Magyar Hírlap, 2010. december (43. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-01 / 279. szám

www.mayarhirlap.hu Lendületes volt a második Orbán-kormány első fél esztendeje „Dinamikus döntéshozatal jellemezte a kormány működésének első fél évét: a kabinet nyolcvan rendeletet és 131 határozatot hozott, továbbá hetven törvényt terjesztett az Országgyűlés elé, amelyekből 44-et már elfo­gadott a Ház" - közölte Nagy Anna kormányszóvivő (képünkön) abból az alkalomból, hogy hétfőn volt féléves a második Orbán-kormány. Felidézte, hogy az új Országgyűlés eddig 99 új törvényt, illetve törvénymódosítást fogadott el, és hangsúlyozta, hogy a kormány eddigi tevékenységének legfontosabb szempontja a gazdaság talpra állítása volt, miközben az első hat hónap intézkedései alapvetően a kormányprogramhoz, valamint a meghirdetett két akciótervhez kapcsolódtak. (MTI) FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Az ügyészség a korrupció elleni harcban mh-összeállítás Az új kormány arra szerződött, hogy az országot ismét versenyképesebbé tegye, ebből adódóan pedig termé­szetes, hogy a korrupcióellenes küz­delemnek kiemelt szerepet szánnak - erről beszélt tegnap Navracsics Ti­bor miniszterelnök-helyettes, köz­­igazgatási és igazságügyi miniszter a Transparency International Magyar­­ország rendezvényén. Ennek jegyében a jövőben a korrup­ció elleni harc lesz az ügyészség fő pro­filja, a testület ötvenöt új munkatársat vehet fel. Navracsics Tibor elmondta, hosszú évek után a jövő évi költség­­vetésben nő az ügyészség és a bírósá­gok büdzséje is. Az ügy­észség pénzke­rete hárommilliárd forinttal lesz több, amelyhez még egymilliárdos pluszt is hozzátesznek. Ez lesz a „korrupcióel­lenes csomag”. A politikus elmond­ta: reményeik szerint az ügyészség így létrehoz majd egy a korrupcióval ki­emelten foglalkozó munkacsoportot. A bíróságok támogatása is emel­kedik. Egy hárommilliárd forintos, úgynevezett gyorsító csomagot kap­nak, amely kimondottan az eljárá­sok gyorsításához szükséges szemé­lyi és tárgyi feltételek megteremtését szolgálja. A kormány még az idén benyújt­hatja a parlamentnek az eljárási tör­vények módosítását szolgáló és az új közbeszerzési törvényt is. Navracsics Tibor az alkotmányo­zással kapcsolatban arról beszélt, hogy az alapintézményeken nem kí­vánnak változtatni, a magyar politikai rendszer alapvető berendezkedése - az igazságszolgáltatás függetlensége, a parlamentáris kormányzati rend­szer - nem változik. Terveik szerint az új alkotmányban lenne egy közpénz­ügyi fejezet, azaz alkotmányos szabá­lyozás rangjára emelnék a bánásmó­dot a közpénzügyekkel. A gazdasági korrupcióról azt mondta a politikus: abban remény­kednek, hogy az egykulcsos adó ki­fehéríti a szürkegazdaságot, mun­kahelyeket teremt és ezzel együtt a korrupciót is visszaszorítja, a Navracsics felszólalt a Transparency International rendezvényén FOTÓ: MTI/S­ÜLDI IMRE TOVÁBBRA IS TÖRETLEK A FIDESZ KDNP NÉPSZERŰSÉGE Vezetnek a kormánypártok BARANYA RÓBERT Egyedülálló teljesítményt tudhat ma­gáénak a Fidesz-KDNP, a pártszövet­ség az elmúlt húsz év adatai alapján példátlan módon fél évvel a választá­sok után is utcahosszal előzi meg ri­válisait a támogatottsági versenyben. A Századvég és a Szonda Ipsos legfris­sebb felmérése szerint a kormányzó pártszövetségnek négyszeres az elő­nye az MSZP-vel szemben a biztos szavazó pártválasztók között. A két közvélemény-kutató 66-68 százalékos fideszes támogatottságot jelez, szemben a szocialisták 15-17 százalékával. A harmadik helyen tart­ja magát a Jobbik, bár a Szondánál há­rom százalékot vesztettek a radikáli­sok (9 százalék), a Századvég adatai szerint pedig egy százalékot javítot­tak (11 százalék) az elmúlt hónapban. Az LM­P a bejutási küszöbön imbolyog öt százalék körüli bázisával. A bizonytalanokat és a nem válasz­tókat is magában foglaló összes meg­kérdezett kategóriájában is markáns a különbség a Fidesz és az MSZP kö­zött, ugyanakkor mindkét kuta­tás kétszázalékos csökkenést mért a kormánypártnál. A Századvég felmérése szerint 45, míg a Szonda szerint 37 százalék sza­vazna jelenleg a Fideszre. Az MSZP 12, illetve 10 százalékon áll. A Jobbik esetében eltérők a felmérési adatok, a Századvég nyolc százalékot mért, a Szonda ennek csak a felét. Az LMP nem érné el a bejutáshoz szükséges öt százalékot. ■ Pártpreferencia a biztos szavazó pártválasztók körében (százalék) Fidesz MSZP Jobbik LMP FORRÁS: SZÁVDVÉC, SZÓRD,­IPSOS Április 25-én lehet új alkotmányunk PINDROCH TAMÁS Április 25. lehet az ország új alkotmá­­­nyának elfogadási időpontja - tud­ta meg a Magyar H Hírlap. A Salamon László (KDNP) vezette alkotmány­előkészítő bizottság a jövő héten be is nyújthatja az Országgyűlésnek al­kotmánykoncepcióját. Az MSZP, az LMP és a Jobbik nélkül működő tes­tület ezen a héten véglegesíti a szöve­get, a jövő héten pedig nyilvánosságra is hozza. Az Országgyűlés ezt minden bizonnyal csak februárban, a tava­szi ülésszak kezdetén kezdi tárgyal­ni. Két hónapig tart majd a vita, így április végén lehet új alaptörvénye az országnak - közölték kormánypár­ti forrásaink. Megtudtuk azt is, hogy a parlament elé kerülő koncepció, bár foglalkozik az Alkotmánybíró­sággal, mégsem dönti el a testület jö­vőjéről szóló vitát. Más kormányzati forrásaink szerint viszont csak annyi biztos, hogy csupán az alkotmány­bíráskodás - és nem annak mosta­ni szerkezete - marad meg az új alap­törvény szerint. Az Alkotmánybíróság (AB) elnöke, Paczolay Péter szeptemberben jut­tatta el javaslatait az alkotmány-elő­készítő eseti bizottságnak testülete szerepkörével kapcsolatban. Ebben hangsúlyozta a testület függetlensé­gének biztosítását, és javasolta, hogy az alkotmánybírók parlamenti vá­lasztását váltsa fel a több alkotmányos szerv általi jelölés és kinevezés. ■ 2010. DECEMBER 1., SZERDA BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Tárgyalni Putyinnal ÁLLÁSPONT Ön hogyan tárgyalna a világ legpragmatikusabb államférfijával? Ön hogyan tárgyalna egy mára gazdaságilag és katonailag újra nagy­hatalmi babérokkal dicsekvő ország vezetőjével? Ön hogyan tárgyalna Vlagyimir Putyinnal? Ön hogyan tárgyalna Oroszországgal? Az elmúlt húsz évben a magyar külpolitika erre számos választ adott. Ne szépítsük­ zömében rosszat. Hol történelmet kértünk szá­mon, hol ostoba oroszellenességben éltük ki a múlt dühét, hol értel­metlen alkukat vagy egyszerűen prostiüzletet kötöttünk Moszkvá­val. Előbbiben többnyire a magyar jobboldal hibázott, utóbbi Horn Gyula „oroszbarát” vállalkozóinak az érdeme. Utoljára pedig - olcsó rongyként - Gyurcsány Ferenc árusította ki a kétoldalú kapcsolato­kat. Félreértés ne essék, nem Oroszországnak, hanem miniszterel­nökségét kihasználva, különböző nemzetiségű és pártállású üzletfe­leinek. Horn emberei csak keresni akartak a magyar-orosz viszonyon, Gyurcsányék az egészet elpasszolták. Mindezt csak azért idéztük fel, hogy tudjuk, honnan kellett ezt most újrakezdeni. „Önök eladtak nekünk egy autót, viszont a slusszkulcsot nem ad­ják oda! ” Állítólag így csattant fel a korábbi tárgyalások során Viktor Zubkov miniszterelnök-helyettes a Mólban lévő Szurgutnyeftyegaz­­pakett kapcsán. Az oroszok szerint ugyanis nem járja, hogy egy cé­gük vesz húsz százalékot egy vállalatban, viszont azt nem hagyják tu­lajdonosi jogait gyakorolni. Például szavazni, a vállalat vezetésébe beleszólni. Mit lehet erre mondani? Lehet azt, hogy bocs, majd megoldjuk, majd egyszer és valamikor, majd tovább hazudozni és sunnyogni. Gyurcsányék ezt tették. Lehet azt is mondani, hogy a Mól stratégiai cég, s az ilyet minden függetlenségére valamit adó állam a saját befolyása alatt akarja tarta­ni. Ráadásul az „autót” nem a magyar állam adta el, még csak nem is a Mól, hanem az osztrák energiacég. A slusszkulcsvesztő üzlet felelőse ott keresendő, mert stratégiai cégbe az adott országgal való egyezte­tés nélkül nem szokás bevásárolni. Nemcsak Magyarországon, hanem például Oroszországban sem. Sőt, ott nagyon nem. Ha ezt az alapot el­fogadjuk, lehet tárgyalni, sőt csak így lehet tárgyalni, majd adott eset­ben kölcsönös érdeket figyelembe véve megegyezni. Lehet engedni is, ha megéri. Ha megéri. A legszebb barátság is csak akkor működik, ha tiszteletben tartjuk egymás értékeit és érdekeit. Az oroszoknak nem tetszik, hogy extra­adót vetünk ki a gázszállító cégre, a Panrusgázra. Mitől tetszene? For­dított esetben mi örülnénk neki? Aligha. Mint ahogy Párizsban sem bontanak pezsgőt, amiért francia érdekeltségű közműcégek privati­zációs szerződését vizsgálja egy-egy magyar város. Mi több, Nicolas Sarkozy ezt gyaníthatóan szóvá is teszi. Ez a dolga. Védeni nemzeti cé­get, nemzeti érdeket. Tegyük mi is ezt, s ha következetesen tesszük, azaz nem nemzeti hovatartozása miatt pécézünk ki egy-egy vállala­tot, megértik. Sarkozy is, Putyin is, sőt olyat is látott már a világ, hogy tengerentúli politikusnak mondtak nemet. De ami fontosabb: vannak közös érdekek. Az oroszok tudnak atom­erőművet építeni, s Csernobil óta azt is kénytelenek voltak megtanul­ni, hogy milyen áruk van a hibáknak. Vitathatatlanul otthon vannak metróban is. Közös érdek az is, hogy Magyarország jól működő híd - ne féljünk kimondani: a szó szoros és átvitt értelmében is vámot szedő híd­­ legyen Kelet és Nyugat között. Energetikában, áruszállításban, de adott esetben pénzügyi tranzakcióban is. Vlagyimir Putyinnal bitang nehéz lehet tárgyalni. Csak akkor enged majd, ha az a nemzetének megéri. Igaza van. Ez a dolga egy kormány­főnek. Itt is, ott is. Mára talán sikerült túllépni a bizalmatlanságon és a kétoldalú kap­csolatokat megmérgező Gyurcsány-faktoron is. Vannak kölcsönös gesztusok, közelednek, sőt már találkoznak is érdekek. S vannak és lesznek nemek is. A kapcsolat működik. Ennek nem kell szerelemnek lennie, elég, hogy megérje. Nekik is, nekünk is. ■ MÁTÉT. GYULA mate.t.gyulaig magyarhirlap.hu

Next