Magyar Hírlap, 2008. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-01 / 152. szám

2 BELFÖLD Törvényt sértett a jegyző a fóti népszavazáson Még várni kell a fóti népszavazás ered­ményének kihirdetésére, egy helyi la­kos ugyanis panasszal élt a helyi vá­lasztási bizottságnál. Fóton vasárnap tartottak helyi népszavazást arról, hogy az orvosi rendelők maradjanak-e a jelenlegi egészségügyi központban. Az állampolgári kifogás a fóti jegy­ző felhívása miatt született annak nyo­mán, hogy a múlt héten a népszavazási kérdés sajátos értelmezését tartalmazó szórólapjait terjesztették a településen. A választási bizottság még a szavazás előtt megállapította a törvénysértést, és felszólította Vargáné Lenkó Erzsé­betet, hogy a jövőben a választások kapcsán tartózkodjon a politikai cél­zatú megnyilvánulásoktól. A panaszos nem elégedett a határozattal, előbb a választás elhalasztását, most pedig már az eredmény megsemmisítését kéri. Álláspontja szerint a jegyző szó­rólapja alkalmas volt az eredmény be­folyásolására. A választási törvényre hivatkozva azt is felveti, hogy a jegy­zőt a törvénysértés miatt el kellett vol­na távolítani a helyi választási iroda éléről. Ehhez azonban azt is tisztázni kell, hogy egyáltalán ellátta-e ezt a fel­adatát, mivel a választási irodát nem ő, hanem helyettese, az aljegyző vezette, holott a törvény szerint ez a mindenko­ri jegyzőre tartozik. Fóton vasárnap a 14504 választó­­polgárból 3134, azaz huszonkét száza­lékuk ment el szavazni, így a voksolás érvénytelen. /V., !, ZSP FIDESZ-GYŐZELEM Lemaradt az MSZP-SZDSZ Gécziné Cseke Vanda, a Fidesz jelölt­je nyerte az időközi önkormányzati választást Zugló 6-os számú egyéni választókerületében. A választás ala­csony részvétel mellett zajlott, a 4982 választásra jogosult állampolgár közül 1017-en adták le voksukat. A győztes fideszes jelölt 594 szavazatot kapott, míg Imre Gergely, az MSZP-SZDSZ je­löltje csupán 256-ot. (mti) FELMENTETT RENDŐRÖK Nem tudják, ki a bűnös Felmentett a hivatalos eljárásban el­követett bántalmazás vádja alól négy rendőrt a Fővárosi Bíróság, mivel a bí­róság szerint nem volt megállapítható, hogy valóban a vádlottak bántalmaz­tak két férfit 2006 őszén, a fővárosi zavargások idején. Az ítélet nem jog­erős, az ügyész a bűnösség megállapí­tása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett. (mti) VÁROSI RANGOT KAPTAK Nyolc település örülhet Nyolc településnek adományozott vá­rosi címet Sólyom László köztársasági elnök július 1-jével, ezzel 306-ra nőtt a városok száma Magyarország 3129 települése között. Várossá vált Bodajk, Fertőszentmiklós, Hajós, Halásztelek, Isaszeg,,Pusztaszabolcs, Rudabánya és Zamárdi. (mti) HÍREK KÖZTISZTVISELŐK NAPJA Zárva tartanak a hivatalok Ma van a köztisztviselők napja, amely a közigazgatásban dolgozók számá­ra munkaszüneti nap. Ez azt jelenti, hogy zárva lesznek minisztériumok, a közigazgatási hivatalok, a megyei és városi önkormányzatok ügyfélszol­gálatai, a polgármesteri hivatalok, az okmányirodák, az APEH és az egész­ségbiztosító kirendeltségei. (mti) Megsemmisített módosítások Elbuktak az Alkotmánybíróságon a kormánypártok által a gyűlöletbe­széd ellen elfogadott törvénymódosí­tások, és a testület megsemmisítette az egyházi iskolák finanszírozásáról szóló rendelkezést is. BARANYA RÓBERT Az Alkotmánybíróság Sólyom László köztársasági elnök indítványa után alkotmányellenesnek nyilvánította a gyalázkodás tényállásának bünte­tő törvénykönyvbe való beiktatását, mert úgy ítélte meg, hogy az ilyen magatartások alkotmányosan nem büntethetők. A testület határozatában felidézi: az alkotmány alapján min­denkit egyenlően megillet a szólás joga, és ez az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemlé­letét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántak, le­alacsonyítók - írják. A testület ugyancsak az államfő kezdeményezésére semmisítette meg a polgári törvénykönyv azon módosí­tását, amely lehetővé tette volna, hogy kisebbségek tagjai és szervezetek pol­gári jogi igényt terjesszenek elő a ki­sebbséget érintő, sértőnek tartott meg­nyilvánulások miatt.­­ Az Alkotmánybíróság döntése sze­rint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem. A tes­tület megállapította, hogy a módosító rendelkezések a véleményszabadság aránytalan korlátozásához vezetnek. A megjelölt közösségek sokasága, a kö­zösséghez tartozás törvényi vélelme, a magukat egy közösséghez tartozónak valló személyek önrendelkezésen ala­puló, korlátlan perindítási lehetősé­ge, valamint társadalmi szervezetek, alapítványok fellépésének biztosítása gyakorlatilag parttalanná teszik a vé­leményszabadság korlátozását - indo­kolta döntését a testület. Az AB - országgyűlési képviselők indítványa nyomán - alkotmányel­lenesnek nyilvánította a közoktatási törvény azon rendelkezését, amely a vatikáni szerződéssel ellentétesen ál­lapította meg az egyházi iskolák nor­matív finanszírozásának mértékét. A grémium a törvény azon részét semmisítette meg, amely szerint a nem állami és nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megálló­ Az AB döntései bizonyít­ják, hogy a kormány a ha­talommal való visszaélést valósította megé­pított normatív költségvetési hozzájá­rulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi ön­­kormányzat részére ugyanazon jog­címen megállapított hozzájárulás. Az Alkotmánybíróság szerint ez a szabály ellentétes a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben aláírt megállapodással. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabi­netjének vezetője lapunknak elmond­ta: az AB döntései bizonyítják, hogy a kormány a hatalommal való vissza­élést valósította meg. Szerinte az MSZP tudta, hogy alkotmányellenesek az ál­taluk megszavazott döntések. A gyűlö­­letbeszéd-szabályozással kapcsolatban emlékeztetett: egyszer már megbukott az azzal kapcsolatos MSZP-s elképze­lés, az AB pedig most újra alkotmány­­ellenesnek tartotta azt. Az egyházi iskolák finanszírozásá­val kapcsolatos döntésről azt mondta: kimutatható a kormány egyházelle­­nessége. Miközben a Horn-kormány által megkötött vatikáni szerző­dés stabil állami támogatást ígért, a Gyurcsány-kormány ezt is meg akarta szüntetni. Emlékeztetett: a szerződés alapján a kormány az iskolafinan­szírozás kapcsán egyfajta kárpótlást nyújt az egyházaknak azért, mert a kommunista rendszer elvette tulajdo­naikat. A Gyurcsány-kormány dönté­sével azonban szembement a vatikáni szerződéssel - tette hozzá. Az AB kimondta: mindenkit egyenlően megillet a szólás joga FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA 2008. JÚLIUS 1., KEDD­­ MAGYAR HÍRLAP vezető szerkesztő: Petán Péter, e-mail: petan.peter@magyarhirlap.hu Schönthal Henrik mégsem elmebeteg KEIH Bank brókercégénél elkövetett bűncselekmények miatt indított per hétfői tárgyalásán kiderült, hogy a legújabb szakértői vizsgálatok szerint mégsem szenved kóros elmeállapot­ban Schönthal Henrik. Ez a megál­lapítás befolyásolhatja az üzletember büntethetőségét. A vádbeszédet a pénteki tárgyalásra tervezték, de az valószínűsíthető, hogy elmarad. LÁNCZI RICHÁRD Folytatódott KEIH Bank brókercégénél elkövetett bűncselekmények miatt indított per tárgyalása. A bíróság el­sőként a huszonkettedrendű vádlott Schönthal Henrik elmeállapotát vizs­gáló, harmadik szakértőt hallgatta meg. Korábban a védelem elmeszakértője, Antal Albert - a Tasnádi Péter ügyében a védelem által felkért szakértő páros egyik tagja, a vádlott elmeállapotáról adott szakvéleményét cáfolták - úgy nyilatkozott, Schönthal súlyos, bipo­láris depresszióban szenved, ami kóros elmeállapotnak, betegségnek számít. Ez a betegség, amely vélhetően a ter­hére rótt bűncselekmények elkövetése idején is fennállt, súlyosan korlátozta abban, hogy cselekedeteinek súlyát felismerje. Kovács Ildikó szakértő ezzel szemben kijelentette, az üzlet­ember nem elmebeteg, hanem szemé­lyiségzavarban szenved. Érvei szerint ezért tudott sikeres életvitelt folytatni. A harmadik szakértő megerősítette Kovács álláspontját, amely szerint az üzletember nem elmebeteg, mindösz­­szesen személyiségzavarban szenved, de közölte, ezt az állapotot nem lehet függetleníteni tetteitől. „A kóros elmeállapot büntethetősé­get befolyásoló tényező, a személyi­ségzavar viszont nem” - mondta el a Magyar Hírlapnak Kovács Ildikó. Tuza Péter, Schönthal védője azt ki­fogásolta, hogy bár az összes vizsgálati eredményt a szakértők elé tárták, ám azok közül a legutolsó is 1998-ban ké­szült. A vádlottat ezzel szemben 2000 és 2003 között elkövetett cselekmények­kel gyanúsítják, ebben az időszakban azonban nem készült elmeállapotáról részletes orvosi elemzés, így vélemé­nye szerint a korábbi vizsgálatok ered­ményei nem fedik teljes egészében az ügyben tárgyalt időszak elmeállapotra vonatkozó részleteit. A bíróság ezenkívül bizonyítékokat mutatott be, az ügyben érintett cégek közötti tagi hitelszerződésekről, vala­mint ehhez kapcsolódóan vádlottakat hallgatott meg. „A pénteki tárgyalási napon további tanúkat hallgat meg a bíróság, vala­mint újabb iratismertetések is lesznek. A vádbeszédet is erre a napra tervezik, ám véleményem szerint időszűke mi­att ez másik tárgyalási napra tolódik” - mondta lapunknak Zámbó Gyula, Kulcsár Attila védője. Magyar Gárda-per: szeptemberre elnapolva Hétfőn délelőtt nagy érdeklődés mel­lett folytatódott a Fővárosi Bíróságon a Magyar Gárda Kulturális és Hagyo­mányőrző Egyesület betiltására indí­tott per. A felperes F­ővárosi Ügyészség és az alperes Magyar Gárda Egyesület oldalán egyaránt többen jelentkeztek a perbe való beavatkozásra, a bíróság ezek jogosságáról döntött. Az egye­sület betiltásáról ezúttal sem született ítélet, a következő tárgyalást szep­tember 1-jére tűzték ki. BALCZÓ MÁTYÁS A sajtó és az érdeklődők nagy nyilvá­nossága előtt került sor a Magyar Gár­da-per harmadik tárgyalási napjára. Öcsödi Ágnes bíró elsőként felolvasta a perbe beavatkozni kívánó szerveze­tek és személyek névsorát. A felperes oldalán már eddig is beavatkozóként szereplő Magyarországi Zsidó Hitköz­ségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Or­szágos Cigány Önkormányzat mellett a Száva Vince vezette Magyarországi Ki­sebbségek Pártjának és a Magyarorszá­gi Nemzeti Etnikai Kisebbségek Érdek­­védelmi Egyesületének biztosították a perben való beavatkozás lehetőségét. A Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetsége elutasító választ kapott. Az alperes oldalán beadott számos kérelem közül végül csak Reiner Péterét fogadták el, aki elmondta, hogy zsidó származású magyar emberként teljes mellszélességgel kiáll a Magyar Gárda mellett, amelynek egyébként alapítója is. Reiner a kettős mérce alkalmazását látja a Mazsihisznél, amelynek maga is tagja. Ismeretes, Vona Gábor, az egye­sület elnöke szerint a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozga­lom nem azonos, az egyesület esetleges feloszlatása esetén a mozgalmat nem lehet megszüntetni. A két szervezet közötti átfedést az ügyész azzal igye­kezett alátámasztani, hogy a tíztagú egyesület számlájára nem tagok is fi­zettek be pénzt tagdíj jogcímen. Vona erre elmondta, hogy ez az adat is csak őket igazolja, hiszen ha 10-12 ember fizetett tagdíjat, arányuk az egy száza­lékot sem éri el az 1300 gárdistához és majdnem négyezer pártolóhoz képest. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd javasolta a befizetők tanúként való meghall­gatását. A tárgyalás során szóba kerültek az elmúlt hetek eseményei is. Száva Vince szerint Galgagyörkön magya­rok támadtak meg cigány családokat, ruháikat felgyújtották, házaikban kárt tettek. Úgy nyilatkozott, a romák rettegnek a Magyar Gárdától, rémál­maik miatt gyermekeiket pszicholó­gushoz kell vinni. Egri Oszkár ügyvéd a Mazsihisz részéről a Magyar Gárda közvetett felelősségét látja a közel­múltban halálra késett fényeslitkei roma fiú esetében, Gaudi-Nagy Tamás, a Magyar Gárda Egyesület ügyvédje ezt visszautasította. A tárgyalás végén mindkét oldal bemutatott egy-egy videofelvételt iga­zának alátámasztására. Az egyiken a gárda faddi vonulása volt látható, amely az ügyész szerint alátámasztja, hogy masírozásukkal félelmet kelte­nek, a másikon egy bándi rendezvény képei láthatók, amelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke beszédet mon­dott, pedig a Magyar Gárda is ott volt. Gaudi-Nagy szerint ebből is látszik, hogy nem kell tőlük félni, ítéletet ezút­tal sem hirdettek a Magyar Gárda Egye­sület ügyében, a következő tárgyalásra szeptember első napján kerül sor.

Next