Magyar Hírlap, 2010. július (43. évfolyam, 166-177. szám)

2010-07-23 / 170. szám

www.magyarhirlap.hu Illés Zoltán: Állami hatáskörbe kellene venni az árvízi védekezést Az önkormányzatoktól ismét állami hatáskörbe kellene venni az árvízi és belvízi védekezés, illetve megelőzés feladatkörét - vetette fel Illés Zoltán környezetügyi államtitkár az MR1-Kossuth rádió reggeli műsorában. Szerinte a megelőző beruházásokat, mint például a vésztározók megépítését, a minisztériumon belüli átcso­portosításokkal és a termékdíjból lehetne finanszírozni. Illés Zoltán szerint a termékdíjtörvény módosításával 60-100 milliárd forintos forrást lehetne előteremteni. Idetartozik az a hír is, hogy az árvízkárosultak egy or­szágos fórumsorozat keretében ingyenes jogi tanácsokat kaphatnak, továbbá tervezők, kivitelezők terveik felajánlásával segítik az elpusztult házak újjáépítését. (MR/MTI) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Orbán Viktor: Tabudöntésre vállalkoztunk KACSÓH DÁNIEL „Az áprilisi kétharmados alkotmá­nyos forradalom révén a magyar poli­tika európai léptékű változáson ment keresztül, ezzel létrejött a nemzeti centrum" - jelentette ki Orbán Viktor tegnap a parlamentben, hozzátéve, a kormány megalakulása óta éppen öt­venhat nap telt el. A miniszterelnök úgy fogalmazott, a változást az indí­totta el, hogy a múlt századi ideoló­giák csődöt mondtak, nem tudtak választ adni a fölmerülő problémákra. A józan ész került az előtérbe, az em­berek nemet mondtak az eddigi sze­kértábor felfogásra. Orbán szerint igaz ez az Országgyűlésre is, amely­ben a meddő viták helyét végre átvet­te a cselekvés. „Két hónap alatt több dolgot vittünk véghez, mint elődeink nyolc év alatt” fogalmazott, hozzá­téve, a választási eredmény alapján a Fidesz- KDNP-nek több baloldali sza­vazója van, mint magának az MSZP- nek. A nemzeti centrumot szerinte a társadalom közös értékei tartják egy­ben, ezek a munka, az otthon, a csa­lád, az egészség és a rend. „A felhatalmazás révén nem keve­sebbre vállalkoztunk, mint tabudön­tésre” - hangsúlyozta Orbán Vik­tor. Példaként a kisebb parlamentet, az adórendszer átalakítását, a jó er­kölcsbe ütköző végkielégítések meg­adóztatását, valamint a pénzintéze­teket érintő intézkedéseket említette. „Korábban szent tehénként kezelték a bankokat, ez azonban elfogadhatat­­­lan. Miközben munkahelyek szűntek meg, addig a bankok óriási haszon­ra tettek szert a válságban. A köz­teherviselésből nekik is ki kell ven­niük a részüket - utalt a bankadóra a kormányfő. - Bebizonyítottuk azt is, hogy az elszámoltatás is lehetséges annak érdekében, hogy ne történjen meg még egyszer az, ami az elmúlt nyolc évben” - fűzte hozzá. Az IMF-hitelről szólva kijelentet­te, hogy az egy rossz gazdaságpoliti­ka következménye volt, a szocialisták pedig adósságcsapdába vitték az or­szágot. Emlékeztetett, 2003-ban egy politikai megállapodást rúgott föl az akkori, MSZP-SZDSZ-vezette kor­mány, amikor külföldről fölvett hi­telekből szociális intézkedéseket fi­nanszírozott. „Márpedig ez bűn egész országgal szemben - jelentette ki. Hozzátette:­­ az IMF-fel kötött szer­ződés októberben lejár, a kormány pedig vállalja, hogy tartja az idei költ­ségvetés kontraktusban előírt 3,8 szá­zalékos hiányát. Most mindenkire ke­mény munka vár. További tabukat kell ledönteni” mondta Orbán. Szerinte a gazdaság élénkítése mellett a szociá­lis biztonságra is figyelni fog a kabinet. Schiffer András, az LMP frak­cióvezetője a miniszterelnököt po­­pulizmussal és technokratizmussal vádolta, az MSZP-s Mesterházy At­tila pedig sámánnak, illuzionistának nevezte Orbánt, aki szerinte nem be­szélt kézzelfogható dolgokról. A Job­bik elnöke, Vona Gábor üdvözölte a kormány nemzetpolitikai lépéseit, ugyanakkor megjegyezte, az elmúlt két hónapot a „narancsszínű beszű­külés” jellemezte. Lázár János (Fi­desz) azt ígérte, az őszi hónapokban újabb akciótervet kér a kormány­tól. Viszonválaszában Orbán Viktor a szocialisták felé fordulva úgy fogal­mazott, nem várhatják el, hogy „azok után, hogy nyolc évig vezették be az embereket az erdőbe, ötvenhat nap alatt mindent helyrehozzunk”. ■ Orbán Viktor FOTÓ: HORVÁTH GYULA PÉTER KÖVÉR LÁSZLÓ: KIFEJEZETTEN ELISMERÉSNEK TEKINTEM AZ MSZP-S NEMEKET Új házszabály készülhet 2014-re PINDROCH TAMÁS - Házelnökként, mit tart az elsődle­ges feladatának? - Az Országgyűlés elnökének kor­látozottak a hatáskörei, leginkább úgy minősíteném a szerepét, hogy ő az első képviselő az egyenlők között. A házelnök nem konkrét hatalommal rendelkező vezetője a törvényhozás­nak, azaz a képviselőknek. Ettől füg­getlenül ő felel az Országgyűlés intéz­ményes vezetéséért. Megválasztásom után nem akarom fenekestül felfor­gatni a Házat. Dacára annak, hogy húsz éve vagyok országgyűlési képvi­selő, és így van némi tapasztalatom az Országgyűlés működésével kapcso­latban, belülről kell megismernem a gyakorlatban, hogyan is működik a háttér, amely a törvényhozási munka feltételeit biztosítja. Csak így tudom majd eldönteni, hogy mi is lehet az a változtatási irány, amely 2014-re egy új működési módot eredményez. - A kisebb Országgyűlés működé­séhez eszerint új házszabályra lesz szükség? - Az, hogy körülbelül feleannyi képviselő dolgozik majd 2014-től az Országgyűlésben, nemcsak mennyi­ségi, hanem minőségi változást is hoz majd a törvényhozás életében. A le­csökkent létszám miatt a parlamenti képviselők súlya ugyanis megnő, így - véleményem szerint - mindenkép­pen szükség lesz az önkormányzati képviselők, polgármesterek esetében az összeférhetetlenségi szabályozás életbe léptetésére is. De ez csak egyik eleme lesz a változtatásnak. Ha négy évvel ezelőtt merült fel volna ez a kér­dés, határozottan elleneztem volna a polgármesteri és a parlamenti kép­viselői összeférhetetlenséget. Most azonban új helyzet állt elő.­­ Mit szól ahhoz, hogy az MSZP nem támogatta házelnökké vá­lasztását? - A szocialisták demokráciához va­ló viszonyulását jól mutatja, hogy nem támogatták a parlamenti többség ál­tal előterjesztett jelöltet. A parlamenti tisztségek elosztása eddig mindig po­litikai megegyezés alapján történt, így mostanáig egyik politikai erő sem vin­dikálta magának a jogot, hogy a má­sik párt személyi döntésébe beleszól­jon. Mi sem tettük ezt akkor - pedig megtehettük volna -, amikor az MSZP Újhelyi Istvánt jelölte országgyűlési alelnöknek. Mindezek ellenére kifeje­zetten jólesik, hogy az MSZP-sek nem szavaztak rám. Ezt az eddigi munkám valódi elismerésének tekintem. ■ 2010. JÚLIUS 23., PÉNTEK DEI MAGYAR HÍRLAP 56 nap ÁLLÁSPONT Már hosszú ideje várják a politikai túloldalon Orbán Viktor „őszödi be­szédét”. A nagy beismerést. Hiszen ő sem tud mást, mint Gyurcsány Ferenc vagy éppen a válságmenedzser Bajnai Gordon. Utóbbiak sike­reihez persze kétség sem fér: míg az egyik az államcsőd szélére juttatta Magyarországot, a másik - társadalmi megállapodás híján - több mint ezermilliárd forintos megszorítással kezelte a krízist. Amúgy fogadásom van arra: nem lesz őszödi beszéd Orbántól... Azt várhatják! Ehelyett az új kormány gazdasági akcióterv keretében intézkedés - sorozatot hajt végre, és ledönt néhány politikai és gazdasági tabut - de erről majd később. A lényeg, hogy Orbán Viktor - miniszterelnökként is - kérlelhetet­len, mélyreható változásokat akar, európai léptékkel. Ennek jegyében telt az új kormány elmúlt 56 napja. Nem szándékunk a mögöttünk ha­gyott két hónapot sikersztoriként láttatni, ez egyébként sem a mi dol­gunk, ám tény, hogy az új Országgyűlés a cselekvés helyszíne lett, és számos területen jelentősebb változásokat hajtott végre, mint elődei nyolc év alatt. A nagy kérdés az: milyen környezetben? Nos, Magyarország éppen hogy úrrá tudott lenni a múlt évi, úgyszól­ván egy valóságos sokkal felérő gazdasági visszaesésen, azonnal hitele­zői fogságába került. Pontosabban: az új kormány. Megítélésünk szerint az IMF-es tárgyalódelegáció túllépte hatáskörét. Szuverén ügyeinkbe próbált beavatkozni, majd ránk csapta az ajtót. így van ez, amilyen ba­ráti gesztusokat tett az IMF-EU-Világbank-trió a korábbi szoclib kabi­net felé, olyan kekeckedő a jobboldali kormánnyal szemben. Mégis, Orbán Viktor kormányfőként köszöni, hogy a Nemzetközi Valutaalap 2008 őszén segített. Akkor, amikor hangsúlyozzuk újból - hazánkat az államcsőd fenyegette. Ez a miniszterelnöki gesztus kor­rekt. Dacára annak, hogy az IMF - budapesti képviseletén keresztül - tegnap, egy nem túl baráti hangvételű közleményben, ismét kimutat­ta a foga sárgáját. Mindenesetre, legalábbis ha jól vesszük ki a kormányzati terveket, a valutaalapos partnerségnek a közeljövőben vége szakadhat. „Szeret­nék a Nemzetközi Valutaalapnak köszönetet mondani, és bejelenteni azt a tényt, hogy a szerződés három évre köttetett, és októberben le­jár - jelentette be a kormányfő a nemzetközi pénzügyi tárgyalásokkal kapcsolatban. - Az IMF-szerződésünk idén kifut, az abban foglaltakat teljesítjük” - tette még hozzá a kormányfő. Néhány apróság ide kívánkozik. Hazánk tárgyalási pozíciója teljesen más most, mint amikor a Gyurcsány kormány felvette a húszmilliárd eurós gigahitelt. A magyar államháztartás a piacról finanszírozható - s ez jó hír, nagyon-nagyon jó hír. Továbbá: az idén a magyar gazdaság már növekedést mutathat fel, ha pedig a kormányzati gazdaságpoliti­ka rásegít a pozitív folyamatokra, akkor végleg magunk mögött hagy­juk a sötét éveket. Nem pusztán energiára, folyamatos lendületre van ehhez szükség, hanem - miként Orbán Viktor is fogalmazott - néhány tabu ledönté­sére. Az új kormány azonnal képes volt az adócsökkentésre, a bank­adó „kivetésében” pedig nem hátrált meg. A pénzügyi szektor tavaly - mikor is az ország mély recesszióban volt - több mint 300 milliárd forintos nyereséggel zárt. A 2009-et megelőző években pedig mind­egyik bank „tarolt” nálunk­­ két számjegyű profitrátákkal. Miközben a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok gazsu­­láltak a multiknak, a hitelintézeteknek, nem kezelték viszont szent tehénként a magyar adósságspirál alakulását. Márpedig emiatt ke­rülünk állandóan a csődkockázati rangsorok élére. E vonatkozásban megnyugtató, hogy a kormány „kőbe véste” az államadósság lefara­gását is. Rögzítsük tehát, miben is változik a közélet: kisebb lesz a parla­ment, lesz bankadó és adócsökkentés, hatósági energiaár, továbbá a múlt bűnei nyomán elszámoltatás, és nem kötünk új megállapodást a gazdaságpolitikánkat gúzsba kötni próbáló IMF-fel. Megérte ez az 56 nap. ■ SZAJLAI CSABA szajlai. csabai., magyarhirlap.hu

Next