébként sok más tekintetben valóban fogyasztóbarát szemléletű hírközlési törvény is magára hagyja az előfizetőket: míg korábban az internetszolgáltatók működési engedélyét jelentő határozatot az NHH-előd Hírközlési Felügyelet csak azután hozta meg, hogy ők is és a fogyasztóvédelem is rábólintott az ávt-re, ma már ennyi kontroll sincs. Ha egy vállalkozás bejelenti a hatóságnál, hogy mától szolgáltat, megkapja a jóváhagyó határozatot, és az előfizető és a szolgáltató közötti jogviszony alapját jelentő vállalkozási feltételeket csak később, a piacfelügyeleti és ellenőrzési tervben meghirdetett ütemben vizsgálják. Eközben hónapok is eltelhetnek anélkül, hogy bárki is ellenőrizné: a szolgáltató által megfogalmazott feltételrendszer milyen jogokat biztosít az ügyfeleknek, és milyen - például minőségi - garanciákat nyújt. Az élet már számos példával támasztotta alá, hogy miért van jelentősége annak, hogy egy internetszolgáltató hatósági kontrollal vagy anélkül kezdte meg tevékenységét. Tavalyelőtt ősszel elindult Budapesten egy mikrohullámú internetet kínáló cég, az Infopoint Rt. Barátságos árai és az a tény, hogy a Matáv az internetezőknek kedvezményt biztosító csomagját ekkoriban vezette ki a piacról, sokak érdeklődését felkeltette a szolgáltató iránt. Később egyre ellentmondásosabb hírek érkeztek a vállalkozás felől: megígért, leelőlegezett, de nem teljesült bekötésekről, el-eltünedező, elérhetetlenné váló ügyvezetőről panaszkodtak a meglévő és leendő ügyfelek különböző internetes fórumokon. Ahogy egy ideje sejteni lehetett, a Lanport nevű szolgáltatást nyújtó betéti társaság csődöt jelentett, és bár a meglévő előfizetők végül nem maradtak net nélkül, számos jelentkezőnek tűnt úgy, hogy a befizetett előlegnek búcsút inthetnek. A végjáték során az is hamar világossá vált, hogy a szolgáltató nem kért engedélyt a Hírközlési Felügyelettől, szerződéstervezeteit, vállalkozási feltételét, műszaki terveit senki sem hagyta jóvá. Az ávf és a hatósági kontroll persze nem véd a rossz gazdálkodás következményeként beütő krach ellen, de a szolgáltatás minőségével kapcsolatos viták esetén, és egyes esetekben a szolgáltatás megszűnte után is óvhatja az előfizetőt. Persze az is szomorú tapasztalat, hogy a vállalkozási feltételeket - amely egyébként kétségtelenül nem egy olvasmányos műalkotás - az ügyfelek többsége már csak akkor kezdi el nézegetni, amikor vitája támad a szolgáltatóval. A felhasználók zöme pedig ekkor szembesül azzal, hogy pontosan mire is kötött szerződést. A sávszélesség garantált minimuma például töredéke lehet a reklámokban hangoztatottnak, de az is előfordult már, hogy egy évekig korlátlanként hirdetett hozzáférés az ávf szerint mindig is korlátozható volt. Amikor a szolgáltató ezt a korlátozást bevezette, az ügyfelek csodálkoztak a legjobban. Szakemberek azt tanácsolják, elsősorban a vállalkozási feltételeket tanulmányozzuk: ha a szolgáltató nem is rendelkezik a hatóságok jóváhagyásával, ez a dokumentum már megteremti egy szabályozott jogviszony alapjait. Persze annak sem árt utánanézni, hogy a kiszemelt vállalkozásnak rendben vannak-e a hatósági papírjai: ezt például a Nemzeti Hírközlési Hatóság weboldaláról letölthető naprakész táblázatból tudhatjuk meg, írja meg fogyasztói kérdéseit a szerkesztőnek. Tevan Imre, tevan @ mhirlap.hu Látszólag nyugodtan internetezhet, akinek a szolgáltatója nem kapott engedélyt, hiszen ez a cég és a hatóság ügye. Valójában azonban többféle hátrányt is elszenvedhetnek az ilyen vállalkozások ügyfelei Jogi esetek A UPC korlátlannak ígért szolgáltatásával kapcsolatban kezdeményezett számos eljárást egy előfizető. A Chello nevű internetszolgáltatást évekig korlátlannak ígérő UPC egyik napról a másikra korlátozta valamennyi ügyfele internetes forgalmát, mondván: ez a lehetőség mindig is szerepelt a vállalkozási feltételek közt. Egy előfizető magánemberként kezdeményezett vizsgálatot a hatóságoknál, az ügy nemrég a Fővárosi Bírósághoz került. A cél: kimondani, hogy megtévesztette fogyasztóit a kábeltévés vállalat. Az internetezők érdekvédelmét felvállaló Netért Egyesület vonta perbe nemrég a Vodafone-t, annak GPRS internetszolgáltatásával kapcsolatos vállalkozási feltételeinek módosítása miatt. A cél: kimondani, hogy a korábban hűségszerződést kötött ügyfelekre a változás nem lehet érvényes. Az Invitel ADSL szolgáltatásának ígért és tényleges sebessége közti különbség miatt kért hatósági vizsgálatot egy ügyfél. A cél kimondani, hogy az ígért és a nyújtott szolgáltatás között eltérés tapasztalható. Beugró Budapest sz-lető A Beugró vendéglőben, ami Budapesten a Szív utca és az Aradi utca sarkán található, lefegyverző az étlap. Nem azért, mert annyira fantasztikusan sok tételt tartalmaz, hanem amiatt, hogy egy újság része, ami haza is vihető. A címlapon a farsangi népszokásokról értekeznek, és közlik az 1998-as operabál étlapját. De Krúdy Gyula tollából is olvashatunk írást a borról, ahogy Molnár Ferenc, Bálint Sándor, Raksányi Gellért, Harsányi Zsolt és még többen is értekeznek a lap hasábjain ételről, italról, a gasztronómia mámoráról. A Beugrót a reformkonyha híveinek és fogyókúrázóknak célszerű elkerülniük. Főleg kiadós, magyaros étkeket szolgálnak fel. Van például kakashere, borjúláb, csángó rostélyos, ropogós malacsült, csontvelő pirítóssal, libatoros tál, báránylábszár. A kiszolgálás régimódian családias, a fekete mellényes pincér meglehetősen szívélyes, de nem haverkodó. Már amikor a levest kiválasztottuk, elviszi a rendelés hírét a konyhába, és igen hamar hozza az első fogást, majd a többit is. A leszedésben nem mindig ilyen serény. A csallóközi kolbászleves kezdésnek meglehetősen fajsúlyos. Lényegében húsleves az alapja, amelynek a kolbászdarabkák igencsak egyéni ízt adnak. Tűzforrón tálalják, ahogy a zöld laskagombalevest is. Zöldborsópüré alapban ficánkolnak kedélyesen a gombaszeletek. Molnár Ferenc városi zsiványpecsenyéje már az étlapon is ínycsiklandozón hangzik. Marhahúst, disznópecsenyét és borjút fűszeres vajjal megtöltve összetekernek, hagymás vajon elősütik, majd készre párolják. Burgonyapürét adnak hozzá. A különböző húsokat jól befűszerezték, és mindegyik hús leve átjárja az egész göngyöleget. A borjú szűzérme pirított gombával, burgonyalángoson érkezik. Finom, omlós a hús, szintén jó a fűszerezése. A lángos inkább emlékeztet sűrű palacsintatésztára, mint friss, ropogós, pirospozsgás lángosra. Vidéken sok helyütt ezt értik lángoson. A Beugróban úgy látszik, ápolják a hagyományt, régi, házias receptek alapján főznek. A desszerteket is így készítik. A kemencés túrós palacsintát helyre kis cserépedényben szolgálják fel, egészen lágy töltelékkel. A tésztáját azonban mintha nem frissen sütötték volna. Igaz ez a diós házibarát elnevezésű nyalánkságra is, ami amúgy habkönnyű grízgombócokat tartalmaz, melyeknek a közepén meggy rejtőzik, és természetesen az egészet dióval hintik meg. A Beugró nem előkelősködő étterem, inkább sörözőre hasonlít fapados ülőkéivel, sallangmentes tálalásával, gyors kiszolgálásával. Nem készülnek ételcsodák, nincsenek sosem látott rafinált kompozíciók. Egyszerűen csak szeretik a vendéget, és a szakács érti a mesterségét Haspók étel ••••••••• kiszolgálás *••••••• választék ••••••• költség 8000 Ft (A maximum tíz pont.) A rovat eddigi cikkei az interneten fogyaszthatók: www.magyarhirlap.hu/iz-lelo 2004. február 14-15., hétvége • Magyar Hírlap • 13 fogyasztó