Magyar Hírlap, 2004. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-01 / 152. szám
Kevés diák megy nyári munkára külföldre Külföldön még csak kevés, itthon egyre több diák vállal legálisan - közvetítőkön keresztül - munkát nyáron. A diákfoglalkoztatás a munkát adó cégeknek is előnyös, mert tb-kedvezményt is igénybe vehetnek. Nagy Z. Róbert „A 16-18 éves diákoknak nagyobb a munkakedvük, mint az idősebbeknek, és sokkal több lány vállal diákmunkát, mint fiú” - mondta lapunknak a Pensum Iskolaszövetkezet elnöke. Hadházy Péter tapasztalatai szerint a diákok motivációi nagyon változatosak: „Vannak, akik a szakmai tapasztalatszerzés miatt vállalnak munkát, vannak, akiknek szórakozásra, zsebpénz-kiegészítésre kell a pénz, ám néhány tanulónak a megélhetéséhez van szüksége az így szerzett összegre.” „Néhányan csak belekóstolnak a munkába, és pár alkalom után abbahagyják. Arra is volt már példa, hogy az iskola elvégzése után főállásba felvették azt, aki korábban diákmunkásként dolgozott egy cégnél” - említette Hadházy Péter. Az iskolaszövetkezet regisztrált tagjainak harminc százaléka napi rendszerességgel, ötven százaléka havi néhány alkalommal dolgozik. Húsz százaléka csak alkalmilag vállal munkát. Az órabérek 370 és 550 forint között mozognak, és a könnyű betanított, valamint az irodai munkák a legnépszerűbbek. A régóta megszokott tevékenységek mellett a telefonos-operátori munka nevezhető újdonságnak. Hadházy Péter szerint a cégek körében töretlen a diákmunka népszerűsége, amely a diákszövetkezetekre vonatkozó kedvező tb-jogszabályoknak és a diákok rugalmasságának köszönhető. Tizenhat éves kor alatt szülői hozzájárulás szükséges ahhoz, hogy egy tanuló munkát vállalhasson. „A szülők általában támogatják gyermekeik ilyen jellegű szándékait, sokszor el is kísérik őket a beiratkozásra. A pedagógusok többsége is örül, ha a diákok szervezett körülmények között kóstolnak bele a felelősségteljes életbe. Ezért nem olyan elfoglaltságnak tekintik a diákmunkát, ami a tanulástól venné el az időt” - mondta. A diákok egyelőre csak Magyarországon vállalhatnak munkát. „Ötletként felvetődött, hogy külföldi munkákat is szervezzünk magyar diákoknak, ám a megfelelő garanciák miatt nagyon alapos előkészületek szükségesek ehhez, így ilyen lehetőség a közeljövőben nem lesz” - nyilatkozott Hadházy. „Nyaranta jelentősen megnő az érdeklődés a diákmunkák iránt” - mondta lapunknak Klupta Viktória, a Rébusz 2.0 Iskolaszövetkezet irodavezetője. A cég évközben három-négy ezer tanulónak szervez munkát, júliusban és augusztusban ez a szám öt-hat ezerre nő. A Rébusz külföldre is szervez munkát: idén negyven diák utazik Angliába, ahol gyorséttermekben fognak dolgozni. A munkát adó vállalkozásoknak is előnyös a diákok foglalkoztatása, ezzel egyszerűsödik az adminisztráció. Ha ugyanis diákokat alkalmaznak, nem kell meghirdetniük az állást, a jelentkezőket felvételiztetni, csupán jelzik az iskolaszövetkezetnek, hogy mikor, hány főre van szükségük. Mivel így szolgáltatást vesznek igénybe, ezért nem bér, hanem szolgáltatási költségük keletkezik, amely kedvezőbb számukra. Azok közül, akik már jártak úgy, hogy nem kapták meg a bérüket, elmondták: sokan azt hiszik, ilyen stikliket főként egyéni vállalkozók és kis cégek követnek el. Ezzel szemben a tapasztalat azt mutatja, hogy állami tulajdonú cégek és egyébként jó hírű multinacionális nagyvállalatok is becsaphatják a diákmunkásokat. „Az aljasság nem cégtípus-, hanem emberfüggő” - mondta az egyik pórul járt diák. Cikkgyűjtemény: www.magyarhirlap.hu/junior fotó: Németh András Péter Szórólapokkal is toboroznak fiatalokat munkára. Nyáron kétszer annyi diák dolgozik, mint az év többi időszakában A statisztikákban eltartottaknak számítanak a be nem jelentett, de dolgozó szakmunkások is Az aktív korú, de a foglalkoztatottak és az álláskeresők statisztikájából kimaradó, több mint félmillió ember jelentős része - kutatói feltételezés szerint - kitűnő szakmunkát végez, csak nem regisztráltatja magát. A nem dolgozók és nem is tanulók között százezer, 19-24 éves férfi szerepel eltartottként. Neumann Ottó A munkaerőpiacról kiszorult, bizonyítható jövedelem nélküli emberek megélhetési lehetőségeiről a szakmának csak feltételezései vannak. Laky Teréz, a Foglalkoztatási Hivatal kutatási részlegének tudományos tanácsadója lapunknak azt mondta: a több mint ötszázezres táborból vélhetően a többség dolgozik - csak bejelentetlenül. Sokan kitűnő szakmunkát végeznek: mindegyikünk tud olyan mesteremberekről (például asztalosokról, szobafestőkről, kőművesekről), akiket az ismerősök „kézről kézre adnak”. Nem váltanak ki vállalkozói igazolványt, és alkalmazotti státusra sem törekednek - tehát kívül maradnak a társadalombiztosítás rendszerén. Nagy részük elég fiatal ahhoz, hogy a nyugdíjaskor perspektíváitól ne essen pánikba, a betegséget és a balesetet pedig a szükségszerűen elfogadott „rizikófaktorok” között tartja számon. Jelentős lehet a háztartásbeliek száma is - ők a családi kiadások összegét csökkentik munkájukkal. Különösen a fiatal férfiak között magas a csak egyéni okokkal magyarázható hiányzás a munkaerő-piacról: a 2002-es adatok szerint több mint százezer 19-24 éves férfi élt eltartottként a háztartásban. Az inaktív nők aránya főként a 35-49 évesek körében magas. Vannak, akik alkalmi munkát vállalnak - a tevékenységek skálája rendkívül széles: a gyermekmgvarrástól a nyelvtanításon át a külföldi cégeknek végzett fordításokig terjed. Laky Teréz szerint magas lehet azoknak a mezőgazdasági őstermelőknek az aránya, akik papíron nagyon kis jövedelemmel rendelkeznek, és nem adóznak - uniós tagságunk közeledtéig nem is regisztrálták őket. Termékeiket néha piacra viszik, és valahogy megélnek. Gyakori, hogy a be nem jelentett jövedelemszerző tevékenység a nyugdíj vagy a gyes kiegészítését jelenti. Mindez azonban bizonyíthatatlan: így hiányozhatnak százezrek a foglalkoztatási statisztikából. A legális jövedelem nélkül élők nagy része szeretne ugyan rendszeresen dolgozni, de már nem keres aktívan munkát. A Munkaerőpiac 2003 című tanulmány felmérése szerint sokan bátortalanokká váltak a kudarcok miatt, és úgy ítélik meg, hogy nincs elhelyezkedési esélyük. A 15 és 64 év közötti népesség körében a teljes inaktív tábor (tehát a munkaerőpiacról „igazoltan és igazolatlanul hiányzók” összessége) a 2003-as adatok szerint országosan megközelítette a negyven százalékot. Területi elosztásban keletről nyugat felé haladva fokozatosan csökken a munkaerőpiacon kívüli tömeg. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2002-ben csupán minden második aktív korú embernek volt munkából származó törvényes jövedelme. Az inaktívak aránya Borsodban 46,4, Békésben 45,7, a fővárosban 35,8, Győr- Moson-Sopronban 34,1, míg Vas megyében alig több mint 30 százalék volt. em T3S . Erősnek mutatta magát tegnap a novemberben hivatalba lépő új Európai Bizottság elnöke. „Nem engedem megnyirbálni a jogaimat, és nem engedek a tagállamok nyomásának” - jelentette ki José Manuel Durao Barroso portugál miniszterelnök alig egy nappal az után, hogy az állam- és kormányfők egyhangúan bizalmat szavaztak neki. Kérdés persze, van-e esélye egy erős, a közösségi érdekeket védő testület létrehozására. A bizottság elnökének kezét ugyanis ezer szállal kötik meg mind a tagállamok, mind az Európai Parlament. Már Barroso személyének kiválasztása is színfalak mögötti alkuk sorozatának eredménye. Miután a nagy nevek elbuktak Chirac, Schröder, Blair és a parlament legnagyobb frakciója, a konzervatív Néppárt ellenállásán, maradt a kényszerű kompromisszum. Nem csoda, hogy Barroso egyből elnyerte a legkisebb közös többszörös gúnynevet. Bizottságának tagjaira a tagállamok kormányai tesznek javaslatot, s az eddig kiszivárgott hírek szerint, míg néhányan egy-egy tárca megszerzésére törekednek, mások kádertemetőként tekintenek a bizottságra. A németek egy eddig nem létező posztot, a gazdasági szuperbiztos feladatait szánják Günter Verheugennek. A britek a belső piaci biztosi tisztséget nézték ki maguknak, a franciák a versenypolitika felügyeletére hajtanak. Az pedig már eldőlt, hogy 2007-től Javier Solana lesz az EU külügyminisztere. A legfontosabb tárcák így el is keltek. Kérdés, hogy a többire mennyire kompetens személyekből válogathat Barroso. Itthon úgy tudni, a pártelnöki posztról kényszerűen távozó Kovács Lászlót szeretnék Brüsszelbe küldeni. A prágai lapok elképzelhetőnek tartják, hogy a kormányfői posztjáról távozó Vladimir Spidla lesz novembertől a cseh biztos. Ha a tagállamok és a parlament nem változtatnak ezen a gyakorlaton, akkor remény sincs egy a közösség érdekeit valóban képviselni tudó, ütőképes csapat kialakítására. Pedig e nélkül a 25 tagú unióban a napi politikai érdekek fognak uralkodni, s az európai polgárok továbbra sem vélik úgy, hogy a döntések könnyebbé teszik az életüket. Belügy imán Ferenc dandártábornok nem vette át a kinevezéséről szóló parancsot. Nem akar a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka lenni, nem hatja meg, hogy létrejött - igaz, 292 helyett 256 fővel - a sztrádarendőrség, elege van az egészből. A hírek arról szólnak, hogy a 160 fős leépítés tette be nála a kaput, 160 fővel kevesebb rendőr állna munkába a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál novembertől, de lehet, hogy csak belefáradt, horgászni akar, játszani az unokákkal, gyönyörködni a naplementében, és nem zongorázni tovább a kuplerájban. Hogy a zűrzavar és meghökkentés mocsarán egy kicsit beljebb hajózzunk, érdemes visszamenni egy hírig, amely a múlt héten látott napvilágot. A hír Molnár Csabáról szól, aki a brókerbotrány fedőnéven futó össznépi huhogóshow pénzügyi szálait bogozgatta, amikor egyszer csak érte jöttek, és jól elvitték, mert az ügyészség szerint államtitkot sértett és hivatali visszaélt, ami elítélendő dolog, különösen egy rendőr részéről, íme, vigyáznak ránk, még saját rendőreinktől is megvédenék, ha úgy hozza a sors. A példás gyorsaság és határozottság azt sejtette: minden bizonyíték az ügyészség kezében van, a további nyomozás csupán rutin eljárás, Molnár Csaba ítélete felpofozás a vár fokán, valamint letöltendő évek. Ehhez képest a bizonyítékok leginkább a Vidám Színpad egy különösen nívós előadásának kelléklistájára emlékeztettek, volt sütemény és tolltartó, a vád pedig csak azért nem került bele szó szerint a Hócipőbe, mert megfogalmazása elmaradt az elvárható színvonaltól, de ettől függetlenül simán megállja a helyét bármelyik társas összejövetelen mint humorforrás. Az összesküvés-elméletekre oly fogékony magyar lélek ekkor már érdeklődve figyelte az eseményeket, joggal kérdezve: ugyan miért kellett valakit kirántani a csatasorból ilyen feltűnően rozoga tákolmánnyal, kinek lehet érdeke, hogy ne Molnár Csaba dolgozzon a brókerügyön, és egyébként is, miért van az Magyarországon, hogy a bűnözőket pártállásuktól függően hol az ügyészség, hol a rendőrség hallgatja ki? Az események azonban az elmúlt héten ismét felgyorsultak (itt jegyezném meg, hogy ez is nemzeti sajátosság: az események tempója tökéletesen kiszámíthatatlan, semminek sincs ritmusa, csak a politikai tér függvényében meghatározható a sebesség, és lehet szó válásról, gyilkosságról, ingatlanátírásról, esetleg sikkasztásról, a három nap vagy három év szabályt átlátni egyszerű elme képtelen). Molnár Csabát megbízottként az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának átszervezésével létrejött, Nemzeti Nyomozó Iroda felderítő osztályának élére nevezték ki - jelezném: még az előtt, hogy az ügyészség, két hónappal a nyomozás lezárása után, egyáltalán döntött volna vádemelésről. Elméletileg tehát előfordulhat, hogy az elkövetkező időszakban a Nemzeti Nyomozó Iroda felderítő osztályának vezetője szabadságot kénytelen kivenni, hogy vádlottként megjelenhessen a bíróság előtt, ahol államtitoksértéssel, hivatali visszaéléssel stb. vádolják éppen, majd másnap folytathatja a felderítést. Ez persze nem élet- és jogszerű, abszurditása azonban nyilvánvaló, mint ahogy az sem kerülheti el a figyelmünket, hogy valaki valahol teljesen hülye, és akkor még csak a jóindulatú verziót fogalmaztam meg, kényesen elkerülve újabb összeesküvés-elméletek legyártását, melyekkel egyébként szabadidőmben magam is szívesen foglalkozom. Mire ez a káosz egyáltalán rendesen felkavarodik, Zimán Ferenc nyugalmazott dandártábornok éppen új lisztkukacot tűz a horgára, és laza csuklómozdulattal a nádcsomó tövébe veti, majd hátradől, és megpróbál nem gondolni egykori munkahelyére. Egy kicsit koncentrál, és sikerül neki. A3 O Para-Kovács Imre főmunkatárs (parakovacs@mhirlap.hu) 2004. július 1., csütörtök • Magyar Hírlap • 3 belföldi álláspont