Magyar Hírlap, 2005. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-14 / 241. szám
16 VÉLEMÉNYŰ-VITA MH-POSTA LAPVILÁG KARIKATÚRA E-MAIL: LEVELEZES(5)MAGYARHIRLAP.HU; TELEFON: +36-1-887-3204 (12 ÉS 14 ÓRA KÖZÖTT) Köztartozás JÓKŐ CSABA RAJZA Igazságtalan és diszkriminatív döntés Kedves Olvasók! A Magyar Hírlap fenntartja a jogot, hogy a szerkesztőségbe érkező leveleket, illetve meg nem rendelt cikkeket szerkesztett vagy rövidített formában közölje. Kéziratot nem küldünk vissza és nem őrzünk meg. Szombat és vasárnap kivételével 12-től 14 óráig várja hívásukat a rovat szerkesztője: Zayzon Márta (zayzon.marta@magyarhirlap.hu). Ha kéri, visszahívom. Olvastam Kolláth György cikkét (Tizenhárom annyi, mint nulla?, MH, szept. 19.). Amikor a döntés megszületett, akkor már tudható volt, hogy ez a kifizetés hány „közszolgát” érint. Bár volt néhány munkáltató, amely kifizette. A meglepetés erejével hatott, amikor szembesültünk a ténnyel, hogy „mivel a munkaviszonyunkat december 31-ével megszüntették, nekünk az nem jár”. 2005-ben ugyanis már nulladik havi bérnek nevezik, amit csak azok kapnak, akik január 1-jétől státusban vannak. Kik hozták ezt a törvényt? Mennyire érzik igazságosnak vagy diszkriminatívnak? A 13. havi juttatásra az 1992. évi XXXIII. törvény és az 1992. évi XXII. törvény szerint a közalkalmazott minden évben jogosult 13. havi illetményre is, ha az adott évben legalább hat hónapot közalkalmazotti viszonyban töltött. Nem hallottam róla, hogy ezt a törvényt megszüntették volna. Vártam az Alkotmánybíróság döntését az egyértelmű ügyre, miszerint a törvényhozók „előre megfontolt szándékkal igazságtalan diszkriminációt követtek el”. Nem értem, miért 6:2 arányban született döntés ennek az igazságtalanságnak a megítélésében. A jelzett időpont óta nagy a hallgatás, mert - a cikk szerint - nem tudják előteremteni a 160-180 milliárd forintot, amelyet nyolcszázezer közszolgának kellene kifizetni. Ha 2005-re továbbra is szándék van egyhavi különjuttatásra, akkor az év hátralévő részében fizessék ki (ahogy a nulladikat gondolták) a 2005. január 1-jén státusban lévőknek. Hogy az új belépők ne kapjanak duplán, ők ebből kimaradnak, mert már megkapták. Ilyen egyszerű. DR. KUROLI GÉZA, e-mail Erősödés vagy gyengülés? Az EU funkcionáriusai és polgárai az utóbbi hónapokban sokat foglalkoznak Törökország felvételének ügyével. A legfőbb kérdés az, hogy a felvétellel erősödik vagy gyengül az államszövetség. Sajnálatos tény, hogy a felvétel ellen több súlyos érv hozható fel, és csak kevés mellette. Az ország gazdasága elmaradott, ezért az egy főre eső nemzeti jövedelem jóval alacsonyabb, mint a nyugat-európai államoké. Törökország lakóinak száma több mint ötvenmillió, és a népszaporulat olyan magas, hogy húsz éven belül népesebb lesz, mint Németország. Ezzel - Oroszország után - a kontinens legnagyobb létszámú állama lesz. Nem mellékes az a tény sem, hogy az országnak csupán egy százaléka, Isztambul és környéke fekszik Európában. Törökország mohamedán ország, és a tömegek gondolkodása, világnézete egészen más, mint az európai államokban. Az iszlám fundamentalisták száma nem nagy, de számuk és befolyásuk megnövekedhet. A belépéssel a kontinensnek több mint hatvanmillió mohamedán lakosa lesz, aminek a kilátásai nyugtalanítók. DR. VAJDA DEZSŐ, e-mail Nem grófság, megye A Lefülelt brit embercsempészek című cikkben olvasom: „a Lincolnshire grófságbeli Bostonban” (MH, okt. 6.). Lincolnshire mint közigazgatási egység angolul county ugyan, de ezt grófságnak fordítani éppen akkora butaság, mint Fejér grófságról írni csak azért, mert latinul - amit a 19. századig hivatalos nyelvként használtunk - comitatusnak nevezték a megyét. Magyarul Lincolnshire meg a többi ilyen közigazgatási egység Angliában megye. PÁLFFY ISTVÁN, Budapest Mértéktartást! A Magyar Királyság napilapjaiban (média helyett csak így hívták őket) elvétve, ha fénykép jelent meg egy-egy éppen elhíresült politikusról. Majd, noha már burjánzott a személyi kultusz, néha még egy hét is elmúlt anélkül, hogy a szovjet megszállókkal kollaboráns vezetőnk fotóját az orrunk alá tolták volna. Az MH- ban naponta szemlézett The Guardian pedig, ha egyáltalán, mértékkel közli az éppen vezető angol politikus fényképét. Megadással veszem tudomásul, hogy a MH olvasóinak (ezek szerint) többsége áhítattal sóhajt föl nap mint nap, amikor egyébként fotogén kormányfőnk fényképe néz rá vissza a reggelizőasztalról. Ugyanakkor alig hiszem, hogy az ő ízlésének megfelel a szinte naponta megjelenő két-három, sőt ma négy fényképe. VASONY GYÖRGY, Budapest Néhány megjegyzés a tévépalotához Az Újabb zavar a tévépalota körül a műemléki védettség miatt című íráshoz (MH, okt. 10.) néhány pontosító megjegyzést fűzök. 1. „Kiemelt műemléki védettség” kategória nincs, csak és kizárólag „műemléki védettség” van. 2. Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal nincs, csak Kulturális Örökségvédelmi Hivatal van. 3. Az épület védésének tudományos dokumentációja és előterjesztése még nem készült el, a döntés tehát nincs Bozóki András miniszter kezében. 4. Nem igaz, hogy „Az ebben a kategóriában szereplő műemlékekkel semmit sem lehet kezdeni - eladásuk és funkciójuk megváltoztatása tilos.” Bármely műemlékkel (összesen 12500 objektum) nagyon sok mindent lehet kezdeni, funkcióik is változtathatók, és - leszámítva a kizárólagosan állami tulajdonú műemlékeket (273 épület) - értékesítésük is lehetséges, vagyis forgalomképesek. Azt hiszem, a fentiek után nem szükséges külön szólnom arról, hogy a cikk címe és a tévedésekből levezetett mondanivalója miért nem állja meg a helyét. DR. VARGA KÁLMÁN, elnök, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Földre kényszerített turulmadár Ungár Klára talán elhiszi nekem, hogy élnek olyan emberek is ebben az országban, akik képesek szétválasztani egymástól a turulmadár és a rá hivatkozó fasisztoid megnyilvánulások megítélését. Nekik a klasszikus liberalizmus szabályai szerint jogukban áll szobrot állítani ott, ahol jónak látják. Ha komolyan is gondolják, hogy a turulmadárnak semmi köze a nyilasmozgalomhoz, akkor nem szégyellik jó nagyra méretezni azt a csodás madarat, hosszú, kiterjesztett szárnyakkal. Jelképezte ez a tettük, hogy az egészséges nemzeti öntudat jegyében képesek szemben állni minden, a 20. századból itt maradt ocsmánysággal. Hogy a szobor tövében spontán módon szkinhedpartik szerveződnének? Ungár Klára is nyilván jól tudja, hogy ez már nem politikai, hanem rendészeti kérdés. Nem tudom, hogy az SZDSZ egészséges történelmi szemléletébe miért nem fér bele a Szabadelvű Párt vezetésével fémjelzett dualista időszak és az akkoriban jelképként újra felfedezett turulmadár. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a később népirtást elszenvedő zsidóságnak a többi polgáréval egyenlő jogai voltak. Akik erre azt válaszolják, hogy az akkori rendszer lappangó, antiszemita ellenzéke teremtette meg a régi-új kultuszt, tévednek. Nemcsak azért, mert az állítás valótlan, hanem mert ebből következően képtelenek megkülönböztetni egy jelképet és a különböző korszakokban hozzá tapasztott jelentéseket. TÓTH PÉTER, Mór MAGYAR HÍRLAP , 2005. OKTÓBER 18., PÉNTEK THE NEW YORK TIMES___________10. 13. A remény szikrája Irakban Egy ideje nehéz volt értelmezni az amerikai jelenlétet Irakban: semmivé váltak az érvek, hogy katonáink azért teszik kockára az életüket, hogy védjék az Egyesült Államokat a terrorizmustól vagy a tömegpusztító fegyverektől. Az egyetlen logikus indok az volt, hogy egyszer majd át lehet adni az országot egy stabil kormánynak. Ez a remény sokszor meghiúsulni látszott, az alkotmány körül kialakult kompromisszummal azonban szilárdabbnak tűnik - értékeli a síiták, szunniták és kurdok közötti megegyezést a The New York Times vezércikke. A megegyezés természetesen nem felelt meg a demokratikus játékszabályoknak: az irakiakat arra kérik, szombaton szavazzanak meg egy alkotmányt - amelyet a többségük nem is olvashatott - azzal a feltételezéssel, hogy hamarosan teljesen átírják azt. Összehasonlítva az Irakban uralkodó zűrzavarral azonban még ez is jelentős előrelépés. Ám változások nélkül a hétvégén megszavazandó alkotmány sem biztosíték arra, hogy a szunniták részt vehetnének az ország irányításában. Egy félresikerült politikai berendezkedés pedig csak a nemzeti megosztottságot és a polgárháborút táplálná. THE TIMES___________________10.13. A bénultság népszerűsége A német nagykoalíció megalakulása után (amelyben Angela Merkel sem a gazdasági, sem a külügyminisztériumot nem ellenőrzi majd) elmondható, hogy a három nagy európai ország - Németország, Franciaország és Olaszország - lényegében vezető nélkül maradt. A lassan egész Európára kiterjedő hatalmi vákuum példa nélküli, legalábbis a két világháború közötti időszak óta. Kell-e aggódnunk azért, hogy a német, francia és olasz választók képtelenek tettre kész vezetőket választani? - teszi fel a kérdést Anatole Kaletsky. Szerinte a német választások, csakúgy, mint a tavalyi franciaországi népszavazás, véget vetett annak a nagyra törő gazdasági reformprogramnak, amely az ötvenes években kezdődött, és a kilencvenesekben gyorsult fel. A közvélemény úgy ítélte meg, hogy ezek a változások nem járultak hozzá az életszínvonal javulásához. El kell ismernünk, hogy az öregedő európai választóknak joguk van a politikai bénultság, a gazdasági hanyatlás és a globális jelentéktelenség mellett szavazni, így elkerülhetetlen azonban, hogy az amerikai és a kínai kultúra lenyomja az európai civilizációt és ennek tragikus következményei lehetnek. A LAPVILÁG Magyar Hírlap Főszerkesztő: Szombathy Pál Főszerkesztő-helyettesek: Popovics Gizella, Farkas György Lapszerkesztő: Lépesfalvi Zoltán Művészeti vezető: Salát Zalán Péter Fotórovat-vezető: Sárközy György Főmunkatársak: Bártfai Gergely, Makai József, Para-Kovács Imre, R. Székely Julianna, Szále László, Sztankóczy András Lapombudsman: 212-4800, ombudsman@magyarhirlap.hu Szerkesztőség és kiadó: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 887-3230, fax: 887-3253 Kiadja: A Pont-MH Kiadói Kft. Ügyvezető igazgató: Tóth Kamilla Médiaigazgató: Baráth Maya Hirdetésfelvétel: telefon/fax: 260-8404, telefon: 262-4836, hirdetes@magyarhirlap.hu Előfizetés, terjesztés: telefon: 887-3200, fax: 887-3203, elofizetes@magyarhirlap.hu, terjesztes@magyarhirlap.hu Árusításban terjeszti a Lapker Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága. Előfizethető az ország bármely postáján, illetve a hírlapkézbesítőknél e-mailen: hirlapelofizetes @ posta.hu További információ: 06-80-444-444 Készült: ADOC-Interprint Nyomda Kft., +36-1-260-6182 HU ISSN 1786-478 X