Magyar Hírlap, 2010. december (43. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-01 / 279. szám
www.mayarhirlap.hu Lendületes volt a második Orbán-kormány első fél esztendeje „Dinamikus döntéshozatal jellemezte a kormány működésének első fél évét: a kabinet nyolcvan rendeletet és 131 határozatot hozott, továbbá hetven törvényt terjesztett az Országgyűlés elé, amelyekből 44-et már elfogadott a Ház" - közölte Nagy Anna kormányszóvivő (képünkön) abból az alkalomból, hogy hétfőn volt féléves a második Orbán-kormány. Felidézte, hogy az új Országgyűlés eddig 99 új törvényt, illetve törvénymódosítást fogadott el, és hangsúlyozta, hogy a kormány eddigi tevékenységének legfontosabb szempontja a gazdaság talpra állítása volt, miközben az első hat hónap intézkedései alapvetően a kormányprogramhoz, valamint a meghirdetett két akciótervhez kapcsolódtak. (MTI) FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Az ügyészség a korrupció elleni harcban mh-összeállítás Az új kormány arra szerződött, hogy az országot ismét versenyképesebbé tegye, ebből adódóan pedig természetes, hogy a korrupcióellenes küzdelemnek kiemelt szerepet szánnak - erről beszélt tegnap Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Transparency International Magyarország rendezvényén. Ennek jegyében a jövőben a korrupció elleni harc lesz az ügyészség fő profilja, a testület ötvenöt új munkatársat vehet fel. Navracsics Tibor elmondta, hosszú évek után a jövő évi költségvetésben nő az ügyészség és a bíróságok büdzséje is. Az ügyészség pénzkerete hárommilliárd forinttal lesz több, amelyhez még egymilliárdos pluszt is hozzátesznek. Ez lesz a „korrupcióellenes csomag”. A politikus elmondta: reményeik szerint az ügyészség így létrehoz majd egy a korrupcióval kiemelten foglalkozó munkacsoportot. A bíróságok támogatása is emelkedik. Egy hárommilliárd forintos, úgynevezett gyorsító csomagot kapnak, amely kimondottan az eljárások gyorsításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését szolgálja. A kormány még az idén benyújthatja a parlamentnek az eljárási törvények módosítását szolgáló és az új közbeszerzési törvényt is. Navracsics Tibor az alkotmányozással kapcsolatban arról beszélt, hogy az alapintézményeken nem kívánnak változtatni, a magyar politikai rendszer alapvető berendezkedése - az igazságszolgáltatás függetlensége, a parlamentáris kormányzati rendszer - nem változik. Terveik szerint az új alkotmányban lenne egy közpénzügyi fejezet, azaz alkotmányos szabályozás rangjára emelnék a bánásmódot a közpénzügyekkel. A gazdasági korrupcióról azt mondta a politikus: abban reménykednek, hogy az egykulcsos adó kifehéríti a szürkegazdaságot, munkahelyeket teremt és ezzel együtt a korrupciót is visszaszorítja, a Navracsics felszólalt a Transparency International rendezvényén FOTÓ: MTI/SÜLDI IMRE TOVÁBBRA IS TÖRETLEK A FIDESZ KDNP NÉPSZERŰSÉGE Vezetnek a kormánypártok BARANYA RÓBERT Egyedülálló teljesítményt tudhat magáénak a Fidesz-KDNP, a pártszövetség az elmúlt húsz év adatai alapján példátlan módon fél évvel a választások után is utcahosszal előzi meg riválisait a támogatottsági versenyben. A Századvég és a Szonda Ipsos legfrissebb felmérése szerint a kormányzó pártszövetségnek négyszeres az előnye az MSZP-vel szemben a biztos szavazó pártválasztók között. A két közvélemény-kutató 66-68 százalékos fideszes támogatottságot jelez, szemben a szocialisták 15-17 százalékával. A harmadik helyen tartja magát a Jobbik, bár a Szondánál három százalékot vesztettek a radikálisok (9 százalék), a Századvég adatai szerint pedig egy százalékot javítottak (11 százalék) az elmúlt hónapban. Az LMP a bejutási küszöbön imbolyog öt százalék körüli bázisával. A bizonytalanokat és a nem választókat is magában foglaló összes megkérdezett kategóriájában is markáns a különbség a Fidesz és az MSZP között, ugyanakkor mindkét kutatás kétszázalékos csökkenést mért a kormánypártnál. A Századvég felmérése szerint 45, míg a Szonda szerint 37 százalék szavazna jelenleg a Fideszre. Az MSZP 12, illetve 10 százalékon áll. A Jobbik esetében eltérők a felmérési adatok, a Századvég nyolc százalékot mért, a Szonda ennek csak a felét. Az LMP nem érné el a bejutáshoz szükséges öt százalékot. ■ Pártpreferencia a biztos szavazó pártválasztók körében (százalék) Fidesz MSZP Jobbik LMP FORRÁS: SZÁVDVÉC, SZÓRD,IPSOS Április 25-én lehet új alkotmányunk PINDROCH TAMÁS Április 25. lehet az ország új alkotmányának elfogadási időpontja - tudta meg a Magyar H Hírlap. A Salamon László (KDNP) vezette alkotmányelőkészítő bizottság a jövő héten be is nyújthatja az Országgyűlésnek alkotmánykoncepcióját. Az MSZP, az LMP és a Jobbik nélkül működő testület ezen a héten véglegesíti a szöveget, a jövő héten pedig nyilvánosságra is hozza. Az Országgyűlés ezt minden bizonnyal csak februárban, a tavaszi ülésszak kezdetén kezdi tárgyalni. Két hónapig tart majd a vita, így április végén lehet új alaptörvénye az országnak - közölték kormánypárti forrásaink. Megtudtuk azt is, hogy a parlament elé kerülő koncepció, bár foglalkozik az Alkotmánybírósággal, mégsem dönti el a testület jövőjéről szóló vitát. Más kormányzati forrásaink szerint viszont csak annyi biztos, hogy csupán az alkotmánybíráskodás - és nem annak mostani szerkezete - marad meg az új alaptörvény szerint. Az Alkotmánybíróság (AB) elnöke, Paczolay Péter szeptemberben juttatta el javaslatait az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak testülete szerepkörével kapcsolatban. Ebben hangsúlyozta a testület függetlenségének biztosítását, és javasolta, hogy az alkotmánybírók parlamenti választását váltsa fel a több alkotmányos szerv általi jelölés és kinevezés. ■ 2010. DECEMBER 1., SZERDA BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Tárgyalni Putyinnal ÁLLÁSPONT Ön hogyan tárgyalna a világ legpragmatikusabb államférfijával? Ön hogyan tárgyalna egy mára gazdaságilag és katonailag újra nagyhatalmi babérokkal dicsekvő ország vezetőjével? Ön hogyan tárgyalna Vlagyimir Putyinnal? Ön hogyan tárgyalna Oroszországgal? Az elmúlt húsz évben a magyar külpolitika erre számos választ adott. Ne szépítsük zömében rosszat. Hol történelmet kértünk számon, hol ostoba oroszellenességben éltük ki a múlt dühét, hol értelmetlen alkukat vagy egyszerűen prostiüzletet kötöttünk Moszkvával. Előbbiben többnyire a magyar jobboldal hibázott, utóbbi Horn Gyula „oroszbarát” vállalkozóinak az érdeme. Utoljára pedig - olcsó rongyként - Gyurcsány Ferenc árusította ki a kétoldalú kapcsolatokat. Félreértés ne essék, nem Oroszországnak, hanem miniszterelnökségét kihasználva, különböző nemzetiségű és pártállású üzletfeleinek. Horn emberei csak keresni akartak a magyar-orosz viszonyon, Gyurcsányék az egészet elpasszolták. Mindezt csak azért idéztük fel, hogy tudjuk, honnan kellett ezt most újrakezdeni. „Önök eladtak nekünk egy autót, viszont a slusszkulcsot nem adják oda! ” Állítólag így csattant fel a korábbi tárgyalások során Viktor Zubkov miniszterelnök-helyettes a Mólban lévő Szurgutnyeftyegazpakett kapcsán. Az oroszok szerint ugyanis nem járja, hogy egy cégük vesz húsz százalékot egy vállalatban, viszont azt nem hagyják tulajdonosi jogait gyakorolni. Például szavazni, a vállalat vezetésébe beleszólni. Mit lehet erre mondani? Lehet azt, hogy bocs, majd megoldjuk, majd egyszer és valamikor, majd tovább hazudozni és sunnyogni. Gyurcsányék ezt tették. Lehet azt is mondani, hogy a Mól stratégiai cég, s az ilyet minden függetlenségére valamit adó állam a saját befolyása alatt akarja tartani. Ráadásul az „autót” nem a magyar állam adta el, még csak nem is a Mól, hanem az osztrák energiacég. A slusszkulcsvesztő üzlet felelőse ott keresendő, mert stratégiai cégbe az adott országgal való egyeztetés nélkül nem szokás bevásárolni. Nemcsak Magyarországon, hanem például Oroszországban sem. Sőt, ott nagyon nem. Ha ezt az alapot elfogadjuk, lehet tárgyalni, sőt csak így lehet tárgyalni, majd adott esetben kölcsönös érdeket figyelembe véve megegyezni. Lehet engedni is, ha megéri. Ha megéri. A legszebb barátság is csak akkor működik, ha tiszteletben tartjuk egymás értékeit és érdekeit. Az oroszoknak nem tetszik, hogy extraadót vetünk ki a gázszállító cégre, a Panrusgázra. Mitől tetszene? Fordított esetben mi örülnénk neki? Aligha. Mint ahogy Párizsban sem bontanak pezsgőt, amiért francia érdekeltségű közműcégek privatizációs szerződését vizsgálja egy-egy magyar város. Mi több, Nicolas Sarkozy ezt gyaníthatóan szóvá is teszi. Ez a dolga. Védeni nemzeti céget, nemzeti érdeket. Tegyük mi is ezt, s ha következetesen tesszük, azaz nem nemzeti hovatartozása miatt pécézünk ki egy-egy vállalatot, megértik. Sarkozy is, Putyin is, sőt olyat is látott már a világ, hogy tengerentúli politikusnak mondtak nemet. De ami fontosabb: vannak közös érdekek. Az oroszok tudnak atomerőművet építeni, s Csernobil óta azt is kénytelenek voltak megtanulni, hogy milyen áruk van a hibáknak. Vitathatatlanul otthon vannak metróban is. Közös érdek az is, hogy Magyarország jól működő híd - ne féljünk kimondani: a szó szoros és átvitt értelmében is vámot szedő híd legyen Kelet és Nyugat között. Energetikában, áruszállításban, de adott esetben pénzügyi tranzakcióban is. Vlagyimir Putyinnal bitang nehéz lehet tárgyalni. Csak akkor enged majd, ha az a nemzetének megéri. Igaza van. Ez a dolga egy kormányfőnek. Itt is, ott is. Mára talán sikerült túllépni a bizalmatlanságon és a kétoldalú kapcsolatokat megmérgező Gyurcsány-faktoron is. Vannak kölcsönös gesztusok, közelednek, sőt már találkoznak is érdekek. S vannak és lesznek nemek is. A kapcsolat működik. Ennek nem kell szerelemnek lennie, elég, hogy megérje. Nekik is, nekünk is. ■ MÁTÉT. GYULA mate.t.gyulaig magyarhirlap.hu