Magyar Hírlap, 2006. augusztus (39. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-19 / 194. szám
MAGYAR HÍRLAP , 2006. AUGUSZTUS 19. SZOMBAT ► lenne az igazi megoldás vagy egy olyan, az adott helyre születő, még soha nem látott attrakció, mely nyáron sem csak néhányszor mehet, hanem a ráfordított energiával arányosan jelentős szériát érhet meg. BÓTA GÁBOR Tolcsvay László-Müller Péter-Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma Margitszigeti Szabadtéri Színpad fotó: Kernád Géza Halottakkal nem vitatkozunk Újabb pályázók miatt kellett átírniuk a forgatókönyvet Sorozatunkban az 1956-os emlékévre készülő filmek rendezőit mutatjuk be, ezúttal a Csendkút című film rendezőjét, Pozsgai Zsoltot. Filmje Gérecz Attilának, az 1956- ban elhunyt fiatal költőnek az életét dolgozza fel. Indokolt a jelen idő, vagy már befejezték a forgatást? - Most már csak az utómunkálatok vannak hátra, ami nem kis munka, hiszen „klasszikus” nyersanyagra, 35 milliméteres filmre dolgoztunk. - Úgy tudom, menet közben változtatni kellett a forgatókönyvön, mert kiderült, hogy nincs elég pénz. Mennyiben érintette ez a film lényegi elemeit? - A Magyar Történelmi Film Közalapítvány pályázatán nyert pénzzel álltunk neki a forgatásnak, aztán külön kellett pályázni az egyes munkafolyamatokra. Csakhogy közben kiderült: váratlan események is közbeszólhatnak. Például a Vajna-film. Elég bosszantó, hogy egy elfogadott forgatókönyvet kell azért átírni, mert bővült a pályázók sora, és nincs elég pénz. - Min kellett változtatni? - Versei felől közelítettem meg a költőt, és ehhez szürreális látványelemekkel szerettem volna dolgozni. Ám a vizuális effektek sokba kerülnek, így ki kellett hagyni őket. Ennek ellenére elégedett vagyok, mert így is erős anyagot vettünk fel. - Az, hogy ’56-os emlékév van, még nem jelenti azt, hogy a szélesebb közvéleményt érdekli a forradalom. Kinek szól a filmje? - A Csendkút az 1956-os eseményekhez kapcsolódik a legkevésbé. Mi Gérecz Attila személyiségfejlődését mutatjuk meg, az 1948-tól 1956-ig tartó időszakot. - Miért kapta a film ezt a különös címet? - 1956 kapcsán túl nagy a zaj, nem tudni, ki az igazi hős, és ki az igazi áldozat. A Corvin közben például egy forradalmár agyonlőtt egy 14 éves fiút azért, mert otthagyva a barikádot haza akart menni. Hol az igazság? Ki dönti el, hogy ki a hős? A halottakkal nem lehet vitatkozni. Ez az egyik ok. A másik, hogy két kópiával fog futni a film, és az egyikben nincsenek hangok, csak csönd van, csöndfürdő. Tudom, nem lesz tömegfilm, de azt szeretném, ha ebben a csöndben mindenki meg tudna merítkezni. Ezért nincsenek ’56-os külsőségek sem; azt szeretném, ha a világon mindenhol ugyanazt látnák a filmben. Az emberi szabadság megcsonkításának a dokumentumát. - Több film is forog jelenleg Budapesten. Tartottak valamiféle tanácskozást, létrejött egyfajta műhely ’56-tal kapcsolatban a filmesek között? - Szerettem volna, de nem így alakult. Szomorú tapasztalat, hogy a filmesek között éppúgy nincs átjárás, mint a színházban. - Mikor lesz a bemutató? - Nem október 23-án, akkor épp elég esemény lesz. November 3-ára tervezzük, ugyanis a főhősünk ezen a napon halt meg. MG Pozsgai Zsolt: nem lesz tömegfilm a Csendkút fotó: hegedős marta Petőfi Sándor és a rock and roll LEMEZ Az elmúlt években a hazai kiadók és szerzők számtalan kísérletet végeztek annak érdekében, hogy visszacsempésszék a költészetet a köztudatba, hogy a tízmillió költő országában kiszakítsák a költészetet a belterjes diskurzusból, hogy ne csak a kritikusok, szerkesztők és költők olvassanak verseket. Erre szolgálnak a tematikus antológiák, az alternatív, már-már perfomance-szerű felolvasóestek, a hangoskönyvek. E két utóbbi már nem is az olvasóhoz, hanem a hallgatóhoz szól. Mondhatni, a lírát a költészeten kívüli szempontok szépen lassan visszavezetik a gyökereihez, a hangzó szövegekhez. A Hangzó Helikon-sorozat is ebbe a vonulatba illeszkedik, igaz, ezek a kiadványok könyvként is megállják a helyüket: impozáns borító, átgondolt tördelés, szép illusztrációk jellemzik a sorozatot. A Helikon eddig főként a „hegycsúcsokat mászta”, olyan nagyszerű zenészek átirataiban jelentette meg klasszikusaink műveit, mint a Kaláka együttes (Kányádi Sándor, Kosztolányi Dezső), a Sebő együttes (Nagy László, József Attila), Cseh Tamás (Ady Endre) vagy Ferenczi György (Petőfi). Az egyik legkülönösebb kísérlet talán épp ez utóbbié: Ferenczi György ugyanis Petőfi Sándor verseit nem a magyar népzene felől közelítette meg, hanem az afrikai gyökerű bluest dúsította fel, házasította össze a népzenével, a rock and roll-életérzéssel. Ezt mutatkozik meg a programszerű nyitóversben is, A magyar politikusokhoz címűben, amelynek Ferenczi remek érzékkel találta meg refrénjét: Tanuljátok meg, mi a költő, / És bánjatok szépen vele, (...). Ebben a feldolgozásban egyszerre eltűnik vagy legalábbis átértelmeződik az a Petőfire jellemző póz, ami őt a fiataloktól legjobban elidegeníti, és előbukkan egy igazi, öniróniától sem mentes rock and roll-öntudat. Ferenczi válogatása a játékos, a szerepes zsánerköltő Petőfit helyezi előtérbe: olyan szövegek szólalnak meg, amelyek témájuk, hangulatuk miatt bármely mai zenekar repertoárjába illeszkedhetnének. (A Szeptember végén kivételével, ezt azonban Ferenczi szintén kiforgatja, a szimultán vers ugyanis reggae-lüktetésben hullámzik végig - megmerítve a látszólag komor hangulatú verset az irónia mindent átértelmező gunyorosságában.) „Ma két dolog határozza meg a zenémet: a népzene és Hendrix” - írja Ferenczi György a könyv előszavában. Majd hozzáteszi: „Aki a rock and rollt életformának vallja, az nem mehet el Petőfi mellett úgy, hogy ne ragadja meg a belőle sugárzó energia és életöröm.” Ezért sorakoznak Petőfi-slágerek a lemezen (a Pató Pál úr, a Falu végén kurta kocsma, az Akasszátok fel a királyokat!, A természet vadvirága), hogy Petőfiről végre ne az jusson elsőre eszünkbe, amint ujját vérébe mártva, épp azt írja fel: Hazám. Gondoljunk inkább arra a Petőfire, aki elektromos gitár híján az ütemhangsúlyos verselést választotta, arra, aki szekéren zötyög nagy társasággal, és azzal szédíti a mellette ülő Erzsikét, hogy válasszanak maguknak csillagot. Ezzel együtt még azt is elhihetjük, hogy a költő „az istenség szent levele”. Viszont ilyenkor a szerep a bélyeg. MÉZES GERGELY Ferenczi György: Petőfi Helikon Kiadó, 2006, 4490 forint KULTÚRA 19 SZOMBAT 1130 Kétszemélyes bolondságok - jelenetek Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Örkény István írásaiból Nagyszínpad (Pesti alsó rakpart, Lánchíd) 1230 Kaláka: Kányádi Sándor és Kosztolányi Dezső verseiből Zenepavilon (Pesti alsó rakpart, Vigadó tér) ,33°Párizs ege alatt - francia sanzonok a pesti kávéházak hangján Nagyszínpad 2000 Az Arasinda Együttes koncertje Korona Színház (Budai Vár) VASÁRNAP 1400 Berecz András és Balogh Kálmán koncertje Korona Színház 1700 Dzsessz a Palotában Művészetek Palotája (Bp. IX., Komor Marcell u. 1.) 2000 Palya Bea és Szokolay Dongó Balázs: Mind megrendült a világ Zenepavilon 2100 Ünnepi tűzijáték Erzsébet híd, Lánchíd MIRE MEGYÜNK? ]Művészetek II &ooo I július 28.-augusztus 6. I Köszönjük! I www.kapolcs.hu H I mtv T int*«^'■'■rT.'-A.