Magyar Hírlap, 2005. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-14 / 241. szám

16 VÉLEMÉNYŰ-VITA MH-POSTA LAPVILÁG KARIKATÚRA E-MAIL: LEVELEZES(5)MAGYARHIRLAP.HU; TELEFON: +36-1-887-3204 (12 ÉS 14 ÓRA KÖZÖTT) Köztartozás JÓKŐ CSABA RAJZA Igazságtalan és diszkriminatív döntés Kedves Olvasók! A Magyar Hírlap fenntartja a jogot, hogy a szerkesztőségbe érkező leveleket, illetve meg nem rendelt cikkeket szerkesztett vagy rövidített formában közölje. Kéziratot nem küldünk vissza és nem őrzünk meg. Szombat és vasárnap kivételével 12-től 14 óráig várja hívásukat a rovat szerkesztője: Zayzon Márta (zayzon.marta@magyarhirlap.hu). Ha kéri, visszahívom. Olvastam Kolláth György cikkét (Tizenhárom annyi, mint nulla?, MH, szept. 19.). Amikor a döntés megszü­letett, akkor már tudható volt, hogy ez a kifizetés hány „közszolgát” érint. Bár volt néhány munkáltató, amely kifizette. A meglepetés erejével hatott, amikor szembe­sültünk a ténnyel, hogy „mivel a munkaviszonyunkat december 31-ével megszüntették, nekünk az nem jár”. 2005-ben ugyanis már nulladik havi bérnek nevezik, amit csak azok kapnak, akik január 1-jétől státusban vannak. Kik hozták ezt a törvényt? Mennyire érzik igaz­ságosnak vagy diszkriminatívnak? A 13. havi juttatásra az 1992. évi XXXIII. törvény és az 1992. évi XXII. tör­vény szerint a közalkalmazott minden évben jogosult 13. havi illetményre is, ha az adott évben legalább hat hóna­pot közalkalmazotti viszonyban töltött. Nem hallottam róla, hogy ezt a törvényt megszüntették volna. Vártam az Alkotmánybíróság döntését az egyértelmű ügyre, miszerint a törvényhozók „előre megfontolt szándékkal igazságtalan diszkriminációt követtek el”. Nem értem, miért 6:2 arányban született döntés ennek az igazságta­lanságnak a megítélésében. A jelzett időpont óta nagy a hallgatás, mert - a cikk szerint - nem tudják előterem­teni a 160-180 milliárd forintot, amelyet nyolcszázezer közszolgának kellene kifizetni. Ha 2005-re továbbra is szándék van egyhavi különjut­tatásra, akkor az év hátralévő részében fizessék ki (ahogy a nulladikat gondolták) a 2005. január 1-jén státusban lévőknek. Hogy az új belépők ne kapjanak duplán, ők eb­ből kimaradnak, mert már megkapták. Ilyen egyszerű. DR. KUROLI GÉZA, e-mail Erősödés vagy gyengülés? Az EU funkcionáriusai és polgárai az utóbbi hónapokban sokat foglalkoznak Törökország felvételének ügyével. A leg­főbb kérdés az, hogy a felvétellel erősödik vagy gyengül az államszövetség. Sajnála­tos tény, hogy a felvétel ellen több súlyos érv hozható fel, és csak kevés mellette. Az ország gazdasága elmaradott, ezért az egy főre eső nemzeti jövedelem jóval alacsonyabb, mint a nyugat-eu­rópai államoké. Törökország lakóinak száma több mint ötvenmillió, és a nép­­szaporulat olyan magas, hogy húsz éven belül népesebb lesz, mint Németország. Ezzel - Oroszország után - a kontinens legnagyobb létszámú állama lesz. Nem mellékes az a tény sem, hogy az ország­nak csupán egy százaléka, Isztambul és környéke fekszik Európában. Törökor­szág mohamedán ország, és a tömegek gondolkodása, világnézete egészen más, mint az európai államokban. Az iszlám fundamentalisták száma nem nagy, de számuk és befolyásuk megnövekedhet. A belépéssel a kontinensnek több mint hatvanmillió mohamedán lakosa lesz, aminek a kilátásai nyugtalanítók. DR. VAJDA DEZSŐ, e-mail Nem grófság, megye A Lefülelt brit embercsempészek cí­mű cikkben olvasom: „a Lincolnshire grófságbeli Bostonban” (MH, okt. 6.). Lincolnshire mint közigazgatási egység angolul county ugyan, de ezt grófságnak fordítani éppen akkora butaság, mint Fejér grófságról írni csak azért, mert lati­nul - amit a 19. századig hivatalos nyelv­ként használtunk - comitatusnak ne­vezték a megyét. Magyarul Lincolnshire meg a többi ilyen közigazgatási egység Angliában megye. PÁLFFY ISTVÁN, Budapest Mértéktartást! A Magyar Királyság napilapjaiban (mé­dia helyett csak így hívták őket) elvétve, ha fénykép jelent meg egy-egy éppen elhíresült politikusról. Majd, noha már burjánzott a személyi kultusz, néha még egy hét is elmúlt anélkül, hogy a szovjet megszállókkal kollaboráns vezetőnk fo­tóját az orrunk alá tolták volna. Az MH- ban naponta szemlézett The Guardian pedig, ha egyáltalán, mértékkel közli az éppen vezető angol politikus fényképét. Megadással veszem tudomásul, hogy a MH olvasóinak (ezek szerint) többsége áhítattal sóhajt föl nap mint nap, amikor egyébként fotogén kormányfőnk fény­képe néz rá vissza a reggelizőasztalról. Ugyanakkor alig hiszem, hogy az ő ízlé­sének megfelel a szinte naponta megjele­nő két-három, sőt ma négy fényképe. VASONY GYÖRGY, Budapest Néhány megjegyzés a tévépalotához Az Újabb zavar a tévépalota körül a műemléki védett­ség miatt című íráshoz (MH, okt. 10.) néhány pontosító megjegyzést fűzök. 1. „Kiemelt műemléki védettség” kategória nincs, csak és kizárólag „műemléki védettség” van. 2. Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal nincs, csak Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal van. 3. Az épület védésének tudományos dokumentációja és előterjesztése még nem készült el, a döntés tehát nincs Bozóki András miniszter kezében. 4. Nem igaz, hogy „Az ebben a kategóriában szereplő műemlékekkel semmit sem lehet kezdeni - eladásuk és funkciójuk megváltoztatása tilos.” Bármely műemlékkel (összesen 12500 objektum) nagyon sok mindent lehet kezdeni, funkcióik is változtathatók, és - leszámítva a ki­zárólagosan állami tulajdonú műemlékeket (273 épület) - értékesítésük is lehetséges, vagyis forgalomképesek. Azt hiszem, a fentiek után nem szükséges külön szól­nom arról, hogy a cikk címe és a tévedésekből levezetett mondanivalója miért nem állja meg a helyét. DR. VARGA KÁLMÁN, elnök, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Földre kényszerített turulmadár Ungár Klára talán elhiszi nekem, hogy élnek olyan em­berek is ebben az országban, akik képesek szétválaszta­ni egymástól a turulmadár és a rá hivatkozó fasisztoid megnyilvánulások megítélését. Nekik a klasszikus libe­ralizmus szabályai szerint jogukban áll szobrot állítani ott, ahol jónak látják. Ha komolyan is gondolják, hogy a turulmadárnak semmi köze a nyilasmozgalomhoz, akkor nem szégyellik jó nagyra méretezni azt a csodás madarat, hosszú, kiterjesztett szárnyakkal. Jelképezte ez a tettük, hogy az egészséges nemzeti öntudat jegyében képesek szemben állni minden, a 20. századból itt ma­radt ocsmánysággal. Hogy a szobor tövében spontán módon szkinhedpartik szerveződnének? Ungár Klára is nyilván jól tudja, hogy ez már nem politikai, hanem rendészeti kérdés. Nem tu­dom, hogy az SZDSZ egészséges történelmi szemléletébe miért nem fér bele a Szabadelvű Párt vezetésével fémjel­zett dualista időszak és az akkoriban jelképként újra fel­fedezett turulmadár. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a később népirtást elszenvedő zsidóságnak a többi polgáréval egyenlő jogai voltak. Akik erre azt válaszolják, hogy az akkori rendszer lappangó, antiszemita ellenzéke teremtette meg a régi-új kultuszt, tévednek. Nemcsak azért, mert az állítás valót­lan, hanem mert ebből következően képtelenek megkü­lönböztetni egy jelképet és a különböző korszakokban hozzá tapasztott jelentéseket. TÓTH PÉTER, Mór MAGYAR HÍRLAP , 2005. OKTÓBER 18., PÉNTEK THE NEW YORK TIMES___________10. 13. A remény szikrája Irakban Egy ideje nehéz volt értelmezni az amerikai jelenlétet Irakban: semmivé váltak az érvek, hogy katonáink azért teszik kockára az éle­tüket, hogy védjék az Egyesült Államokat a terrorizmustól vagy a tömegpusztító fegy­verektől. Az egyetlen logikus indok az volt, hogy egyszer majd át lehet adni az országot egy stabil kormánynak. Ez a remény sokszor meghiúsulni látszott, az alkotmány körül ki­alakult kompromisszummal azonban szilár­dabbnak tűnik - értékeli a síiták, szunniták és kurdok közötti megegyezést a The New York Times vezércikke. A megegyezés természetesen nem felelt meg a demokratikus játékszabályoknak: az irakiakat arra kérik, szombaton szavazzanak meg egy alkotmányt - amelyet a többségük nem is olvashatott - azzal a feltételezéssel, hogy hamarosan teljesen átírják azt. Össze­hasonlítva az Irakban uralkodó zűrzavarral azonban még ez is jelentős előrelépés. Ám változások nélkül a hétvégén meg­szavazandó alkotmány sem biztosíték arra, hogy a szunniták részt vehetnének az or­szág irányításában. Egy félresikerült politikai berendezkedés pedig csak a nemzeti meg­osztottságot és a polgárháborút táplálná. THE TIMES___________________10.13. A bénultság népszerűsége A német nagykoalíció megalakulása után (amelyben Angela Merkel sem a gazdasági, sem a külügyminisztériumot nem ellenőr­zi majd) elmondható, hogy a három nagy európai ország - Németország, Franciaor­szág és Olaszország - lényegében vezető nélkül maradt. A lassan egész Európára ki­terjedő hatalmi vákuum példa nélküli, leg­alábbis a két világháború közötti időszak óta. Kell-e aggódnunk azért, hogy a német, fran­cia és olasz választók képtelenek tettre kész vezetőket választani? - teszi fel a kérdést Anatole Kaletsky. Szerinte a német válasz­tások, csakúgy, mint a tavalyi franciaországi népszavazás, véget vetett annak a nagyra törő gazdasági reformprogramnak, amely az ötvenes években kezdődött, és a kilenc­venesekben gyorsult fel. A közvélemény úgy ítélte meg, hogy ezek a változások nem járul­tak hozzá az életszínvonal javulásához. El kell ismernünk, hogy az öregedő eu­rópai választóknak joguk van a politikai bé­nultság, a gazdasági hanyatlás és a globális jelentéktelenség mellett szavazni, így elke­rülhetetlen azonban, hogy az amerikai és a kínai kultúra lenyomja az európai civilizációt és ennek tragikus következményei lehetnek. A LAPVILÁG Magyar Hírlap Főszerkesztő: Szombathy Pál Főszerkesztő-helyettesek: Popovics Gizella, Farkas György Lapszerkesztő: Lépesfalvi Zoltán Művészeti vezető: Salát Zalán Péter Fotórovat-vezető: Sárközy György Főmunkatársak: Bártfai Gergely, Makai József, Para-Kovács Imre, R. Székely Julianna, Szále László, Sztankóczy András Lapombudsman: 212-4800, ombudsman@magyarhirlap.hu Szerkesztőség és kiadó: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 887-3230, fax: 887-3253 Kiadja: A Pont-MH Kiadói Kft. Ügyvezető igazgató: Tóth Kamilla Médiaigazgató: Baráth Maya Hirdetésfelvétel: telefon/fax: 260-8404, telefon: 262-4836, hirdetes@magyarhirlap.hu Előfizetés, terjesztés: telefon: 887-3200, fax: 887-3203, elofizetes@magyarhirlap.hu, terjesztes@magyarhirlap.hu Árusításban terjeszti a Lapker Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága. Előfizethető az ország bármely postáján, illetve a hírlapkézbesítőknél e-mailen: h­irlapelofizetes @ posta.hu További információ: 06-80-444-444 Készült: ADOC-Interprint Nyomda Kft., +36-1-260-6182 HU ISSN 1786-478 X

Next