Magyar Hírlap, 2006. október (39. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-12 / 240. szám

— kultúra EGY MONDATBAN Az év lakóháza egy mohácsi gaz­daság központi épülete lett (ter­vező: Bártfai István), míg az épí­tészeti kultúráért járó díjat egy bólyi banknak ítélték oda (terve­ző Viczencz Ottó); az elismerése­ket tegnap adták át Pécsett. (mti) Brindusa Armancát nevezték ki a Román Kulturális Intézet élére; az új igazgató a tervei között meg­említette, hogy évente két nagy rendezvénnyel kívánja népszerű­síteni a román kultúrát. (mti) Al Gore-nak, az Egyesült Álla­mok volt alelnökének ítélték oda az NBC tévécsatorna és a Red Business Information Kiadó ál­tal 2005-ben létrehozott Quills Awards irodalmi díjat a Kényel­metlen igazság (An Inconvinient Truth) című művéért; a díja­zottak között van még Maya Angelou költőnő és Nora Roberts író. (mti) Megkerült az a gyanúsított, aki szeptember elején a sárospataki Iskolakertből ellopta Bessenyei György bronz mellszobrát, az al­kotásnak nyoma veszett. (mti) b!Zi­l M\ Budapesti ■ Őszi ■ Fesztivál WWW.« Kedvezményes előfizetési díj C­­­CT CO 1 évre 15 500 Ft Megrendelhető a szerkesztőségben (1089 Bp., Rezső tér 15.) | f­ Q (j LO M I Telefon: 21°-5149­ 210-5159 ^| Fax:303-9241 irodalmi ÉS POLITIKAI HETILAP e-mail: es@es.hu Radnóti Sándor: Válasz Kis Jánosnak és Tamás Gáspár Miklósnak * Halmai Gábor: Az alkotmányos konszenzus vége? * Hanák András és Széky János írása * Interjú Adam Michnikkel (Pályi András) * Fleck Zoltán: Ki védi meg a bírákat? * Rajnai Attila riportja: Ferihegyi haszonlesők (V.) Megjelenik minden pénteken! Rendelje meg vagy keresse a hírlapárusoknál! HIRDETÉS HÍREK Rockopera a forradalom évfordulójára Egyetemisták előadásában mu­tatják be hétfőn a Szegedi Nem­zeti Színházban Tábori György, Kocsák Tibor és Miklós Tibor 1956-ban játszódó Utazás című rockoperáját. Az előadás célja, azon túl, hogy bemutatkozási lehetőséghez jutassa a maguk­ban tehetséget érző egyetemis­tákat, az, hogy megismertesse a közönséggel az elfeledett dara­bot. (mti) Indiai születésű írónőé az idei Booker-díj Az eddigi legfiatalabb női kitünte­tettnek ítélték oda az angol nyelvű irodalom legragosabb elismerését, a Booker-díjat, amelyet az idén a 35 éves, indiai születésű Kiran Desai vehetett át. Az ötvenezer font (húszmillió forint) pénzjutalommal járó elismerést az írónő második, The Inheritance of Loss (A vereség öröksége) című regényével nyer­te el. Kiran Desai első nekifutásra megkapta a díjat, most először ke­rült fel ugyanis a Booker végleges jelöltlistájára. Ezzel saját édesany­ját, a szintén író Anita Desait is lekörözte. A Booker-díjat, amely az alapító brit élelmiszer-importőr cégről kapta nevét, első ízben 1969- ben adták át, s azóta olyan szerzők nyerték el, mint Nadine Gordimer, Kingsley Amis, Salman Rushdie, Margaret Atwood, Iris Murdoch, William Golding és Ian McEwan. A pénzjutalom mellett azonnali nemzetközi irodalmi hírnévvel is járó kitüntetést Nagy-Britannia, Írország és a Nemzetközösséghez tartozó országok azon állampolgá­ra kaphatja, akinek regényét az adott évben a legjobbnak ítéli a szakmai zsűri. (mti) FOTÓ: REUTERS A legfiatalabb női kitüntetett _________________MAGYAR HÍRLAP­­ 2006. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK rovatvezető: F. Tóth Benedek, e-mail: stoth.benedek@magyarhirlap.hu Kétségek olimpiája „Olimpiának indult...” - végül sok­kal több lett belőle. Soha magyar sportolókra nem nehezedett olyan nyomás, mint a magyar küldött­ségre az 1956-os melbourne-i olim­pián. Megrázó ez a háromrészes televíziós film. Megrázó annak a generációnak, amely a forradal­mat átélte, s emlékeiben meg­őrizte az akkori sportidolokat. És megrázó lehet a mai fiatalnak is, ráeszmélhet: ’56 nem csupán a tankokat, a szétlőtt házakat s egy politikai rendszer válságát jelen­tette, hanem az egyén legsúlyosabb vívódását is. Az utcai harcok, a politikai veze­tés összeomlása, a szovjet haderők látszólagos kivonulása, a nyugati országhatár megnyitása minden­kiben óhatatlanul kérdések soro­zatát vetette fel. Hitet tenni vagy elítélni? Harcolni vagy félreállni? Menni vagy maradni? E dilem­mák az olimpiai válogatott tagjait sem kerülték el. ’56 nyarán még minden idők legsikeresebb olimpiá­jának eufóriájában készülődtek Melbourne-be. A cél legalább húsz aranyérem megszerzése volt. Min­den esélyük megvolt rá, hogy ezt elérjék. Október 23-a után az is kétsé­gessé vált, hogy a csapat elindul-e. Az események megosztották a spor­tolókat is. Voltak, akik részt vettek volna a felkelésben, mások épp azt értelmezték küldetésként, hogy a körülmények ellenére is helytállja­nak a versenyeken. Amikor a kül­döttség mégis nekivágott az útnak, a kétszáz fős keret létszáma 172- re csökkent. Az utazók pedig nap mint nap szembesültek a kérdéssel: hazatérni vagy kint maradni? S csak most, az Olimpiának in­dult... című dokumentumfilmből értjük meg igazán a személyes tra­gédiák mértékét, melyek hozzájá­rultak ahhoz, hogy „csupán” kilenc aranyat nyertünk. Tagadhatat­lan, ezt a filmet már évtizedekkel ezelőtt el kellett volna készíteni. Hallgatás, feledés, később érdek­telenség vette körül a történteket. Egy fiatal rendező, Zoltán János Péter két évvel ezelőtt, egy kávéhá­zi sörözés közben kapta az ötletet, hogy kihámozza az ’56-os olimpia igaz történetét. Társrendezőjének megnyerte Dobor Dezső ismert sportriportert és sporttörténészt. Három földrészen száz interjút rögzítettek csaknem hatezer perc­nyi filmszalagon. Telitalálat Bornai Tibor zenéje, a főmotívumot a szer­ző adaptálja a szerint, ahogy a cse­lekmény átlebeg országokon. Palya Bea háttérhangja kitűnően illik hozzá. Szavak nélkül is honvágyat ébreszt. A végeredmény három, egyen­ként ötvenperces film, az első rész ma este az M1-en lesz látható. SOMO Olimpiának indult... M1, ma, 19-én és 26-án, 20.05 Zoltán János Péter és Dobor Dezső három filmjéből az elsőt ma vetíti a Magyar Televízió forrás­át. Ma nevezik meg az irodalmi Nobel-díjast Ma délután nevezi meg a Nobel-díj bizottság, hogy ki kapja december 10-én az irodalmi Nobel-díjat. A világ legrangosabb irodalmi elis­merésének odaítélésben az alapító okirat szerint semmilyen politikai szempontnak nem szabad szerepet játszania, mégis a díjazandó meg­nevezése előtt rendre előkerülnek vélt vagy valós szempontok, például olyanok, hogy egészséges-e az ille­tő, melyik nemhez tartozik, mely földrész kapott utoljára díjat, vagy hogy épp ki az, akinek politikai sze­repvállalásai nagy visszhangot vál­tottak ki az utóbbi időben. Az elmúlt években a legtöbben az Adonis néven publikáló, szír-li­banoni Ali Ahmad Saidot vélték a legesélyesebbnek, ami érthető: az iszlám világból még csak egyetlen díjazott volt, ráadásul őt tartják az arabok legnagyobb ma élő köl­tőjének. Esélyeit az is növeli, hogy többször felszólalt a kisebbségek és a nők szabadságjogaiért, vala­mint az iszlám szélsőséges dogmái ellen. Szintén esélyes lehet Orhan Pamuk török író is, mert politikai megnyilvánulásai miatt gyakran került az újságok címlapjára: tá­mogatja a kurd nép küzdelmét, s ő volt az első muzulmán értelmiségi, aki annak idején kiállt a fatvával sújtott Salman Rushdie mellett. Ráadásul Pamukot tavaly ilyenkor még hároméves börtönbüntetés fe­nyegette egy svájci lapnak adott in­terjúja miatt, amelyben kijelentette hazájában senki sem mer beszélni a harmincezer kurd és a mintegy egymillió örmény lemészárlásáról. Esélyüket növeli, hogy az elmúlt két év nyertesei, Harold Pinter és Elfriede Jelinek után kevéssé va­lószínű, hogy akár nyugat-, akár kelet-európai szerző kapná meg a Nobelt. (Bár tegyük hozzá, való­színűleg kisebb vihart váltana ki Umberto Eco, John Updike, Thomas Tranströmer neve, mint a legutóbbi díjazottaké.) Ha hiszünk a földrajzi szempontoknak, bátran tippelhe­tünk a Magyarországon nem is­mert Ko Un dél-koreai íróra vagy az egyik dél-amerikai sztárszerzőre, Mario Vargas Llosára. Továbbra­ is esélyes Joyce Carol Oates amerikai bestselleríró, valamint Philip Roth és Paul Auster, bár a bizottság mint­ha nem kedvezne a népszerű művek szerzőinek - így valószínűtlen az is, hogy Milan Kundera legyen a kivá­lasztott. A találgatások valóságalapját jelzi azonban, hogy az elmúlt két évben olyan szerzők kapták meg a Nobelt, akikre senki sem szá­mított. MG

Next