Magyar Hírlap, 2006. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-18 / 219. szám
12 | HÁTTÉR / BELFÖLD Boldoggá avatták Salkaházi Sárát Boldoggá avatták Salkaházi Sára szociális testvért, akit a második világháború idején gyilkoltak meg a nyilasok. Hasonló egyházi szertartás 1083-ban volt Magyarországon. Fekete öltönybe és reverendába öltözött, húsz-harminc fős gyalogoscsoport bukkan fel a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán néhány perccel tíz óra előtt. Mindannyian a Szent István-bazilika felé tartanak, akárcsak a környéken sétáló, ünneplő ruhás emberek. A térre érve éppen megkondulnak a harangok, és rövidesen elkezdődik a felkészülés a boldoggá avatásra. Csaknem egy órán át énekek hangzanak el gitárkísérettel, és részleteket olvasnak fel Salkaházi Sára naplójából. A tömeg egyelőre nem túl nagy, a meghívóval érkezők időben elfoglalják a helyüket, de a hívőknek kordonnal elkerített rész még igencsak foghíjas. Az idősebbek közül többen kisszékkel érkeznek, esernyőt emelnek a fejük fölé a napsugarak ellen. A jelenlévők összetétele igen vegyes, a középkorúaktól kezdve családok is érkeznek babakocsival vagy karon ülő gyermekkel, de nincsenek kevesen a tíz-tizenöt évesek sem. Néhány idős asszony népviseletet öltött. Tizenegy órára mind többen és többen érkeztek a bazilika elé. Noha a tér Erzsébet tér felőli részén mintha többen álltak volna, mint a kordonnal kialakított folyosó túloldalán, becslések szerint mintegy tízezer hívő vett részt a szertartáson. Jelen volt többek között Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Mádl Ferenc volt államfő és felesége, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Lenkovics Barnabás ombudsman. Az ünnepség kezdetén Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntötte a Szlovákiából érkezett szlovákokat és magyarokat - üdvözletét szlovák nyelven is elmondta -, szavait taps követte. Ruppert József piarista szerzetes, a boldoggá avatás római ügyvivője a Kassán született Salkaházi Sára életrajzát ismertette, majd Erdő Péter felolvasta XVI. Benedek apostoli levelét, amelyben a pápa jóváhagyja, hogy Salkaházi Sárát boldogként tiszteljék. A hívők tapsoltak, és miközben áment énekeltek, lehullt a lepel a bazilika frontjára kihelyezett Salkaháziportréról. Ez után Berkecz Franciska, a Szociális Testvérek Társaságának általános elöljárója köszönte meg a boldoggá avatást, Salkaházi Sára ugyanis ennek a szervezetnek a tagja volt. „Különleges szerepet töltött be a nők méltóságának elismerésében és az akkori nők sorsának átérzésében” - mondta Erdő Péter. Salkaházi Sára személyében a Krisztus melletti tanúságtételről kapunk példaképet, és az idei jubileumi évben különleges szükség van erre. „Egy olyan példaképre, amelyet nem messzi évszázadok legendáiból ismerünk csupán - mondta a bíboros. - Salkaházi Sára megtapasztalta a huszadik század magyar történelmének nagy viharait.” A csaknem kétórás szertartás végén a szertartás celebrálói áldoztak, a középső folyosónál a hívek is áldozáshoz járultak, majd a tömeg lassan elhagyta a teret. ■ Schweitzer József nyugalmazott főrabbit köszönti Erdő Péter bíboros a Szent István-bazilika előtti ünnepségen fotó: műföldi Imre Kávéháztól a mártírhalálig Salkaházi Sára 1899-ben született Kassán. Édesapja, ifj. Schalkház Lipót korai haláláig a híres Schalkház Szálló tulajdonosa volt. Sára tanítói diplomát szerzett, és egy évig dolgozott tanítónőként. Trianon, az országrész Csehszlovákiához csatolása után megtagadta a hűségesküt, és elhagyta a pályát. Megtanulta a könyvkötészetet, dolgozott húga kalapüzletében. Felvidéki magyar lapokba írt, 1926-ban novelláskötete jelent meg Fekete furulya címmel. „Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebre dugott kézzel, friss vacsora egy kis kocsmában, cigányzene..." - írta naplójában korábbi életmódjáról. Néhány hónapig menyasszony volt, de visszaküldte a jegygyűrűt. 1927-ben ismerkedett meg a Szociális Testvérek Társaságával, amelyet Slachta Margit alapított Magyarországon. Belépett a társaságba, jótékonysági munkát végzett, gyermekkonyhára felügyelt, hitoktató volt, szerkesztette a Katholikus Nő című folyóiratot, kegytárgyüzletet vezetett, felügyelt a szegények menházában, családokat látogatott. A Brazíliában élő magyar bencések 1937-ben szociális testvéreket kértek fel missziós munkára. Ehhez Sárának magyar állampolgárrá kellett válnia, ezért Budapestre költözött, de a második világháború kitörése miatt végül nem indulhatott útnak. 1940 pünkösdjén tehette le örökfogadalmát. Jelmondata: Alleluja! Ecce ego, mitte me! (íme, itt vagyok, engem küldj!). A Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetségének országos vezetője és a mozgalom lapjának szerkesztője lett. Öt új otthont alapított, és elkezdte az első magyar Munkásnő Főiskola építését is. Nevét 1942-ben, amikor sokan visszavették eredeti német nevüket, Salkaházira magyarosíttatta. A szociális testvérek kivették részüket az üldözöttek menekítéséből. Mintegy ezren köszönhetik nekik az életüket, házaik tele voltak hamis papírokkal bújtatott emberekkel. A nyilasok 1944. december 27-én körülzárták a Bokréta utcai munkásnőotthont, amely Sára testvér vezetése alatt állt. Zsidók után kutattak, s négy gyanús személyt, valamint egy hitoktatónőt őrizetbe vettek. Salkaházi Sára éppen nem volt a házban, csak végszóra érkezett meg. Elkerülhette volna a letartóztatást, de nem tette meg. Őt is elhurcolták, és egy szemtanú szerint még aznap este mind a hátukat meztelenre vetkőztetve a jeges Dunába lőtték a mai Szabadság híd lábánál. ■ FORRÁS: MTI A LEGISMERTEBB MAGYAR SZENTEK Magyarországon először emelt az egyház a boldogok sorába egy egyszerű, középosztályból származó nőt. A legismertebb magyar szentek és boldogok királyok, főnemesek voltak. Szent István államalapító királyunk, az első keresztény magyar uralkodó. Az általa alapított székesfehérvári bazilikában temették el, ahol hamarosan megkezdődött a kultusza. 1083-ban I. László avattatta szentté, épségben megmaradt kézfejéhez, a Szent Jobbhoz külön liturgikus tisztelet kapcsolódott. Ünnepét 1686-ban XI. Ince pápa az egész egyházra kiterjesztette. Szent Imre, István király és Gizella bajor hercegnő fia. Nevelője a később szintén szentté avatott Gellért püspök volt, nevelését szolgálta az egyetlen magyarországi királytükör, az Intelmek, amelyet apja kívánságára állítottak össze. 1031-ben egy vadászbalesetben életét vesztette. 1083-ban I. László avattatta szentté. A 12. század elején keletkezett legenda a nős, de gyermektelen Imrét a szűzi tisztaság megtestesüléseként állította példaképül. Szent László 1077-től 1095-ben bekövetkezett haláláig az ország királya. Második feleségétől született leánya, Piroska Ioannés Komnénos feleségeként bizánci császárné lett, az ortodox egyház szentként tiszteli. Lászlót 1192-ben III. Béla király kezdeményezésére avatták szentté. A váradi székesegyházban lévő sírja kegyhellyé vált, a magyar királyok is rendszeresen felkeresték. Szent Gellért velencei patrícius családból származott. Szentföldi zarándokútra indulva került Magyarországra, ahol Imre herceg nevelője lett. A Bakonyban remeteéletet élt, majd 1030-ban püspökként az ekkor alapított Csanádi egyházmegye élére került. 1046-ban az I. András köszöntésére induló Gellértet és társait az akkor kitört pogánylázadásban megtámadták, a Kelen-hegyről (ma Gellért-hegy) kocsijával letaszították, majd megölték. 1083- ban avatták szentté. Szent Zoerard-András és Benedek a Nyitra melletti Zobor-hegy bencés szerzeteseiként a közeli erdőségben remeteéletet élt. Zoerard- András erejét a szigorú aszkézis őrölte fel, halála után tanítványa, Benedek még további három évet töltött remeteként, őt 1010 körül rablók ölték meg. Legendájukat Boldog Mór pécsi püspök írta meg, szentté avatásukra 1083-ban került sor. Szent Erzsébet II. András király és Merániai Gertrúd lánya. Négyéves korában került Wartburgba, IV. Lajos türingiai tartománygróf felesége lett. Férje halála után Marburgba költözött, és kórházat alapított. Életét a betegápolásnak szentelte. Huszonnégy évesen bekövetkezett halálakor már szentnek tartották, és hamarosan kanonizálták (1235-ben). Európában a legismertebb magyar szent, Szent Margit IV. Béla király lánya. A tatárjárás idején menekülő szülei megszületése előtt apácának ajánlottak fel. 1252-ben vitték az apja által alapított Nyulak-szigeti (ma Margitsziget) kolostorba, haláláig ott élt szigorú aszkézisben. Tisztelete halála után azonnal megkezdődött, szentté avatását már testvére, V. István király kezdeményezte, ám végül csak 1943-ban iktatták a szentek sorába. Szent Kinga IV. Béla király legidősebb lánya, Lengyelország és Litvánia patrónája. Szemérmes Boleszláv krakkói fejedelem felesége, a legenda szerint szűzházasságban éltek. Férje halála után az ószandeci klarisszakolostorba lépett, s ott is halt meg mint főnöknő. 1690- ben boldoggá avatták, 1999-ben II. János Pál szentté avatta. Szent Hedvig, Nagy Lajos király harmadik leánya. 1384-ben, tízévesen lengyel uralkodóvá koronázták, majd férjhez adták Jagelló litván nagyfejedelemhez a házassággal létrejött a két ország uniója, a pogány litvánok pedig felvették a kereszténységet. Első gyermeke születésébe halt bele. Már közvetlenül halála után szentként tisztelték, de szentté csak 1997-ben avatta II. János Pál pápa Krakkóban. Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk. A harmincéves háború második évében, 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem protestáns hadai a katolikus Habsburgok ellen indultak. Kassán sértetlenséget ígértek a katolikusoknak, a városba bevonuló hajdúk mégis fogságba vetették a három papot. Éheztetéssel próbálták hittagadásra bírni őket, de hiába. Márkot és Menyhértet válogatott kínzások után lefejezték, és a halottnak vélt Istvánnal együtt egy emésztőgödörbe dobták. István húszórás agónia után halt meg. 1905-ben boldoggá, 1995-ben szentté avatták mindhármukat. Boldog Apor Vilmos 1892-ben született főnemesi családban. A jezsuitáknál tanult. 1915- ben szentelték pappá, 1941-ben győri megyés püspökké nevezték ki. Tiltakozott a jogfosztások, a gettók, a deportálások ellen. A püspökvárban háromszáz üldözöttet rejtegetett. 1945. március 30-án részeg szovjet katonák halálosan megsebesítették. 1997-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta. - Mit üzen a hívőknek, illetve a nem vallásosoknak, ha valakit boldoggá avatnak? - Minden boldognak és szentnek volt egy személyes tulajdonsága, adottsága, amelyben nagy volt. Teréz anyára például az emberek szeretete, a szegények felkarolása volt jellemző, Salkaházi Sára az üldözötteket, az egyedülálló lányokat-asszonyokat vette védelmébe. Példaképkéi állnak az emberek előtt. Sára testvér boldoggá avatása azt fejezi ki, hogy a faji megkülönböztetés ellentétes a keresztény és az általános emberi alapértékekkel. - Mennyire tekinthető objektívnek az eljárás? - A folyamatban olyan szemtanúk is megszólaltak, akik távolról figyelték a kivégzést, és felismerték Sára testvér jellegzetes mozgását és a sajátos mozdulatot, ahogyan keresztet vet. Emellett az egyház figyel arra, hogy ne csak azokat hallgassa meg, akik pozitívumokat említenek a boldoggá avatandó életéről, hanem kíváncsi az ellenvéleményekre is. Az elfogultság azért is kizárt, mert az eljárás magyarországi részében több mint harmincan, köztük huszonnégy tanú vett részt, Rómában pedig szintén többen foglalkozta az üggyel. Benedek pápa április végén írta alá azt a dekrétumot, amely szerint Salkaházi Sárát boldoggá avathatják. Nem játszott szerepet, hogy Joseph Ratzinger fiatalon a Hitlerjugend tagja volt, ezért kiemelten foglalkozik a náci népirtás áldozataival, Auschwitzba is ellátogatott? - Az egyházat sosem a reváns vagy a „majd mi megmutatjuk” eszméje vezeti. - Válhat-e szent Salkaházi Sárából? - Igen, ahhoz viszont szükség van egy csodára is. A boldoggá avatás ennek az első lépcsőfoka. Most közzéteszik a boldog tiszteletét, ezek után lehet fohászkodni hozzá. Ha valaki felgyógyul például egy áttételes rákból, mert fohászkodott hozzá, elkezdődhet a szentté avatás hosszadalmas folyamata, amelyhez elsőként orvosi jelentésekre van szükség. - A boldoggá avatás tíz évig tartott. Hosszúnak számít ez az idő? - Inkább rövidnek nevezném. Általában tíz évnél tovább tart az eljárás, Sára testvérnél hamarabb csak Teréz anyát avatták boldoggá, és valószínűleg II. János Pált fogják. ■ SZERKESZTETTE: BÁRTFAI GERGELY KÖZREMŰKÖDÖTT: SUHAJDA ZOLTÁN FOTÓ: MH SZŐKE JÁNOS SZALÉZI SZERZETES, A BOLDOGGÁ AVATÁSI ELJÁRÁS HAZAI KÉPVISELŐJE MAGYAR HÍRLAP , 2006. SZEPTEMBER 18., HÉTFŐ