Magyar Hírlap, 2006. december (39. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-01 / 281. szám
MAGYAR HÍRLAP 2006. DECEMBER 1., PÉNTEK Ha nem pécsi, nem indul Az építészeti igazgatói posztot - egyetlen pályázóként - Freivogel Gábor nyerte meg. A pécsi születésű építész Németországban szerezte diplomáját, húszéves tervezői tapasztalata, műemlékvédelmi ismeretei és uniós pályázatírási gyakorlata van. Freivogel Gábor bevallása szerint azért vállalta el a tisztséget, mert pécsi születésű, máskülönben nem jelentkezett volna. Mint mondta, nagy vonalakban rendben halad a program. „Persze jobb lett volna, ha a néhány hónappal előrébb vagyunk, de nincs szó krízisről" - mondta. Hozzátette, a projektek helyszíneiről folyó viták természetesek, kritikus a következő fél év lesz, amikor sok szervezettel kell egyeztetnie. Gettó József, a pécsi Építészeti és Városarculati Tanács tagja szerint minden késedelem a minőség rovására megy, bár lehet, hogy a főépítész kinevezése után felpöröghetnek az események. A fő projektek közül a zenei és konferencia-központot a Balokány liget melletti teniszpályák területére tervezik. Vita volt arról, alkalmas-e a hely erre, ráadásul a kötelező régészeti feltárás és a szükséges kisajátítás meglehetősen időigényes. A tudásközpontot legújabban a PEAC-pályára álmodták meg, a Zsolnay kulturális negyed a gyár területén lesz. A nagy kiállítóteret a felújítandó Modern Magyar Képtár szomszédságába képzelik el, a közterek felújítása projekt pedig az egész városra kiterjed. A vesztes nyertes újragondoltatná Háromszoros szakmai döntést írt felül egy politikus, de Tasnádi Péternek biztosan megvan ehhez a hazai és külföldi kulturális tapasztalata - kommentálta az általa megnyert pályázat érvénytelenítéséről hozott döntést Körösi Orsolya. Szeptember 25-én jelentették be, hogy Körösi Orsolyát, a Magyar Közigazgatási Intézet tanácsadóját, a kulturális tárca volt helyettes államtitkárát találták a legalkalmasabbnak a tisztségre. Három nappal később azonban a pécsi közgyűlés elhalasztotta a művészeti igazgató megválasztását, és a téma tegnapig nem is került elő. Körösi Orsolya azt mondta, hogy szeptember 28. óta hivatalosan semmilyen tájékoztatást nem kapott. „Sajnálom, hogy az a cél, ami eredetileg a civilektől indult, politikai döntéssé vált - mondta Körösi Orsolya. - Úgy tűnik, ahol ennyi pénzről döntenek, ott nem a szakmai szempontok számítanak.” Körösi nem gondolja, hogy veszélyben lenne az EKF-projekt, szerinte sok irányba el lehet indulni. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a város újragondolja, mit akar a tervekből megvalósítani. „Az eredeti elképzeléseket nem lehet kivitelezni, a megoldás az lehet, ha átgondolják a nagy terveket” - javasolta Körösi Orsolya. Szerinte arra lenne szükség, hogy a mindennapok kultúrájához közelítsenek az elképzelések, ne pedig néhány nagy, nehezen fenntartható kultúrpalota épüljön. ■ A NAP TÉMÁJA _______ gy igazgatóról döntöttek Egy „főváros” 2007-ből és a két 2010-es vetélytárs Nagyszeben a következő párosban Még egy hónapig a görögországi Patrasz viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet, jövőre pedig Luxembourggal együtt a dél-erdélyi Nagyszeben veszi át a stafétát. Románia nem európai uniós tagként pályázott, ezért nem tarthat igényt brüsszeli támogatásokra, így alig több mint százmillió euróval gazdálkodhatnak majd. Ez a Pécsnek szánt összeg alig több mint fele. Marius Constantin, az EKF 2007 szóvivője azt mondta, Pécs képviselői érdeklődnek a nagyszebeni szervezők tapasztalatai iránt, mivel a két városnak hasonló adottságai vannak. A nagyszebeni programsorozat egy hónap múlva indul a szilveszteri tűzijátékkal. Része lesz egy írói konferencia, ahol Magyarországot többek között a Nobel-díjas Kertész Imre, valamint Konrád György és Esterházy Péter képviseli. Emellett két, szintén magyar vonatkozású esemény várható: a Győri Balett fellépése és a HÍD Szebeni Magyar Egyesület Ars Hungarica című rendezvénysorozata. Utóbbi a romániai magyar kisebbségeket jeleníti meg színházi előadásokon, kiállításokon, gasztronómiai és zenei rendezvényeken. ■ Isztambul, a négy őselem városa Törökország olvasztótégelyét, a részben Ázsiában fekvő Isztambult földrajzi helyzete, történelme, az ott letelepedett népek hagyományai predesztinálták a kulturális főváros címre. A város rendkívül sokszínű, máig számtalan nyelvű és hitű ember otthona, őrzi és továbbviszi kozmopolita karakterét. A négy őselem városaként pályázott, programjait az elemek köré építi. Az évszakokat az elemek szimbolizálják, minden negyedévben más témára fókuszálva. Tavasszal a Levegőt templom-harangjáték tölti be, a Török Légitársaság külföldi tudósokat, politikusokat, üzleti és vallási vezetőket repít a városba, hogy kulturális nézeteikről vitázzanak. Ősszel a civil társadalom képviselői és a helyi elöljárók egy Tűz köré ülnek, s együtt gondolkodnak a metropolis jövőjéről. A látogatók ez idő alatt élvezhetik a Dizájn Biennálét vagy a koncertsorozatot. A tanácsadó testület és az operatív irányító testület névsora az interneten is olvasható, a projekt mögé felsorakozott három minisztérium, a kulturális, a turisztikai és a külügyi tárca. Az isztambuliaknak tételes listát készítettek arról, milyen előnyöket várhatnak a projekttől. A felsorolás első helyén ez áll: a cím segít Isztambulnak igazi európai várossá válni. ■ Essen, a kultúra tetőpontja A német régió győzelmét az öszszefogásnak köszönheti. Az egykori iparvidék ötvenhárom városa dolgozott és dolgozik együtt a sikerért. A Ruhr2010 társaság aktív részvételre sarkallja a helyieket, szeretné, ha sajátjuknak éreznék a tervet. Nem zárkóznak el a nemzetközi segítségtől sem, mondván, a fejlődést nem lehet határok közé szorítani, ám a világhírű, ám munkáinak ellentmondásos megítélésről is nevezetes Peter Sellers amerikai rendező művészeti vezetői felkérésével sokan nem értenek egyet. Bár az ötletek, tervek beadása csak most kezdődik, van néhány kész projekt. A Repülő Városháza végigutazza a vidéket, hogy a helyiek a szomszéd városok kultúráját is megismerjék. A B1-es autópályát egy hosszú kiállítási területté változtatják, az utazót rádión navigálja a benzinkúti kiállítóteremtől a parkolóban berendezett galériáig. Az egykori bányavidéken a kultúra évről évre hangsúlyosabb, 2010-ben pedig főszerephez jut. ■ Európa leendő kulturális fővárosai 2007 - Nagyszeben (Románia), Luxembourg (Luxemburg) 2008 - Stavanger (Norvégia), Liverpool (Nagy-Britannia) 2009 - Linz (Ausztria), Vilnius (Litvánia) 2 PERCES INTERJÚ MARTINA KÖTTERS MUNKATÁRS, RUHR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI SZÖVETSÉG - Már a cím elnyerése előtt sok szponzort és médiapartnert találtak. Önök győzködték őket vagy maguktól ajánlották fel segítségüket? - Kezdettől sokan érdeklődtek a pályázat iránt. Számos kis- és középvállalkozás segítette pénzzel a kampányt. A promóció leglátványosabb eseményét a RAG - egykori bányavállalat - szervezte: óriási poszterrel vonta be a cég székházát. Ez felkeltette a helyiek és a sajtó érdeklődését. - Kik koordinálják a feladatokat? - Négy partner összefogásával létrehoztuk a Ruhr 2010 társaságot, amely a szervezésért és az anyagi háttér megteremtéséért egyaránt felelős. A társaság gyűjti össze és bírálja el a projekteket is. - Mennyi pénzt sikerült eddig összegyűjteniük ? - Negyvennyolcmillió eurót. A társaság négy partnere részvényeit tette be az alapba. PPP- együttműködésekből további tizenkétmillió euróra számítunk. Támogat bennünket az Európai Unió és a szövetségi kormány, jegyeladásokból, szponzoroktól is származik bevétel. ■ Az öt pécsi kulcsprojekt 1. Zenei és konferenciaközpont Ezerfős hangversenyterem nagyméretű próbateremmel, kisebb méretű szekciótermekkel, irodákkal, kávézóval, könyvesbolttal és kiszolgálóhelyiségekkel. Becsült költsége: 7,9 milliárd forint. 2. Zsolnay kulturális negyed A Zsolnay gyár épületének kisebb részében megmaradna a porcelán- és kerámiaipari termelés, míg a fennmaradó terület ipartörténeti témaparknak, a pécsi egyetem művészeti oktatói bázisának, designközpontnak, inkubátorháznak, kortárs művészeti központnak, valamint szállodának, vendéglőknek és irodáknak adna helyet. Becsült költsége: 10,9 milliárd forint. 3. A nagy kiállítótér A Múzeum utca kiegészítése olyan térrel, ahol időszaki és kortárs kiállításokat rendezhetnek. A vármegyeháza új szárnyának megtervezése, amely mintegy ezerötszáz négyzetméteren adna helyet kiállításoknak. Becsült költsége: 3,5 milliárd forint. Összesítés (Mrd Ft) Fejlesztési kiadások - 34,6 Működési kiadások - 9,506 Bérek; adminisztráció; promóció és marketing; programokhoz kapcsolódó kiadások; értékelés; utógondozás; tartalék keret Kiadások összesen 44,106 Fejlesztési kiadások (Mrd Ft) MH GRAFIKA/FORRÁS/KÉP: MH, PÉCS2010.HU, LXC.HU Regionális könyvtár és információközpont (tudásközpont) Pécs városa és Baranya megye önkormányzata egyesítené az általuk működtetett könyvtárakat. Az új intézményben könyvek és olvasótermek mellett számítógépek és digitális szolgálatatások is elérhetők lennének. Becsült költsége: 4,9 milliárd forint. 5. A közterek és parkok újjáélesztése Az utcai burkolatok és az épületek felújítása, fásítás, kertfelújítás, zárt kertek nyitása, valamint a parkok művészeti helyszínné változtatása. Uránváros játszótereinek rekonstrukciója, tematikus játszóterek kialakítása. Becsült költsége: 7,4 milliárd forint. Működési bevételek forrása (%) ■ Állam - 40% ■ Város-33% Ü Megye, partnertelepülések - 7,5% ■ Szponzoráció (termék, szolgáltatás) - 5,7% ■ Szponzoráció (készpénz) - 5% 1 EU direkt - 3,8% 9 Termék- és jegyeladás - 2% 1 EU-pályázatok -1,5% ■ Egyéb adományok -1,5% Fejlesztési bevételek forrása 11 EU (NFT-n keresztül) - 75% ■ Állam-20% ■ Városi megyei önrész - 5% SZERKESZTETTE ÉS ÍRTA: KÖVES PÁL KÖZREMŰKÖDÖTT BORSOS ROLAND, SMANKÓ IGOR, SUHAJDA ZOLTÁN, VÉGH ZSÓFIA