Magyar Hírlap, 2007. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-06 / 81. szám

I MAGYAR HÍRLAP­­ 2007. ÁPRILIS 6., PÉNTEK A gazdasági életet is élénkítheti az új kikötőrész Baján a kikötő bővítését tervezik. Az elképzelés szerepel a második nemzeti fejlesztési terv program­jai között. A beruházás mintegy 32 milliárd forintba kerül. Az ön­­kormányzat befektetőket keres, hogy az építkezés minél előbb megindulhasson. Az új, medencés kikötő a régi kikö­tői szakasz folytatásaként, a Duna­­hídtól északra épül meg. Mindezt úgy kell elképzelni, hogy a Duna mellett a folyómeder kiszélesítésével nyolc hektáros új vízfelület létesül. A medence a folyóhoz hasonló mély­ségi és egyéb műszaki paraméterek­kel rendelkezik. A területen jelenleg sóderrakodó és a Kék-tó nevű hor­gásztó található. Ezek helyén létesül­­ fehérhajók fogadására alkalmas nagy medence, s így több mint száz hektár értékes, kikötésre alkalmas ipari területtel bővülhet a közfor­galmú kikötő. A bajai önkormányzat azt sze­retné, ha a kivitelezési munkálatok már a második nemzeti fejlesztési terv időszakában elindulnának. En­nek érdekében befektetők felkutatá­sával és közvetítésével foglalkozó cé­geket bíztak meg, hogy keressenek olyan tőkeerős hazai vagy külföldi befektetői vagy befektetői csopor­tot, amelyik hajlandó társulni az új kikötő megvalósítására, a város és a Bajai Országos Közforgalmú Ki­kötőt üzemeltető társaság ugyanis ilyen nagy összegű beruházást ma­gában nem képes finanszírozni. A költségek nyolcvan-kilencven száza­lékára Brüsszel vissza nem téríten­dő támogatást nyújt, a fennmaradó költség pénzügyi fedezetét önerő­ként a beruházási programmal pá­lyázóknak kell biztosítaniuk. A város vezetése a három-hat milliárd forint közötti önerőt csak akkor teremtheti elő, ha a projekt kiemelt fejlesztési célként központi költségvetési hozzájárulásban része­sül, vagy sikerül tőkeerős szakmai befektetőt találniuk, olyat, amelyik hosszú távon, szakmai partnerként venne részt az építésben, illetve a későbbi üzemeltetésben. A beruházás költségeinek nyolcvan-kilencven száza­lékára Brüsszel vissza nem térítendő támogatást adhat. A térség gazdasági felzárkózá­sának esélyét jelentősen növeli a kikötő fejlesztése, ezért is került be a nemzeti fejlesztési tervbe. Mind­össze három trimodális - háromféle logisztikai lehetőséget (közút, vasút, vízi út) nyújtó­­ kikötői adottságok­kal rendelkező város van. Budapest és Győr mellett Baja a harmadik. Ezek a városok vasúti, közúti és vízi utak találkozási pontjában feksze­nek. A város vezetése - amely a je­lenlegi kikötőt résztulajdonosként üzemelteti is - éppen azért szorgal­mazza a kikötőfejlesztést, mert az új kikötői területek hiányában Baja nem képes kihasználni kivételes lo­gisztikai adottságait. Ha megépül a csaknem nyolc hektár felületű medencés kikötő, ipari utakkal és iparvágányokkal, több száz hektár értékes ipari terület jön létre, ame­lyet a város fel tud ajánlani hazai és nemzetközi befektetőknek. Erre azért is szükség van, mert a jelenlegi közforgalmú kikötő parti területei már elkeltek, új befektetők Baján már nem találnak alkalmas terüle­tet. Pedig többen szeretnének itt ki­kötői területet vásárolni, főleg olyan üzleti vállalkozások, amelyeknek fontos az olcsó vízi szállítás, a nem­zetközi vízi út használata. ■ Baján kívül csak Győrben és a fővárosban vannak hasonlóan jó adottságok Piacvezető a hajó felújításában A bajai Hajóker Rt. személyszállító és munkahajók átépíté­sével kedvtelési hajók, hajómotorok, jachtok értékesítésé­vel és ezek szervizelésével, valamint hajóutánfutók gyártá­sával foglalkozik mintegy két évtizede. Ma már országhatáron átnyúlóan külföldi megbízások­nak is eleget tesz. Likár Zoltán ügyvezető szerint a társaság eredményeit elsősorban annak köszönheti, hogy elsők kö­zött jelent meg a rendszerváltást követően a piac ezen te­rületén, és a hozzáértő csapatmunka eredményeként sok kiváló referenciára tett szert. Az elmúlt években a cég alumíniumhajók gyártásával bővítette tevékenységét. Ezek a saját tervezésű speciális tulajdonságokkal rendelkező, hat-tíz méter hosszúságú vízi járművek a piac nagy érdeklődését váltották ki. Partnereink, üzembe helyezett (kulcsra kész) hajót ve­hetnek át. A céget jól ismerik a magyarországi hajózással foglalkozó kis és nagy társaságok egyaránt, és az évtizedek alatt kialakított munkakapcsolatok megfelelő hátteret biz­tosíthatnak a vállalkozás további sikereihez. A bajai kisvállalkozás piacvezető pozícióját a verseny erősödése mellett is meg tudja tartani, mert speciális szel­lemi tudására, kreativitására építve, a megrendelők egyedi műszaki igényeit is képes megvalósítani. A precíz mérnöki munka nélkül meglehetősen kockázatos a régi hajótestek modern motorokkal eszközökkel történő átépítése. Kevés hajóépítő cég rendelkezik ezzel a speciális tudással. A Hajóker Rt. minden vízi járműre egyedi átépítési ter­vet készít, ezeket engedélyezteti, majd kivitelezi. A Sugovica-parti jachtkikötőt a Hajóker építette Lobbizás és partnerkeresés Baja város vezetése nagy erőfeszí­téseket tesz, hogy a kikötői prog­ram indításához szükséges önerő fedezetét elő tudja teremteni. Álla­mi forrásokért lobbizik, potenciá­lis projektpartnereket keres. Több kikötői konferenciát is szerveznek a közforgalmi kikötőt működtető társasággal közösen, ezeken a Duna menti városok képviselői és a du­nai kikötőket üzemeltetők vesznek részt. A szakmai rendezvényekre meghívják az üzletágban érdekelt, Európában meghatározónak számí­tó potenciális befektetőket is. Baja neve jól cseng a dunai hajózásban, tagja a Duna menti városok szövet­ségének is. ■ 23 BAJA

Next