Magyar Hírlap, 2006. december (39. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-01 / 281. szám

MAGYAR HÍRLAP­­ 2006. DECEMBER 1., PÉNTEK Ha nem pécsi, nem indul Az építészeti igazgatói posztot - egyet­len pályázóként - Freivogel Gábor nyerte meg. A pécsi születésű építész Németországban szerezte diplomá­ját, húszéves tervezői tapasztalata, műemlékvédelmi ismeretei és uniós pályázatírási gyakorlata van. Freivogel Gábor bevallása szerint azért vállalta el a tisztséget, mert pécsi születésű, más­különben nem jelentkezett volna. Mint mondta, nagy vonalakban rendben halad a program. „Persze jobb lett vol­na, ha a néhány hónappal előrébb va­gyunk, de nincs szó krízisről" - mondta. Hozzátette, a projektek helyszíneiről folyó viták természetesek, kritikus a következő fél év lesz, amikor sok szer­vezettel kell egyeztetnie. Gettó József, a pécsi Építészeti és Vá­rosarculati Tanács tagja szerint minden késedelem a minőség rovására megy, bár lehet, hogy a főépítész kinevezése után felpöröghetnek az események. A fő projektek közül a zenei és konfe­rencia-központot a Balokány liget mel­letti teniszpályák területére tervezik. Vita volt arról, alkalmas-e a hely erre, ráadásul a kötelező régészeti feltárás és a szükséges kisajátítás meglehe­tősen időigényes. A tudásközpontot legújabban a PEAC-pályára álmodták meg, a Zsolnay kulturális negyed a gyár területén lesz. A nagy kiállítóteret a felújítandó Modern Magyar Képtár szomszédságába képzelik el, a közterek felújítása projekt pedig az egész város­ra kiterjed. A vesztes nyertes újragondoltatná Háromszoros szakmai döntést írt felül egy politikus, de Tasnádi Péter­nek biztosan megvan ehhez a hazai és külföldi kulturális tapasztalata - kommentálta az általa megnyert pályázat érvénytelenítéséről hozott döntést Körösi Orsolya. Szeptember 25-én jelentették be, hogy Körösi Or­solyát, a Magyar Közigazgatási Inté­zet tanácsadóját, a kulturális tárca volt helyettes államtitkárát találták a legalkalmasabbnak a tisztségre. Három nappal később azonban a pécsi közgyűlés elhalasztotta a mű­vészeti igazgató megválasztását, és a téma tegnapig nem is került elő. Körösi Orsolya azt mondta, hogy szeptember 28. óta hivatalosan sem­milyen tájékoztatást nem kapott. „Sajnálom, hogy az a cél, ami ere­detileg a civilektől indult, politikai döntéssé vált - mondta Körösi Orso­lya. - Úgy tűnik, ahol ennyi pénzről döntenek, ott nem a szakmai szem­pontok számítanak.” Körösi nem gondolja, hogy ve­szélyben lenne az EKF-projekt, sze­rinte sok irányba el lehet indulni. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a város újragondolja, mit akar a tervekből megvalósítani. „Az eredeti elképzeléseket nem lehet kivitelezni, a megoldás az lehet, ha átgondolják a nagy terveket” - javasolta Körösi Or­solya. Szerinte arra lenne szükség, hogy a mindennapok kultúrájához közelítsenek az elképzelések, ne pe­dig néhány nagy, nehezen fenntart­ható kultúrpalota épüljön. ■ A NAP TÉMÁJA _______ gy igazgatóról döntöttek Egy „főváros” 2007-ből és a két 2010-es vetélytárs Nagyszeben a következő párosban Még egy hónapig a görögországi Patrasz viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet, jövőre pedig Lu­xembourggal együtt a dél-erdélyi Nagyszeben veszi át a stafétát. Románia nem európai uniós tagként pályázott, ezért nem tart­hat igényt brüsszeli támogatások­ra, így alig több mint százmillió euróval gazdálkodhatnak majd. Ez a Pécsnek szánt összeg alig több mint fele. Marius Constantin, az EKF 2007 szóvivője azt mondta, Pécs képviselői érdeklődnek a nagysze­beni szervezők tapasztalatai iránt, mivel a két városnak hasonló adott­ságai vannak. A nagyszebeni programsorozat egy hónap múlva indul a szilvesz­teri tűzijátékkal. Része lesz egy írói konferencia, ahol Magyarországot többek között a Nobel-díjas Kertész Imre, valamint Konrád György és Esterházy Péter képviseli. Emellett két, szintén magyar vonatkozású esemény várható: a Győri Balett fellépése és a HÍD Szebeni Magyar Egyesület Ars Hungarica című ren­dezvénysorozata. Utóbbi a romá­niai magyar kisebbségeket jeleníti meg színházi előadásokon, kiállítá­sokon, gasztronómiai és zenei ren­dezvényeken. ■ Isztambul, a négy őselem városa Törökország olvasztótégelyét, a részben Ázsiában fekvő Isztambult földrajzi helyzete, történelme, az ott letelepedett népek hagyományai predesztinálták a kulturális főváros címre. A város rendkívül sokszínű, máig számtalan nyelvű és hitű em­ber otthona, őrzi és továbbviszi koz­mopolita karakterét. A négy őselem városaként pályázott, programjait az elemek köré építi. Az évszakokat az elemek szimbolizálják, minden ne­gyedévben más témára fókuszálva. Tavasszal a Levegőt templom-ha­rangjáték tölti be, a Török Légitár­saság külföldi tudósokat, politikuso­kat, üzleti és vallási vezetőket repít a városba, hogy kulturális nézeteikről vitázzanak. Ősszel a civil társada­lom képviselői és a helyi elöljárók egy Tűz köré ülnek, s együtt gondolkod­nak a metropolis jövőjéről. A látoga­tók ez idő alatt élvezhetik a Dizájn Biennálét vagy a koncertsorozatot. A tanácsadó testület és az operatív irá­nyító testület névsora az interneten is olvasható, a projekt mögé felsora­kozott három minisztérium, a kultu­rális, a turisztikai és a külügyi tárca. Az isztambuliaknak tételes listát ké­szítettek arról, milyen előnyöket vár­hatnak a projekttől. A felsorolás első helyén ez áll: a cím segít Isztambul­nak igazi európai várossá válni. ■ Essen, a kultúra tetőpontja A német régió győzelmét az ösz­­szefogásnak köszönheti. Az egykori iparvidék ötvenhárom városa dolgo­zott és dolgozik együtt a sikerért. A Ruhr2010 társaság aktív részvételre sarkallja a helyieket, szeretné, ha sa­játjuknak éreznék a tervet. Nem zár­kóznak el a nemzetközi segítségtől sem, mondván, a fejlődést nem lehet határok közé szorítani, ám a világ­hírű, ám munkáinak ellentmondá­sos megítélésről is nevezetes Peter Sellers amerikai rendező művészeti vezetői felkérésével sokan nem ér­tenek egyet. Bár az ötletek, tervek beadása csak most kezdődik, van néhány kész projekt. A Repülő Vá­rosháza végigutazza a vidéket, hogy a helyiek a szomszéd városok kultú­ráját is megismerjék. A B1-es autó­pályát egy hosszú kiállítási területté változtatják, az utazót rádión navi­gálja a benzinkúti kiállítóteremtől a parkolóban berendezett galériáig. Az egykori bányavidéken a kultúra évről évre hangsúlyosabb, 2010-ben pedig főszerephez jut. ■ Európa leendő kulturális fővárosai 2007 - Nagyszeben (Románia), Luxem­bourg (Luxemburg) 2008 - Stavanger (Norvégia), Liverpool (Nagy-Britannia) 2009 - Linz (Ausztria), Vilnius (Litvánia) 2 PERCES INTERJÚ MARTINA KÖTTERS MUNKATÁRS, RUHR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI SZÖVETSÉG - Már a cím elnyerése előtt sok szponzort és médiapartnert talál­tak. Önök győzködték őket vagy ma­guktól ajánlották fel segítségüket? - Kezdettől sokan érdeklődtek a pályázat iránt. Számos kis- és középvállalkozás segítette pénzzel a kampányt. A promóció leglátvá­nyosabb eseményét a RAG - egyko­ri bányavállalat - szervezte: óriási poszterrel vonta be a cég székházát. Ez felkeltette a helyiek és a sajtó ér­deklődését. - Kik koordinálják a feladato­kat? - Négy partner összefogásával létrehoztuk a Ruhr 2010 társa­ságot, amely a szervezésért és az anyagi háttér megteremtéséért egyaránt felelős. A társaság gyűjti össze és bírálja el a projekteket is. - Mennyi pénzt sikerült eddig összegyűjteniük ? - Negyvennyolcmillió eurót. A társaság négy partnere részvé­nyeit tette be az alapba. PPP- együttműködésekből további ti­zenkétmillió euróra számítunk. Támogat bennünket az Európai Unió és a szövetségi kormány, jegy­eladásokból, szponzoroktól is szár­mazik bevétel. ■ Az öt pécsi kulcsprojekt 1. Zenei és konferenciaközpont Ezerfős hangversenyterem nagyméretű próbateremmel, kisebb méretű szekciótermekkel, irodákkal, kávézóval, könyvesbolttal és kiszolgáló­­helyiségekkel. Becsült költsége: 7,9 milliárd forint. 2. Zsolnay kulturális negyed A Zsolnay gyár épületének kisebb részében megmaradna a porcelán- és kerámiaipari termelés, míg a fennmaradó terület ipartörténeti témaparknak, a pécsi egyetem művészeti oktatói bázisának, designközpontnak, inkubátorháznak, kortárs művészeti központnak, valamint szállodának, vendéglőknek és irodáknak adna helyet. Becsült költsége: 10,9 milliárd forint. 3. A nagy kiállítótér A Múzeum utca kiegészítése olyan térrel, ahol időszaki és kortárs kiállításokat rendezhetnek. A vármegyeháza új szárnyának megtervezése, amely mintegy ezerötszáz négyzetméteren adna helyet kiállításoknak. Becsült költsége: 3,5 milliárd forint. Összesítés (Mrd Ft) Fejlesztési kiadások - 34,6 Működési kiadások - 9,506 Bérek; adminisztráció; promóció és marketing; programokhoz kapcsolódó kiadások; értékelés; utógondozás; tartalék keret Kiadások összesen­­ 44,106 Fejlesztési kiadások (Mrd Ft) MH GRAFIKA/FORRÁS/KÉP: MH, PÉCS2010.HU, LXC.HU Regionális könyvtár és információközpont (tudásközpont) Pécs városa és Baranya megye önkormányzata egyesítené az általuk működtetett könyvtárakat. Az új intézményben könyvek és olvasótermek mellett számítógépek és digitális szolgálatatások is elérhetők lennének. Becsült költsége: 4,9 milliárd forint. 5. A közterek és parkok újjáélesztése Az utcai burkolatok és az épületek felújítása, fásítás, kertfelújítás, zárt kertek nyitása, valamint a parkok művészeti helyszínné változtatása. Uránváros játszótereinek rekonstrukciója, tematikus játszóterek kialakítása. Becsült költsége: 7,4 milliárd forint. Működési bevételek forrása (%) ■ Állam - 40% ■ Város-33% Ü Megye, partnertelepülések - 7,5% ■ Szponzoráció (termék, szolgáltatás) - 5,7% ■ Szponzoráció (készpénz) - 5% 1 EU direkt - 3,8% 9 Termék- és jegyeladás - 2% 1 EU-pályázatok -1,5% ■ Egyéb adományok -1,5% Fejlesztési bevételek forrása 11 EU (NFT-n keresztül) - 75% ■ Állam-20% ■ Városi­ megyei önrész - 5% SZERKESZTETTE ÉS ÍRTA: KÖVES PÁL KÖZREMŰKÖDÖTT BORSOS ROLAND, SMAN­KÓ IGOR, SUHAJDA ZOLTÁN, VÉGH ZSÓFIA

Next