Magyar Hírlap, 2006. október (39. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-12 / 240. szám

MAGYAR HÍRLAP­­ 2006. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK Zenei szilíciumvölgy Pesten Nagyszabású művészi-szakmai és szervezeti reform indult el a Zeneakadémián. 2008 őszén a Liszt Ferenc téri zenepalota tel­jes felújítása is megkezdődhet, az oktatás pedig átköltözik egy má­sik iskolaépületbe. RETKES ATTILA A Zeneakadémia­­ az Oktatási és Kulturális Minisztérium döntése értelmében - megkapta a VII. kerü­letben, a Wesselényi és a Hársfa utca sarkán álló iskolaépület használat­ba vételi jogát - jelentette be Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Egyetem rektora. Jövő nyáron megkezdik ennek az épületnek a fel­újítását, és 2008-ban ide költözhet­nek az intézmény irodái, gyakorló és tantermei. Két év múlva kezdhetik meg a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri főépületének rekonstrukcióját, amelynek célja, hogy a százéves mű­emlék épületben végre megvalósul­hasson az oktatás és a koncertrende­zés egysége. Batta András elmondta, a Zeneakadémia hangversenyrende­zőként is szeretne piacra lépni, hogy segítse kiemelkedő tehetségű nö­vendékeinek pályakezdését, és hogy folyamatosan foglalkoztatni tudja saját együtteseit. Ha a koncertren­dezés nyereségessé válna, a profitot visszaforgatnák az oktatásba. A Zeneakadémia rektora egy nagyszabású víziót is felvázolt: azt szeretné, ha Budapest „zenei szi­líciumvölggyé” válna, amelynek középpontjában a Zeneakadémia állna. Az elképzelés lényege, hogy számos intézmény bevonásával a Dunától a Városligetig olyan kul­turális (elsősorban zenei) centrum épülne ki, amely a kulturális turiz­mus élénkítésének is alapja lehet­ne. A tervezett együttműködésben a Zeneakadémia társintézményei, így az Újpestről Ferencvárosba költöző dzsessz tanszék, az ugyan­csak a IX. kerületben épülő Eötvös Péter Intézet, az Akadémia Sem­melweis utcai és Wesselényi utcai épületei, a Régi Zeneakadémia, a Kodály Emlékmúzeum, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépis­kola és Gimnázium, valamint a Ze­neakadémia egyházzenei projekt­jeinek helyet adó Teréz-templom is részt venne. Bekapcsolódna a nagyszabású tervbe a Művészetek Palotája, a Magyar Állami Opera­ház, az újra megnyíló Pesti Vigadó, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum is. A Zeneakadémia saját rendezésű Alma Mater koncertjeiről Marton Éva énekművész (az ének tanszék vezetője) és Bogányi Gergely zon­goraművész adott tájékoztatást. Október 14-én Rapszódia, ballada, románc címmel a zongora tanszék növendékei játszanak a Zeneakadé­mia kistermében, 17-én a városma­jori templomban rendeznek hang­versenyt az 1956-os forradalom emlékére. A Hérosz bérlet három koncertjét olyan világhírű művészek vezénylik, mint Helmuth Rilling, Schiff András és Peter Schreier. Ko­csis Zoltán két koncerten vezényli a Zeneakadémia Szimfonikus Zene­karát, Bogányi Gergelynek pedig három hangversenyből álló bérlete lesz. Március 25-én, Bartók Bé­la születésnapján egynemű karok műsora, illetve A kékszakállú her­ceg vára című egyfelvonásos opera hangzik fel, Marton Éva és Palerdi András főszereplésével, Dobszay László és Pál Tamás vezényletével. Sorozatot hirdettek meg a Zeneaka­démia doktoranduszai is. ■ Batta András rektor FOTÓ: HEGEDŐS MÁRTA KULTÚRA 19 Vámos Miklós elnök állami manipulációra gyanakszik A Nemzeti Kulturális Alap szép­­irodalmi kollégiuma egyönte­tűen rossznak találja a tavaly bevezetett folyóirat-támogatási gyakorlatot. A Nemzeti Kulturális Alap nem tudja, mennyi pénze van jelenleg, és mennyi felett fog jövőre rendelkez­ni - mondta Vámos Miklós, a szép­­irodalmi kollégium elnöke, majd a biztonság kedvéért hozzátette: író­ként nem ért a pénzügyekhez, így felelősséget sem vállal szavai iránt. A kollégium éves sajtótájékoztatóján tulajdonképpen az NKA teljes iro­dalomtámogatási rendszerét bírál­ták a jelenlévők, mondván: az ada­tok szerint lényegesen több pénznek kellene az NKA-hoz beáramlania, mint amennyi fölött végül tényle­gesen dönthetnek. Az elnök állami manipulációt, pénzvisszatartást vél a tendencia mögött. Leszögezte: a tévhitekkel ellentétben az NKA-t nem az állam finanszírozza, a kultu­rális járulékként fizetett pénzekből működik az intézmény. Vámos Miklós szerint rossz az a pályázati rendszer, amelybe a kiadók előbb befizetnek, majd a befizetett összeget pályázatokon kérik vissza. Ennek ellenére a szépirodalmi kollé­gium nem a könyvkiadás pályázatai­ban látta a legfőbb problémát, hanem a folyóirat-támogatás tavaly beveze­tett úgynevezett nyolcvanszázalékos gyakorlatában. Azt a kuratórium is elismeri, hogy nem lehet valamennyi lapot pályázatokon támogatni, és azt is, hogy gyakran nagy a különbség a kért és a szükséges pénzmennyiség között. (Tavaly Fisch Gábor László, az NKA bizottságának szakértője lapunknak elmondta: joggal gyana­kodhatnak stiklikre, ha annak el­lenére zavartalanul megjelenik egy lap, hogy a pályázatban hatmilliót kértek, de csak kétmilliót kaptak.) Ám az erre született bizottsági hatá­rozat - miszerint a kért és megítélt támogatás nyolcvan százalékát oda is kell adni - a kisebb folyóiratokat lehetetlenítette el, míg a nagyokat (pl. Alföld, Jelenkor, Holmi stb.), amelyek automatikusan minden év­ben megkapják a támogatást, több­letforrásokhoz jutatta. A kuratórium rövidesen dönt az idén kiosztható mintegy 198 millió forintról (ebből 80,6 milliót a jövő évi keret terhé­re fizetnek ki). Vámos elmondta: a bizottságnál annyit sikerült elérni, hogy a nyolcvan százalékot hetven­re mérsékeljék. Új támogatási for­ma lesz, hogy húsz folyóiratból 277 darabot a szépirodalmi és a könyv­tári kollégium költségére (14 millió forint) városi könyvtárak számára megvásárolnak. A sajtótájékoztatón kiderült, nincs napirenden az NKA átszervezése - így a folyóirat-támo­gatásokról döntő „csúcskollégium” létrehozása sem. MG f­estészet

Next