Magyar Hírlap, 2006. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-18 / 219. szám

12 | HÁTTÉR / BELFÖLD Boldoggá avatták Salkaházi Sárát Boldoggá avatták Salkaházi Sára szociális testvért, akit a második világháború idején gyilkoltak meg a nyilasok. Hasonló egyházi szertartás 1083-ban volt Magyar­­országon. Fekete öltönybe és reverendába öltözött, húsz-harminc fős gyalo­goscsoport bukkan fel a Bajcsy-Zsi­­linszky út sarkán néhány perccel tíz óra előtt. Mindannyian a Szent István-bazilika felé tartanak, akár­csak a környéken sétáló, ünneplő ruhás emberek. A térre érve éppen megkondulnak a harangok, és rö­videsen elkezdődik a felkészülés a boldoggá avatásra. Csaknem egy órán át énekek hangzanak el gitár­kísérettel, és részleteket olvasnak fel Salkaházi Sára naplójából. A tö­meg egyelőre nem túl nagy, a meg­hívóval érkezők időben elfoglalják a helyüket, de a hívőknek kordon­nal elkerített rész még igencsak foghíjas. Az idősebbek közül töb­ben kisszékkel érkeznek, esernyőt emelnek a fejük fölé a napsugarak ellen. A jelenlévők összetétele igen vegyes, a középkorúaktól kezdve családok is érkeznek babakocsival vagy karon ülő gyermekkel, de nin­csenek kevesen a tíz-tizenöt évesek sem. Néhány idős asszony népvise­letet öltött. Tizenegy órára mind többen és többen érkeztek a bazilika elé. Noha a tér Erzsébet tér felőli ré­szén mintha többen álltak volna, mint a kordonnal kialakított fo­lyosó túloldalán, becslések szerint mintegy tízezer hívő vett részt a szertartáson. Jelen volt többek kö­zött Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Mádl Ferenc volt államfő és felesége, Lomnici Zoltán, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke és Lenkovics Barnabás ombudsman. Az ünnep­ség kezdetén Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszön­tötte a Szlovákiából érkezett szlo­vákokat és magyarokat - üdvözle­tét szlovák nyelven is elmondta -, szavait taps követte. Ruppert József piarista szerzetes, a boldoggá avatás római ügyvivője a Kassán született Salkaházi Sára életrajzát ismertet­te, majd Erdő Péter felolvasta XVI. Benedek apostoli levelét, amelyben a pápa jóváhagyja, hogy Salkaházi Sárát boldogként tiszteljék. A hí­vők tapsoltak, és miközben áment énekeltek, lehullt a lepel a bazilika frontjára kihelyezett Salkaházi­­portréról. Ez után Berkecz Franciska, a Szociális Testvérek Társaságának általános elöljárója köszönte meg a boldoggá avatást, Salkaházi Sá­ra ugyanis ennek a szervezetnek a tagja volt. „Különleges szerepet töltött be a nők méltóságának elismeré­sében és az akkori nők sorsának átérzésében” - mondta Erdő Pé­ter. Salkaházi Sára személyében a Krisztus melletti tanúságtételről kapunk példaképet, és az idei jubi­leumi évben különleges szükség van erre. „Egy olyan példaképre, ame­lyet nem messzi évszázadok legen­dáiból ismerünk csupán - mondta a bíboros. - Salkaházi Sára megta­pasztalta a huszadik század magyar történelmének nagy viharait.” A csaknem kétórás szertartás végén a szertartás celebrálói áldoz­tak, a középső folyosónál a hívek is áldozáshoz járultak, majd a tömeg lassan elhagyta a teret. ■ Schweitzer József nyugalmazott főrabbit köszönti Erdő Péter bíboros a Szent István-bazilika előtti ünnepségen fotó: mű­­­­földi Imre Kávéháztól a mártírhalálig Salkaházi Sára 1899-ben született Kassán. Édesapja, ifj. Schalkház Lipót korai haláláig a híres Schalkház Szálló tulajdonosa volt. Sára tanítói diplomát szerzett, és egy évig dolgozott tanítónőként. Trianon, az ország­rész Csehszlovákiához csatolása után meg­tagadta a hűségesküt, és elhagyta a pályát. Megtanulta a könyvkötészetet, dolgozott húga kalapüzletében. Felvidéki magyar la­pokba írt, 1926-ban novelláskötete jelent meg Fekete furulya címmel. „Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilág­ban hajadonfőtt, zsebre dugott kézzel, friss vacsora egy kis kocsmában, cigányzene..." - írta naplójában korábbi életmódjáról. Né­hány hónapig menyasszony volt, de vissza­küldte a jegygyűrűt. 1927-ben ismerkedett meg a Szociális Testvérek Társaságával, amelyet Slachta Margit alapított Magyarországon. Belépett a társaságba, jótékonysági munkát végzett, gyermekkonyhára felügyelt, hitoktató volt, szerkesztette a Katholikus Nő című folyó­iratot, kegytárgyüzletet vezetett, felügyelt a szegények menházában, családokat láto­gatott. A Brazíliában élő magyar bencések 1937-ben szociális testvéreket kértek fel missziós munkára. Ehhez Sárának magyar állampolgárrá kellett válnia, ezért Budapest­re költözött, de a második világháború kitö­rése miatt végül nem indulhatott útnak. 1940 pünkösdjén tehette le örökfoga­dalmát. Jelmondata: Alleluja! Ecce ego, mitte me! (íme, itt vagyok, engem küldj!). A Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Szö­vetségének országos vezetője és a mozga­lom lapjának szerkesztője lett. Öt új otthont alapított, és elkezdte az első magyar Mun­kásnő Főiskola építését is. Nevét 1942-ben, amikor sokan visszavették eredeti német nevüket, Salkaházira magyarosíttatta. A szociális testvérek kivették részüket az ül­dözöttek menekítéséből. Mintegy ezren kö­szönhetik nekik az életüket, házaik tele vol­tak hamis papírokkal bújtatott emberekkel. A nyilasok 1944. december 27-én körül­zárták a Bokréta utcai munkásnőotthont, amely Sára testvér vezetése alatt állt. Zsi­dók után kutattak, s négy gyanús személyt, valamint egy hitoktatónőt őrizetbe vettek. Salkaházi Sára éppen nem volt a házban, csak végszóra érkezett meg. Elkerülhette volna a letartóztatást, de nem tette meg. Őt is elhurcolták, és egy szemtanú szerint még aznap este mind a hátukat meztelen­re vetkőztetve a jeges Dunába lőtték a mai Szabadság híd lábánál. ■ FORRÁS: MTI A LEGISMERTEBB MAGYAR SZENTEK Magyarországon először emelt az egyház a bol­dogok sorába egy egyszerű, középosztályból származó nőt. A legismertebb magyar szentek és boldogok királyok, főnemesek voltak. Szent István államalapító királyunk, az első keresztény magyar uralkodó. Az általa alapí­tott székesfehérvári bazilikában temették el, ahol hamarosan megkezdődött a kultusza. 1083-ban I. László avattatta szentté, épségben megmaradt kézfejéhez, a Szent Jobbhoz kü­lön liturgikus tisztelet kapcsolódott. Ünnepét 1686-ban XI. Ince pápa az egész egyházra ki­terjesztette. Szent Imre, István király és Gizella bajor hercegnő fia. Nevelője a később szintén szentté avatott Gellért püspök volt, nevelését szolgál­ta az egyetlen magyarországi királytükör, az Intelmek, amelyet apja kívánságára állítottak össze. 1031-ben egy vadászbalesetben életét vesztette. 1083-ban I. László avattatta szentté. A 12. század elején keletkezett legenda a nős, de gyermektelen Imrét a szűzi tisztaság meg­testesüléseként állította példaképül. Szent László 1077-től 1095-ben bekövet­kezett haláláig az ország királya. Második feleségétől született leánya, Piroska Ioannés Komnénos feleségeként bizánci császárné lett, az ortodox egyház szentként tiszteli. Lászlót 1192-ben III. Béla király kezdeményezésére avatták szentté. A váradi székesegyházban lévő sírja kegyhellyé vált, a magyar királyok is rend­szeresen felkeresték. Szent Gellért velencei patrícius családból származott. Szentföldi zarándokútra indul­va került Magyarországra, ahol Imre herceg nevelője lett. A Bakonyban remeteéletet élt, majd 1030-ban püspökként az ekkor alapított Csanádi egyházmegye élére került. 1046-ban az I. András köszöntésére induló Gellértet és társait az akkor kitört pogánylázadásban meg­támadták, a Kelen-hegyről (ma Gellért-hegy) kocsijával letaszították, majd megölték. 1083- ban avatták szentté. Szent Zoerard-András és Benedek a Nyitra melletti Zobor-hegy bencés szerzeteseiként a közeli erdőségben remeteéletet élt. Zoerard- András erejét a szigorú aszkézis őrölte fel, halála után tanítványa, Benedek még további három évet töltött remeteként, őt 1010 körül rablók ölték meg. Legendájukat Boldog Mór pécsi püspök írta meg, szentté avatásukra 1083-ban került sor. Szent Erzsébet II. András király és Merániai Gertrúd lánya. Négyéves korában került Wart­burgba, IV. Lajos türingiai tartománygróf felesé­ge lett. Férje halála után Marburgba költözött, és kórházat alapított. Életét a betegápolásnak szentelte. Huszonnégy évesen bekövetkezett halálakor már szentnek tartották, és hamaro­san kanonizálták (1235-ben). Európában a leg­ismertebb magyar szent, Szent Margit IV. Béla király lánya. A tatárjá­rás idején menekülő szülei megszületése előtt apácának ajánlottak fel. 1252-ben vitték az apja által alapított Nyulak-szigeti (ma Margitsziget) kolostorba, haláláig ott élt szigorú aszkézisben. Tisztelete halála után azonnal megkezdődött, szentté avatását már testvére, V. István király kezdeményezte, ám végül csak 1943-ban iktat­ták a szentek sorába. Szent Kinga IV. Béla király legidősebb lánya, Lengyelország és Litvánia patrónája. Szemér­mes Boleszláv krakkói fejedelem felesége, a legenda szerint szűzházasságban éltek. Férje halála után az ószandeci klarisszakolostorba lépett, s ott is halt meg mint főnöknő. 1690- ben boldoggá avatták, 1999-ben II. János Pál szentté avatta. Szent Hedvig, Nagy Lajos király harmadik leánya. 1384-ben, tízévesen lengyel uralkodó­vá koronázták, majd férjhez adták Jagelló litván nagyfejedelemhez­­ a házassággal létrejött a két ország uniója, a pogány litvánok pedig fel­vették a kereszténységet. Első gyermeke szüle­tésébe halt bele. Már közvetlenül halála után szentként tisztelték, de szentté csak 1997-ben avatta II. János Pál pápa Krakkóban. Szent Márk, István és Menyhért kassai vér­tanúk. A harmincéves háború második évében, 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem protestáns hadai a katolikus Habsburgok ellen indultak. Kassán sértetlenséget ígértek a kato­likusoknak, a városba bevonuló hajdúk mégis fogságba vetették a három papot. Éheztetés­­sel próbálták hittagadásra bírni őket, de hiába. Márkot és Menyhértet válogatott kínzások után lefejezték, és a halottnak vélt Istvánnal együtt egy emésztőgödörbe dobták. István húszórás agónia után halt meg. 1905-ben boldoggá, 1995-ben szentté avatták mindhármukat. Boldog Apor Vilmos 1892-ben született fő­nemesi családban. A jezsuitáknál tanult. 1915- ben szentelték pappá, 1941-ben győri megyés püspökké nevezték ki. Tiltakozott a jogfosztá­sok, a gettók, a deportálások ellen. A püspök­várban háromszáz üldözöttet rejtegetett. 1945. március 30-án részeg szovjet katonák halálosan megsebesítették. 1997-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta. - Mit üzen a hívőknek, illetve a nem vallásosoknak, ha valakit boldoggá avatnak? - Minden boldognak és szentnek volt egy személyes tulajdonsága, adottsága, amelyben nagy volt. Teréz anyára például az emberek szeretete, a szegények felkarolása volt jellem­ző, Salkaházi Sára az üldözötteket, az egyedülálló lányokat-asszonyo­­kat vette védelmébe. Példaképkéi állnak az emberek előtt. Sára testvér boldoggá avatása azt fejezi ki, hogy a faji megkülönböztetés ellentétes a keresztény és az általános emberi alapértékekkel. - Mennyire tekinthető objektív­­nek az eljárás? - A folyamatban olyan szemtanúk is megszólaltak, akik távolról figyel­ték a kivégzést, és felismerték Sára testvér jellegzetes mozgását és a sa­játos mozdulatot, ahogyan keresztet vet. Emellett az egyház figyel arra, hogy ne csak azokat hallgassa meg, akik pozitívumokat említenek a boldoggá avatandó életéről, hanem kíváncsi az ellenvéleményekre is. Az elfogultság azért is kizárt, mert az eljárás magyarországi részében több mint harmincan, köztük hu­szonnégy tanú vett részt, Rómában pedig szintén többen foglalkozta az üggyel.­­ Benedek pápa április végén írta alá azt a dekrétumot, amely szerint Salkaházi Sárát boldoggá avathatják. Nem játszott szerepet, hogy Joseph Ratzinger fiatalon a Hitlerjugend tagja volt, ezért ki­emelten foglalkozik a náci népirtás áldozataival, Auschwitzba is elláto­gatott? - Az egyházat sosem a reváns vagy a „majd mi megmutatjuk” esz­méje vezeti. - Válhat-e szent Salkaházi Sárá­ból? - Igen, ahhoz viszont szükség van egy csodára is. A boldoggá ava­tás ennek az első lépcsőfoka. Most közzéteszik a boldog tiszteletét, ezek után lehet fohászkodni hozzá. Ha valaki felgyógyul például egy áttételes rákból, mert fohászkodott hozzá, elkezdődhet a szentté avatás hosszadalmas folyamata, amelyhez elsőként orvosi jelentésekre van szükség. - A boldoggá avatás tíz évig tar­tott. Hosszúnak számít ez az idő? - Inkább rövidnek nevezném. Ál­talában tíz évnél tovább tart az eljá­rás, Sára testvérnél hamarabb csak Teréz anyát avatták boldoggá, és va­lószínűleg II. János Pált fogják. ■ SZERKESZTETTE: BÁRTFAI GERGELY KÖZREMŰKÖDÖTT: SUHAJDA ZOLTÁN FOTÓ: MH SZŐKE JÁNOS SZALÉZI SZERZETES, A BOLDOGGÁ AVATÁSI ELJÁRÁS HAZAI KÉPVISELŐJE MAGYAR HÍRLAP , 2006. SZEPTEMBER 18., HÉTFŐ

Next