Magyar Hírlap, 2005. március (38. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-31 / 74. szám
interjú, háttér, 2005. március 31., csütörtök 11 Mécs Imre: jó lenne, ha a pártok a köztársasági elnök kérdésében fölülemelkednének saját érdekeiken „Őrködni a demokrácia fölött” Integratív személyiségnek tartja magát Mécs Imre szabad demokrata képviselő, és úgy érzi, eddigi parlamenti működése is ennek jegyében telt. Mécs szerint a köztársasági elnöknek a rendkívüli helyzetekben van a legfontosabb szerepe. A politikust - akit értelmiségiek jelölnének erre a posztra - az zavarja, hogy saját pártjában eddig csak név nélkül nyilatkoztak róla. Kósa András Pénteken látott napvilágot, hogy önt értelmiségiek köztársasági elnöknek jelölnék. Kapott azóta újabb felkéréseket? Többen e-mailben jelezték, csatlakoznának a kezdeményezéshez, és azt válaszoltam nekik: köszönöm, de nem én vagyok az értelmi szerző. Persze mindez nagyon jólesett, hiszen olyanoktól kaptam leveleket, akiket kedvelek és tisztelek. Azóta a locsolkodáson kívül más nem történt. Kik a támogatók? Több volt halálraítélt, Nagy Imre-díjasok, ’56-os társaim, egyetemi tanárok. Rajk László és Halda Aliz nagyon meleg hangon nyilatkozott rólam, ami megtisztelő számomra. De elvállalná a jelölést, vagy tisztelettel megköszöni, és azt mondja: nem? Ötven országgyűlési képviselő kell a jelöléshez. Csak akkor tudok erre valamit mondani, ha ez valósággá válik. Addig egy szép gesztus. Tesz lépéseket, hogy az ötven támogató aláírás valósággá váljék? Megkeresett esetleg képviselőket az ügyben, akár az ellenzék részéről is? A parlamenti patkó mindkét oldalán és a közepén is ülnek olyanok, akik támogatnának. De úgy gondolom, nem az én dolgom, hogy ezzel foglalkozzak. Jó lenne, ha a pártok a köztársasági elnök kérdésében fölülemelkednének saját érdekeiken. Ez most csak vágyálom persze, nem lehet tudni, mikor valósul meg. Mi a véleménye a köztársasági elnöki tisztről? A köztársasági elnök intézménye csak a rendszerváltás óta él a magyar jogrendszerben. Előtte Károlyi Mihály, Tildy Zoltán, Szakasits Árpád nagyon rövid működését leszámítva - ilyen nem volt. Göncz Árpádot elismerés és szeretet övezte, ő nagyon magasra tette a lécet. Az elnök szerepe, túl azon, hogy a Magyar Köztársaságot megjeleníti, rendkívüli helyzetekben felértékelődik. Őrködik a demokrácia fölött. Konkrét jogosítványai nincsenek, hogy a napi politikába beleszólhatna, de vannak „szunnyadó jogai”. Ha bármilyen zavar keletkezik az ország életében, legyen az természeti csapás, katasztrófa, támadás, vagy a parlament, kormány nem tudja valamiért betölteni szerepét, akkor igen erős jogosítványai vannak, melyek még a német szövetségi elnökeinél is erősebbek. Ilyen veszély szerencsére nem fenyeget... Az elnöknek őrködnie kell, állni a vártán. Rendkívül fontos a személyisége is és a kapcsolata a társadalom különböző rétegeivel. Ezért is mondtam, hogy Göncz Árpád magasra tette a lécet abban, hogy miképpen kell ehhez a szerephez igazodni. Ön be tudná tölteni ezt a szerepet? Ezt másoknak kell megítélni. Én annyit tudok mondani, hogy 1990 óta nagyon sok integratív feladatot, láttam el külpolitikában, biztonságpolitikában, honvédelemben. Konszenzusos törvények létrehozásában működtem közre. Van ebben gyakorlatom, és a„természetem is ilyen. Saját pártján belül hogy fogadták a bejelentést? Nem nagyon voltak egyelőre visszajelzések, a képviselőtársaim mosolyognak, és udvarias megjegyzéseket tesznek. A lapokban olvastam, hogy név nélkül nyilatkozók nem örültek, de erre azt tudom mondani: a demokratikus ellenzékben, az ’56-os elítéltek között az volt a szokás, hogy még a legnehezebb időkben is névvel lakcímmel, telefonnal írtuk alá nyilatkozatainkat. Az ilyen mondatokkal érdemben nem tudok foglalkozni. Az SZDSZ „hivatalos jelöltje” Gombár Csaba. Az SZDSZ ügyvivő testülete döntött így. Ehhez nem tudok hozzászólni, ebben nem vettem részt, nem ismerem a körülményeket. Sok személy lehet alkalmas, Gombár reformkommunista, akinek karrierje sokban kötődik az állampárthoz, de 1987-ben azok közé tartozott, akik erősen bírálták a rendszert. Az írásait mindig szívesen olvastam, de annak megítélése, hogy ki alkalmas elnöknek, nem feltétlenül ezen múlik. f0tós a J "O I aléle „Balról és jobbról is támogatnának" Győzött Jamie Oliver, a „konyhásnénik szóvivője” Csatát nyert Jamie Oliver, aki legújabb televíziós sorozatában bebizonyította, hogy kevés pénzből is lehet egészséges ételeket készíteni a menzákon. A sztárszakács kampányának hatására a brit kormány 280 millió fontot fordít az iskolai étkeztetés reformjára. Serdült Viktória Egy televíziós műsor és húsz év kellett ahhoz, hogy Nagy-Britanniában megreformálják az iskolai étkeztetést - de nekik legalább sikerült. A brit fiatalok hamarosan hamburger helyett grillezett húsokat, milánói makaróni helyett párolt zöldségeket találhatnak tányérjukon. Mindezt abból a 280 millió fontból finanszírozzák, amit a brit kormány különített el az iskolai menzák számára. Az egész társadalmat megmozgató kampányt a hazánkban is rendkívül népszerű sztárszakács, Jamie Oliver indította útjára. A fiatal séf korábban már több hasonló akcióval is hírnevet szerzett magának: nemrég például munkanélküli fiataloknak indított szakácstanfolyamot, közülük a legjobb munkát kapott a séf patinás londoni éttermében. Az iskolai menzák elleni harcában a Channel 4 televíziós csatorna segítette, amely dokumentumsorozatban számolt be erőfeszítéseiről. Jamie arra vállalkozott, hogy néhány hétre személyesen veszi át egy angol általános iskola konyhájának vezetését. A sorozat, azonkívül, hogy rengeteg nézőt vonzott, élénk vitát is kavart az országban. Jamie egészségesebb ételeket követelő petícióját hat hét alatt 271 ezren írták alá. A dokumentumot a kezdeményező tegnap személyesen adta át Tony Blair brit kormányfőnek, aki megígérte: 280 millió fontot különítenek el a menzai étkeztetés megújítására. A tőle szokatlan öltözetben - sötét öltönyben és nyakkendőben - megjelent szakács kijelentette, hogy a siker ellenére továbbra is „a konyhásnénik szóvivője” marad. „Anglia étkezése nem lehet Európa szégyene” - mondta, bár elismerte, a miniszterelnöki rezidencián felszolgált reggeli igen egészséges volt. Azt viszont tagadta, hogy kampányával a Munkáspárt újraválasztásához szeretne hozzájárulni. Ezért ma a konzervatív párt képviselőivel is tárgyal a témáról. Blair és Jamie találkozóján részt vett Ruth Kelly, a kormány oktatási minisztere is, és megígérte, hogy húsz év után először táplálkozási útmutatóval látják el az iskolákat. A programra fordított 280 millió font legnagyobb része egyenesen a gyerekek tányérjára kerül majd, míg hatvanmillióból az iskoláknak nyújtanak majd segítséget a változtatáshoz. A támogatás lehetővé teszi, hogy az általános iskolások ebédjére minimum 50 pennyt (175 forintot), míg a középiskolások étkeztetésére napi 60 pennyt (210 forintot) költsenek. Eddig előfordult olyan intézmény, ahol mindössze 37 penny jutott (130 forint) egy-egy ebédre. Ruth Kelly azt viszont nem tudta megígérni, hogy az egészségtelen gyorséttermi ételek végleg lekerülnek az iskolai étlapokról, ahogy azt Jamie korábban követelte. „Az iskoláknak először meg kell tanulniuk, hogyan készítsenek egészséges ételeket, ami sokkal nehezebb feladat, mint a hamburgerek és sült krumplik betiltása” - mondta. Ezért a pénz egy részét a menzán dolgozók továbbképzésére fogják fordítani, akik így helyben, friss összetevőkből készíthetik majd el az ebédet. Az oktatási miniszter elismerte, hogy a pazarlás egy ideig elkerülhetetlen lesz, hiszen először ki kell deríteni, mit hajlandók megenni a gyerekek. A menza megreformálását szinte minden angol szervezet örömmel fogadta. A tanárok nemzeti egyesületének vezetője, Steve Sinnott szerint Jamie-t lovaggá kellene ütni. Mindenesetre máris elindította az „egy font minden tányéron” kampányt. A Tony Blair kormányfővel közösen elköltött reggelivel elégedett volt Jamie Oliver fotó reuters - Russel Boyce Jamie néhány 50 pennys fogása Sajtos-fűszeres tortilla Édes-savanyú csirke Mediterrán borjú kuszkusszal Kolbász, tört burgonya és babbal kókuszmártásban Lazaccal töltött pite Édesburgonya lencsével Vegetáriánus gulyás