Magyar Hírlap, 2006. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-02 / 1. szám
MAGYAR HÍRLAP | 2006. JANUÁR 2., HÉTFŐ______________________________________________________________________________________________________________________________________13 ugyanannyi ital Kizökkent az idő, de helyretolták Egy másodperccel hosszabb volt a 2005-ös év, mert éjfélkor egy szökőmásodpercet iktattak be a világ atomóráinál. Erre azért volt szükség, mert a Föld lassuló forgása miatt így lehet az atomi és a csillagászati időt összhangban tartani. Az átállítás ugyanakkor nem ritka, 1972 óta ez a harmincharmadik, utoljára 1999-ben volt rá szükség. „Hasonló beavatkozás akkor történik, ha hét tizedmásodpercnél nagyobb az eltérés” - mondta lapunknak Szentirmai Endre. Az Országos Mérésügyi Hivatal meteorológusa azonban nem várt szilveszterig, és előre hozta a szökőmásodperc beiktatását. „December harmincadikán, délután állítottam át az atomórát” - árulta el lapunknak. Ennek azért nincs jelentősége, mert a hazai etalonnak számító eszköz nem szolgáltat senkinek időt, bár rendelkezésre kell állnia. Azokon a helyeken, ahol számít a pontos idő, rendszerint rádióvezérelt mérőeszközöket vagy GPS-kapcsolattal rendelkező órákat használnak. Az átállítás rutinfeladatnak számít, ráadásul nem a feladatot végző emberen múlik a siker. Az atomórákat ugyanis úgy tervezik, hogy néhány gombnyomással lehessen egy másodpercet elvenni vagy hozzáadni a időhöz. A tizennégymillió forintba kerülő, nagyobb táskaméretű eszköz a céziumatomok rezgései alapján méri az időt, és folyamatos kapcsolatban van a párizsi nemzetközi mérésügyi hivatallal. „A magyar óra annyira pontos, hogy 800 ezer év alatt tévedne egy másodpercet” - közölte Szentirmai Endre, bár azt hozzátette: az 1997 óta működő berendezés tíz mikroszekundummal siet. A meteorológus azt mondta, emiatt felesleges átállítani az órát, hiszen ha ismerik az eltérés mértékét, akkor a pontos időt is ki tudják számolni. ■ FOTÓ: RISKÓ GÁSPÁR ► vagypohár legyen a kezében. Páran műanyag poharakat vettek elő, míg a nagyvonalúbbak üvegpohárral felszerelve érkeztek. A színpadon Mester Tamás játszott, voltak, akik csápoltak, sokan pedig az utolsó percekben siettek valahová. Mi az Oktogonra igyekeztünk, ezért felszálltunk a meglepően gyakran járó hatos villamosra. A téren nem volt könnyű előrejutni, két perccel éjfél előtt néhány árus még petárdát és pezsgőt igyekezett ránk tukmálni. A visszaszámlálás után következett az elmaradhatatlan, új évet köszöntő visítás, üvöltés, dudafújás, petárdázás és pezsgőbontás, meg persze a jókívánságok. A hangzavar csak a Himnusz közben enyhült valamelyest, de aztán a hivatalos tűzijáték alatt ismét kiderült: ez az év sem indul halkabban, mint a többi. ■ Amputálás petárda miatt A petárdatilalom a tavalyihoz képest sokkal kevesebb durrogtatást hozott, de a szilveszter rendőrségi mérlege így is negyvennégy feljelentés és ezernégyszáz lefoglalt petárda. Sajóbábonyban egy férfi kezében robbant fel a petárda, három ujját kellett amputálni, Mezőkövesden egy 12 éves fiú a szemén sérült meg, még nem tudni, hogy sérülése maradandó-e. A szilveszteri közlekedők viszont óvatosak voltak: mindössze száz baleset történt, ami a napi átlagos 150- hez képest jó arány. Egy halálos kimenetelű autóbaleset is történt. A mentők és a detoxikálók viszont a várakozásoknak megfelelően sokkal több ittas embert láttak el, mint máskor. Egyre többen köszöntik az új évet saját szervezésű, de nem szigorúan zárt körű, bérelt vendéglátóhelyen tartott szilveszteri bulin. Csaba Zsolt közgazdász és Láng András informatikus tizenkét évvel ezelőtt hívta életre immár hagyományossá váló rendezvényét, hogy ismerőseik találkozhassanak egymással és együtt ünnepeljenek. Szerintük nagyon fontos, hogy így - sok szórakozóhellyel ellentétben - figyelembe tudják venni az egyéni igényeket fotó: sarközy györgy Hétvégén nincs melegedés A fővárosban a nappali melegedők többsége sem szilveszterkor, sem újév napján nem fogadta a hajléktalanokat, mert hétvégén nem finanszírozza nyitva tartásukat az állam. Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy csak három-négy budapesti melegedő van nyitva szombat-vasárnap is, ezek költségeit vagy külön pályázatokból fedezik, vagy ingyen, elhivatottságból dolgoznak a kollégák. A szakember szerint ebben az időszakban az ünnepekre való tekintettel sok hajléktalant befogadnak rokonaik, ismerőseik, így valamivel kisebb az igény a nappali melegedőkre, mint más hétvégéken. ■ A NAP TÉMÁJA Fűtött utca - fogadalom nélkül Hofi üvölt a tévéből, hosszas keresés után meglesz hozzá a kép is, ha nem is túl élesen, de látható a kivetítő a vagy száz ágy felett. Este nyolc óra, az emberek jó része mégis már fekszik az ágyban. A szilveszter itt, úgy tűnik, majdnem ugyanolyan nap, mint a többi. Talán néhány emberben nagyobb a nyomás a szokásosnál. Az Oltalom Karitatív Egyesület Fűtött utcájában nem lehet alkoholt inni. Ez minden hajléktalanszállón így van, ám ide bárki bejöhet, aki át tudja lépni a küszöböt, nincs szondáztatás, mint néhány más helyen. Persze Zsolt (a név kitalált) szerint itt kínzás a szilveszter. Hasonlóan érez Károly is, aki tavaly még barátokkal mulatott. Most egy ágyon ül az egykori szerelőcsarnokból kialakított melegedőben, körülötte körülbelül kétszáz sorstársával, és műanyag tányérból eszi az ünnepi virslit, amelyet a szociális munkások osztottak ki. Károly története nem egyedi: elbocsátották munkahelyéről, ahol húsz évig dolgozott, nem tudta tovább fizetni az albérletet, a család messze lenn vidéken... Tíz perc alatt rájöttem, fedél nélkül élő, hajléktalanszállón lakó embereket arról faggatni, hogy mit várnak az új évtől, nem túl értelmes dolog, és nem is túl tapintatos. „Mégis mit gondol, kisasszony? Itt van a ma, meg esetleg a holnap” - fedd meg egy férfi, hozzátéve, hogy egyben biztos: 2006 még szarabb lesz. „Mi ez, hadsereg, hogy fogadalmakat tegyünk? Aki itt van, és ésszel nézi a helyzetet, nem tesz fogadalmakat, mert úgyse lehet betartani” - hát, többségében ilyen típusú véleményekkel lehetett találkozni a fűtött utcában, ha szilveszteres témával álltam elő. A fásult emberek közé hirtelen bepördül Ilona, vállpántos, csinos ruhában, mintha csak tavasz lenne. A barátja kukázta neki, de ő kimosta, s tényleg úgy néz ki, mintha most akasztották volna le egy butik fogasáról. Pedig Ilona is lehúzott már tíz évet az utcán, férje meghalt, gyerekeit otthonban helyezték el. Arról beszélgetünk, ha egyetlen fotószerű képbe kellene besűríteni 2006-ot, mi lenne rajta. Semmi más, csak egy kis ház. A fűtött utca négy szociális munkása eközben az irodában figyeli a képernyőt, megszabott időközönként ki- és beengedi a hajléktalanokat, osztja a teát, a virslit és a csokis süteményt. Nekik fontosabb volt, hogy ne karácsonykor kelljen dolgozniuk, ezért osztották be magukat inkább az év utolsó napjára. Szerintük igazán ünnepi hangulat öt percre volt a Dankó utcai szállóban, mikor éjfélkor megszólalt a Himnusz. Addigra már az emberek fele elaludt, de azért a zenére mégiscsak feltápászkodott, hogy koccintson, szigorúan csak teával... ■ Szamkó Dominika Valéria (2550 gramm, 50 centiméter) miskolci kislány 2006 első hazai újszülöttje. Szamkó Zita gyermeke az első, akinek jár az állami babakötvény. Ennek indulóösszege negyvenezer forint, Dominikáé máris százezerrel több, mert szülővárosa és megyéje is megajándékozta ötven-ötvenezer forinttal fotó: mi - vajda János SZERKESZTETTE: KÖVES PÁL KÖZREMŰKÖDÖTT: DOBOZI PÁLMA, SUHAJDA ZOLTÁN A hajléktalanszállón teával koccintottak fotó: sárközy györgy