Magyar Hírlap, 2005. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-13 / 240. szám

16 L VÉLEMÉNYGIVITA MH-POSTA ! LAPVILÁG KARIKATÚRA E-MAIL: LEVELEZES©MAGyARHIRLAP.HU; TELEFON: +361-887-3204 (12 ÉS 14 ÓRA KÖZÖTT) Kedves Olvasók! A Magyar Hírlap fenntartja a jogot, hogy a szerkesztőségbe érkező leveleket, illetve meg nem rendelt cikkeket szerkesztett vagy rövidített formában közölje. Kéziratot nem küldünk vissza és nem őrzünk meg. Szombat és vasárnap kivételével 12-től 14 óráig várja hívásukat a rovat szerkesztője: Zayzon Márta (zayzon.marta@magyarhirlap.hu). Ha kéri, visszahívom. Mindezt régen tudjuk Kétszer is elolvastam Both Józsefnek, az U17-es labdarúgó-válogatott kapitá­nyának nyilatkozatát (A felnőttekhez szürkülnek, MH, okt. 7­) arról, hogy „a magyar labdarúgás alkalmatlan a fejlő­désre”. Függetlenül attól, hogy „hét éve zajlik az edzőképzés és ezzel párhuza­mosan az utánpótlásképzés”. (Ez utóbbi 1998-ig egyáltalán nem volt?) Igaza van Both Józsefnek abban, amit mond, de mindezt már régen tudjuk. Az ok az alacsony színvonalú szakmai mun­kában és abban keresendő, hogy ettől függetlenül a vezetők elégedettek, ki­válónak képzelik magukat, holott hibát hibára halmoznak. A felnőttek csakúgy, mint az ifik. Mit kellene tenniük a fiatal labdarú­góknak? El kellene innen menniük, mint Both József javasolja nekik. IMRE JÁNOS, Miskolc Riasztó piacgazdaság Betörték a kocsim bal hátsó ablakát. A szerencsésnek éppen nem mondható rabló a rádiót akarta volna, de végül nem vitt el semmit, csak tönkretette a gyári­lag beépített CD-s rádiót, ha már kiszed­ni nem tudta. Rendőrségi feljelentés, majd javítás. Az üvegkoromra érvényes volt a cascóm, de a rádióra nem. Már akkor átvertek, amikor részletre megvettem az új automobilt, és a cascóba nem vették bele az akusztikai berendezé­seket. Mit nem vettek bele? Egyenesen lebeszéltek azzal, hogy nagyon megemeli a­ díjat. (Azóta megkötöttem, évi 3500 forint. Ennyit a vevőbarát márkabolt­ról.) Minthogy a CD-magnó-rádió nem volt biztosítva, a márkaszerviz ötven­ezerben megszámította nekem. Vettem náluk riasztót is, szintén ötvenezerért. Nem sokkal később odakeveredtem egy, ahol szembejött velem az új CD-s rádióm 19900 forintért. Az hittem, elsírom ma­gam. Vajon a riasztó mennyi? LOSONCZY ANNA, Budapest Rabszolgamunka Nem kirívó, amit a Rabszolgatartás a 21. században című levélben olvastam IMH-posta, okt. 6.). Nagyon sok kitű­nő vendéglő van Budapesten. Azokban minden pontosan úgy zajlik, mint ab­ban a bizonyos rózsadombi luxusétte­remben. Az alkalmazottak meg fognak lepődni, amikor nyugdíjba mennek: olyan kevés lesz a nyugdíjuk, hogy ab­ból csak éhen halni lehet. Az APEH- nek persze nem tűnik föl, hogy a teljes személyzet minimálbérért gürcöl, nem rendel el vizsgálatot. Vajon volt-e értel­me a Parlament elé vinni a borravaló­­ü­gyet? FERENCZI JÓZSEF, Budapest A turulmadár ősi magyar mitológiai jelkép Többen tiltakoznak a XII. kerületben felállítandó em­lékmű ellen, amelynek egyetlen alakja egy hatalmas turulmadár lesz, mögötte több mint ezer, a háborús eseményekben életét vesztett kerületi lakos nevét fel­soroló emléktáblával. A tiltakozók szerint, mivel a tu­rulmadár több, annak idején működő jobboldali szer­vezet nevében szerepelt, az emlékmű könnyen neonáci emlékezések színhelyévé válhat. Nem értek egyet. A turulmadár ősi magyar mitológiai jelkép, több jeles költőnk is megörökítette verseiben, része kultu­rális örökségünknek. Ezer év magyar királyainak az Országházban látható koronáját sem tagadjuk meg azért, mert mellette állva tette le esküjét Szálasi. Hu­nyadi Jánosnak sem rójuk fel - nevetséges is lenne -, hogy a nyilasok róla nevezték el a páncélgránátos had­osztályt. Szélsőséges mozgalmak szívesen hivatkoztak rá, olykor a nevét is felvették Kossuth Lajosnak, még­sem töröljük ki emlékezetünkből. Politikai rövidlátás eltűrni, hogy a jobboldal kisajátítsa magának nemzeti jelképeinket. Helyesnek és szükségesnek tartom, hogy az em­léktáblán felsorolandók között a magyar társadalom, a magyar nemzet minden osztályához, felekezetéhez tartozó férfiak és nők neve ott legyen. Ezzel is kifejez­ővé azt, hogy a világháború az egész nemzetet sújtotta. Nem szükséges egyszerre és együtt ünnepelni az emlékműveknél. A jelképeknek, a nemzeti örökség tárgyainak az a sorsuk, talán feladatuk is, hogy ki-ki meglássa, megtalálja bennük a maga gondolatainak, érzéseinek a kifejezését. Senkit se sértsen az, hogy a másikban esetleg más érzést vált ki a látvány, mint benne. Ennek módja a demokratikus alapelvek egyi­kének, a toleranciának a gyakorlása. DR. DEL MEDICO IMRE, Budapest A jelkép nem tud tiltakozni A XII. kerületi polgármester a fővárosi közgyűlés kul­turális bizottságának tiltakozása ellenére önkényesen turulszobrot állíttat a második világháború kerületi áldozatainak emlékére. Talán már sokan nem emlékeznek arra, hogy az ere­detmonda szerint a turulmadár a honfoglaló magyarok totemállata volt, vagyis az Árpád-nemzetség állatőse. A szép mondái hagyományt különösen a huszadik szá­zad jobboldali és szélsőjobboldali erői kisajátították, és az akkori hatalom divatos jelképévé degradálták a tu­rulmadarat. A jelkép nem tudott tiltakozni az önkény ellen. Az sem tekinthető bölcs döntésnek, hogy a második világháború áldozatai előtt kívánnak tisztelegni a tu­­rulos emlékművel, hisz közülük nem mindenki azono­sult a jobboldali eszmékkel. Való igaz, attól is tartani kell, hogy a szobor szélső­séges szervezetek politikai zarándok- és gyülekezési helye lehet. Az sem közömbös, hogy az emlékmű harmincmillió forintba kerül. Jogos a kérdés: ki vagy kik fizetik ezt a pénzt, amely nyilvánvalóan az adófizetők forintjaiból tevődik össze. NEMES JÓZSEF, Orosháza A pedagógus, a szülő és a gyermek Törvénymódosítással nem lehet a szegregációt, a kétpó­lusú oktatást megszüntetni. Alapvető változtatásra van szükség mind az iskolán belül, mind azon kívül. Olyan tantervi követelményeket kell a gyermek elé ál­lítani, amelyek megfelelnek életkori sajátosságaiknak. A gyermekeknek csaknem fele nem érti az olvasott szöve­get, de ötödikben olyan fokú hangképzést tanul, amely egykori főiskolai logopédia jegyzetem fejezete is lehet­ne. A tankönyvekben az ismeretek minőségén legyen a hangsúly. Vissza kell állítani az ellenőrzést. Állítsák visz­­sza az órarendekbe az ismétlő- és gyakorlóórákat. Régen májusban már nem volt új anyag, ismételtünk. Meg kell vizsgálni, mi az oka, ha egy osztályban, iskolában nagy számban fordul elő a tanulási zavar. Ne legyen büszke a nevelési tanácsadó arra, hogy évente kilencszáz gyerme­ket vizsgál, hanem kérjen az iskolák ellen vizsgálatot. Nagy a szülői felelőség is, meg kell érteniük, hogy a legjobb iskola sem pótolja a szülői törődést, az ellen­őrzést, a dicséretet és az elmarasztalást. Ez a munka csak az örök hármas: a pedagógus, a szülő és a gyermek együttes igyekezete nyomán lehet sikeres. JENEI FERENCNÉ LOGOPÉDUS, e-mail MAGYAR HÍRLAP , 2005. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK LIBERATION___________________10, 12. Mint néger a Fehér Házban Alice Schwarzer, a német feminista mozga­lom nagy alakja Angela Merkel kancellársá­gát méltatta. Schwarzer a választási kam­pányban arra szólította föl az irodalmi és művészeti élet jeleseit, hogy Merkelt ugyan­olyan tisztelettel kezeljék, „akárha férfi vol­na“. Ő úgy véli, hogy női kancellár Berlinben, 87 évvel az általános választójog bevezetése és hatvannal Hitler bukása óta, Németország nagy eseménye. Olyan - mondja -, mintha néger jutott volna be a washingtoni Fehér Házba. Mindazonáltal, véli, a női kancellár nem automatikusan jobb bármelyik férfinál. Azt sem hiszi, hogy Merkel elődeinél szükségszerűen többet tesz majd a nők jo­gaiért. Inkább kerülni fogja, hogy elsőbbsé­get adjon a női témáknak. Mellesleg a CDU programjában úgyszólván semmi sincs a nőkről. Angela Merkelnek azonban bizonyo­san nehezebb dolga lesz, mint ha férfi volna. Amikor még csak miniszter volt Kohl kormá­nyában, majd a CDU elnöke, a sajtó csak arra volt kíváncsi milyen ruhát visel, és milyen a frizurája. A kormány élén erős idegekre lesz szüksége - mondja Schwarzer. A nő szó el­tűnt az NSZK politikai szótárából. A LAPVILÁG THE NEW YORK TIMES 10.12. Arról a bizonyos metróriadóról A New York-i hatóságok igencsak kellemet­len helyzetbe hozták a város lakosságát a múlt héten, amikor terrorriadót rendeltek el a metrón, és később kiderült, hogy vak­lárma volt. Még szerencse, hogy mi, New York-iak már hozzászoktunk a kényelmet­lenségekhez. Gyakorlatilag naponta kell irányt változtatnunk felvonulások, balese­tek, filmforgatások, tüntetések vagy közle­kedési dugók miatt. Ha tehát a városi ható­ságok szükségesnek látják a riadókészültség elrendelését, nyugodtan tegyék meg, a felfordulás ilyenkor nem számít. Michael Bloomberg polgármester is jól tette, hogy mindent elmondott a sajtónak. A New York­iakat inkább az aggasztja, hogy a városban még mindig nem mennek olyan problé­mamentesen a terrorellenes intézkedések, mint ahogy szeptember 11-én ígérték. A belbiztonsági minisztérium már percekkel a bejelentés után kigúnyolta a New York­i rendőrséget. Csakhogy a hatóságok közöt­ti viták össze is zavarják a közvéleményt. A terrorriadó senkit sem zavar, az már annál inkább, hogy egyre több amerikai úgy látja: a védelmükre szakosodott ügynökségek egyáltalán nem állnak a helyzet magaslatán, amikor az együttműködésről van szó. Magyar Hírlap Főszerkesztő: Szombathy Pál Főszerkesztő-helyettesek: Popovics Gizella, Farkas György Lapszerkesztő: Lépesfalvi Zoltán Művészeti vezető: Salát Zalán Péter Fotórovat-vezető: Sárközy György Főmunkatársak: Bártfai Gergely, Makai József, Para-Kovács Imre, R. Székely Julianna, Szále László, Sztankóczy András Lapombudsman: 212-4800, ombudsm­an @ magyarhirlap .hu Szerkesztőség és kiadó: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 887-3230, fax: 887-3253 Kiadja: A Pont-MH Kiadói Kft. Ügyvezető igazgató: Tóth Kamilla Médiaigazgató: Baráth Maya Hirdetésfelvétel: telefon/fax: 260-8404, telefon: 262-4836, hirdetes@magyarhirlap.hu Előfizetés, terjesztés: telefon: 887-3200, fax: 887-3203, elofizetes@magyarhirlap.hu, terjesztes@magyarhirlap.hu Árusításban terjeszti a Lapker Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága. Előfizethető az ország bármely postáján, illetve a hírlapkézbesítőknél e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu További információ: 06-80-444-444 Készült: ADOC-Interprint Nyomda Kft., +36-1-260-6182 HU ISSN 1786-478 X

Next