Magyar Hírlap, 2009. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-02 / 1. szám
MAGYAR HÍRLAP 2009. JANUÁR 2., PÉNTEK____________________________________________________________________________________________________________________3 MNtt. Az államfő a család erejére és az emberségre számít a válságban Bizonytalan év vár reánk Az év utolsó napján elmondott beszédében Sólyom László köztársasági elnök a jövő nehézségeire, a válságra, a családi kapcsolatok jelentőségére és az emberséges viselkedés megtartására hívta fel a figyelmet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök év végi közleményében az összefogást hangsúlyozta. LÁNCZI RICHÁRD „Nagyon sajnálom, nem tehetem meg, hogy hagyományos újévi köszöntőt mondjak. Bizonytalan és válságos év előtt állunk. Nemcsak az a kérdés, hogy vészeljük át, hanem az is,, hogy mi lesz utána, milyen állapotban fogunk megérkezni a válság utáni napokba”- jelentette ki beszéde elején Sólyom László. Az államfő fontos szempontként említette a válság érzékelését, kiemelve, hogy félrevezető, ha az emberek csak azzal törődnének, ami közvetlenül érinti életüket. Hozzátette, hogy bár a napi hírek mindenkit hozzászoktattak a tragédiákhoz, csődökhöz, gazdasági válságokhoz, ám az elkövetkező nehéz időszak közvetlenül érint minket, hozzáállásunk jövőnket is meghatározza. „Vajon felrázta-e az egész társadalmat, hogy néhány év alatt mintaországból sereghajtók lettünk? Csak ha az általános rossz hangulat, a városok, falvak és a szolgáltatások leromlása, az erőszak terjedése, a mindennapi kapcsolatokat elöntő türelmetlenség és kíméletlenség, majd az elszegényedés átcsap egy határon, csak akkor fogunk majd arra gondolni, hogy ezek bizony nem véletlenek, hanem következményei valaminek?” - tette fel hazánk jövőjére vonatkozó kérdéseit Sólyom László. A köztársasági elnök kiemelte, mindenkinek ki kell alakítania a maga és a családja számára a felszínen maradás stratégiáját, ez viszont nem megy a régi módon, egyfelől a korábban folytatott gazdaságpolitika miatt, másfelől mert az országnak és az embereknek kimerültek a tartalékaik. Sólyom László a család erejének jelentőségét is hangsúlyozta mint az ember egyik legfontosabb bástyáját a nehéz időszakokban. Az államfő azt kérte, hogy aki teheti, nyújtson segítséget azoknak, akik végképp támasz nélkül maradtak. „Ne féljünk elővenni a meghitt, régi szavakat és tanácsokat, amelyeket mindenki megért! Ilyen a felelősség is. A takarékosság is elsősorban felelősség, hiszen a felelőtlen költekezés ellentéte. De felelősek vagyunk nemcsak anyagi helyzetünkért, hanem emberségünk megőrzéséért is.” Az államfő kijelentette, éppen a nehéz időkben szükséges, hogy legyünk öntudatosak, s felelős emberként utasítsuk vissza, ha akár gazdaságilag, akár politikailag ki akarnak használni bennünket. Beszédét ezzel zárta: „A tisztesség hosszú távon megéri.” Gyurcsány Ferenc év végi közleményében szintén a válság veszélyeiről és következményeinek kezeléséről beszélt. A miniszterelnök szerint a legfontosabb ilyen időszakokban az emberek és a politikai erők közötti öszszefogás. „Ha képesek vagyunk felülemelkedni a részérdekeken, a rövid távú kihívások leküzdésén túl megegyezésre juthatunk a hosszabb távú közös feladatokról is.” Mint mondta, ehhez elsősorban több belátásra és nagyobb felelősségvállalásra van szükség mindenki részéről. * Sólyom László azt kérte, aki teheti segítsen a támasz nélkülieknek fotó:sárközygyörgy „KRISZTUSNAK NÖVEKEDNIE KELL, NEKÜNK KISEBBNEK LENNI" - üzente Keresztelő János szavaival Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református egyház zsinatának lelkészi elnöke a Debrecenben tartott újévi istentiszteleten. A református püspök elmondta: a mai növekedés nem mehet tovább, ezért fel kell ismernünk határainkat. (mti) Az államfő formabontó, a kormányfő fakó volt beszédében Az év végi beszédeket elemezve Boros Bánk Levente politológus szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő közleménye semmi újdonságot nem hordozott, ám Sólyom László államfő beszéde az Európában megszokott formáktól eltért az idén. Boros Bánk Levente szerint a miniszterelnök a szokásos kliséket alkalmazta közleményében. „Gyurcsány Ferenc megszokottan az összefogást hangsúlyozta, de ezt a kijelentést egy hitelét vesztett kormányfőnek, egy ettől a vezérgondolattól gyökeresen eltérő politikát folytató pártelnöknek már kevesen hiszik el” - mondta Boros Bánk Levente. A politológus hozzátette, a kormányfő már a múlt évi népszavazás előtt, az Új tulajdonosi program bejelentésekor, legutóbb pedig a nemzeti csúcs, az új költségvetés és az új adótörvény egyeztetésein is bebizonyította, nem kér mások véleményéből. Boros szerint Gyurcsány Ferenc mostani beszédében is elmaszatolja kormánya és saját felelősségét, szándékosan elhallgatja, hogy a világválság hatásai előtt, a korábbi rossz gazdaságpolitika miatt kialakult belgazdasági válságban már meggyengült az ország. „Sólyom László köztársasági elnök viszont eltért a megszokott normáktól, a hétköznapi emberek hangvételében mondta el gondolatait. Beszédének fókuszában a válság állt. A civil társadalomhoz szólt, és az egyéni felelősséget hangsúlyozta” - mondta Boros Bánk Levente. Hozzátette, az államfő mostani megnyilatkozásában szögezte le, hogy gazdasági szinten is válság van. Korábban, a 2006-ban elhangzott őszödi beszéd, az ezt követő tüntetések, majd a rendőrség brutális fellépése után Sólyom László megállapította, hogy morális válság alakult ki Magyarországon. Boros Bánk Levente szerint az államfő beszédében az emberekről úgy beszél, mintha függetlenek, nem tárgyai, hanem alanyai lennének a történéseknek. „A köztársasági elnök ezzel, a demokratikus jogok erejét hangsúlyozza, ám a korábbi tapasztalatok szerint ezek a gyakorlatban legtöbbször nem fejtenek ki kellő erőt az aktuálpolitika befolyásolására” - tette hozzá Boros Bánk Levente. LR MEGKÉRDEZTÜK Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke: - Mi a véleménye Gyurcsány Ferenc év végi közleményéről? - Az összefogást sürgeti társadalmi és politikai szinten. Ezzel csak az a probléma, hogy a gyakorlatban épp a kormányfő és pártja ment szembe teljes egészében ezzel a vezérgondolattal. A legutóbbi törvényjavaslatokat - a költségvetését, az adószabályozásét - megelőző időszakot is ez jellemezte. A kormányfő nemcsak a politikai, de a társadalmi egyeztetést is rendre hanyagolja. Gyurcsány Ferencnél az egyeztetés annyit jelent, hogy kormánya és pártja javaslataira az érintettek rábólintanak. Amennyiben ezt valaki nem teszi meg, rögtön elszáll az arcáról az összefogás mosolya. - Mit jelentenek önnek Sólyom László gondolatai? - A köztársasági elnök felelős politikusként fogalmazta meg, amit az országban tapasztal és amit külföldön járva érzékel a hazánkról kialakított képpel kapcsolatban. Sólyom László őszintén beszélt a válságról, közölve, hogy ennek hatásai az egész hazai társadalmat érintik. Emellett az állampolgárok erejét és az emberségesség megőrzésének jelentőségét emelte ki. - Mi a véleménye a jövőben várható változásokról? - A kormány a válságot úgy kommunikálja, hogy folyamatosan a megmentő szerepében tetszeleg. A nehéz időszak tényleges beköszöntével azonban munkájukat elvesztett százezreknek és bajba jutott családoknak kell majd választ adnia. A mostani elhúzódó sztrájkok már jelzik, a felelet még nyomokban sincs megfogalmazva. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője: - Hogyan értékeli a kormányfő és az államfő év végi üzenetét? - Gyurcsány Ferenc és Sólyom László a bajok és lehetőségek tükrében jellemezte a fennálló és a jövőben ránk váró időszakot. Mindkét megnyilatkozás összecsengő volt, arra mutattak rá, hogy a válság a korábban megszokott viselkedésünk helyett új magatartást követel mindannyiunktól. Sokszor éri önöket az a kritika, hogy csak kommunikálják a válság megoldását, de nem tesznek érte. A válság első hullámát sikerült kivédenünk. A nehezebb időszak most következik, amikor a munkahelyek elvesztése utáni gondokat és a családok nehéz helyzetét kell orvosolnunk. Mi nem kommunikációs győzelemre, hanem az állampolgárok és a gazdaság védelmének kialakítására törekszünk. A kommunikáció helyett pedig a párbeszéd kifejezést használnám, amit a munkavállalókkal, a munkáltatókkal, a vállalkozókkal és a családokkal folytatunk a idén. LR Kiegyezés, de nem velük ÁLLÁSPONT Javaslom, holnaptól járjuk a vidéket, a falvakat, a kis- és nagy településeket, járjuk be az országunkat, kevesebbet utazzunk külföldre. Erre az elhatározásra jutottam év végén Gyulán, ahol néhány napot töltöttem. Meg kellett állapítanom, hogy a vidék él és élni akar. Mindezt a román határszélen, a Viharsarokban, egy olyan településen éltem meg, amely akár Ausztria egyik kisvárosa is lehetne. Igaz, itt nincsenek hófödte csúcsok, sípályák, hütték, gasthofok, de van a Fehér-Körös, a várost átszelő élő csatorna, benne vadkacsák s halak, a folyócskát átívelő hidakkal, meleg vizes gyógyfürdőkomplexum és hangulatos kis kocsmák, vendéglők és egy százéves cukrászda. De nem is ez az érdekes, hanem az itt élő embereknek a magatartása, szemlélete, amit nem tudott kiirtani negyven év átmeneti szocializmusa és az elmúlt tizenkilenc év rendszerváltozási kudarcsorozata. Nem vizsgáltam a város politikai erőviszonyait, csatározásait, azt sem, hogy miért egy szocialista országgyűlési képviselő aszszony lett Gyula polgármestere. Azt sem vizsgáltam, hogy mekkora lehet a polgári erők, az ellenzék mozgásszabadsága, mert lehet, hogy a szólásszabadság kimerül azokban a Gyurcsányt bíráló cikkekben, amelyek a kisgazdapárt területi székházának faliújságján találhatók. Azt viszont vizsgáltam, hogy mi lehet az az összetartó erő, mi lehet az az emberi minőség, ami a lepusztult (sajnos Romániában lévő) Nagyszalontához és az elszegényedő Sarkadhoz képest kiemeli Gyulát a környező települések közül. Immár évek óta karácsonykor a város központjában,a Harruckern téren felépítik a betlehemi jászolt. Az idén is ezt tették. - Láss csudát! - szólalt meg mellettem egy asszony a férjéhez s gyerekeihez fordulva a lámpákkal feldíszített, kivilágított parkban késő este. - Itt van a jászol - magyarázta szinte magának -, Máriával, Józseffel, a kis Jézussal és a háromkirályokkal. Itt vannak az élő bárányok, békésen ropogtatják a szénát. - Majd hitetlenkedve kérdezte: - Nem lopják el az állatokat, a bölcsőből a kis Jézust! Ilyen ma létezik? Hát igen. Valamilyen okból a gyulaiak nem lopják el a látványt. Bár a Várfürdő szaunájában a helyi értelmiségiek klikkesedésről, a szocialista városvezetés érdek-összefonódásairól és a közvagyon elherdálásának eseteiről, a Gyulai Húskombinát széthordásáról, a nagy munkanélküliségről beszéltek, ettől azonban még az átlagpolgárok becsületesek lehetnek - gondoltam én. Persze fejétől bűzlik a hal, mert ha kormányzati szinten évek óta az MSZP és az SZDSZ a nemzeti vagyon átjátszásával, a sok százmilliárd eurós kölcsön eltüntetésével foglalatoskodik, akkor mi várható el egyes vidéki hatalmaskodóktól? Ennek ellenére hinni kell az erkölcsös magatartás példamutató erejében. A valamikori megyeszékhely, Gyula erkölcsében, kispolgári, pontos és kiszámítható életvitelében sokak számára követendő mintát adhatott. Lehetett tanulni például Apor Vilmos katolikus plébánostól, aki a legnehezebb időszakban, az ország darabokra hullásának kezdetétől - a Partium, Erdély, Kárpátalja, a Felvidék, Csallóköz, Bácska, a Bánság, a Drávaköz és Burgenland erőszakos elszakításától - egészen 1941-ig vezette jó pásztorként nyáját. De lehetett emberi tartást is tanulni a mártírhalált halt Apor Vilmostól, aki győri püspökké való kinevezése után, 1945-ben testével állta útját a székesegyházába betörő szovjet katonáknak, akik a templomban menedéket kereső nőkre támadtak. Ezek a tények nem lehettek hatás nélkül az itt élőkre. Mint ahogy az sem, hogy miután Harruckern János György 1721-ben megkapta a császári háztól a gyulai uradalmat, folyamatosan fejlesztette. Gyönyörű barokk kastélyt épített, korszerű gyümölcs- és szőlőgazdálkodást hozott létre, ritka növényeket telepített, és gondot fordított a vadállomány növelésére is. Bár a helybeliek aggódnak, hogy az átépített Almásy-kastélyt és az iskolafelszámolási kényszer miatt tavaly kiürített százéves iskolaépületet is eladják aprópénzért a mai közélet kufárjai. Reménykedjünk, hátha 2009-re nem a kapzsiság, a mindenároni pénzszerzés, a nemzeti érdekek semmibe vétele győzedelmeskedik a döntéshozókban. Persze ebben reménykedni dőreség tőlem az új esztendőben. A boldoggá avatott Apor-féle emberek vagy a Harruckernek igazából nemcsak magyaroknak tartották magukat, de úgy is viselkedtek. Miért lehetetlen azt kívánni a választók kegyelméből hatalomba kerülő balliberális oldaltól, hogy tudja, a hazát adó ország nem arra való, hogy kirámolják, minden értékétől megfosszák, lakóit a nélkülözésbe hajszolják. Erkel Ferenc jut eszembe, aki nem tartotta reménytelennek a helyzetet, amikor a gyulai Várfürdő egyik ősfájának lombjai alatt megírta a Bánk Bán zenéjét 1861-ben. Tiborc fájdalma, Tiborc panasza végül is áttörte az idegen, megdönthetetlennek vélt Habsburg-hatalom falát. S lett világosság, lett kiegyezés, lett szabadság. Igaz, ez nem egy ember műve volt. Magyarország jóakaratú polgárainak alkotása volt. Ma is, mint akkor, a jóakaratú polgárokkal kell kiegyezni. Csak így válhatunk újra szabadokká. STEFKA ISTVÁN BELFÖLD