Magyar Hírlap, 2006. augusztus (39. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-19 / 194. szám

MAGYAR HÍRLAP , 2006. AUGUSZTUS 19. SZOMBAT ► lenne az igazi megoldás vagy egy olyan, az adott helyre születő, még soha nem látott attrakció, mely nyá­ron sem csak néhányszor mehet, ha­nem a ráfordított energiával arányo­san jelentős szériát érhet meg. BÓTA GÁBOR Tolcsvay László-Müller Péter-Mül­­ler Péter Sziámi: Mária evangéliuma Margitszigeti Szabadtéri Színpad fotó: Kernád Géza Halottakkal nem vitatkozunk Újabb pályázók miatt kellett átírniuk a forgatókönyvet Sorozatunkban az 1956-os em­lékévre készülő filmek rendezőit mutatjuk be, ezúttal a Csendkút című film rendezőjét, Pozsgai Zsoltot.­ ­ Filmje Gérecz Attilának, az 1956- ban elhunyt fiatal költőnek az életét dolgozza fel. Indokolt a jelen idő, vagy már befejezték a forgatást? - Most már csak az utómunká­latok vannak hátra, ami nem kis munka, hiszen „klasszikus” nyers­anyagra, 35 milliméteres filmre dolgoztunk. - Úgy tudom, menet közben vál­toztatni kellett a forgatókönyvön, mert kiderült, hogy nincs elég pénz. Mennyiben érintette ez a film lénye­gi elemeit? - A Magyar Történelmi Film Közalapítvány pályázatán nyert pénzzel álltunk neki a forgatás­nak, aztán külön kellett pályázni az egyes munkafolyamatokra. Csak­hogy közben kiderült: váratlan ese­mények is közbeszólhatnak. Például a Vajna-film. Elég bosszantó, hogy egy elfogadott forgatókönyvet kell azért átírni, mert bővült a pályázók sora, és nincs elég pénz. - Min kellett változtatni? - Versei felől közelítettem meg a költőt, és ehhez szürreális látvány­elemekkel szerettem volna dolgoz­ni. Ám a vizuális effektek sokba kerülnek, így ki kellett hagyni őket. Ennek ellenére elégedett vagyok, mert így is erős anyagot vettünk fel. - Az, hogy ’56-os emlékév van, még nem jelenti azt, hogy a széle­sebb közvéleményt érdekli a forra­dalom. Kinek szól a filmje? - A Csendkút az 1956-os esemé­nyekhez kapcsolódik a legkevésbé. Mi Gérecz Attila személyiségfej­lődését mutatjuk meg, az 1948-tól 1956-ig tartó időszakot. - Miért kapta a film ezt a külö­nös címet? - 1956 kapcsán túl nagy a zaj, nem tudni, ki az igazi hős, és ki az igazi áldozat. A Corvin közben pél­dául egy forradalmár agyonlőtt egy 14 éves fiút azért, mert otthagyva a barikádot haza akart menni. Hol az igazság? Ki dönti el, hogy ki a hős? A halottakkal nem lehet vitatkoz­ni. Ez az egyik ok. A másik, hogy két kópiával fog futni a film, és az egyikben nincsenek hangok, csak csönd van, csöndfürdő. Tudom, nem lesz tömegfilm, de azt szeret­ném, ha ebben a csöndben min­denki meg tudna merítkezni. Ezért nincsenek ’56-os külsőségek sem; azt szeretném, ha a világon min­denhol ugyanazt látnák a filmben. Az emberi szabadság megcsonkítá­sának a dokumentumát. - Több film is forog jelenleg Bu­dapesten. Tartottak valamiféle ta­nácskozást, létrejött egyfajta mű­hely ’56-tal kapcsolatban a filmesek között? - Szerettem volna, de nem így alakult. Szomorú tapasztalat, hogy a filmesek között éppúgy nincs át­járás, mint a színházban. - Mikor lesz a bemutató? - Nem október 23-án, akkor épp elég esemény lesz. November 3-ára tervezzük, ugyanis a főhősünk ezen a napon halt meg. MG Pozsgai Zsolt: nem lesz tömegfilm a Csendkút fotó: hegedős marta Petőfi Sándor és a rock and roll LEMEZ Az elmúlt években a hazai kiadók és szerzők számta­lan kísérletet végeztek an­nak érdekében, hogy vissza­csempésszék a költészetet a köztudatba, hogy a tízmillió költő országában kiszakít­sák a költészetet a belterjes diskurzusból, hogy ne csak a kritikusok, szerkesztők és köl­tők olvassanak verseket. Erre szolgálnak a tematikus anto­lógiák, az alternatív, már-már perfomance-szerű felolvasó­­estek, a hangoskönyvek. E két utóbbi már nem is az olvasó­hoz, hanem a hallgatóhoz szól. Mondhatni, a lírát a költésze­ten kívüli szempontok szépen lassan visszavezetik a gyöke­reihez, a hangzó szövegekhez. A Hangzó Helikon-sorozat is ebbe a vonulatba illeszkedik, igaz, ezek a kiadványok könyv­ként is megállják a helyüket: impozáns borító, átgondolt tördelés, szép illusztrációk jel­lemzik a sorozatot. A Helikon eddig főként a „hegycsúcsokat mászta”, olyan nagyszerű ze­nészek átirataiban jelentette meg klasszikusaink műve­it, mint a Kaláka együttes (Kányádi Sándor, Kosztolá­nyi Dezső), a Sebő együttes (Nagy László, József Attila), Cseh Tamás (Ady Endre) vagy Ferenczi György (Petőfi). Az egyik legkülönösebb kísérlet talán épp ez utób­bié: Ferenczi György ugyanis Petőfi Sándor verseit nem a magyar népzene felől közelí­tette meg, hanem az afrikai gyökerű bluest dúsította fel, házasította össze a népze­nével, a rock and roll-életér­­zéssel. Ezt mutatkozik meg a programszerű nyitóversben is, A magyar politikusokhoz címűben, amelynek Ferenczi remek érzékkel találta meg refrénjét: Tanuljátok meg, mi a költő, / És bánjatok szépen vele, (...). Ebben a feldolgo­zásban egyszerre eltűnik vagy legalábbis átértelmeződik az a Petőfire jellemző póz, ami őt a fiataloktól legjobban elide­geníti, és előbukkan egy igazi, öniróniától sem mentes rock and roll-öntudat. Ferenczi válogatása a játékos, a szerep­es zsánerköltő Petőfit helyezi előtérbe: olyan szövegek szó­lalnak meg, amelyek témájuk, hangulatuk miatt bármely mai zenekar repertoárjába illeszkedhetnének. (A Szep­tember végén kivételével, ezt azonban Ferenczi szintén kiforgatja, a szimultán vers ugyanis reggae-lüktetésben hullámzik végig - megmerítve a látszólag komor hangulatú verset az irónia mindent átér­telmező gunyorosságában.) „Ma két dolog határozza meg a zenémet: a népzene és Hendrix” - írja Ferenczi György a könyv előszavában. Majd hozzáteszi: „Aki a rock and rollt életformának vallja, az nem mehet el Petőfi mel­lett úgy, hogy ne ragadja meg a belőle sugárzó energia és életöröm.” Ezért sorakoznak Petőfi-slágerek a lemezen (a Pató Pál úr, a Falu végén kur­ta kocsma, az Akasszátok fel a királyokat!, A természet vad­virága), hogy Petőfiről végre ne az jusson elsőre eszünkbe, amint ujját vérébe mártva, épp azt írja fel: Hazám. Gon­doljunk inkább arra a Petőfi­re, aki elektromos gitár híján az ütemhangsúlyos verselést választotta, arra, aki szekéren zötyög nagy társasággal, és azzal szédíti a mellette ülő Er­zsikét, hogy válasszanak ma­guknak csillagot. Ezzel együtt még azt is elhihetjük, hogy a költő „az istenség szent leve­le”. Viszont ilyenkor a szerep a bélyeg. MÉZES GERGELY Ferenczi György: Petőfi Helikon Kiadó, 2006, 4490 forint KULTÚRA 19 SZOMBAT 113­0 Kétszemélyes bolondságok - jelenetek Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Örkény István írásaiból Nagyszínpad (Pesti alsó rakpart, Lánchíd) 1230 Kaláka: Kányádi Sándor és Kosztolányi Dezső verseiből Zenepavilon (Pesti alsó rakpart, Vigadó tér) ,33°Párizs ege alatt - francia sanzonok a pesti kávéházak hangján Nagyszínpad 2000 Az Arasinda Együttes koncertje Korona Színház (Budai Vár) VASÁRNAP 1400 Berecz András és Balogh Kálmán koncertje Korona Színház 1700 Dzsessz a Palotában Művészetek Palotája (Bp. IX., Komor Marcell u. 1.) 2000 Palya Bea és Szokolay Dongó Balázs: Mind megrendült a világ Zenepavilon 2100 Ünnepi tűzijáték Erzsébet híd, Lánchíd MIRE MEGYÜNK? ]M­űvészetek I­I &ooo I július 28.-augusztus 6. I Köszönjük! I www.kapolcs.hu H I mtv T int*«^'■'■rT.'-A.

Next