Magyar Hírlap, 2009. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-05 / 208. szám

ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU Benedek Elekre emlékeznek a Várnegyed Galériában Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulójára emlékkiállítás nyílt csütörtökön a budai Várnegyed Galériában. Az október 3-ig látható tárlaton fényképek, cikkek, mesék, könyvek idézik fel Bene­dek Elek alakját, életútját. „Benedek Elek-év van, amit az Országos Széchényi Könyvtár kiemelten fontos­nak tart. Január végétől március elejéig a könyvtárban már szerveztünk egy Benedek Elek-kiállítást, azon az összes könyvét bemutattuk. Az ott kiállított anyagot ide nem lehetett elhozni. Viszont itt el lehet olvasni Benedek Elek parlamenti beszédét, belenézhetünk a Nemzeti iskola című kiadványba, valamint a Cimborá­ba is” - mondta Perjámosi Sándor, az OSZK munkatársa, a kiállítás kurátora. (MTI) FOTÓ: MH Vendégünk lesz a Szent István-bazilikában a Notre-Dame de Paris énekkara a Magyarok Nagyasszonya egyházzenei fesztiválon Katedrálisok zengő kórusvilága METZ KATALIN Tizenegyedik alkalommal rendezik meg a Magyarok Nagyasszonya Nem­zetközi Egyházzenei Fesztivált a Fil­harmónia Budapest égisze alatt. Az eseményről a rendezvény és a Buda­pesti Énekes Iskola művészeti vezető­je, Bubnó Tamás énekművész nyilat­kozott lapunknak. - A gazdasági válság közepén is si­kerül világnagyságokat fölsorakoz­tatni az október 4. és 11. között zajló szakrális fesztivál műsorán. A legnagyobb vonzerőt min­den bizonnyal a párizsi Notre-Da­me kórusa jelenti majd. Francia nagyegyüttes első ízben szerepel a fesztiválon, angol, német, spanyol részről már voltak. A nagykatedrá­­lis kórusok sajátos kultúrát képvi­selnek az egyházi zenében. A Not­re-Dame de Paris kórusa olyan hagyományt képvisel nyolcszáz esz­tendeje, ami - különösen az első négyszáz évben - meghatározó Eu­rópa életében, művelődéstörténet­ében. Híres franco-flamand szerző­ket adott a világnak, és kialakította az úgynevezett Notre-Dame-stílust, amelyről a koncertet megelőző na­pon külön zenetörténeti előadást tart a téma szakértője, Mezei János kollé­gám, a Budapest Énekes Iskolában. A Notre-Dame-stílus időben jól körül­határolt korszakot jelent a zenében, két emblematikus alakja Perotinus és Leoninus, de a párizsi székesegyház a későbbiekben is erősen ragaszko­dott a franco-flamand hagyomány­hoz: az első négyszáz éves periódus tehát nemcsak a katedrális éneklés, hanem az egész európai kórusművé­­szet alapja lett. Ezért is nagyon örü­lünk annak, hogy műsorukon min­denek előtt, a nagy klasszikus vokál polifonisták szerepelnek. A kórust Lionel Loow vezényli, aki fantasz­tikus eredményeket ért el a párizsi katedrális megannyi énekkarának irányításában. Nemcsak a vasárna­pi nagymisén remekelnek, hanem megtalálta a kóruséneklés helyét a templom hétköznapi koncertéle­tében is. Ezek a katedrális-kórusok nap mint nap templomban énekel­nek, ott érzik otthon magukat, ezért aztán Budapesten is a Szent István­­bazilikában léptetjük föl őket (ok­tóber 10-én), és nem a Zeneakadé­mián, hogy azt az élményt nyújtsák, amit otthon, a párizsi székesegyház­ban. A Notre-Dame kórusa Szombat­helyen is a bazilikában lép föl. - Egyházzenei fesztivál lévén, ho­gyan oszlik meg a hangversenyek és az istentiszteletek aránya? - Műsorunkon tizenhárom kon­cert és nyolc istentisztelet szerepel. - Hallhatunk-e az idén is keleti egyházzenei műveket, kórusokat ? - Természetesen, hisz a Magyarok Nagyasszonya fesztivál másik nagy zenei vonulata a keleti egyházzene, eddig is világhírű nagyegyütteseket hívtunk meg. Az októberi fesztiválon egy nálunk ismeretlen, ám világjáró énekkar lesz a vendégünk, a Munká­csi Fiúkórus. Itt élnek a szomszédsá­gunkban, ideje ezt a rangos együttest megismerni. Bizánci kórusműve­ket kértünk tőlük, jóllehet van vi­lági repertoárjuk is, de a moszkva­iak, a szentpéterváriak és a kijeviek után, szeretnénk a budapesti publi­kumot is megismertetni a szomszéd­ságunkban élő szláv zenekultúrával is, annál is inkább, mert Kárpátaljá­nak rendkívül gazdag a liturgikus ze­nei múltja. A Rózsák téri görög ka­tolikus templomban október 6-án lépnek föl. - Nagyon izgalmas lesz a Not­re-Dame után meghallgatni a kár­pátaljaiakat. Érzékelhetjük a nagy nyugati és a keleti egyházzene köz­ti eltéréseket, - így van. Nemcsak a környezet, az egyház különbözik, hanem a szláv hangképzés is teljesen eltérő. A mun­kácsiak műsorán, kérésünkre, első­sorban a kárpátaljai szerzők, mes­terek szerepelnek, akik az ungvári katedrálisban és a munkácsi püspö­ki templomban működtek, persze, énekelnek Csajkovszkijt is. - Szívügye a Szent Efrém Férfi­kar, hiszen ön is énekese. Milyen műsorral állnak elő a fesztiválon? - A kórus természetesen továbbra is bizánci muzsikával foglalkozik, de most eldöntöttük, hogy Liszt egyhá­zi zenéjébe merülünk el. Olyannyira, hogy fölvesszük CD-re az összes Liszt férfikart. - Ha jól tudom, a magyar zene­szerző egyházzenei műveinek csak töredéke ismert a nagyvilágban, többnyire csak az olyan nagyszabá­sú opusokat adják elő, mint a Szent Erzsébet legendája.­­ így van, Liszt egyházzenei mű­veinek mintegy 15 százalékát vették eddig föl, férfikari művei pedig tel­jességgel hiányoznak. Holott Dukay Barnabás szerint is a 19. század egyik legzseniálisabb egyházi szerzőjének is számít. Most, hogy az első koron­got fölvettük, látom, hogy miért nem rögzítették eddig: mert annyira ne­héz. Liszt virtuóz zongoraművész­ként nem törődött azzal, hogy voká­lisan nyaktörő szólamokat ír emberi hangra. Ám a muzsikája elementá­ris. A Szent Efrém Férfikar előadá­sában Liszt férfikari miséjének isme­retlen ősváltozata hallható október 8-án a budapesti Szent Ferenc sebes templomban. Kiemelném továbbá, a koncertek sorából a Grosse Orgelsolo Messét, mely a Haydn összes misé­jét megszólaltató sorozat részeként hangzik el, a kiváló szlovák szólis­ta, Stanislav Surin közreműködésé­vel. Ezt ma azért is fontosnak érzem, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok mélypontján, ismerjük meg a kul­turális együttműködés harmonikus voltát is. ■ Bubnó Tamás, a Budapesti Énekes Iskola művészeti vezetője Kárpátaljáról is hívott vendégeket FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA fesztivál A Dobó téren a régió hungarikumaival is találkozhatnak a vendégek Egerben a Kárpát-medence kincsei MH Kulturális, gasztronómiai és szak­mai programsorozattal várja a tér­ségbe látogatókat Eger szeptember 16. és 20. között, A Kárpát-meden­ce kincsei elnevezésű őszi fesztiválra. A térség kulturális sokszínűségét il­lusztráló programkínálatban külön­leges színházi előadások, komoly- és könnyűzenei bemutatók, valamint kulturális és turisztikai szakkon­ferencia is található. Az őszi prog­ramsorozat szervezője az egri pol­gármesteri hivatal és a Hungarofest Nonprofit Kft. A Kárpát-medencei kultúrák ta­lálkozója című színházi estek kere­tében a Gárdonyi Géza Színházban bemutatkozik a Zombori Népszín­ház, a Szabadkai Népszínház és Ta­mási Áron Énekes madár című szé­kely népi játékával vendégszerepel a komáromi Jókai Színház is. A ren­dezvénysorozat egy különlegesség­gel, a Csávási balladával indul szep­tember 16-án. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes előadása valós törté­netből és balladai szálakból épül fel, és magyar, román és cigány tradíciók nyomán mutatja be a Kárpát-me­dence elevenen élő kulturális népi kincseit. Az egyházzenei sorozatban a Szent Efrém Férfikar, az Alma, vida y corazon, a Nigrn, Bíró Eszter, a Schola Hungarica, valamint az újvi­déki szerb liturgikus kórus, a Hor­nv. ivaros éttermeiben a Kárpát-medence határon túli területeinek hagyomá­nyos ételeit kóstolhatják meg a vendégek. Stefan Decani koncertjét hallhatják az érdeklődők. Koncertet ad Spányi Miklós és a Concerto Armonico, a Haydn crossover című előadás ke­retében fellép a Jánosi Együt­tes, a LabriA Trió és a Lantos Zoltán Mirrorworld kvintet is, akik Joseph Haydn zenéjén keresztül mutatják majd be a Zene „átjárhatóságát”. A könnyűzenét és a világzenét ma­gyar és nemzetközi előadók közvetí­tik, így a balkáni-zsidó hangzásvilá­got modern stílussal elegyítő Vodku együttes, a Nagy- Britanniából ér­kező, világhírű Alexander Balanescu a 2008-ban WOMEX-díjas Muzsi­kás együttessel, a kortárs etnozenét játszó szerb Paniks, valamint az egyik legnevesebb szlovák alternatív együttes, a Longital. A fiatal hazai él­vonalat pedig a Suhancos és a Kere­kes Band képviseli. Az előadások és koncertek mellett a fesztivál látogatóit a Dobó téren a régió hungarikumait bemutató kiál­lítás és vásár várja, a város étterme­iben a Kárpát-medence határon tú­li területeinek hagyományos ételeit kóstolhatják meg a vendégek. A fesz­tiválon a kulturális és turisztikai programokkal párhuzamosan gaz­dasági konferenciát, valamint köz­gazdász- és üzletember-találkozót is rendeznek. ■ 2009. SZEPTEMBER 5., HÉTVÉGE KULTÚRA MAGYAR HÍRLAP A NAP-KELTE V TERVEZETT TÉMÁI ■ Két aranyérmet nyert a Rendőrök és Tűzoltók Világjátékán a Készenléti Rendőrség zászlósa, Berkes László. ■ Születésnapi beszélgetés Karinthy Mártonnal. - Vendégünk lesz Esterházy Péter. - A Nap-kelte sztárszínpadán a Presidance Company. - Matatek Juditra emlékezünk Tímár Péter filmrendezővel és a Vakvagányok egyik szereplőjével, Fodor Ágival. - Minden, amit a Magyar Dal Napjáról tudni kell. 2009. szeptember 6-án, vasárnap reggel is Nap-kelte a Magyar Televí­zió egyes és kettes csatornáján 5.50 és 9.00 óra között stúdióbeszélgeté­sekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Főszerkesztő: Lakat T. Károly Műsorvezető: Lakat T. Károly Telefonszámunk az adás idején: 06-1-251-0519 A NAP-KELTE­­ TERVEZETT TÉMÁI ■ Vendégünk lesz Varga István gazdasági miniszter. - Kereszttűzben Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője. ■ Rendkívüli költségvetés jön? Horn Gábor, az SZDSZ képviselője. - Diplomáciai kapcsolatok... Aliza Bin- Noun, Izrael magyarországi nagykövete. 2009. szeptember 7-én, hétfő reggel is Nap-kelte a Magyar Televízió egyes és kettes csatornáján 5.50 és 9.00 óra között stúdióbeszélgeté­sekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Főszerkesztő: Lakat T. Károly Műsorvezető: Betlen János Telefonszámunk az adás idején: 06-1-251-0519

Next