Magyar Hírlap, 2009. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-01 / 204. szám

www.macyarhirlap.hu a koalíciós szerződés értelmében a közlekedési céget MSZP-s politikus felügyeli Hagyó feladta a BKV-t ZSIGAI PÉTER Nem vállalta tovább Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes a BKV felügyeletét, ezzel kapcsolatos jogkörét visszaadta Demszky Gábor­nak, megelőzve a főpolgármestert, hogy a megbízatást ő vonja el. Beletörött a bicskája Hagyó Mik­lós (MSZP) főpolgármester-helyet­tesnek a BKV-ba: hétfőn visszaadta a főpolgármesternek a cég szakmai, működési felügyeletére vonatkozó jogkörét. Lépése nem volt váratlan, pénteken Tarlós István, a Fidesz fővá­rosi frakcióvezetője fegyelmi vizsgálat indítását kezdeményezte, a javaslattól Demszky Gábor főpolgármester nem zárkózott el. Az MSZP és az SZDSZ között még érvényben lévő koalí­ciós szerződés értelmében a BKV-t szocialista politikus felügyeli. Ennek megfelelően csak Horváth Csaba hu­mán területekért felelős főpolgár­mester helyettes veheti át a közleke­dési vállalat felügyeletét. A Magyar Hírlapnak városházi for­rások arról számoltak be, hogy Hor­váth nagy valószínűséggel elvállal­ja a feladatot. Az érintett az ügyben a koalíciós egyeztető tanács összehívá­sát szorgalmazta, előrebocsátva, ha a fórum felkéri, átveszi BKV-t. Ameny­nyiben Horváth lép Hagyó helyébe, annak komoly következményei lesz­nek a szocialista párt főpolgármester­­jelöltségi versenyében - kommentál­ta lapunknak a küszöbön álló döntést Bagdy Gábor. A KDNP fővárosi frak­cióvezetője szerint Horváthnak meg­van a kellő városvezetői rutinja, nincs kockázata, hogy ő folytassa a munkát. A másik lehetőség Ikvai Szabó Im­re (SZDSZ) főpolgármester helyettes helyzetbe hozása lenne, ő pénzügyi, gazdasági városvezetőként foglal­kozik a BKV val. Demszky már ko­rábban kifejtette, nem támogatná a koalíciós szerződés megváltoztatását és a vállalat szakmai kontrolljának át­adását Ikvai Szabó Imrének. Hagyó tájékoztatta döntéséről Burány Sándor budapesti MSZP-el­­nököt, s felhívta a figyelmét, hogy a BKV körül kialakult helyzet már a bu­dapesti tömegközlekedés biztonságát veszélyezteti. Fontos és pontos szak­mai válaszok megtalálása helyett is­mételt politikai támadások kereszt­tüzébe került a cég, felelős szocialista városvezetőként úgy gondolta, ez így tovább nem mehet. Ikvai-Szabó Imrét alkalmasabb­nak tartja a feladatra a Fidesz. Tarlós István a Magyar Hírlapnak ezt két ok­kal magyarázta. „Jó volna, ha szakmai döntés születne a BKV-nál. Pénzügyi helyettesként Ikvai-Szabó Imrének vitathatatlanul több tapasztalata van” - mondta a politikus. Hozzátette: bár Horváth Csabával semmi baja nincs, az elmúlt években kiderült, hogy eh­hez a területhez egyáltalán nem ért, ráadásul a Horváthot delegáló tel­jes fővárosi MSZP belebukott a BKV válságba. „Az MSZP már kellőképpen bebizonyította, hogy semmit ne vár­junk tőlük a BKV-val kapcsolatban” - mondta Tarlós István. ■ Zsebre bírságoltak a parkolóőrök? Korrupciógyanús visszaéléseket bizonyító dokumentumokat adott át Hagyó Mik­lós főpolgármester-helyettesnek két volt parkolóőr - adta hírül az RTL Klub. Állítá­suk szerint a főváros saját parkolási cégénél, a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-nél a társaság több vezetőjének tudtával saját zsebre bírságoltak a parkolóőrök. A cégnél egy éve már volt korrupciós botrány, akkor is ugyanez a két volt parkolóőr vallott a zsebre bírságolás gyakorlatáról. Vizsgálat indult, de nem találtak bizonyíté­kot a korrupcióra. Egy év elteltével a két parkolóőr Hagyóhoz fordult, a főpolgármes­teri hivatal pedig az ügyészséghez. ■ Gulyás József: Soha ilyen rossz színvonalon nem működött az NBH Ficsor csak a jövő héten magyaráz PINDROCH TAMÁS A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) belső információiból, valamint a cikk szerzőjének ezekből levont követ­keztetéseiből álló kompiláció - össze­állítás - jelent meg a múlt hét végén a romagyilkosságokkal kapcsolat­ban - közölte tegnap a Nemzetbiz­tonsági Iroda. Az SZDSZ szerint soha ilyen rossz színvonalon nem műkö­dött a titkosszolgálat, az MSZP vizs­gálódna, a Fidesz pedig a napokban dönt a szükséges lépésekről. Aki nemzetbiztonsági információt kiad, manipulál, ilyen adattal bár­milyen módon üzérkedik, annak szembe kell néznie a megfelelő jog­következményekkel - hangsúlyozta a Nemzetbiztonsági Iroda közlemé­nye. A titokminiszter utasítására kü­lön értékelik, hogy milyen szerepük volt a szolgálatoknak az ügy felderí­tésében, és tekintetbe veszik ennek során azt, hogy az azóta letartóztatott feltételezett elkövetők egyike szélső­séges szervezetben vett részt és ezért korábban huzamosabb ideig az NBH látókörében volt. Az adott ügyben a szolgálatok a legszorosabban együtt­működtek a rendőrséggel, és átadtak minden adatot. Ficsor Ádám minisz­ter a jövő héten ismerteti, hogy mi­lyen szerepük volt a nemzetbiztonsá­gi szolgálatoknak a romagyilkosságok felderítésében. Az internetre felkerült írás miatt az NBH-nál belső vizsgálatot ren­deltek el. Napvilágra jutott, hogy az egyik gyanúsítottat, K. Istvánt már korábban is figyelték a szolgálatok, ám amikor fegyverek megvásárlá­sába kezdett, megszüntették a titkos adatgyűjtést, ő és társai ellen az ellen­őrzést nem tartották megalapozott­nak. Különösnek tűnik az az informá­ció is, miszerint a másik gyanúsított, Cs. István állítólag a Katonai Bizton­sági Hivatal „titkos kapcsolata” volt, de leszerelése után az NBH nem fog­lalkoztatta tovább. Földi László nemzetbiztonsági szakértő szerint ha igaz, ami a szöveg­ben szerepel, akkor a magyar titkos­­szolgálat nem működik. A szakember a következő szövegrészletből jutott erre a megállapításra: „Az NBH ille­tékes szakirányító főosztálya a szak­­igazgatósággal és a jogi főosztállyal egyetértve elutasította a (Hajdú- Bihar megyei) kirendeltség kezdeményezé­sét, nem tartotta megalapozottnak a szoros ellenőrzés meghosszabbítását K. István esetében, illetve annak el­rendelését társai tekintetében. ” Földi elmondta, ha fedi a valóságot, hogy a NBH-nál nem az operatív osztály, ha­nem jogászok döntenek egy célsze­mély megfigyelésének folytatásáról, akkor az több mint elképesztő. A tit­kosszolgálat ugyanis nem így műkö­dik, a hálózat építése, az általuk szer­zett információk beszerzése a lényeg alkotmányos keretek között. A jogá­szoknak abba semmiféle beleszólásuk nem lehet, hogy a megfigyelt célcso­port tagjával mit tervez a titkosszol­gálat. Az operatív osztály dönthet úgy, hogy beszervezi, de „ejtheti” is, amennyiben már nem tagja a cél­csoportnak, és nem tud információt szolgáltatni. Földi nem tartja szakmai hibának, hogy Cs. Istvánt leszerelé­se után az NBH nem foglalkoztatta to­vább. Földi szerint ugyanis a KBH sok katonát beszervezett, de ezután ko­rántsem tartották biztosnak, hogy az N­BH - nak szüksége lehetett volna ké­­­sőbbi információikra. A nemzetbiztonsági bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József sze­rint a miniszterelnöknek egyeztetnie kellene az ellenzéki pártok vezetői­vel, mert soha ilyen rossz színvonalon nem működött az NBH. Tóth Károly (MSZP) úgy vélte, a hivatalnak kell kivizsgálnia mi történt. A Fidesz el­nöksége - úgy tudjuk - a napokban dönthet az általuk fontosnak tartott szükséges lépésekről. ■ 2009. SZEPTEMBER 1., KEDD BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Rettegés álláspont 2006 óta nincs válaszunk a világ legegyszerűbb kérdésére: Miért állt tétlenül a Magyar Televízió székháza mögött a Nádor utcában a ro­hamrendőrség minimum száz tagja, állig felfegyverkezve, miköz­ben irodista kollégáikat és kolléganőiket(!) majdnem meglincselték a főbejáratnál? Azért nincs válaszunk erre a kérdésre, mert ha majd lesz válaszunk erre a kérdésre, az a válasz egyben súlyos vádirat is lesz sokak ellen. Mindazok ellen, akik akkor abban reménykedtek, hogy majdcsak meg­hal egy rendőr a tévé „ostrománál”, és akkor elszabadulhat a pokol. És akkor majd egy rendőrgyilkosságot is a Fidesz nyakába lehet varrni. És most itt van néhány újabb kérdés, s ezekre éppen úgy nem lesz vá­lasz, csak mismásolás, hazudozás, jóféle titkosszolgálati félrevezetés. Lássuk tehát ezeket az újabb kérdéseket. Mindegyik egy egy újabb vádirat­ Miképpen lehetséges, hogy a titkosszolgálat hosszú éveken át meg­figyelés alatt tart egy „köztudottan szélsőséges nézeteket valló” állam­polgárt, majd nagyjából azzal egy időben, hogy nevezett állampolgár állítólag megvásárolja első fegyverét, amellyel a cigányok meggyilkolá­sára készül, a titkosszolgálat felfüggeszti nevezett megfigyelését? Nem hallgatják le többé a telefonját, nem figyelik kapcsolatait és környeze­tét - s nevezett állampolgár ezután hat embert gyilkolhat meg anélkül, hogy bárkinek eszébe jutna „utánajárni”. Történik mindez úgy, hogy a regnáló hatalom már az első gyilkosság elkövetése után „rasszis­ta indítékra” gyanakszik. Mégis, még további öt cigány embernek kell meghalnia, hogy a regnáló hatalom illetékes szerveinek ismét „eszé­be jusson” a korábban már éveken át „szoros megfigyelés alatt tartott” ember. Miképpen lehetséges, hogy egy szélsőjobboldali figura - akiről ráadásul „közismert” mindez -, Izraelben vállaljon, vállalhasson mun­kát? (Jómagam néhány társammal, még az ELTE TFK hallgatójaként felfigyeltem egy hirdetésre, valamikor a nyolcvanas évek vége felé. Úgy 1987 táján. A hirdetésben az izraeli Jaffába toboroztak diákokat nyári munkára, egészen pontosan narancsot szedni. Jelentkeztünk - s akkor derült ki, hogy Izraelben, Jaffában csak zsidó származású diák szedhet nyáron narancsot, s ezt a származást igazolni is kellett, így aztán itthon maradtunk...) Miért dolgozhatott tehát a náci nézeteiről „ismert” K. Árpád, az éve­kig szoros megfigyelés alatt tartott K. István testvére egy kibucban? K. Árpád zsidó? Vagy változtak a munkavállalási feltételek Izraelben 1987 óta? Lehet... De azt egészen egyszerűen nem vagyok hajlandó elhinni, hogy egy évekig megfigyelt magyarországi „nácit”, aki ráadásul a Kele­ti Arcvonal Bajtársi Szövetség vagy mi a bánat tagja, egyszerűen és csak úgy beengednek Izraelbe dolgozni. Itt valami nagyon bűzlik... Miképpen lehetséges, hogy a másik gyanúsított, bizonyos Cs. István szintén az NBH látókörébe került szélsőséges nézetei miatt, majd mind­ezek után -mindezek ellenére? - bevonult a hadseregbe? Sőt! A szélső­séges nézetei miatt az NBH látókörébe került Cs. Istvánt aztán a Katonai Biztonsági Hivatal még be is szervezte, és leszereléséig „titkos kap­csolatként” foglalkoztatta! Egy szélsőséges nézeteiről ismert embert? Miért? Vagy éppen ezért? Ezzel zsarolták? S ha igen, akkor vajon miért nem jutott senkinek sem eszébe éppen Cs. István, egészen hat gyilkos­ság elkövetéséig? Miképpen lehetséges, hogy a hajdú-bihari NBH-kirendeltség tudo­mást szerez arról, hogy az évek óta szoros megfigyelés alatt tartott K. István lőfegyver beszerzésére készül, s erről a tényről soron kívül tá­jékoztatják Laborc Sándort, egyben kérve nevezett személy szoros el­lenőrzésének meghosszabbítását. Majd az évek óta szoros ellenőrzés alatt álló férfi további megfigyelését, éppen a lőfegyverbeszerzés in­formációjának pillanatában Laborc Sándor, valamint az NBH szakirá­nyú főosztálya elutasítja - ugyanis nem tartja elég megalapozottnak K. István további megfigyelését (!). Történik mindez 2008. május 12-én, majd 2008. július 21-én végrehajtják az első, tarabodi támadást... Önök elhiszik mindezt? Kezdik már kapiskálni, miképpen függ össze a rendőrség a tévészék­ház ostromakor tanúsított érthetetlen magatartása a cigányok ellen el­követett gyilkosságsorozattal? Önök értik, miképpen tudott hat embert meggyilkolni egy társaság, amelynek egyetlen tagja sem IQ -bajnok? Értik önök, hogy erre a példátlan bűncselekmény-sorozatra honnan és kitől volt pénzük, illetve megbízatásuk? Értik-e, hogy miért a gyilkosok elfogása után akar Kolompár Orbán külföldre menekíteni sok ezer cigányt? Sejtik-e önök, hogy mindaz, ami történt, kinek, kiknek jött éppen kapóra? Meg tudják önök magyarázni, hogy vajon miért éppen az a távozó Laborc Sándor utolsó intézkedése, hogy nyugdíjba vonultat egy csomó NBH-s szakembert és tisztet? Ezek a kérdések. Csupa-csupa vádirat. S ami ezen kérdések mögül felsejlik, az tényleg Sztálin Szovjetuniója - EU-s keretekre szabva. Ameddig nem látunk mindebben tisztán, nem a cigányoknak kell itt rettegniük. Hanem mindannyiunknak. BAYER ZSOLT bayer.Zsolttá magyarhirlap.hu

Next