Magyar Hírlap, 2009. május (42. évfolyam, 102-125. szám)

2009-05-02 / 102. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2009. MÁJUS 2., HÉTVÉGE Farkas Flórián: A cigányságnak részt kell vennie az EP-választáson, ott kifejezheti szembenállását a jelenlegi kormánypolitikával Most csak válságmélyítés folyik Munkahelyteremtés, esélyegyenlőség: a Lungo Drom tanácskozásán a cigányság felemelkedésének e két fontos alappillérét emelte ki többek közt Széles Gá­bor, lapunk és az Echo Tv tulajdonosa, valamint Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. Az előadók egybehangzó véleménye szerint a Bajnai-kormány programja csak mélyíti a válságot. LÁNCZI RICHARD A Lungo Drom Országos Cigány Ér­dekvédelmi és Polgári Szövetség észak-alföldi regionális tanácskozá­sát április 30-án tartotta Szolnokon. A rendezvény fókuszában az euró­pai parlamenti választás és a hazai ci­gányság helyzete állt. Farkas Flórián, a Lungo Drom el­nöke, a Fidesz országgyűlési képvi­selője az európai parlamenti válasz­tásokhoz kapcsolódva kijelentette, hogy akárcsak a tavalyi népszavazás idején, láncrendszerű figyelőszolgá­latot működtetnek a zavarkeltők elő­zetes kiszűrésére. Az elnök hozzátet­­­te, 2008 ban volt arra példa, hogy más politikai erőkhöz húzó agitáto­rok próbálták a cigány szavazókat különböző ígéretekkel vagy megté­vesztéssel befolyásolni. Farkas Fló­rián közölte, ezt tavaly is megaka­dályozták, és az idén is így tesznek. Szólt arról is: a hazai cigányságnak létkérdés, hogy részt vegyen az EP- választáson, mert ezúton is kifejez­heti ellenállását a jelenlegi kormány sanyargató politikájával szemben. Kiss János, a megyei közgyűlés társadalmi alelnöke beszédében ki­emelte az integrációs programok je­lentőségét, kitérve a cigány fiatalok megyei ösztöndíjprogramjára, amely évről évre a jól tanuló diákoknak nyújt segítséget tanulmányaikhoz. Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere az EP-választásokról szólva kijelentette, június 7-én nem egyszerűen a képviselők személyé­ről döntenek a választók, a vokso­lás a hét év alatt tönkretett országról is szól, és az emberek erről kialakí­tott véleményét tükrözi. A szocialis­ta szavazókat arra kérte, gondolkod­janak el azon: ha az autójuk elromlik, és a szerelő ahelyett, hogy megjaví­taná, még jobban tönkreteszi, ak­kor újra rábíznák-e a jármű repará­lását. Véleménye szerint a 2002-es és a 2006-os országgyűlési választások ezt a vak bizalmat tükrözték, ezért arra kért minden választót, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetét alapul véve voksoljon. A cigányságról szólva kijelentette, veszélyes irányt mutat, hogy egy társadalmi csopor­tot emelnek ki vagy bélyegeznek meg Magyarországon, azzal viszont min­denkinek tisztában kell lennie, hogy jogai mellett kötelességei is vannak. A romatelepek országos felszámolá­sához kapcsolódva úgy vélte: lesúj­tó, hogy országosan mindössze hét telepet sikerült megszüntetni, és az ott lakókat jobb életkörülmények­hez juttatni. Bejelentette, hogy Szol­nokon a Motor utcai telep egy részét a közeljövőben felszámolják. Granasztói György, a Batthyány Lajos Alapítvány elnöke beszédében hangsúlyozta: van cigánybűnözés, ám ezen nem a cigányságra kollektí­ven kiterjesztett bűnösséget érti, ha­ A minél szélesebb körű fog­lalkoztatottság megterem­tése kiút lehet a válságból, nem azokat a csoportokat, amelyek anyagi vagy politikai haszonszer­zés érdekében minden szempont­ból visszaélnek a közösség bizalmá­val. Beszédében elmondta: az erkölcs iránti igény sokkal nagyobb a társa­dalomban, mint azt bárki is hitte. A közbiztonságról szólva a telepü­léseken a romákat is soraikban tu­dó közös polgárőrségek jelentőségét emelte ki. Hozzátette, a történel­mi egyházak szintén jelentős szere­pet vállalnak a különböző társadal­mi csoportok békés együttélésének megerősítésében. Az alapítvány el­nöke szerint alkotómunkára, nem pedig kiabálásra és alaptalan vádas­kodásra van szükség. Széles Gábor nagyvállalkozó, a Ma­gyar Hírlap és az Echo Tv tulajdono­sa hangsúlyozta, a Bajnai-kormány válságkezelés helyett válságmélyítést folytat. Példaként hozta fel a lakás­­építési kedvezmény, a szocpol meg­szüntetését. Mint mondta, emiatt kevesebb lakást vesznek majd, s ez az építőipari beruházások csökkené­sén is érzékelhető lesz. Emiatt, szá­mítások szerint 30 milliárd forint­tal több esik ki a költségvetésből, míg a szocpol megtartásával ez a pénz a büdzsében maradna, a lakások pe­dig elkelnének. Széles Gábor felhív­ta a figyelmet az egymilliós leszakadó cigányság helyzetére. Szerinte ezen sürgősen változtatni kell, mert ez az állapot nemcsak az érintettekre, ha­nem az egész országra kihat. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a Lungo Drom és pártja partnersé­gét hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az Országos Cigány Önkormányzat viszont súlyos gondokkal - beleért­ve az erkölcsi problémákat is - küzd. Elég, ha az elnökre vetülő gyanú ár­nyékát vesszük alapul. A Fidesz alel­nöke szerint jó döntés a válság elhá­rítására a hitelfelvételen kívül még nem volt. Jelezte, hogy az ország bi­zonyos településein 85-90 százalé­kos a munkanélküliség, a 424 ezer álláskereső száma az idén 563 ezer­re emelkedett. Ezen - tehercsökken­téssel és a foglalkoztatás növelésével - minden társadalmi réteggel közö­sen kívánnak változtatni. ■ Széles Gábor, Farkas Flórián és Varga Mihály a szolnoki tanácskozáson FOTÓ: BÉLI BALÁZS Politikai tehertételek a rendőrségnél Magyarellenes oktatási törvényjavaslat Magyarellenes lépésnek tartja Hoffmann Rózsa (KDNP) azt az SZDSZ és MSZP által támogatott törvényjavaslatot, amely lehe­tővé tenné, hogy állami támogatással nemzetközi intézmények jelenjenek meg a magyar felsőoktatásban, a hazai egyetemek­től és főiskoláktól eltérő szabályozás szerint működve. A tör­vényt támogatók szerint a betelepülő intézmények emelnék a magyar képzés színvonalát. Hoffmann Rózsa szerint a nívót fő­képp a felsőoktatás körülményeinek javításával lehet emelni. Az elmúlt időszakban a bolongai képzés bevezetése mellett azért romlott a képzés színvonala, mert tíz év alatt megnégyszerező­dött a hallgatók száma, miközben az oktatóké változatlan ma­radt, és a fizetésüket nem rendezték. (MH) A Fidesz szerint a leghatározottabban fel kell lépni a gyűlöletkel­téssel és a romák ellen elkövetett bűncselekményekkel szem­ben, de nem lehet egy egész országot rasszistának nevezni - mondta Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke, miután pénteken Budapesten találkozott Jacques Barrot-val, az Európai Bizottság alelnökével, az unió emberi jogi és biztonsá­gi ügyekben illetékes biztosával. Balog Zoltán szerint Magyar­­országon a 2006 őszén tapasztalt rendőri brutalitás óta rossz tendencia indult el. A rendőrség munkáját „mindenféle politikai tehertétel" akadályozza, az emberi jogi elvárásokat a rendőrség nem tudja betartani, részben éppen egyfajta „politikai háttér­utasítás miatt" - mondta. A gyülekezési törvényt adott esetben aggályosan korlátozzák, indokolatlanul betiltanak demonstrá­ciókat, más esetben pedig túlságosan lazán értelmezik. (MTI) Lezárhatják Bajnai házának környékét Fizikailag a rendőrség nem zárta le ugyan a miniszterelnöki re­zidencia körüli utcákat, de meghatározták azt a területet, amely biztosítási szempontból lezártnak minősül május elsejétől. Az intézkedést a határozat szerint a szükséges ideig, de legkésőbb 2010. április 30-án 24 óráig fenntartják. A lezárás sem kordon­állítást, sem rendőri jelenlétet, sem forgalomkorlátozást nem jelent, csupán meghatározza azt a területet, amelyre szükség esetén ezeket az intézkedéseket meghozzák. (MTI) Áram nélkül maradhatnak a betegek A gyöngyösi önkormányzattól vár garanciát a Hospinvest keze­lésében álló városi kórház energiaellátója. A Dalkia Energia Zrt.­­nek már 118 millió forinttal tartozik a cég. A Hospinvest május végéig kap haladékot a tartozása kiegyenlítésére, ezután az el­látó felfüggeszti a kórház energiaellátását. A Dalkia levélben kö­zölte a gyöngyösi önkormányzattal, hogy a csődvédelem után „még a korábbiakhoz képest is nagyobb kockázatot lát a kórház fennmaradását illetően”, és bár felelősnek érzi magát az ellátás zavartalanságáért, de újabb kockázatokat nem vállal. A város képviselő-testülete tárgyalásokat kezd a céggel. (MNO) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU 2 PERCES INTERJÚ SZÉLES GÁBOR lapunk és az Echo Tv tulajdonosa - Hogyan lehet segíteni a leszakadó rétegeknek? - Átfogó vidékprogrammal, a helyi vállalkozásokat bevonva, munkahe­lyek teremtésével. Egy multinacioná­lis cég átlagban - az állami támogatást is beleértve - két - és húszmillió forint közötti összeget fordít egy munka­hely megteremtésére. Vidéken - ki­dolgozott programunk szerint - há­romszázezer forintból lehetne egy munkahelyet létrehozni. - A gyakorlatban hogyan valósít­ható meg a program? - Minden falunak tízmillió fo­rintos tőkeinjekciót juttatnánk. Ezt az összeget településenként öt he­lyi vállalkozás között lehetne felosz­tani. A teljes hazai településszámmal háromezer-kétszázzal­­ számolva a program 32 milliárd forintba kerül, azaz öt hat kilométer autópálya árá­ba. Ennyi pénzből munkahelyek tö­mege teremthető. - Milyen területeken lehetne a foglalkoztatást dinamizálni? - Elsősorban az agráriumban. A mezőgazdaság erejét jó ideje nem aknázzák ki. A zöldség-gyümölcs termesztésben, az állattartásban és a földművelésben továbbra is nagy gazdasági lehetőségek rejlenek. Az unió szabálya szerint ha a termelő hetven kilométeres körön belül ér­tékesíti áruját - ennél messzebb nem viheti -, akkor a piacon akár nem EU-konform termékeket is árulhat. Ezt figyelembe véve a helyi piacok új­raindítása elengedhetetlen, itt lehet a legkönnyebben értékesíteni a termé­nyeket. Az uniós szabályozást nézve rögtön megkérdőjeleződik a rengeteg húsfeldolgozó és mezőgazdasági kis­üzem bezárása. ■ 2 PERCES INTERJÚ VARGA MIHÁLY a Fidesz alelnöke - Mi hozhat kiutat a mostani gazda­sági válságból? - A minél szélesebb körű foglal­koztatottság megteremtése. A je­len helyzetben tehercsökkentéssel, munkahelyteremtéssel és meghatá­rozott állami szerepvállalási progra­mokkal, fejlesztésekkel lehet a gaz­daságot emelkedő pályára állítani. Ez a Fidesz programjában is kiemelt je­lentőséget kap. - A Bajnai-kormány lépései milyen hatással lesznek a hazai gazdaságra? - Az áfát húszról huszonöt száza­lékra emelik, ami az építőiparban is problémát okoz a közeljövőben. Az ezután épülő lakások, kivitelezésük, már ezzel, a megemelt adóval szá­mítandó. Ha mindehhez hozzáve­szem a család- és lakástámogatások elvonása miatt megcsappanó vásár­lói kedvet, elég sötét kép rajzolódik ki. Ám ez csak az egyik része a do­lognak. A jövedéki adó emelése, a további megszorítások egyértelmű­en fogyasztáscsökkenéssel járnak, így pedig nem lehet dinamizálni a gazdaságot. - A gazdasági nehézségek tovább csökkenthetik a születések számát. Egy csökkenő népességű országban csökken a jövő adózóinak száma is.­­ Ez elsőre demográfiai problémá­nak tűnhetne, de van gazdasági ha­tása is. A meg nem született gyer­mekek arányának növekedése egy öregedő társadalomban, ahol a nyug­díjasok száma emelkedik, hatással lehet a jövő elosztó rendszereire. Eb­ből a szegmensből is érezhető, hogy a Bajnai-kormány nem a jövőben gon­dolkodik, csupán rövid távú céljait erőlteti rá az emberekre. ■

Next