Magyar Hírlap, 2008. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-01 / 152. szám
2 BELFÖLD Törvényt sértett a jegyző a fóti népszavazáson Még várni kell a fóti népszavazás eredményének kihirdetésére, egy helyi lakos ugyanis panasszal élt a helyi választási bizottságnál. Fóton vasárnap tartottak helyi népszavazást arról, hogy az orvosi rendelők maradjanak-e a jelenlegi egészségügyi központban. Az állampolgári kifogás a fóti jegyző felhívása miatt született annak nyomán, hogy a múlt héten a népszavazási kérdés sajátos értelmezését tartalmazó szórólapjait terjesztették a településen. A választási bizottság még a szavazás előtt megállapította a törvénysértést, és felszólította Vargáné Lenkó Erzsébetet, hogy a jövőben a választások kapcsán tartózkodjon a politikai célzatú megnyilvánulásoktól. A panaszos nem elégedett a határozattal, előbb a választás elhalasztását, most pedig már az eredmény megsemmisítését kéri. Álláspontja szerint a jegyző szórólapja alkalmas volt az eredmény befolyásolására. A választási törvényre hivatkozva azt is felveti, hogy a jegyzőt a törvénysértés miatt el kellett volna távolítani a helyi választási iroda éléről. Ehhez azonban azt is tisztázni kell, hogy egyáltalán ellátta-e ezt a feladatát, mivel a választási irodát nem ő, hanem helyettese, az aljegyző vezette, holott a törvény szerint ez a mindenkori jegyzőre tartozik. Fóton vasárnap a 14504 választópolgárból 3134, azaz huszonkét százalékuk ment el szavazni, így a voksolás érvénytelen. /V., !, ZSP FIDESZ-GYŐZELEM Lemaradt az MSZP-SZDSZ Gécziné Cseke Vanda, a Fidesz jelöltje nyerte az időközi önkormányzati választást Zugló 6-os számú egyéni választókerületében. A választás alacsony részvétel mellett zajlott, a 4982 választásra jogosult állampolgár közül 1017-en adták le voksukat. A győztes fideszes jelölt 594 szavazatot kapott, míg Imre Gergely, az MSZP-SZDSZ jelöltje csupán 256-ot. (mti) FELMENTETT RENDŐRÖK Nem tudják, ki a bűnös Felmentett a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vádja alól négy rendőrt a Fővárosi Bíróság, mivel a bíróság szerint nem volt megállapítható, hogy valóban a vádlottak bántalmaztak két férfit 2006 őszén, a fővárosi zavargások idején. Az ítélet nem jogerős, az ügyész a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett. (mti) VÁROSI RANGOT KAPTAK Nyolc település örülhet Nyolc településnek adományozott városi címet Sólyom László köztársasági elnök július 1-jével, ezzel 306-ra nőtt a városok száma Magyarország 3129 települése között. Várossá vált Bodajk, Fertőszentmiklós, Hajós, Halásztelek, Isaszeg,,Pusztaszabolcs, Rudabánya és Zamárdi. (mti) HÍREK KÖZTISZTVISELŐK NAPJA Zárva tartanak a hivatalok Ma van a köztisztviselők napja, amely a közigazgatásban dolgozók számára munkaszüneti nap. Ez azt jelenti, hogy zárva lesznek minisztériumok, a közigazgatási hivatalok, a megyei és városi önkormányzatok ügyfélszolgálatai, a polgármesteri hivatalok, az okmányirodák, az APEH és az egészségbiztosító kirendeltségei. (mti) Megsemmisített módosítások Elbuktak az Alkotmánybíróságon a kormánypártok által a gyűlöletbeszéd ellen elfogadott törvénymódosítások, és a testület megsemmisítette az egyházi iskolák finanszírozásáról szóló rendelkezést is. BARANYA RÓBERT Az Alkotmánybíróság Sólyom László köztársasági elnök indítványa után alkotmányellenesnek nyilvánította a gyalázkodás tényállásának büntető törvénykönyvbe való beiktatását, mert úgy ítélte meg, hogy az ilyen magatartások alkotmányosan nem büntethetők. A testület határozatában felidézi: az alkotmány alapján mindenkit egyenlően megillet a szólás joga, és ez az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántak, lealacsonyítók - írják. A testület ugyancsak az államfő kezdeményezésére semmisítette meg a polgári törvénykönyv azon módosítását, amely lehetővé tette volna, hogy kisebbségek tagjai és szervezetek polgári jogi igényt terjesszenek elő a kisebbséget érintő, sértőnek tartott megnyilvánulások miatt. Az Alkotmánybíróság döntése szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem. A testület megállapította, hogy a módosító rendelkezések a véleményszabadság aránytalan korlátozásához vezetnek. A megjelölt közösségek sokasága, a közösséghez tartozás törvényi vélelme, a magukat egy közösséghez tartozónak valló személyek önrendelkezésen alapuló, korlátlan perindítási lehetősége, valamint társadalmi szervezetek, alapítványok fellépésének biztosítása gyakorlatilag parttalanná teszik a véleményszabadság korlátozását - indokolta döntését a testület. Az AB - országgyűlési képviselők indítványa nyomán - alkotmányellenesnek nyilvánította a közoktatási törvény azon rendelkezését, amely a vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét. A grémium a törvény azon részét semmisítette meg, amely szerint a nem állami és nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megálló Az AB döntései bizonyítják, hogy a kormány a hatalommal való visszaélést valósította megépított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított hozzájárulás. Az Alkotmánybíróság szerint ez a szabály ellentétes a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben aláírt megállapodással. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője lapunknak elmondta: az AB döntései bizonyítják, hogy a kormány a hatalommal való visszaélést valósította meg. Szerinte az MSZP tudta, hogy alkotmányellenesek az általuk megszavazott döntések. A gyűlöletbeszéd-szabályozással kapcsolatban emlékeztetett: egyszer már megbukott az azzal kapcsolatos MSZP-s elképzelés, az AB pedig most újra alkotmányellenesnek tartotta azt. Az egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatos döntésről azt mondta: kimutatható a kormány egyházellenessége. Miközben a Horn-kormány által megkötött vatikáni szerződés stabil állami támogatást ígért, a Gyurcsány-kormány ezt is meg akarta szüntetni. Emlékeztetett: a szerződés alapján a kormány az iskolafinanszírozás kapcsán egyfajta kárpótlást nyújt az egyházaknak azért, mert a kommunista rendszer elvette tulajdonaikat. A Gyurcsány-kormány döntésével azonban szembement a vatikáni szerződéssel - tette hozzá. Az AB kimondta: mindenkit egyenlően megillet a szólás joga FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA 2008. JÚLIUS 1., KEDD MAGYAR HÍRLAP vezető szerkesztő: Petán Péter, e-mail: petan.peter@magyarhirlap.hu Schönthal Henrik mégsem elmebeteg KEIH Bank brókercégénél elkövetett bűncselekmények miatt indított per hétfői tárgyalásán kiderült, hogy a legújabb szakértői vizsgálatok szerint mégsem szenved kóros elmeállapotban Schönthal Henrik. Ez a megállapítás befolyásolhatja az üzletember büntethetőségét. A vádbeszédet a pénteki tárgyalásra tervezték, de az valószínűsíthető, hogy elmarad. LÁNCZI RICHÁRD Folytatódott KEIH Bank brókercégénél elkövetett bűncselekmények miatt indított per tárgyalása. A bíróság elsőként a huszonkettedrendű vádlott Schönthal Henrik elmeállapotát vizsgáló, harmadik szakértőt hallgatta meg. Korábban a védelem elmeszakértője, Antal Albert - a Tasnádi Péter ügyében a védelem által felkért szakértő páros egyik tagja, a vádlott elmeállapotáról adott szakvéleményét cáfolták - úgy nyilatkozott, Schönthal súlyos, bipoláris depresszióban szenved, ami kóros elmeállapotnak, betegségnek számít. Ez a betegség, amely vélhetően a terhére rótt bűncselekmények elkövetése idején is fennállt, súlyosan korlátozta abban, hogy cselekedeteinek súlyát felismerje. Kovács Ildikó szakértő ezzel szemben kijelentette, az üzletember nem elmebeteg, hanem személyiségzavarban szenved. Érvei szerint ezért tudott sikeres életvitelt folytatni. A harmadik szakértő megerősítette Kovács álláspontját, amely szerint az üzletember nem elmebeteg, mindöszszesen személyiségzavarban szenved, de közölte, ezt az állapotot nem lehet függetleníteni tetteitől. „A kóros elmeállapot büntethetőséget befolyásoló tényező, a személyiségzavar viszont nem” - mondta el a Magyar Hírlapnak Kovács Ildikó. Tuza Péter, Schönthal védője azt kifogásolta, hogy bár az összes vizsgálati eredményt a szakértők elé tárták, ám azok közül a legutolsó is 1998-ban készült. A vádlottat ezzel szemben 2000 és 2003 között elkövetett cselekményekkel gyanúsítják, ebben az időszakban azonban nem készült elmeállapotáról részletes orvosi elemzés, így véleménye szerint a korábbi vizsgálatok eredményei nem fedik teljes egészében az ügyben tárgyalt időszak elmeállapotra vonatkozó részleteit. A bíróság ezenkívül bizonyítékokat mutatott be, az ügyben érintett cégek közötti tagi hitelszerződésekről, valamint ehhez kapcsolódóan vádlottakat hallgatott meg. „A pénteki tárgyalási napon további tanúkat hallgat meg a bíróság, valamint újabb iratismertetések is lesznek. A vádbeszédet is erre a napra tervezik, ám véleményem szerint időszűke miatt ez másik tárgyalási napra tolódik” - mondta lapunknak Zámbó Gyula, Kulcsár Attila védője. Magyar Gárda-per: szeptemberre elnapolva Hétfőn délelőtt nagy érdeklődés mellett folytatódott a Fővárosi Bíróságon a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület betiltására indított per. A felperes Fővárosi Ügyészség és az alperes Magyar Gárda Egyesület oldalán egyaránt többen jelentkeztek a perbe való beavatkozásra, a bíróság ezek jogosságáról döntött. Az egyesület betiltásáról ezúttal sem született ítélet, a következő tárgyalást szeptember 1-jére tűzték ki. BALCZÓ MÁTYÁS A sajtó és az érdeklődők nagy nyilvánossága előtt került sor a Magyar Gárda-per harmadik tárgyalási napjára. Öcsödi Ágnes bíró elsőként felolvasta a perbe beavatkozni kívánó szervezetek és személyek névsorát. A felperes oldalán már eddig is beavatkozóként szereplő Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Országos Cigány Önkormányzat mellett a Száva Vince vezette Magyarországi Kisebbségek Pártjának és a Magyarországi Nemzeti Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületének biztosították a perben való beavatkozás lehetőségét. A Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetsége elutasító választ kapott. Az alperes oldalán beadott számos kérelem közül végül csak Reiner Péterét fogadták el, aki elmondta, hogy zsidó származású magyar emberként teljes mellszélességgel kiáll a Magyar Gárda mellett, amelynek egyébként alapítója is. Reiner a kettős mérce alkalmazását látja a Mazsihisznél, amelynek maga is tagja. Ismeretes, Vona Gábor, az egyesület elnöke szerint a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom nem azonos, az egyesület esetleges feloszlatása esetén a mozgalmat nem lehet megszüntetni. A két szervezet közötti átfedést az ügyész azzal igyekezett alátámasztani, hogy a tíztagú egyesület számlájára nem tagok is fizettek be pénzt tagdíj jogcímen. Vona erre elmondta, hogy ez az adat is csak őket igazolja, hiszen ha 10-12 ember fizetett tagdíjat, arányuk az egy százalékot sem éri el az 1300 gárdistához és majdnem négyezer pártolóhoz képest. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd javasolta a befizetők tanúként való meghallgatását. A tárgyalás során szóba kerültek az elmúlt hetek eseményei is. Száva Vince szerint Galgagyörkön magyarok támadtak meg cigány családokat, ruháikat felgyújtották, házaikban kárt tettek. Úgy nyilatkozott, a romák rettegnek a Magyar Gárdától, rémálmaik miatt gyermekeiket pszichológushoz kell vinni. Egri Oszkár ügyvéd a Mazsihisz részéről a Magyar Gárda közvetett felelősségét látja a közelmúltban halálra késett fényeslitkei roma fiú esetében, Gaudi-Nagy Tamás, a Magyar Gárda Egyesület ügyvédje ezt visszautasította. A tárgyalás végén mindkét oldal bemutatott egy-egy videofelvételt igazának alátámasztására. Az egyiken a gárda faddi vonulása volt látható, amely az ügyész szerint alátámasztja, hogy masírozásukkal félelmet keltenek, a másikon egy bándi rendezvény képei láthatók, amelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke beszédet mondott, pedig a Magyar Gárda is ott volt. Gaudi-Nagy szerint ebből is látszik, hogy nem kell tőlük félni, ítéletet ezúttal sem hirdettek a Magyar Gárda Egyesület ügyében, a következő tárgyalásra szeptember első napján kerül sor.