Magyar Hírlap, 2010. október (43. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-06 / 233. szám

www.magyarhirlap.hu A rengeteg turista veszélyezteti a Sixtus-kápolnát Antonio Paolucci, a Vatikáni Múzeum igaz­gatója szerint sürgősen cselekedni kell a Sixtus-kápolna pótolhatatlan freskóinak megmentése érdekében. A napi 15-20 ezer látogató által behozott por és kiléleg­zett szén-dioxid ugyanis végül mind a fa­lakra kerül, ennek pedig folyamatos pusz­tulás az eredménye. Paolucci szerint új fotó,MH eszközökre lenne szükség, amelyek fenn­tartják az állandó hőmérsékletet és nedvességet. Hasznos lenne továbbá, ha az Utol­só vacsora megtekintése mintájára csak korlátozott számú látogatót engednének be, mivel „akik belépnek a templomba, mind segítségül hívják a Szentjelket, de ők maguk nem csak lelkek” - mondta Paolucci. (JO) Az ausztrál érsek megtiltotta a futballdalok éneklését Denis Hart, Melbourne érseke új temetési szabályokat hozott, amelyeknek fő eleme, hogy ezentúl tilos pop- vagy rockzenét, romantikus balladákat, politikai vagy futball­­klubok énekeit előadni a temetéseken. Kijelentette, hogy a temetés nem az elhunyt ünneplése, hanem „Istennek ajánlása”. A döntéssel több paptársa nem ért egyet, mondván, az érzéketlen a hátramaradott család érzelmei iránt, hiszen sokszor azt szeretnék, hogy a temetés személyes jellegű legyen. Bob Maguire atya tíz-kilencven százalékra tippelte a döntést helyeslő és ellenző hívők arányát. (JQ) JT 2010. OKTÓBER 6., SZERDA I C L£ MAGYAR HÍRLAP SZUNAI MIKLÓS, A KÜLÖNÖS SORSÚ TEMPLOMÉPÍTŐ NINCS EGYEDÜL, ÁLDOZATOS MUNKÁJÁT SEGÍTŐK HADA TÁMOGATJA HAZÁNKBAN ÉS KÜLFÖLDÖN Az adakozó marok sohasem üres NICZKY EMŐKE Közéleti munkája mellett sokan épí­tési vállalkozóként is ismerik Szunai Mikóst, aki saját vagyonából most a máriapócsi görög katolikus templo­mot építi föl a hajdan leégett helyett. Tavaly megjárta a doberdói „harcte­ret” is, és kápolnát újított föl az el­ső világháborúban ott elesett magyar katonák tiszteletére. Legújabb munkáin kívül Szunai Miklós számos szakrális épületet emelt már önállóan, vagy társultan, több templomépítéskor pedig mé­lyen a zsebébe nyúlt, hogy támogas­sa a munkát. De hogyan adja a fejét éppen templomépítésre az egyko­ri kőművesinas, a földrajz- és köz­gazdaságtudományok kandidátusa? Azt mondja: örök érvényű útrava­­lót, világlátást a családjától kapott, a ferences barátok pedig „életreva­lóságra” tanították az esztergomi gimnáziumban. Az egyház által őr­zött emberi kultúra iránti mély tisz­teletét és érdeklődését leginkább a templomok jelképezik. Alapvetően tehát a szakrális töltésű épületek új­jávarázsolása, illetve újak építése lett az életcélja. „Az építészet korszakalkotó mű­vészet, egy épületben mindenki gyönyörködhet. Ez különösen igaz a templomokra, hiszen azok a fizi­kai mivoltukon túl lelki üzenetet is hordoznak” - mondja Szunai Mik­lós. A templomok szerinte leginkább a zeneművekhez hasonlatosak, mert megemelik az emberi lelket, s felsőbb erőforrásokhoz nyitnak utat. Amikor azt kérdezzük tőle, hogy egy templom építésekor honnan tudja a művész, hogy a falakkal majdan körbezárt tér kellő töltést kap-e, nemes egyszerű­séggel felel: a kialakuló atmoszférát már előre érzi, látja a jó építő. És ez az, ami a téglákat állhatatosan egymásra rakosgató egykori kőművesinast má­ra igazi lélekművésszé avatta. No és miért adakozik ilyen bőke­zűen egy jómódú ember a mai vi­lágban? Szunai Miklós a most ki­lencvenéves édesanyját említi, aki mindig azt mondogatta: akinek ada­tik, annak adnia kell. Ezt a mondatot a mester naponta fölidézi egy szabol­csi bölcsességgel együtt: az adako­zó marok sohasem üres. A kijelenté­sek igazságát is tapasztalja naponta, hiszen - mint mondja az élő Isten mindig figyel és gondoskodik. Sze­rinte egyébként a szolidaritás min­den emberben megvan, de sokszor csak passzívan, ezért „elő kell bá­nyászni”, aktívvá tenni. Ebben az embernemesítő munkában is segít a templomépítés, mert „az egyház a szolidaritás kultúrájának az őrzője is”. Örök értékekről van szó, amelye­ket a modernitás sem tud elsöpörni, hiszen a lelket mindig az időtlenség vonzza. Így van ez a könyvtárral, a múzeummal is, amelyektől­­ minden vészjósló előrejelzés ellenére a leg­fejlettebb technika sem volt képes át­­­venni az uralmat. Szunai Miklós sze­rint bár a klasszikus kultúrán nem fog az idő, elsősorban az iskolai nevelés során kellene nap mint nap életre be­szélni az örök igazságokat. Az új épü­leteket is az öröklétnek kell tervezni, legalábbis szellemiségükben. Doberdo hamarosan nemzet­közi konferencia fókuszába kerül Canterburyben, ahová Charles her­ceg hívta meg Szunai Miklóst. A fő­rend arra kíváncsi, hogyan képzel­hette el egy közép európai kicsiny ország, hogy országhatárokat átlépve kápolnát épít saját halottai tiszteleté­re. A templomépítésről szóló tanács­kozáson Szunai Miklós gondolatait Balogh Balázs professzor tolmácsolja majd, egyúttal Máriapócsra invitál­ja a résztvevőket egy jövőre megren­dezendő kelet-nyugati egyházművé­szeti tanácskozásra. Szunai szeretné, ha Doberdo a kulturális világörökség része lehetne. Az elképzelést szlovén és olasz támogatással, hazánk soros uniós elnöksége idején akarják be­jelenteni. Ebben az Emberi Méltóság Tanácsa ügyvezetőjeként, valamint a Széchenyi Tudományos Társaság el­nökeként is szerepet játszik majd. A jövendőbeli doberdói emlékhelyhez tehát most Canterburyn keresztül vezet az út. ■ A máriapócsi templom előtt. Aki ad, a Teremtő akaratát teljesíti. Balogh Balázs, Mosolygó Márton, Lomnici Zoltán, Kocsis Fülöp, Szunai Miklós és Szócska Ádám FOTÓ: MH Szeretnék, ha Doberdo a kulturális világörökség ré­sze lehetne. A merész el­képzelést szlovén és olasz támogatással, hazánk so­ros uniós elnöksége idején akarják bejelenteni.. Minden általa épített háznak lelke van Szunai Miklós a doberdói kápolnán kívül önállóan három templomot épített, egyet Ömbölyön, egyet-egyet Hajdúszoboszlón és Máriapócson. Utóbbin egyedülálló alko­tás a kereszt, amely a török félholdat, a feszületet és az ősi életfát ötvözi. Társulásban létesült a Kárpátalján és Esztergomban templom, a gödöllőinek pedig már megvan­nak a tervei. Különleges épület Budán az Ökoház, amely természetbarát anyagok­ból készült, s bármelyik ablakán nézzünk is ki, csak a természetet látjuk. Gondoskodó és gondolkodó háznak is nevezik, mert harmincféle szolgáltatással segíti az embert, egyebek mellett könyvtár, kápolna, étterem is helyet kapott benne. 2003-ban az Ökoház az év találmánya volt, szinte az egész világ figyelmét fölkeltette, a belga király például a lovagkereszt tiszti fokozatával fejezte ki elismerését. Veszélyes a piszkos Jordánban keresztelkedni Harmincöt ország 1500 zarándoka keresztelkedett meg nemrég a Jordánban Yardenitnél, Jézus valószínűsített keresztelkedési helyén. A közel-keleti Föld Bará­tai (FOEME) környezetvédő szervezet azonban felhívta Izrael illetékes minisztériumát, hogy a folyó szennyezettsége miatt szüntessék be a keresztelkedéseket. Izrael, Jordá­nia és Szíria elterelte a víz 98 százalékát, és tisztítatlan szennyvízzel pótolta. A korábbi 1,3 milliárd köbméter tiszta víz helyett most mindössze 30 millió köbméter tiszta víz folyik le a Jordán alsó szakaszán. Gidion Bromberg, a FOEME vezetője elmondta, hogy a minisztérium nem tesz mást, csak az egészségügyi határértéket csökkenti. (JO) A keresztény szó „sértő, kényes, megkérdőjelezhető” Meg akarta akadályozni saját karácsonyi menüjén a philadelphiai Kittingham ke­resztény könyves- és ajándékboltja hir­detését a város egyik étterme. A tulaj­donosok szerint a bolt nevében szereplő keresztény szó sértheti a nem keresztény vendégek érzelmeit, ezért arra hivatkozva, hogy jogukban áll „visszautasítani minden olyan részletet, amely sértő, kényes vagy egyéb módon a jóérzéssel összeegyeztethetetlen”, igyekeztek elállni a szerződéstől. Don Toy tiszteletes, az üzlet tulajdonosa azonban sikerrel hivatkozott a keresztény ki­fejezés politikai korrektségére, így hirdethettek karácsonykor. (JO)

Next