Magyar Hírlap, 2008. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-02 / 180. szám

_________________ BELFÖLD HÍREK PAPP LAJOS MELLETT DEMONSTRÁLTAK Nem tetszik a felmentés Mintegy kétszázötven volt és jelenlegi betege, valamint szimpatizánsai tün­tettek Papp Lajos, a Pécsi Tudomány­­egyetem szívgyógyászati klinikája igazgatójának felmentése ellen az in­tézmény előtt tegnap. Kimmel Éva, a tüntetés főszervezője azt mondta: je­lenlétükkel amellett, hogy nem érte­nek egyet a nemzetközi hírű szívsebész professzor vezetői székből való távo­zásával, a magyar egészségügy jelen­legi állapotára is fel kívánják hívni a figyelmet. (mti) A ROMA HOLOKAUSZTRA EMLÉKEZTEK Kállai Ernő náci párhuzamot lát A szélsőségek elutasítására és az em­lékezés fontosságára szólították fel a magyar és az európai társadalmat az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) budapesti székháza előtt felszólaló állami vezetők, politikusok tegnap, a roma holokauszt emléknapján meg­tartott emlékezésen. Beszédet mondott az izraeli és az amerikai nagykövet is. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman egy, a témával foglalkozó konferen­cián azt mondta: a harmincas évek Né­metországára emlékeztet napjainkban a magyar társadalomban tapasztalha­tó kisebbségellenesség. (mti) ÚJ BKV-MENETREND Lakossági tájékoztatás Közlekedési szakemberek és az egyes kerületek polgármesterei egy hónapon át mutatják be a BKV menetrendjének változásait - közölte tegnap a közle­kedési cég. Az­ érdeklődők emellett a BKV-s jegy- és bérletpénztárakban, a vállalat honlapján, ügyfélszolgálatán és hirdetésekben is tájékozódhatnak a változásokról. Augusztus 21-től és szeptember 6-tól sok járat új számozást kap, megváltozik útvonalvezetésük, illetve végállomásuk. (mti) ÓZDI SZIGOR Tilos az utcai italozás Tilos szeszes italt fogyasztani tegnap óta Ózd közterületein - így döntött a város képviselő-testülete. Eszerint az üzletekben, vendéglátóipari egységek közvetlen környezetében, középüle­tekben, közösségi létesítményekben, illetve a városi közforgalmú járműve­ken is tilos az alkoholfogyasztás. (mti) élet­kép Délutáni csúcsforgalom a fodrászaton, ráadásul a szabadságolások miatt csak Nikolett, a tulajdonos asszony dolgo­zik. Jó páran folyóiratokat lapozgatva várakoznak - két hölgy becsavarozott hajjal -, az újonnan betoppanó ven­dégek pedig lemondóan veszik tudo­másul, hogy a fejszépítésre legjobb esetben csak másnap számíthatnak. Egyszer csak negyvenes nő jelenik meg, és némi meglepetésre nem időpontot kér, hanem az árakról érdeklődik. Ni­kolett felvilágosítja, hogy a hajvágás és festés együtt négy és fél ezerbe kerül. A vendég­­ külalakjából ítélve kétkezi munkásnő­­ esetlenül megáll a szalon közepén. Szemmel láthatóan azon ví­vódik, hogy megengedheti-e magának a ritka luxust. Érzi, hogy a figyelem középpontjába került, elvörösödik, majd kiböki: „Nem... akkor nem... Ez túl drága mulatság." És kilép az utcá­ra. Nikolett egy percig némán nyírja tovább férfivendégét, majd leteszi az ollót, és ő is kirohan. Aztán szomorúan tér vissza. Csendesen magyarázza, hogy árengedményt akart felajánlani, de már nem látta sehol. A megszépü­­lésről hiába álmodozó asszonyt időköz­ben elnyelte az utca forgataga. (NO) Hiller és a furcsa matúra Nyílt levélben szólították meg a Montessori iskolai érettségi botrány ügyében a panaszos szülők Hiller István oktatási minisztert. Választ akarnak kapni arra, miért nem vizs­gálta ki az Oktatási Hivatal azt, hogy a kormányfő fia annak ellenére ka­pott az érettségin kedvezményt ta­nulási nehézségei miatt, hogy az erre vonatkozó orvosi igazolást az ellen­őrzés során az intézmény nem tudta bemutatni. „Hol a határ - kérdezik nyílt levelük­ben a szülők Hiller István oktatási mi­nisztertől -, ahol már olyan súlyos a jogsértés, hogy indokolt a felelősségre vonás?” Az Oktatási Hivatal számos tör­vénysértést állapított meg ugyan a Montessori Alapítványi Általános Is­kola érettségi vizsgájával és működé­sével kapcsolatban, mégsem javasolta, hogy semmisítsék meg az eredménye­ket. „Törvényes volt az érettségi, ha a vizsgáztató oktatók nem is vizsgáz­tathattak volna?” - kérdezik a szülők annak kapcsán, hogy az OH vizsgá­­latakor kiderült, a középiskolában tanító négy tanárnak nem volt meg a szükséges­­képesítése, idéznek pedig nem találták semmiféle, végzettségét igazoló papírját. „Ezek alapján - áll a levélben - Magyarországon bármi­lyen magánszemély érettségiztethet, vagy ez csak akkor történhet meg, ha a diákok között van a miniszterelnök fia?” A szülők tudni akarják, kimond­hatja-e az Oktatási Hivatal, hogy ér­vényes volt az érettségi vizsga, anél­kül, hogy kivizsgálta volna a szülők összes kifogását? Az egyik tanuló több tárgyból is kedvezményt kapott az érettségin, de ez csak egy esetében szerepelt a jegyző­könyvben. Ám az Oktatási Hivatal el­lenőrzésén nem tudták megmutatni azt az orvosi igazolást, ami erre jogo­sultságot biztosított volna. „Azért nem vizsgálta az OH az ügyet - érdeklődnek a szülők -, mert ez a diák a kormányfő fia volt?” Hasonlóképpen elkerülte a panaszosok szerint az ellenőrök figyel­mét az az esemény, hogy Gyurcsány Péter szaktanár társaságában külön­teremben dolgozhatott a feladatlapján. „Ha általános esetben ez szabálytalan, most miért tett kivételt a hivatal?” fir­tatják a levél folytatásában. A pana­szosok szerint a média írásbelin a jog­szabályi tiltások ellenére a teremben a szaktanár a teremben tartózkodott, és egy óra hosszat beszélgetett az érettsé­gizőkkel a feladatok megoldásáról. A közoktatási törvény előírja, hogy középiskolában a kilencedik évfolyam­tól a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi végzettségű tanárnak kell tanítania. A szülők az Oktatási Hivatal elnökének nyilatkozatára hivatkozva, amely szerint „szakképzetlen pedagó­gusokat alkalmaztak”, megjegyzik: ez azt jelenti, nem volt tanár a vizsgabi­zottságban, így a vizsgák érvénytele­nek. A diákok hozzátartozói úgy érzik, félrevezették gyermekeiket a tanárok, amikor az írásbeli vizsgák előtt alá­írattak velük egy nyilatkozatot, hogy nem emelnek kifogást vizsgájukkal kapcsolatban. A jogszabályok alapján a tanulók a szóbelik előtt egy nappal megnézhetik feladatlapjuk javítását, ezután pedig a következő munkanap végéig panaszt tehetnek. A vizsgák törvényes lebonyolítását az is megkér­dőjelezi, hogy nem rögzítették a jegy­zőkönyvben, hogy három szülő jelen akart lenni a szóbeli vizsgán, de azt két diák tiltakozása miatt - egyikük a kor­mányfő fia volt - meg kellett tagadnia a vizsgaelnöknek. Az Oktatási Hivatal eddig már kétszer adott ki közleményt a Montessofi isko­lában lebonyolított botrányos érettségi vizsgáról és a nem kevésbé botrányos tanulmányi felkészítésről. Elismerik bennük, hogy a tanároknak nem volt megfelelő képzettségük, így a gyerekek esélytelenek voltak az érettségi letéte­lére. Ugyanakkor az Oktatási Hivatal sem írásban, sem telefonon egyetlen­egyszer sem tájékoztatta a szülőket a vizsgálat eredményéről. A panaszosok, mivel a hivatal csak a sajtón keresztül nyilatkozott az ügyről, úgy döntöttek, ők is hasonló módon válaszolnak. Nyílt levelet írtak Hiller István oktatási mi­niszternek. A szülők úgy érzik, azzal, hogy nem kaptak tájékoztatást, elvet­ték tőlük a jogot, hogy észrevételt, ki­fogást tegyenek a szervezet határozata ellen vagy mellette. A szülők - a hivatal álláspontja ellenére - továbbra is azt követelik, hogy egy független testület előtt, a törvényes körülmények biztos­tása mellett az összes diák megismétel­hesse az érettségi vizsgáját. A Montessori iskola botránya csü­törtökön a Fővárosi Főügyészséghez került. Az Oktatási Hivatal vizsgálata során a pedagógusok azt állították, hogy az érettségi előtt megkeresték őket a szülők, és pénzt ajánlottak gyer­mekük sikeres vizsgáiért. A gyerekek hozzátartozói azt állítják, hogy bevett gyakorlat volt az iskolában az osztály­zatok vásárlása. Az ügyészség a jövő hét elején dönt, elrendeli-e a nyomo­zást. A Magyar Államkincstárnak az Oktatási Hivatal megkeresése nyomán azt kell majd megvizsgálnia, hogy az iskola jogszerűen vette-e fel a sajátos nevelési igényű gyermekek után igé­nyelhető normatívát, mert a szükséges orvosi igazolások nem kerültek elő az ellenőrzések során. SCC Két diák, köztük Gyurcsány fia, nem engedte, hogy három szülő jelen legyen a szóbeli vizsgán FOTO: MH Hétfőn kiderülhet a szerződések valódi száma Közjegyzővel hitelesítteti hétfőn a Hospinvest Zrt. azokat az aláírt mun­kaszerződéseket, amelyeket a cégnek adtak le az egri székhelyű Markhot Ferenc megyei kórház dolgozói. Erről Deák Gábor, a kórház működtetési és vagyonkezelési jogát elnyert cég al­­elnöke tájékoztatta a nyilvánosságot. Lapunknak azt mondta: fölajánlja a be­tekintés lehetőségét a kórházvédőknek is, mert a szerződések csütörtöki állása szerint fölmerülhet a gyanú: valami nem stimmel. A kórház 1200 dolgozó­ja közül ugyanis több mint hétszázan elfogadták a magánbefektető tovább­foglalkoztatásról szóló ajánlatát, ám gyakorlatilag ugyanennyi aláíratlan - vagyis a céget elutasító - szerződés érkezett a kórházvédőkhöz is. Közben az intézmény átvétele ellen küzdő kórházvédők állítják, hogy ha­­zudik a HospInvest, a cégnek mindössze 346 aláírt szerződése van. Kérdésünk­re, hogy honnan származik a pontos adat, a kórházvédők vezetője kifejtet­te: egyrészt ismerik a „HospInvesthez hűséges” osztályokat, másrészt bíznak a markhetos munkatársakban. Szabó Pál szerint nem igaz, hogy bárki ide is, oda is leadott volna szerződést. Mint mondta, lehetetlen, hogy a cég átve­gye a kórházat, mert ahhoz föl kellene szabadítani az aláírást megtagadó 721 dolgozó állását, végkielégítéssel meg kellene szüntetni közalkalmazotti jog­viszonyukat és ez másfél milliárd fo­rintjába kerülne a HospInvestnek. NIC A Liga elnöke nem lepődött meg Veresen „Nem idegen Veres Jánostól, hogy va­lótlant állít” - kommentálta lapunknak Gaskó István a pénzügyminiszter azon kijelentését, miszerint nincs megál­lapodás a szakszervezetekkel a köz­alkalmazotti illetményalap 2009-re vonatkozó négyszázalékos emeléséről. A Liga Szakszervezetek elnöke szerint nem Veres az egyetlen kormánytag, aki hasonló ellentmondásba kevere­dett a tényekkel. Kóka János korábbi gazdasági miniszter például letagadta azt az ígéretét, hogy a MÁV Cargo pri­vatizációjából származó bevételeket megosztják a dolgozókkal - emlékez­tetett az elnök. A szakszervezeti tömö­rülés csütörtökön közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tavaly decemberi ülésén megállapodás született a minimum négyszázalékos közalkalmazotti béremelésről. Ezt an­nak kapcsán tartották szükségesnek hangsúlyozni, hogy a pénzügymi­niszter a megállapodás megtörténtét ismételten letagadta, többek között a közszolgálati televízió egyik reggeli műsorában. „A Liga Szakszerveze­tek kész bármikor újra megvédeni az egyszer már kivívott eredményeket” - írják az érdekvédők. Gaskó szerint ezen nem sztrájkot kell érteni, hanem azt, hogy szükség esetén bírósághoz fordulnak. A szaktárca reagálásában megállapította: a kötelezettségválla­lást az emelésről a kormány betartja, és ennek szellemében cselekszik. KD 2008. AUGUSZTUS 2., HÉTVÉGE­I MAGYAR HÍRLAP vezető szerkesztő: Petán Péter e-mail: petan.peter@magyarhirlap.hu Tűzoltás az egészségügyben Székely Tamás egészségügy-minisz­ter bejelentette, hogy 5,7 milliárd forintot csoportosítanak át az Egész­ségbiztosítási Alap év végére vár­ható maradványából. A pénzből az egészségügy meghatározott szereplői részesülnek. Az egészségügyi kasz­­szában regisztrált megtakarítás mi­niszteri szétosztása azonban igen sok kérdőjelet vet fel. A kórházszövetség elnöke szerint nem kampányszerű lé­pésekre lenne szükség, hanem átgon­doltabb finanszírozásra. A bejelentés szerint a kistelepüléseken működő háziorvosi ügyeletek díjazását 15-20 százalékkal növelik. A rehabili­tációs fekvőbeteg-ellátások finanszí­rozási szorzóit megváltoztatják, és 25 százalékkal emelik az egynapos ellátás éves teljesítményvolumen-korlátját (tvk). A kórházi várólisták rövidítése céljából a súlyponti kórházaknak - egyetlen alkalommal - lehetővé teszik, hogy több beteget lássanak el annál, mint amit az addigi teljesítménykor­láttal engedélyeztek nekik. A mentő- és betegszállító szolgálatok körében 270 millió forinttal ellensúlyozzák az üzemanyagár-emelkedést. A Magyar Kórházszövetség elnöke, Varga Ferenc tőlünk szerzett tudomást a bejelentésről. Kérdésünkre elmond­ta, hogy a kórházi ellátásokat és vá­rólistákat érintő „gyorssegély” szük­ségessége nyilvánvaló. „A szövetség évek óta állítja, hogy nincs összhang a kapacitások, az ellátási kötelezett­ség és a hozzá rendelt finanszírozás és engedélyezett teljesítmény kö­zött” - mondta. Örömmel konstatálta a többletforrásokról szóló bejelentést, de ami a várólisták csökkentését cél­zó egyszeri volumenkorlát-növelést illeti, aggodalmának adott hangot mondván: „Félő, hogy azok később visszanőnek. A megoldás az lenne, ha nem kampányszerűen biztosítanának többletforrást, hanem folyamatosan az igényekhez igazodna a tvk.” A miniszteri közlemény megfogal­mazása szerint „a mentőszolgálat és több más betegszállító szervezet” is részesül az 5,7 milliárdos átcsopor­tosításból. A tárca sajtóosztálya arról­­tájékoztatta lapunkat, hogy ebből 150 milliót kap az Országos Mentőszolgá­lat és 120 milliót a betegszállító ma­gáncégek. Szerettük volna megtudni, hogy a 150 milliós keretből kapnak-e az OMSZ-hez csatolt, de önálló ke­retből gazdálkodó - egyébként két­ségbeejtő pénzügyi helyzetben lévő - alapítványi koraszülöttmentők is, de kérdésünkre sem a szaktárcánál, sem az OMSZ sajtóirodájánál nem tudtak válaszolni. Az OMSZ-nél azt mondták, „ez az elkövetkező napok tárgyalá­sainak függvénye”, mint ahogy az is, hogy kik, milyen elv szerint­ oszják szét a pénzt az érintett szervezetek között. A szaktárcánál kérdésünkre elmondták, hogy az OMSZ-nek szánt 150 millió forint nincs semmilyen ösz­­szefüggésben azzal a mintegy félmilli­­árd forinttal, amelynek a kifizetésére a bíróság jogerősen kötelezte az OMSZ-t. Mihelyt megállapítják a dolgozóknak járó pontos összeget, a miniszter „meg fogja keresni” annak a forrását is. Hogy pontosan melyik kasszában kutat utá­na, arról nincs információ.

Next