Magyar Hírlap, 2007. október (40. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-06 / 234. szám

[ MAGYAR HÍRLAP | 2007. OKTÓBER 6., HÉTVÉGE___________________________ e-mail: naptema@magyarhirlap.hu ­ellőzésével - Milyennek látja az egyház és az állam kapcsolatát? - A jelenlegi helyzet rendkívül zavaros. Elsősorban a konstruktív légkör hiányzik, de ennek a helyzet­nek előzményei vannak. A rendszer­­váltás után láthatóan kiegyensú­lyozott volt a viszony, ez leginkább a vatikáni szerződés megkötése után borult fel. Horn Gyula az 1998-as választások után egy győri beszédé­ben az egyházakat okolta az MSZP vereségéért, ami igencsak ízléste­len húzás volt részéről. A szocialis­ta vezető szinte árulásról beszélt, mondván: szerződtek a Vatikánnal, ezt a vallásos választók mégsem honorálták eléggé. Az egyházak ezt a kijelentést érthető módon zokon vették, a Fidesz pedig főképp az­óta próbál közel kerülni hozzájuk. Horn egyébként az első pillanattól nem tartotta be a szerződésnek az egyházak finanszírozására vonat­kozó passzusait. - Ez napjainkban is a viták leg­főbb forrása. Mi változott a kilenc­venes évek óta? - A jelenlegi kabinetben a szabad demokraták elképzelései dominál­nak az egyházi ügyekben is. A leg­nagyobb problémát az intézményi finanszírozás eltérő értelmezése okozza. Az oktatási és szociális tárca szerint az egyházak több pénzt kap­nak, mint az állami intézmények, amit az érintettek joggal cáfolnak. Erre a reakció az, hogy a magán­iskoláknak pedig még rosszabb a helyzetük, rájuk is kellene gondol­ni. Ezzel a liberálisok gyakorlatilag elismerik, hogy szerintük a törté­nelmi egyházak nem különböznek bármely szervezettől. Mintha egy hasznos hobbi lenne csupán a val­lásgyakorlás. Csakhogy az egyházi intézmények finanszírozását az al­kotmány és a törvények is szabá­lyozzák. Az SZDSZ felteszi a hamis kérdést: milyen alapon preferálja az állam a nagy egyházakat? - Ezt gyakran hallhatjuk. De mi is ez az alap? - Hazánk ezeréves történelmével szervesen összefonódnak az egyhá­zak. Társadalomalakító, értékte­remtő és több száz éves kulturális tevékenységüket senki sem vitat­hatja. Emellett szilárd, megbízható intézmények, míg az úgynevezett kisegyházak társadalmi partner­ként kiszámíthatatlanok. - Hogyan működik ez más euró­pai országokban? - Kialakult egy kötelező érvényű joggyakorlat. Ausztriában például az egyneműek közti párkapcsolat törvényi szabályozását vitatták egy parlamenti bizottságban, amikor egy képviselő felszólalásában fi­gyelmeztetett: mivel közerkölcsöt érintő kérdésről van szó, ki kell kérni az egyházak véleményét. A javaslatot mindenki elfogadta, er­kölcsöt érintő ügyekben ugyanis az egyházaknak legalább konzultációs joguk van. Véleményem szerint ha­zánkban az állam és az egyház vi­szonyát higgadt párbeszéddel javí­tani lehetne, ám erre most nem sok esélyt látok. ■ FOTÓ: HEGEDŐS MÁRTA TOMKA MIKLÓS VALLÁSSZOCIOLÓGUS FOTO: MTI - FÖLDI IMRE T vita az iskolák fnanszírozásáról Az egyházi oktatási intézmények ál­lami támogatása állandó viták tár­gya. Az önkormányzati és a feleke­zeti iskolák működési költségeinek mintegy kétharmadát az állam fizeti ki, a fennmaradó részt az előbbiek­nél az önkormányzat, míg az utób­biaknál az állam adja, részben az adózók hozzájárulásaiból. A lényegi gond az, hogy a befolyó pénzeket az államnak kell pótolnia úgynevezett kiegészítő normatívával. Pápai Lajos győri megyés püspök, a Magyar Püspöki Konferencia ok­tatási bizottságának elnöke szerint évek óta nem kapják meg a nekik járó összeget, de az oktatási tárca azt állítja, hogy többet is kapnak, mint az önkormányzatiak. Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolato­kért felelős titkára szerint a 2006- ban kifizetett összeget az önkor­mányzati ráfordítások ismeretében a kormány decemberben korrigálja. „Ebből nem az következik, hogy nő az egyházi fenntartású intézmények támogatása, hanem hogy az állam belátta, eddig megrövidítette őket” - mondta Pápai Lajos. Az ügyben valószínűleg ebben a hónapban ta­lálkoznak az egyházak képviselői a tárca irányítóival. ■ MEGKÉRDEZTÜK Harrach Péter, a KDNP alelnöke: Az egyház és az állam szétválasztása törté­nelmi tény. Fontosabb kérdés az egyház és a társadalom kapcsolata. A baloldal az egyház társadalmi szerepválallását vonja mindig kétségbe, holott az egyházak a hitélet biztosítása mellett közfeladatokat is ellátnak például az oktatás, az egész­ségügy, a kultúra területén. Ezeknek az intézmények finanszírozása az államiak­hoz hasonlóan történik, hiszen a fele­kezeteknek nincs önálló gazdálkodási lehetőségük. Az egyházaknak az erkölcsi felelősség miatt kötelességük megnyi­latkozni a nemzetet érintő kérdésekben, ám ez semmiképpen sem jelent pártpoli­tizálást. Az egyház azt sem mondja meg, melyik pártra szavazzanak a hívek, csu­pán a keresztény értékrend képviseleté­re hívják föl a közvélemény figyelmét. SZERKESZTETTE NICZKY EMŐKE KÖZREMŰKÖDÖTT KACSÓH DÁNIEL, WIEDEMANN TAMÁS Lapunkat Budapesten és Pest megyében új terjesztő kézbesíti. Kérjük, hogy az esetleges kézbesítési problémát jelezze a 06-80-636-336­­ zöldszámon. Köszönettel Magyar Hírlap Kiadói Kft. Orbán tisztességesebb, megbízhatóbb és hitelesebb Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 10:5 arányban győzte le Gyurcsány Fe­renc miniszterelnököt a Század­vég és a Forsense által készített felmérés szerint. A volt és a mos­tani kormányfő imázsprofilját összehasonlítva, a közvélemény­kutatásban tizenhét tulajdon­ságot vizsgáltak, s csupán ötben bizonyult jobbnak a mai minisz­terelnök, megítélésén leginkább a kistelepüléseken rontott. BARANYA RÓBERT A kutatóintézet az idén már má­sodszor vizsgálta Gyurcsány Fe­renc és Orbán Viktor politikusi profilját. Míg a tavalyi felmérésben a válaszadók egyértelműen inkább Gyurcsány Ferenc személyiségje­gyeit ítélték pozitívabbnak, addig 2007 februárjára már jóval kiegyen­lítettebb a kép. Az állami vezetőtől elvárt tulajdonságok tekintetében az év elején már 8:7-re Orbán Viktor nyert. A szeptemberi felmérésben a tizenhét tulajdonság közül a válasz­adók tízet tartottak inkább jellem­zőnek Orbán Viktorra, és öt tulaj­donságot éreztek inkább Gyurcsány Ferenchez közelebb. Két tulajdon­ságnál (felkészültség, közös megol­dások keresése) szinte megegyező a megítélésük. A legjelentősebb eltérés az „em­berek problémáira odafigyelés” esetében számottevő: a volt minisz­terelnök előnye itt 21 százalékpont. Egyértelműen kevesebben gondol­ják ma felkészültebbnek, határo­zottabbnak Gyurcsány Ferencet, mint hét hónappal ezelőtt, míg érezhető emelkedést tisztességes­sége esetében tapasztaltak. Ezzel szemben Orbán Viktornál több tu­lajdonságnál az arányok határozott emelkedést mutatnak, különösen igaz ez a magabiztosságra, a hatá­rozottságra, az érthetőségre és az újító szellemre. A településtípus szerinti bon­tás azt mutatja, hogy Gyurcsány megítélése a település méretének csökkenésével egyenes arányban romlik, a falun élők körében Or­bán Viktor nagy támogatásnak ör­vend. A kistelepülések lakói csak négy tulajdonságban adtak azonos pontszámokat a két politikusnak, minden más tulajdonság esetében a Fidesz elnökét értékelték kedve­zőbben. A fővárosiak csak az em­berek problémáira való odafigyelést tartják inkább jellemzőnek a volt kormányfőre, minden más esetben hozzávetőlegesen azonos arányban említik a két politikust, vagy inkább a jelenlegi miniszterelnöknek ítélik az előnyt. A korcsoportokat vizsgálva a kor­mányfőt a hatvan év felettiek érté­kelték pozitívabban politikai ellenfe­lénél, a fiatalabbaknál viszont Orbán imázsprofilja kedvezőbb. A volt miniszterelnök megítélése kevésbé válik szét korcsoportok szerint: az érthetőség és a problémákra figyelés esetében mutatkozik egyedül jelen­tősebb eltérés, itt nagy arányban állt a volt kormányfő mellé a fiatal (18 és 39 év közötti) generáció. ■ 3 A HAP TÉMÁJA / BELFÖLD

Next