Magyar Hírlap, 2005. április (38. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-26 / 96. szám

is Paroubek­ ­­ védelmének kérdéseit, valamint a magánvagyon védelmét. „A kormányválságot hivatalo­san csak akkor tekinthetjük végle­gesen lezártnak, miután a képvi­selőház bizalmat szavazott az új kormánynak” - mondta újságírók­nak Karel Kuhnl védelmi minisz­ter, az uniósok alelnöke. Stanislav Gross megtartja elnöki tisztségét a A pragmatikus Jirí Paroubek az 1989-es rend­szerváltás óta jelen van a cseh nagypolitikában, az országos él­vonalba pedig 2004 nyarán ke­rült, amikor Stanislav Gross kor­mányában elfoglalta a regionális fejlesztési miniszteri posztot. Ezt megelőzően fővárosi politikus­ként szerzett nagy népszerűsé­get: 1990-től prágai tanácstag, 1998-tól pedig a fővárosi pol­gármester pénzügyekért felelős helyettese volt. A ma 52 éves Paroubek a prágai közgazdasági főiskola elvégzése után előbb a gazdasági szférában dolgo­zott. A rendszerváltás előtt más­fél évtizeden keresztül tagja volt a Csehszlovák Szocialista Párt­nak, a bársonyos forradalom után pedig azonnal belépett az újjáalakult Cseh Szociáldemok­rata Pártba. A szociáldemokra­ták 1993-as kongresszusán a pártelnöki tisztséget is megpá­lyázta, de Milos Zemannal szem­ben alulmaradt. Sok a hasonló­ság a nagy önbizalommal és am­bíciókkal rendelkező Paroubek, illetve barátja és elődje, Stanislav Gross között: mindketten prag­matikus politikusok, az ideoló­giák helyett a gyakorlati problé­mák megoldására helyezik a hangsúlyt a szociáldemokrata pártban. Egy év múlva tartanak Csehországban vá­lasztásokat. Jirí Paroubek balra áll a távozó Grosstól, de jelentős poli­tikai változásokra a hátralévő időben nem lehet számítani. Gross pártelnökként megpróbálja rendbe tenni szétzilált pártját. Gallipoli 90. évfordulóján Hajnali, bensőséges ünnepségen emlékeztek meg a gallipoli part­raszállás kilencvenedik évfordu­lójáról Ausztráliában, Új-Zélan­­don és a helyszínen. A törökor­szági félszigeten nyolc hónap alatt 130 ezer katona vesztette életét, a balsikerű hadjárat ugyanakkor nemzeti öntudatra ébresztette az ausztrálokat és az új-zélandiakat. A partraszállás helyszínén tartott megemlékezésen részt vettek Ausztrália és Új-zéland miniszter­­elnökei, Nagy-Britanniát Károly trónörökös képviselte. A sziklák alatt tizenötezren - ausztrálok, új-zélandiak és törökök - figyel­ték, ahogy a politikusok megko­szorúzták az emlékhelyet, a wale­si herceg pedig felolvasott egy zsoltárt az áldozatok tiszteletére. A korai időpont ellenére Sydney­­től Tasmániáig is ausztrálok tízez­rei gyűltek össze, hogy méltón emlékezzenek meg nemzetük születésnapjáról. Új-Zélandon a hideg, szeles idő sem akadályozta meg az embereket, hogy a sza­badban ünnepeljék meg az évfor­dulót, melynek kezdetét Auck­­landban ágyúdörgés fogadta. A Gallipoli-félsziget sziklás partjaira négyezer ausztrál és új­­zélandi katona érkezett 1915 ápri­lis 25-én, hogy a szövetséges csa­patok oldalán harcoljanak a törö­kök ellen. Ez volt az első alkalom, hogy a brit gyarmatokból szüle­tett két fiatal állam saját zászlaja alatt vonulhatott csatába. Az ausztrál és új-zélandi közös csa­patok nevéről Anzac-öbölnek ne­vezett helyszín azóta zarándok­­hely lett. A partszakaszt rengeteg török is felkeresi, mivel az ellenál­lást fiatal tisztként Kemal Atatürk vezette. A szövetségesek hadjárata már az első pillanattól kudarcra volt ítélve. A britek fő célja Isztambul elfoglalása volt, de a véres csaták sem vezettek eredményre. A brit, francia és indiai csapatok nyolc hónap után visszavonultak - 130 ezer halottat hagytak hátra. sv kül, 2005. április 26., kedd 09 Bulgária: Románia EU-tagjelöltből EU-csatlakozó ország lett Bulgáriában utcai bálokkal és politikai botránnyal ünnepel­ték tegnap az uniós csatlakozási szerződés aláírását. Reggel még nem volt biztos, elutazik-e az el­nök Luxembourgba az esti alá­írási ceremóniára. Romániában a kormány nem szervezett ha­sonló ünnepségeket, az utcán az Irakban elrabolt négy román újságíró elengedéséért tüntet­tek. A terroristák mára ígérték a túszok kivégzését. Rockenbauer Nóra Tegnap este hatkor felcsendültek az Örömóda hangjai Luxem­bourgban, és huszonhét ország kormány- és államfői aláírták Ro­mánia és Bulgária csatlakozási szerződését. A hangulatot elő­zetesen az zavarta meg, hogy bár a bolgárok az államfőt is meghív­ták, hogy írja alá a dokumentu­mot, Georgi Parvanov kifogásol­ta, hogy szignóját „a kormány ne­vében” kifejezés fölé kellett volna elhelyeznie. Később rendezték a vitát. Bulgáriában tanítási szü­netet rendeltek el, Szófiában már délután megkezdődött a zenés­maskarás utcai felvonulás, mely estére utcabállá alakult. A romá­nok figyelmét azonban más is le­kötötte tegnap. Ma jár le ugyanis a határidő, melyet a négy román újságírót elrabló iraki terroristák szabtak, hogy Bukarest jelentse be csapatai kivonását Irakból, kü­lönben kivégzik túszaikat. Buka­restben a túszok megmentéséért tüntettek tegnap is - elsősorban újságírók. Mától már nem jelölt, hanem csatlakozó országokként kezelik Romániát és Bulgáriát, így megfi­gyelőként részt vehetnek az uniós szakminiszterek tanácsülé­sein, és a döntés-előkészítő taná­csi munkacsoportokban. Ha megfelelő ütemben folytatják a felkészülést, akkor 2007-től az EU teljes jogú tagjává válhatnak. A várakozás mindkét országban akkora, hogy a kiábrándulástól tartó politikusok inkább már visszafognák a hangulatot. A bol­gárok fele arra számít, hogy a je­lenlegi 75 eurós (18750 forint) minimálbér a tagság első négy évében legalább 125-re (31250) nő, egyharmaduk szerint pedig a 250-et (62 500) is elérheti. fotó: reuters - Francois Lenoir Üdvözlet a csapatban: aláírási ceremónia Luxembourgban Putyin a „geopolitikai katasztrófáról” Európai eszményeket követő, szabad és demokratikus Orosz­országot teremteni: ez a legfon­tosabb politikai feladat - jelen­tette ki tegnap Vlagyimir Putyin elnök a nemzethez intézett üze­netében. mh-összeállítás Az orosz államfő, aki második el­nöki mandátumát tölti, hatod­szor mondta el üzenetét a parla­ment két házának tagjai, a minisz­terek, a regionális kormányzók és egyházi méltóságok előtt a Kremlben a nemzet állapotáról. Kijelentette, hogy a személyes szabadságjogokat nem veszélyez­teti, hogy az állam maga is erő­södik. Oroszország mint szabad és demokratikus állam, fejlesztése ezért kiemelkedő jelentőségű - mondta. Az orosz elnököt a Nyu­gat éppen a demokratikus refor­mok terén való visszalépéssel vá­dolja. Az elnök azonban kijelentette, hogy Oroszország maga határoz­za meg, milyen ütemben, feltéte­lekkel és körülmények között ha­lad a demokrácia irányába. Putyin a Szovjetunió szétesését a 20. század „legnagyobb geopoli­tikai katasztrófájának” nevezte, amely az orosz nép számára való­ságos dráma volt. Az elnök „le­leplezte” az állami hivatalnokok önérdekeiket követő, korrupt kasztját, amely a közszolgálatot az üzlet válfajaként fogja fel. Nem megengedhető, hogy az adóhivatal terrorizálja az üzleti életet - mondta. Indítványozta, hogy a nagyrészt általa kineve­zendő személyiségekből létre­jövő társadalmi kamara ellen­őrizhesse, mennyire tartják be a központi tévécsatornák a szólás­­szabadság elveit. A politikai újítások között Putyin pártolta a parlamenti vizs­gálatok intézményének törvény­be foglalását. Egyben felvetette, hogy az elnök a regionális tör­vényhozási választáson győztes pártból jelöljön kormányzót. Izrael a szabrák szimbólumát siratja Ezer Weizmanban Vasárnap 80 éves korában elhunyt Ezer Weizman, Izrael egykori elnöke. „Ezer az izraeli szabrák szimbóluma és példaképe volt” - mondta róla Ariel Saron kormányfő, aki szerint az el­hunyt politikus „életének minden állo­mása az országépítés egy-egy sarokkö­ve” volt. Weizman kulcsszerepet ját­szott az izraeli légierő létrehozásában és a béke megteremtésében Egyiptom­mal. Ő lett Izrael hetedik elnöke, 1993 és 2000 között vezette a zsidó államot. Az 1967-es háborút már Jichak Rabin, a hadsereg akkori parancsnokának he­lyetteseként harcolta végig. Jelentős szerepe volt abban, hogy 1977-ben a Likud - 29 év után - átvette az ország irá­nyítását. „Elbűvölő és vonzó ember volt, eltökéltsége, op­timizmusa, harcossága sokakat magával ragadott” - mond­ta róla utóda, Mose Kacav államfő. (haarec) HIRDETÉS Az FHB Rt. közgyűlési határozatának helyesbítése Az FHB Rt. 2005. április 22-én megtartott évi rendes közgyűlésén meghozott - és 2005. április 25-én közzétett - határozatai közül a 6/2005. (04.22.) sz. határozat szövege helyesen a következő: A közgyűlés 4 120 006 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül úgy döntött, hogy a 2004. április 7-i közgyűlés a javadalmazási szabályzat vonatkozó rendelkezése alapján a Társaság vezérigazgatója és vezérigazgató­helyettesei eseté­ben a 2004. évi teljesít­ményükhöz kapcsolódó prémium mértékét egységesen az éves személyi alapbér 80 %-ában állapította meg. Az FHB Rt. igazgatósága megvizsgálta és megállapította a kiírt prémiumfeladatok teljesülését. FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt

Next