Magyar Hírlap, 2008. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-02 / 180. szám
_________________ BELFÖLD HÍREK PAPP LAJOS MELLETT DEMONSTRÁLTAK Nem tetszik a felmentés Mintegy kétszázötven volt és jelenlegi betege, valamint szimpatizánsai tüntettek Papp Lajos, a Pécsi Tudományegyetem szívgyógyászati klinikája igazgatójának felmentése ellen az intézmény előtt tegnap. Kimmel Éva, a tüntetés főszervezője azt mondta: jelenlétükkel amellett, hogy nem értenek egyet a nemzetközi hírű szívsebész professzor vezetői székből való távozásával, a magyar egészségügy jelenlegi állapotára is fel kívánják hívni a figyelmet. (mti) A ROMA HOLOKAUSZTRA EMLÉKEZTEK Kállai Ernő náci párhuzamot lát A szélsőségek elutasítására és az emlékezés fontosságára szólították fel a magyar és az európai társadalmat az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) budapesti székháza előtt felszólaló állami vezetők, politikusok tegnap, a roma holokauszt emléknapján megtartott emlékezésen. Beszédet mondott az izraeli és az amerikai nagykövet is. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman egy, a témával foglalkozó konferencián azt mondta: a harmincas évek Németországára emlékeztet napjainkban a magyar társadalomban tapasztalható kisebbségellenesség. (mti) ÚJ BKV-MENETREND Lakossági tájékoztatás Közlekedési szakemberek és az egyes kerületek polgármesterei egy hónapon át mutatják be a BKV menetrendjének változásait - közölte tegnap a közlekedési cég. Az érdeklődők emellett a BKV-s jegy- és bérletpénztárakban, a vállalat honlapján, ügyfélszolgálatán és hirdetésekben is tájékozódhatnak a változásokról. Augusztus 21-től és szeptember 6-tól sok járat új számozást kap, megváltozik útvonalvezetésük, illetve végállomásuk. (mti) ÓZDI SZIGOR Tilos az utcai italozás Tilos szeszes italt fogyasztani tegnap óta Ózd közterületein - így döntött a város képviselő-testülete. Eszerint az üzletekben, vendéglátóipari egységek közvetlen környezetében, középületekben, közösségi létesítményekben, illetve a városi közforgalmú járműveken is tilos az alkoholfogyasztás. (mti) életkép Délutáni csúcsforgalom a fodrászaton, ráadásul a szabadságolások miatt csak Nikolett, a tulajdonos asszony dolgozik. Jó páran folyóiratokat lapozgatva várakoznak - két hölgy becsavarozott hajjal -, az újonnan betoppanó vendégek pedig lemondóan veszik tudomásul, hogy a fejszépítésre legjobb esetben csak másnap számíthatnak. Egyszer csak negyvenes nő jelenik meg, és némi meglepetésre nem időpontot kér, hanem az árakról érdeklődik. Nikolett felvilágosítja, hogy a hajvágás és festés együtt négy és fél ezerbe kerül. A vendég külalakjából ítélve kétkezi munkásnő esetlenül megáll a szalon közepén. Szemmel láthatóan azon vívódik, hogy megengedheti-e magának a ritka luxust. Érzi, hogy a figyelem középpontjába került, elvörösödik, majd kiböki: „Nem... akkor nem... Ez túl drága mulatság." És kilép az utcára. Nikolett egy percig némán nyírja tovább férfivendégét, majd leteszi az ollót, és ő is kirohan. Aztán szomorúan tér vissza. Csendesen magyarázza, hogy árengedményt akart felajánlani, de már nem látta sehol. A megszépülésről hiába álmodozó asszonyt időközben elnyelte az utca forgataga. (NO) Hiller és a furcsa matúra Nyílt levélben szólították meg a Montessori iskolai érettségi botrány ügyében a panaszos szülők Hiller István oktatási minisztert. Választ akarnak kapni arra, miért nem vizsgálta ki az Oktatási Hivatal azt, hogy a kormányfő fia annak ellenére kapott az érettségin kedvezményt tanulási nehézségei miatt, hogy az erre vonatkozó orvosi igazolást az ellenőrzés során az intézmény nem tudta bemutatni. „Hol a határ - kérdezik nyílt levelükben a szülők Hiller István oktatási minisztertől -, ahol már olyan súlyos a jogsértés, hogy indokolt a felelősségre vonás?” Az Oktatási Hivatal számos törvénysértést állapított meg ugyan a Montessori Alapítványi Általános Iskola érettségi vizsgájával és működésével kapcsolatban, mégsem javasolta, hogy semmisítsék meg az eredményeket. „Törvényes volt az érettségi, ha a vizsgáztató oktatók nem is vizsgáztathattak volna?” - kérdezik a szülők annak kapcsán, hogy az OH vizsgálatakor kiderült, a középiskolában tanító négy tanárnak nem volt meg a szükségesképesítése, idéznek pedig nem találták semmiféle, végzettségét igazoló papírját. „Ezek alapján - áll a levélben - Magyarországon bármilyen magánszemély érettségiztethet, vagy ez csak akkor történhet meg, ha a diákok között van a miniszterelnök fia?” A szülők tudni akarják, kimondhatja-e az Oktatási Hivatal, hogy érvényes volt az érettségi vizsga, anélkül, hogy kivizsgálta volna a szülők összes kifogását? Az egyik tanuló több tárgyból is kedvezményt kapott az érettségin, de ez csak egy esetében szerepelt a jegyzőkönyvben. Ám az Oktatási Hivatal ellenőrzésén nem tudták megmutatni azt az orvosi igazolást, ami erre jogosultságot biztosított volna. „Azért nem vizsgálta az OH az ügyet - érdeklődnek a szülők -, mert ez a diák a kormányfő fia volt?” Hasonlóképpen elkerülte a panaszosok szerint az ellenőrök figyelmét az az esemény, hogy Gyurcsány Péter szaktanár társaságában különteremben dolgozhatott a feladatlapján. „Ha általános esetben ez szabálytalan, most miért tett kivételt a hivatal?” firtatják a levél folytatásában. A panaszosok szerint a média írásbelin a jogszabályi tiltások ellenére a teremben a szaktanár a teremben tartózkodott, és egy óra hosszat beszélgetett az érettségizőkkel a feladatok megoldásáról. A közoktatási törvény előírja, hogy középiskolában a kilencedik évfolyamtól a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi végzettségű tanárnak kell tanítania. A szülők az Oktatási Hivatal elnökének nyilatkozatára hivatkozva, amely szerint „szakképzetlen pedagógusokat alkalmaztak”, megjegyzik: ez azt jelenti, nem volt tanár a vizsgabizottságban, így a vizsgák érvénytelenek. A diákok hozzátartozói úgy érzik, félrevezették gyermekeiket a tanárok, amikor az írásbeli vizsgák előtt aláírattak velük egy nyilatkozatot, hogy nem emelnek kifogást vizsgájukkal kapcsolatban. A jogszabályok alapján a tanulók a szóbelik előtt egy nappal megnézhetik feladatlapjuk javítását, ezután pedig a következő munkanap végéig panaszt tehetnek. A vizsgák törvényes lebonyolítását az is megkérdőjelezi, hogy nem rögzítették a jegyzőkönyvben, hogy három szülő jelen akart lenni a szóbeli vizsgán, de azt két diák tiltakozása miatt - egyikük a kormányfő fia volt - meg kellett tagadnia a vizsgaelnöknek. Az Oktatási Hivatal eddig már kétszer adott ki közleményt a Montessofi iskolában lebonyolított botrányos érettségi vizsgáról és a nem kevésbé botrányos tanulmányi felkészítésről. Elismerik bennük, hogy a tanároknak nem volt megfelelő képzettségük, így a gyerekek esélytelenek voltak az érettségi letételére. Ugyanakkor az Oktatási Hivatal sem írásban, sem telefonon egyetlenegyszer sem tájékoztatta a szülőket a vizsgálat eredményéről. A panaszosok, mivel a hivatal csak a sajtón keresztül nyilatkozott az ügyről, úgy döntöttek, ők is hasonló módon válaszolnak. Nyílt levelet írtak Hiller István oktatási miniszternek. A szülők úgy érzik, azzal, hogy nem kaptak tájékoztatást, elvették tőlük a jogot, hogy észrevételt, kifogást tegyenek a szervezet határozata ellen vagy mellette. A szülők - a hivatal álláspontja ellenére - továbbra is azt követelik, hogy egy független testület előtt, a törvényes körülmények biztostása mellett az összes diák megismételhesse az érettségi vizsgáját. A Montessori iskola botránya csütörtökön a Fővárosi Főügyészséghez került. Az Oktatási Hivatal vizsgálata során a pedagógusok azt állították, hogy az érettségi előtt megkeresték őket a szülők, és pénzt ajánlottak gyermekük sikeres vizsgáiért. A gyerekek hozzátartozói azt állítják, hogy bevett gyakorlat volt az iskolában az osztályzatok vásárlása. Az ügyészség a jövő hét elején dönt, elrendeli-e a nyomozást. A Magyar Államkincstárnak az Oktatási Hivatal megkeresése nyomán azt kell majd megvizsgálnia, hogy az iskola jogszerűen vette-e fel a sajátos nevelési igényű gyermekek után igényelhető normatívát, mert a szükséges orvosi igazolások nem kerültek elő az ellenőrzések során. SCC Két diák, köztük Gyurcsány fia, nem engedte, hogy három szülő jelen legyen a szóbeli vizsgán FOTO: MH Hétfőn kiderülhet a szerződések valódi száma Közjegyzővel hitelesítteti hétfőn a Hospinvest Zrt. azokat az aláírt munkaszerződéseket, amelyeket a cégnek adtak le az egri székhelyű Markhot Ferenc megyei kórház dolgozói. Erről Deák Gábor, a kórház működtetési és vagyonkezelési jogát elnyert cég alelnöke tájékoztatta a nyilvánosságot. Lapunknak azt mondta: fölajánlja a betekintés lehetőségét a kórházvédőknek is, mert a szerződések csütörtöki állása szerint fölmerülhet a gyanú: valami nem stimmel. A kórház 1200 dolgozója közül ugyanis több mint hétszázan elfogadták a magánbefektető továbbfoglalkoztatásról szóló ajánlatát, ám gyakorlatilag ugyanennyi aláíratlan - vagyis a céget elutasító - szerződés érkezett a kórházvédőkhöz is. Közben az intézmény átvétele ellen küzdő kórházvédők állítják, hogy hazudik a HospInvest, a cégnek mindössze 346 aláírt szerződése van. Kérdésünkre, hogy honnan származik a pontos adat, a kórházvédők vezetője kifejtette: egyrészt ismerik a „HospInvesthez hűséges” osztályokat, másrészt bíznak a markhetos munkatársakban. Szabó Pál szerint nem igaz, hogy bárki ide is, oda is leadott volna szerződést. Mint mondta, lehetetlen, hogy a cég átvegye a kórházat, mert ahhoz föl kellene szabadítani az aláírást megtagadó 721 dolgozó állását, végkielégítéssel meg kellene szüntetni közalkalmazotti jogviszonyukat és ez másfél milliárd forintjába kerülne a HospInvestnek. NIC A Liga elnöke nem lepődött meg Veresen „Nem idegen Veres Jánostól, hogy valótlant állít” - kommentálta lapunknak Gaskó István a pénzügyminiszter azon kijelentését, miszerint nincs megállapodás a szakszervezetekkel a közalkalmazotti illetményalap 2009-re vonatkozó négyszázalékos emeléséről. A Liga Szakszervezetek elnöke szerint nem Veres az egyetlen kormánytag, aki hasonló ellentmondásba keveredett a tényekkel. Kóka János korábbi gazdasági miniszter például letagadta azt az ígéretét, hogy a MÁV Cargo privatizációjából származó bevételeket megosztják a dolgozókkal - emlékeztetett az elnök. A szakszervezeti tömörülés csütörtökön közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tavaly decemberi ülésén megállapodás született a minimum négyszázalékos közalkalmazotti béremelésről. Ezt annak kapcsán tartották szükségesnek hangsúlyozni, hogy a pénzügyminiszter a megállapodás megtörténtét ismételten letagadta, többek között a közszolgálati televízió egyik reggeli műsorában. „A Liga Szakszervezetek kész bármikor újra megvédeni az egyszer már kivívott eredményeket” - írják az érdekvédők. Gaskó szerint ezen nem sztrájkot kell érteni, hanem azt, hogy szükség esetén bírósághoz fordulnak. A szaktárca reagálásában megállapította: a kötelezettségvállalást az emelésről a kormány betartja, és ennek szellemében cselekszik. KD 2008. AUGUSZTUS 2., HÉTVÉGEI MAGYAR HÍRLAP vezető szerkesztő: Petán Péter e-mail: petan.peter@magyarhirlap.hu Tűzoltás az egészségügyben Székely Tamás egészségügy-miniszter bejelentette, hogy 5,7 milliárd forintot csoportosítanak át az Egészségbiztosítási Alap év végére várható maradványából. A pénzből az egészségügy meghatározott szereplői részesülnek. Az egészségügyi kaszszában regisztrált megtakarítás miniszteri szétosztása azonban igen sok kérdőjelet vet fel. A kórházszövetség elnöke szerint nem kampányszerű lépésekre lenne szükség, hanem átgondoltabb finanszírozásra. A bejelentés szerint a kistelepüléseken működő háziorvosi ügyeletek díjazását 15-20 százalékkal növelik. A rehabilitációs fekvőbeteg-ellátások finanszírozási szorzóit megváltoztatják, és 25 százalékkal emelik az egynapos ellátás éves teljesítményvolumen-korlátját (tvk). A kórházi várólisták rövidítése céljából a súlyponti kórházaknak - egyetlen alkalommal - lehetővé teszik, hogy több beteget lássanak el annál, mint amit az addigi teljesítménykorláttal engedélyeztek nekik. A mentő- és betegszállító szolgálatok körében 270 millió forinttal ellensúlyozzák az üzemanyagár-emelkedést. A Magyar Kórházszövetség elnöke, Varga Ferenc tőlünk szerzett tudomást a bejelentésről. Kérdésünkre elmondta, hogy a kórházi ellátásokat és várólistákat érintő „gyorssegély” szükségessége nyilvánvaló. „A szövetség évek óta állítja, hogy nincs összhang a kapacitások, az ellátási kötelezettség és a hozzá rendelt finanszírozás és engedélyezett teljesítmény között” - mondta. Örömmel konstatálta a többletforrásokról szóló bejelentést, de ami a várólisták csökkentését célzó egyszeri volumenkorlát-növelést illeti, aggodalmának adott hangot mondván: „Félő, hogy azok később visszanőnek. A megoldás az lenne, ha nem kampányszerűen biztosítanának többletforrást, hanem folyamatosan az igényekhez igazodna a tvk.” A miniszteri közlemény megfogalmazása szerint „a mentőszolgálat és több más betegszállító szervezet” is részesül az 5,7 milliárdos átcsoportosításból. A tárca sajtóosztálya arróltájékoztatta lapunkat, hogy ebből 150 milliót kap az Országos Mentőszolgálat és 120 milliót a betegszállító magáncégek. Szerettük volna megtudni, hogy a 150 milliós keretből kapnak-e az OMSZ-hez csatolt, de önálló keretből gazdálkodó - egyébként kétségbeejtő pénzügyi helyzetben lévő - alapítványi koraszülöttmentők is, de kérdésünkre sem a szaktárcánál, sem az OMSZ sajtóirodájánál nem tudtak válaszolni. Az OMSZ-nél azt mondták, „ez az elkövetkező napok tárgyalásainak függvénye”, mint ahogy az is, hogy kik, milyen elv szerint oszják szét a pénzt az érintett szervezetek között. A szaktárcánál kérdésünkre elmondták, hogy az OMSZ-nek szánt 150 millió forint nincs semmilyen öszszefüggésben azzal a mintegy félmilliárd forinttal, amelynek a kifizetésére a bíróság jogerősen kötelezte az OMSZ-t. Mihelyt megállapítják a dolgozóknak járó pontos összeget, a miniszter „meg fogja keresni” annak a forrását is. Hogy pontosan melyik kasszában kutat utána, arról nincs információ.