Magyar Hírlap, 2006. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-06 / 81. szám

4 Szabályozott vita merev keretek között a stúdióban Nem sok szerep jutott a miniszterel­­nök-jelölti vita moderátorainak, de aligha szántak nekik többet annál, mint hogy ismertessék a vita sza­bályait, és hogy a vitában be is tar­tassák őket. Azt azonban aligha ter­vezhették, hogy bokszmérkőzések hangulatát idézi majd a műsor előtti negyedóra, és a visszaszámlálás olyan feszültté teszi a vita nyitányát, hogy a néző szinte várja a politiku­sok bevonulózenéjét. A képernyőn minden hangsúlyosabb, mint a stú­dióban, minden mozdulat, grimasz és jelzés, ennek meg­felelően régen láttunk ilyen gesztusaikban visszafogott politikusokat és szerepükben jellegtelen moderátorokat. A Rábai Balázs és Süveges Ger­gő moderátorpáros rövid felvezetés után dobogóhoz állította Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort, majd alaposan megvárakoztatta őket a szabályismertetővel - igaz, így leg­alább maradt idő gondolkozni azon, miért nem takarták el a dobogókat, amelyekre a miniszterelnök-jelöl­tek álltak. Mert szép gondolat, hogy egymagasak legyenek a vitázók, de a dobogók takarása nélkül épp a köztük lévő centikülönbség válik hangsúlyossá a „sámlik” eltérő ma­gassága miatt. Az időkeret mindig jót tesz egy tévés műsornak, főleg akkor, ha po­litikusok vitáznak, hiszen a fotelből nézve ki ne lenne kíváncsi arra, hogy vajon melyik politikus képes időre beszélni, ám épp ezért nem illendő hangos gonggal vagy figyel­meztető jelzéssel a vitázók értésére adni, hogy lejárt az idejük - igaz, mint láthattuk, a harmadik körben ehhez hozzászokik mindenki, néző és politikus egyaránt. Az pedig örök tévés szabály, hogy a képernyőn minden hangsúlyo­sabb, mint a stúdióban, minden mozdulat, grimasz és jelzés, ennek megfelelően régen láttunk ilyen gesztusaikban visszafogott politi­kusokat és szerepükben jellegtelen moderátorokat. A díszlet legalább kék volt, európai, a Parlament fo­tójával, csak hogy tudjuk, miért is folyik a vita. A szabályok talán feszessé tet­ték a túlságosan is kereskedelmi show-ra sikeredett műsort, a kissé merev és rögzített kellékek közé szorított vitát, de tény, az MTV a vitával és a köré szervezett műsor­lánccal bebizonyította, hogy igen­is lenne és van is helye a minőségi közszolgálatiságnak Magyarorszá­gon.á­m Gyurcsány Ferenc távozik. „Túl va­gyunk rajta" Orbán Viktor elmenőben. Papírvi­lág kontra valóság fotók: hegedűs marta Gazdasági kérdésekben nem vetett fel újdonságokat a két kormányfőjelölt László Csaba, a KPMG adópart­nere, volt pénzügyminiszter. Új elemeket nem vetettek be a vitázók, a közismerteket pedig nem fogal­mazták meg újra. Inkább alapelve­ket ismertettek, s nem konkrétumo­kat. Összességében nagyon keveset lehetett megtudni, bár lehet, hogy ez tudatos volt mindkét részről. Az államadósság kapcsán olyan nagy számok hangzottak el, amelyekkel az emberek nem tudnak mit kezde­ni, főleg ha nem barátkoztak meg a 22 ezer milliárdos GDP-vel vagy az egy főre eső GDP-vel. Bogár László közgazdász, a MEH volt államtitkára: Elég szegényes vita volt. A kelleténél kisebb súllyal foglalkoztak a témával. Orbán Vik­tor legfőbb kérdése az államadós­sággal kapcsolatban a „hol a pénz?” volt. A költségvetési hiány kérdése viszont szinte teljesen kimaradt. Nem alakult ki konstruktív vita, mert Gyurcsány Ferenc személyes­kedő irányba terelte a beszélge­tést. A legtöbb gazdasági kérdés­ben számháború folyt, egymásnak homlokegyenest ellentmondó szá­mok hangzottak el. ■ MSZP A NAP TÉMÁJA Hiller István elnök. A vitában világossá vált, hogy ki képviseli a jövőt és ki a múltat: lendület és szürkeség, megalapozott érvek és felelőtlen ígéretek álltak szemben egy­mással. Gyurcsány Ferenc pontos, meg­alapozott programmal bizonyította, hogy nemcsak hisz ebben az országban, hanem kész érte cselekedni is. Orbán Viktor több ponton tévedett, de az ő teljesítményét nem az én tisztem megítélni, a választók fogják értékelni április 9-én. Navracsics Tibor, a Fidesz Kormányzás 2006 munkacsoportjának vezetője: Provokatív, bizonytalanságát helyenként agresszivitással leplező miniszterelnök próbált küzdeni egy higgadt, tapasztalt po­litikussal. Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc­cel szemben nem kettejük küzdelmeként fogta fel az eseményt. Abból is látszott, hogy a kormányfő végig vitapartneréhez, illetve róla beszélt. Orbán Viktor viszont mindig a kamerába, az emberekhez. Eltérő módon készült a két vitapartner, kézfogás szigorúan csak adásidőben A kamerák előtt nyugodtnak lát­szottak, a kulisszák mögött azon­ban már kevésbé rejtegették idegességüket a miniszterelnök-je­löltek. Gyurcsány Ferenc - aki már negyedórával a vita kezdete előtt a helyszínen volt - körbe-körbe jár­kált, kortyolt a vízből, vagy a mű­sorvezetőkkel beszélgetett. Az adás előtt néhány perccel megérkező Or­bán Viktornak erre már nem volt ideje. A két miniszterelnök-jelölt az adás előtt is kezet fogott, viszont a közvetítés előtt (a megígért négy helyett) másfél percre a stúdió­ba engedett fotósok kérésére már nem voltak hajlandók megismétel­ni a gesztust. Nem jártak jobban azok sem, akik Gyurcsány Ferenc nyilatkozatára vártak a televízió épülete előtt. A miniszterelnök az őt kérdező újságíróknak csak any­­nyit mondott: „Túl vagyunk rajta.” Készségesebb volt Orbán Viktor. „A statisztikai adatokra épített papír­világ csapott össze a valósággal. A mi érdekünk az, hogy április 9-én az utóbbi győzzön” - értékelte a vi­tát a Fidesz elnöke. ■ SZDSZ Kuncze Gábor elnök: Gyurcsány Ferenc konkrétabb volt és magabiztosabb, külön örültem, hogy az egészségügy, oktatás, illetve szociálpolitika kérdésben lényegé­ben liberális álláspontot képviselt. A kor­mányfő azon kijelentésére, hogy szocialis­ta oktatási miniszter kell, nincs itt az ideje reagálni, előbb meg kell nyerni a választást, aztán beszélhetünk személyi kérdésekről. Számunkra az a lényeg, hogy ne szakítsuk félbe a megkezdett reformokat. MDF Dávid Ibolya elnök: Láthattunk egy túl­­pörgött, néha agresszívan érvelő minisz­terelnököt, aki előnyétől megittasodott. A másik oldalon viszont láthattunk egy olyan ellenzéki pártvezetőt, aki a konzer­vatív jobbközép elhivatottságú emberek­nek nem tudott meggyőző alternatívát adni. Nem esett szó a vitán arról, miként kell és lehet megerősíteni a magyar közép­­osztályt, hogyan lehet a megtakarításait növelni. Gyurcsány elegánsan öltözött, de fölényeskedő volt, Orbán kevesebbet tévedett Sinkó Eszter, az Egészségügyi Menedzserképző Intézet munka­társa. Egészségpolitikai szempont­ból értékelhetetlen a vita, mindkét fél csak hangzatos célokról beszélt, az eszközökről nem. Rejtegetik a pártok a valós egészségügyi prog­ramjaikat. Csúsztatás mindkét oldalon volt. Nem igaz, hogy az el­múlt négy évben ezermilliárd forin­tot raktak az egészségügybe, de az se, hogy Magyarországon magasak a gyógyszerárak. ■ Id. Lakner Zoltán szocioló­gus, volt helyettes államtitkár, Gyurcsány Ferenc kioktató, fölé­nyeskedő stílusban érvelt, ám a számokban többször is tévedett. A foglalkoztatottak száma nem negy­venezerrel, hanem 12 ezerrel nőtt az Országos Foglalkoztatási Hivatal szerint. A szocialisták családi adó­­kedvezménye igazságtalan. A nyug­díjaknál egy-egy az állás, ugyan­annyival emelkedtek az MSZP- és a Fidesz-kormány alatt. ■ Liskó Ilona, igazgató Felső­­oktatási Kutatóintézet: Közös állásponton voltak a célokról, a szakképzés átalakításáról és a kis­iskolák megtartásáról. Gyurcsány korszerűbb, Orbán konzervatív esz­közöket említett. Utóbbi az érett­ségi szétveréséről beszélt, pedig a kétszintű matúrát először ő ígérte meg. Gyurcsány nem védte meg miniszterét, pedig neki köszönheti, hogy az oktatás nem kampányté­ma, nincs óriási gond. ■ Schiffer Miklós stílustanácsadó: Gyurcsány Ferenc ruháját találtam jobbnak, azt hozta, amit várhat­tunk tőle: sötét öltöny, hozzáillő vi­lágosabb ing és érdekes nyakkendő. Orbán Viktor világosabb tónusú öltözékét is arra használta, hogy ellenpontozza a jelenlegi kormány­főt. Ugyanakkor azzal nem számolt, hogy a túl sűrű csíkozású anyagokat - ilyen volt a zakója - nem szereti a kamera, többször lehetett emiatt villódzást látni. ■ MAGYAR HÍRLAP­­ 2006. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK MEGKÉRDEZTÜK Kumin Ferenc politológus: Látványos volt Gyurcsány Ferenc felkészültsége, aki ele­ve vitahelyzetre készült. Orbán Viktortól strukturált monológokat hallottunk, kisebb szerepe volt a reakcióinak, inkább a saját álláspontjára koncentrált. Ez megnyilvánult a partner kezelésében is: míg Gyurcsány végig Orbán szemébe nézett, vele vitázott, addig Orbán inkább a nézőkhöz beszélt, és a kamerába nézett. Kockázatos volt, aho­gyan Gyurcsány Ferenc támadta Orbánt, ez visszafelé is elsülhet. Elképzelhető, hogy Or­bán passzivitásra készült - amivel kivívhatja a nézők szimpátiáját -, de gyenge szerep­lése nem szolgálhatta a Fidesz kampányát. Gyurcsány úgy viselkedett, mintha ellen­zékben lenne, végig az 1998 és 2002 közötti időszakot emlegette. Összességében a vita a szocialisták kampányát segítette jobban. Szomszéd Orsolya politikai elemző, Vision Consulting: Egyoldalú volt a vita, ugyanakkor mindketten stratégiát követ­tek, ami illeszkedett a két párt kampányá­ba. Gyurcsány Ferenc támadta Orbán Vik­tort, ami kockázatosabb, mint ha biztosra ment volna. Orbán visszafogottabban, komolyabban, kimértebben viselkedett. A kétfajta, egymástól nagyban eltérő be­szédmód és stílus hatása attól függ, hogy a választók melyik viselkedést fogadják el jobban. Gyurcsány az optimista és a pesz­­szimista oldalt igyekezett hangsúlyozni, de kevésbé vázolt fel jövőképet. Orbán reagált ugyan Gyurcsány szavaira, de monológ­­val a nézőkhöz beszélt. Akárcsak legutób vitájukban, Gyurcsány Ferenc most is a szá­mokat hangsúlyozta, valamint igyekezett félelmet kelteni a Fidesszel szemben. Orbán Viktor kerülte ezt a beszédmódot, nem is támadta igazán Gyurcsányt, mint a hétvégi nagygyűlésen. Érdekes kérdés, hogy a négy miniszterelnök-jelölt vitájában változik-e a két politikus mostani hangneme. Zsolt Péter szociológus: Megfáradt, kicsit ideges Orbán Viktort és offenzív, szemé­lyeskedő Gyurcsány Ferencet láthattunk A beszélgetésben kiütközött, hogy Or­bán nem tudja vitapartnerként elfogadn Gyurcsányt, ezért sokszor a nézőkhöz,­­ kamerába beszélt. Túl fegyelmezett vol­t vita, ami megkötötte mindkét politikus kezét, Orbán Viktornak pedig lehetősége volt az offenzívákat kikerülni. Gyurcsány Fe­renc rövid távon kicsit jobb volt a vitában a metakommunikációs üzenetei - gesztu­sai, kézmozdulatai - hatásosabbak voltak Hosszabb távon viszont dolgozhat azoz hogyan reagál majd Orbán bejelentése a százezer forint feletti minimálbérről, választások első fordulójáig azonban csa néhány nap van hátra, ami Gyurcsányna kedvezhet. Egyik oldalon sem volt olyan li­ba, amely jelentős veszteséget okozhatna. Kováts Ildikó kommunikációs szakértő Meglepett a vita, sokkal érdekesebb vol mint amilyenre számítottam. Mindkette merevek és idegesek voltak. Gyurcsány Fe­rencnél ez agresszivitásként jelentkezet és tördelte a kezét. Orbán Viktor enervál érdektelen volt, a papírjait igazgatta, úg viselkedett, mint aki maga sem hisz ab­ban, amit mond. Gyurcsány kockáztatott , konfrontatívan viselkedett, Orbán megöre­gedett, enervált politikusként jelent meg. nézők szempontjából pozitívum lehetet hogy Orbán sokszor nézett a kamerá, de ugyanez negatívum is, hiszen nem a v­­apartner szemébe nézett. Elfordult, hol nem vette fel a kesztyűt. Gyurcsány meg­győzőbb volt, de akik a Fideszt támogatja azoknak irritáló lehetett a viselkedése. Németh Erzsébet szociálpszichológu Gyurcsány inkább úgy viselkedett, mint ez vitában szokás, Orbánhoz beszélt, több­ször meg is szólította. Ehhez képest Orbe az emberekhez és az emberek nevébe beszélt, folyamatosan a nemzeti konzult­cióra hivatkozva. Ezzel szerintem a széf tömegekre nagyobb hatást gyakorolt. " Gyurcsány agresszívan támadta Orbánt, alig reagált Gyurcsányra. Mindkét fél izga ez Gyurcsányt nyüzsgővé, izgágábbá tett míg Orbánt visszafogottabbá. Zavart ges­tusok mindkettejüknél voltak, a kormány törölgette a száját, Orbán a papírjait re­dezgette.

Next