Magyar Hírlap, 2006. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-17 / 41. szám

A várttól elmaradt az infláció esése: lenyelték az áfacsökkentést a cégek A vártnál kisebb mértékben csökkent januárban az infláció: az árak átlagosan 2,7 százalék­kal emelkedtek éves összeha­sonlításban. Ez több évtizedes mélypont ugyan, ám még ennél is erőteljesebb dezinflációt vár­tak az elemzők. A szolgáltatók a jelek szerint lenyelték a januári áfacsökkentést. PAPP ZSOLT Januárban az előző hónaphoz mér­ten 0,1 százalékkal emelkedtek az árak, így a 12 havi infláció a decem­beri 3,3 százalékról 2,7 százalékra mérséklődött - áll a KSH felméré­sében. A piaci elemzők 2,4 százalék körüli drágulást vártak, sőt az opti­mistább előrejelzések azzal számol­tak, hogy januárban havi összeve­tésben csökkennek az árak, így az éves infláció akár két százalék alá is becsúszhatott volna, ám ezt a piaci folyamatok meghiúsították. Az idényáras élelmiszerek és a dohánytermékek mellett a szolgál­tatások ára is a vártnál nagyobb mértékben emelkedett. Utóbbiban jelentős szerepet játszottak az ön­­kormányzati tulajdonú kommuná­lis szolgáltatók: a tömegközlekedés például nyolc százalékkal drágult januárban, a csatornadíj és a sze­métszállítás ára pedig egy év alatt kilenc százalékkal nőtt. Az élelmi­szerek közül a gyümölcslevek, a kávé és a fűszerek olcsóbbak lettek, míg egyes húskészítmények és tej­termékek drágultak. Számos szolgáltató is szemreb­benés nélkül lenyelte az öt száza­lékpontos áfacsökkentést: a kábel­­szolgáltatók például 5,4 százalékkal emelték az áraikat januárban, de egy év alatt tíz százalékot meghala­dó mértékben emelkedett a szeren­csejáték ára is. Jelentős mértékben csökkent a ruházkodás költsége egyrészt az előrehozott szezonvégi kiárusítá­soknak, másrészt az adócsökken­tésnek köszönhetően. Folytatódott a tartós fogyasztási cikkek árcsök­kenése, így ezek is lefelé húzták az árindexet. A KSH becslése szerint az áfacsökkentés 1,1 százalékpont­tal mérsékelte az árakat, ami mesz­­sze elmarad az elméletileg akár négyszázalékos árcsökkenéstől, vagyis maradt még tartalék. ■ NYESTE ORSOLYA AZ ERSTE BANK ELEMZŐJE - Mi történt az árakkal? - Az élelmiszerárak - akárcsak a régió más országaiban - a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek, elsősorban az idényáras termékek­nél. Ezek ráadásul kedvezményes áfakulccsal adóznak, így az adó­­csökkentés nem fékezte az árukat. Azt is látni, hogy az önkormányzati cégeknél és a piaci szolgáltatók­nál bekövetkezett a megszokott év eleji áremelés, a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodás költsége vi­szont csökkent. - Mi várható a következő hóna­pokban? - A januári áfacsökkentés egyelőre nem jelent meg teljes mértékben az árakban, így a második hónapban a két százalékhoz várhatóan már közelebb lesz az éves infláció mér­téke. Olyan nagy meglepetés nem történt, vagyis középtávon nem kell a dezinflációs várakozásokon mó­dosítani. - Várható-e reakció a nemzeti bank részéről? - Ismerve az államháztartás helyzetét, jelentős inflációcsökke­nés esetén sem mérsékelné kama­tát a Magyar Nemzeti Bank február végén. A monetáris tanács a jövő év végi inflációra figyel, ezért, ha nem érik újabb hatások a piacot, vár­hatóan a jelenlegi hat százalékon marad az alapkamat a következő hónapokban. p7s 2 PERCES INTERJÚ Háromszázmilliárd lehet a deficit februárban A januári száznegyvenmilliárd fo­rintos hiány után februárra 297 milliárd forintos államháztartási deficitet vár a Pénzügyminiszté­rium - mondta Katona Tamás, a szaktárca államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Márciusban további jelentős egyenlegromlást jósolnak a tárca illetékesei, így a hiány már a negyedév végén meg­közelítheti a hétszázmilliárd fo­rintot. Ez az egész évre tervezett 1545 milliárd forintos deficitnek a fele lenne. A Pénzügyminisztéri­umban továbbra is tartja magát a vélemény, miszerint annak ellenére tartható az idei költségvetés, hogy a hiányt már az első negyedévben „kitermelik”. Azzal érvelnek, hogy a jelentősebb egyszeri kiadások az év első hónapjaira esnek, míg a bevé­telben erős hónapok az év második felében várhatók. A piaci elemzők nem osztják a kincstári optimizmust, átlagosan háromszázmilliárd forintos hiány­túllépést jósolnak 2006-ra, attól függően, hogy az új kormány mi­lyen mértékű kiigazító lépéseket tesz a választások után. PZS Corvinus-alapok: hatmilliárd forint a kisvállalatoknak Hatmilliárd forinttal szeretné az idén növelni az állami Corvinus cso­port a hazai kis- és középvállalkozá­sokhoz kihelyezett tőkét - jelentette be Benke Ákos, a Corvinus Nemzet­közi Befektetési Zrt. vezérigazgató­ja. Tavaly 1,6 milliárd forint került a kis cégekhez ebből a forrásból. Az elmúlt hónapokban indult Corvinus kockázati alap új talál­mányok valóra váltását segíti. A gazdaság minden területéről érkez­nek megkeresések, leggyakrabban gyógyszerkutatáshoz, biotechno­lógiai és informatikai fejlesztéshez keresnek tőkét a találmányok tu­lajdonosai - mondta Déri Viktor, a csoport kockázatitőke-alapjának vezetője. A Corvinus csoport tavaly jelentős átszervezésen esett át. Az átalakítá­sok az idén is folytatódnak, a fő tu­lajdonos MFB vállalkozók bankjává való alakításánál az ugyanis a cél, hogy a kisebb szatelitcégek - mint a Corvinus csoport - közötti párhuza­mosságokat felszámolják. (mh) JI H jl GAZDASÁG NEW YORK uoora; NEW yORK (20 0RA! TOKIÖ HONGKONG DOW JONES II 065,95 (+6,98) NASDAQ 2283,26 (+6,83) NIKKEI 16 043,67 (+110,84) HANG SENG (5 450,88 (+27,62) ELFOGADTA A 6,8 MILLIÁRD DOLLÁROS vételi ajánlatot a Dubai Partstól a P&O, így az arab állam tulajdo­nában lévő társaság és a brit logisztikai vállalatóriás egyesüléséből a világ harmadik legnagyobb kikötőt üzemel­tető cége jöhet létre. Képünkön berakodásra váró konténerek a dubai kikötőben fotó reuters - ahmed Jadallah HÍREK A gazdálkodóknak vissza kell fizetniük az áfát Vissza kell fizetniük az áfát azok­nak a gazdálkodónak, akik a 2005-ben megkapott uniós tá­mogatások után visszaigényelték - tájékoztatta lapunkat a pénz­ügyi tárca. Az EU tavaly év végén kötelezte hazánkat arra, hogy az uniós támogatások után engedje visszaigényelni az áfát. A kormány eleget tett ennek a felszólításnak, ám csak az idén engedélyezi elő­ször. Vagyis aki korábban így járt el, hibázott, s a visszaigényelt áfát be kell fizetnie a költségvetésbe. Azt nem lehet tudni, hogy a ked­vezményt igénybe vevő 25 ezer gazdálkodó közül hányan igé­nyelték vissza jogtalanul az áfát. Legrosszabb esetben 11 milliárd forint lehet a tét. (mh) Folytatódhat az MO-s körgyűrű építése Egyelőre folytatódhat az MO-s körgyűrű építése, a Fővárosi Bíró­ság elutasította ugyanis a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesületnek az építés felfüggesz­tésére vonatkozó kérelmét. A civil szervezet keresetében szereplő további beadványokat azonban később még tárgyalja a bíróság - mondta Tompos Attila, a be­ruházó Nemzeti Autópálya Zrt. igazgatója. Ha az építést nem tud­ják a tervezett időben befejezni, Magyarország eleshet 284 millió euró uniós támogatástól. (mti) Ötmillió küldeményt adtak fel szerdán A felvételi lapok és az adóbeval­lások beadásának szerdai határ­idején a szokásos forgalom dup­láját bonyolították le a posták: a szokásos 2-2,5 millió küldemény kétszeresét adták fel az ügyfelek - közölte tegnap a társaság. A vá­rakozási idő egyetlen postán sem volt jelentős, a Nyugati, illetve a Keleti pályaudvar mellett talál­ható postákon átlagosan öt-tíz percet kellett várni. (mti) HÁROMSZÉK______________02. 16. Életjáradék időseknek Januártól életjáradékban részesülnek azok a tíz hektárnál kisebb mezőgazdasá­gi területtel rendelkező, 62 év fölötti tulaj­donosok Romániában, akik eladják vagy bérbe adják földjüket. Az eladók évi száz eurót kapnak hektáronként, a bérbeadók ötvenet,és életük végéig részesülnek a jut­­tatásban. Az életjáradék juttatásának van néhány feltétele: a földnek visszakapott vagy örökölt területnek kell lennie, nem lehet megvásárolt területet áruba vagy bérbe bocsátani, és az igénylő tulajdoná­ban nem maradhat fél hektárnál nagyobb föld. Megkaphatják a járadékot mindazok, akik tavaly július 22. után, a törvény élet­belépését követően adták el vagy bérbe földjüket. A Háromszék információi sze­rint nagy az érdeklődés: a megyei irodák eddigi tapasztalatai alapján a legtöbben inkább bérbe adnák a földjüket.

Next